Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-26 / 48. szám
NÉPÚJSÁG 1981. február 26., csütörtök A „Balassi” folklórestje Fergeteges tánc „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának." Kodály Zoltán A tánc, amelyet a „legemberszabásúbb” művészetnek neveznek, az egyik legkedveltebb, napjainkban is leginkább őrzött, sőt művelt ága a népművészetnek. Ha azon tűnődünk, mi lehet ennek az oka, talán e művészeti ág egyszerűségében, köz- érthetőségében rejlik a magyarázat. Nem csoda hát, ha — ebben a táncoló és a közönség szempontjából egyaránt hálás műfajban — sok helyütt szívesen alakítanak amatőr néptánccsoportokat. Ezek fenntartása azonban nem kerül kevésbe, ezért csak azoknak van igazán létjogosultságuk, amelyek magas színvonalon töltik be hagyományőrző szerepüket. Büszkén mondhatjuk, hogy a békéscsabai Balassi tánc- együttesnek már hagyományteremtő funkciója is van, hiszen nemcsak „jegyzik” országszerte, sőt országhatárokon kívül is, de tőlük tanulhatott sok ifjabb együttes. Mivel az életképességhez ez feltétlenül fontos, magán a „Balassi”-n belül is generációváltásnak, megújulásnak lehettünk tanúi mostanában. Megnyugtató tény, hogy lelkes, tehetséges fiatalokban ma sincs hiány, s így nem kell attól tartanunk, hogy „az elődök kultúrája egykettőre elpárolog”. Örömmel nyugtázhattuk a vasárnapi esti folklóresten, hogy van, aki őrizze a Balassi táncegyüttes hagyományait. Kedvelt együttesünktől régóta nem láthattunk egy egész estét betöltő, „itthoni” műsort, ezért nem csoda, ha megtelt a békéscsabai Jókai Színház nagyterme. Hogy a közönség milyen széles rétegét érdekli a tánc, bizonyította, hogy nemcsak — a néptáncot még valódi közegében látó — idősebb korosztály, de középkorúak, sőt egészen fiatalok is eljöttek. Sőt, vörösre tapsolták a tenyerüket ! A mintegy kétórás műsor két nagyobb egységből állt, felvonultatva az együttes régebbi sikereit és újabb produkcióit, egy-egy szólószámmal tarkítva a sort. Az első táncbokréta kétségkívül kiemelkedő része a szerb szvit volt, amely szép, látványos példáját adta a harmonikus, hagyománytisztelő koreográfiának, s egyben érzékeltette a tánc közösségi mivoltát. A kedves, bár inkább színpadi táncjátékszerű „Balázsjárás” vidám képet adott egy érdekes farsangi hagyományról. A „Néptáncok kékfestőben” címet viselő táncsor több színt, változatosságot mutatott. Az „Ugrás”, a „Változatok egy Szamos menti témára”, a „Méhkeréki tap- sos”, a „Tardonai karikázó” egy-egy tájegység táncmotívumait ötvözte hagyományőrző, s egyben látványos színpadképpé. (A szünet előtti „Mars”-ot talán többször is visszatapsolták volna, olyannyira tetszett a közönségnek.) A műsor negyedik része, a „Magyar kaleidoszkóp” valóban kaleidoszkópszerű változatosságot mutatott. Nemcsak a táncok különbözősége, de a minőség tekintetében is. A szép verbunkok és a szatmári táncok mellett mélypontot jelentett a cigány- és néptáncot furcsán ötvöző, egy giccses keretre épített tánc, amelynek szereplői láthatóan nem túl otthonosan mozogtak a néptánchoz nem illő farmernadrágjukban. Ez volt az egyetlen szám, amely meglehetősen „kirítt” a színvonalas produkciók sor^^l. A „Csabai fonó”, am™ 1953-ban készült, színes, látványos befejezése volt az estnek. Néhány szót még a két szólóról: a Zsíros Márta által énekelt balladák — bár élményt nyújtottak — nem túlzottan illeszkedtek az est vidám hangulatába. Ugyanez mondható Pócsik Dezső rövidke citeraműsorára. Nem szabad megfeledkeznünk a csodálatos jelmezekről, s a zenekarról sem, amely hűen játszotta a láthatatlan, ám nélkülözhetetlen társ szerény szerepét. A folklórest legfőbb erénye az volt, hogy nem hagyta unatkozni a közönséget. Ügyesen, változatosan állították össze a műsort, igyekezve átfogó képet adni az „örökös kiválók” művészi képességeiről, munkájáról. A művészeti vezető, Born Miklós érdeme, hogy nem egyes táncosok kiemelkedő teljesítményeire, hanem a csoportmunkára épített, nem titkolva el azonban az egyének képességeit sem. Mindenki megkapta a neki megfelelő szerepet, s így a rutinos „öregek” mellett felfedezhettük a jövő ígéreteit is. Rájuk pedig egyre inkább szükség van, nem csupán mint a megújulás hordozóira, hanem mint egyszerű utánpótlásra is. Hisz épp ez alkalommal búcsúzott az együttestől — 13, illetve 10 év után — Zsíros Béla és Mármarosi László. Bár színpadon már nem látjuk őket, reméljük, táncszeretetük megmarad, s velünk együtt tapsolhatnak — remélhetőleg több alkalommal Békéscsabán! — a Balassi tánc- egvüttesnek. — gubucz — Március l-től 15-ig: Beíratás az első osztályba Országszerte március elsején kezdődik és 15-ig tart az általános iskolák első osztályába lépő gyermekek be- iratása. Az iskolák a helyi szokások szerint — hirdetményekben, levélben, és más módon — értesítik a szülőket: melyik napon veszik fel az elsősöket. Budapesten várhatóan mintegy 31 000, az ország általános iskoláiban pedig mintegy 170 000 kisdiák kezdi meg tanulmányait szeptemberben. Mint a Művelődési Minisztériumban elmondták, a tankötelezettségi törvény szerint a szülőknek, gondviselőknek azokat a gyermekeket kell beíratniuk az első osztályba, akik ez év szeptember 1-ig betöltik hatodik életévüket. Az iskolák igazgatói kivételesen engedélyezhetik azoknak a gyermekeknek a felvételét is, akik a hatodik életévüket a tanév első hónapjában — vagyis szeptember 1—30-a között — töltik be, és testileg, szellemileg megfelelően fejlettek, alkalmasak az iskolai tanulásra. Ezeknek a tanulóknak a felvételi kérelmét április 15-ig kell beadni az iskolák igazgatóihoz. A kérvényhez mellékelni kell a gyermekek testi és szellemi fejlettségét igazoló hatósági orvosi bizonyítványt, valamint — ha a gyermek óvodába járt — a vezető óvónő véleményét. Az iskolák igazgatói, a pedagógusok, a helyi szervek, szervezetek közreműködésével gondoskodnak arról, hogy minden tanköteles gyermeket beírassanak a szülők, vagy a gyermekek gondviselői. A népességnyilvántartó hivatalok például a tanácsok közvetítésével átadják az iskoláknak a tanköteles korúak névjegyzékét. A március 15-ig be nem íratott elsősök szüleit az igazgatók figyelmeztetik: tegyenek eleget ennek a kötelezettségüknek. Örvendetes, hogy az első osztályba lépő gyermekeknek hozzávetőleg 85—86 százaléka óvodai, és hozzávetőleg 14—15 százaléka iskolaelőkészítő foglalkozásokon vett részt. Ez igen szép eredmény, mivel-az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén csupán 71,4 százaléka járt óvodába. Az óvodásokat már az óvodában orvosi vizsgálatban részesítik, az óvodába nem járókat a beiratkozás után vizsgálják meg az orvosok. A vizsgálat helyét és időpontját közük a gyermekek gondviselőivel. Egyre több településen a pedagógus és a pszichológus is véleményt mond a gyermekek iskolaérettségéről. Iskolaorvosok, pedagógusok, pszichológusok véleménye alapján olyan javaslat is születhet, hogy azok a gyermekek, akik nem felelnek meg teljes mértékben a követelményeknek, egy évvel később, vagy ha az szükséges és lehetséges, korrekciós osztályokban kezdjék meg iskolai tanulmányaikat. Pelenkasokk Mi tagadás, a megdöbbenéstől kiesett az újság a kezemből, és percekig szóhoz sem tudtam jutni. Pedig az Új Tükör „Orvosi üzenetek” rovatát éppen felüdülés gyanánt szoktam olvasgatni. Hiszen a felvetett szexuális (ál) problémák még az idősebbek számára is némi „ismeretkiegészítéssel” szolgálnak... Nos, éppen hozzáfogtam a „esemegézéshez”, amikor _a következő levélre bukkantam: — „Sajnos, 2 hónapos kislányunk nagyon sírós, ezért férjem, aki elektroműszerész, kitalálta, hogy leszoktatja a picit az örökös éjszakai bömbölésről, 12 voltos transzformátorról, kapcsolókból meg. drótokból csinált szerkezetet; ez össze van kötve a pelenkába tett alumíniumfóliával. Amikor a baba elkezd üvölteni, meg kell nyomni egy gombot, és kis csípős áramütést vezetni a pelenkába. Ezzel a módszerrel két éjszaka alatt leszoktattuk a kislányt az örökös sírásról, és mi is nyugodtan tudunk pihenni. Semmi különösebb változást nem vettem észre a gyereknél, csak a biztonság kedvéért kérdezem; esetleg később, a gyerek szexuális életében kialakulhat-e valamilyen zavar?” Eddig a levél. Hatása alól még ma sem tudok szabadulni. Az embertelenségnek, a primitív, önző gondolkodásnak ilyen megnyilvánulásával még nem találkoztam. Új veszély születését éreztem benne. Hiszen maga a cselekedet bármennyire primitív is, aki elkövette, népies nyelvhasználattal élve, iskolázott ember. Aki leérettségizett, s aki elég magasan kvalifikált szakemberként dolgozik. Talán úgy vélekedett, hogy műszaki tudását érdemes az otthoni életben is kamatoztatnia. De így?! Annak csak örülhetünk, hogy a mákgubóból házilagosan főzött kábítószernek bealkonyult. Elvégre tudásunk gyarapodásával az ilyen elavult módszereket már nem használhatjuk. De arra rémálmaimban sem mertem volna gondolni, hogy korszerű műveltségét valaki újszerű kín- zóeszközök házi feltalálására használja... A hír elolvasása óta valami nehezen megfogalmazható rémület él bennem. Amiatt a felismerés miatt, hogy míg egyre több a csökkenő szeretettel fogadott gyermek, nőttön nő az ideggyenge, agresszív apróságok száma. Érzékelhetően nincs rendben valami a napjainkban családot alapító generáció egy részének szülői szerepével, felfogásával. Mert ez érzékelhető árammal, vagy anélkül is Ezek a fiatalok már a mi neveltjeink. De vajon az iskolában, a bizonyítvánnyal együtt hozzájutottak-e azokhoz az emberi tulajdonságokhoz is, amelyek a harmonikus családi élethez feltétlenül szükségesek? S vajon otthonról, saját családi környezetükből milyen örökséget hoztak, hozhattak magukkal? Nehéz lenne ezt egy rövid írás keretében megválaszolni. De a „pelenkasokkoló” szülők embertelensége — ha egyedi esetről is van szó — némi általánosítható tanulsággal is szolgál. A szülők, az iskola a felnőtt társadalom számára. Hát ezért tartottam érdemesnek közreadni megdöbbentő „olvasmányélményem”. B. S. E. KÉPERNYŐ „Tankönyvszagú világ” — A kisgyermek fizikai fejlődését figyelemmel kísérik, de első szellemi „lépéseiket” nemigen — mondta az egyik fiatal abban a rádióműsorban, amely Mi a véleményed? címmel Háber Judit és H. Sas Judit: „Tankönyvszagú világ” című könyvével kapcsolatosan indított vitát az általános iskolai, alsó tagozatos tankönyvekről. Ez a harmadik műsorbeli, havonta jelentkező ifjúsági politikai vitaműsor egyébként érdekes, közérdekű témákat vet fel, s erénye, hogy nem szakemberekkel, hanem értelmes, a világ dolgai iránt érdeklődő fiatalokkal vitatja meg azokat. Miről is szól az említett könyv? Az alsó tagozatos tankönyveket vizsgálva megállapítja, hogy hangnemük száraz, életmodelljük a valóságtól elvonatkoztatott, következésképp — mint a vita részvevői mondották — nem segít hozzá a külvilág valós megismeréséhez, sőt, a későbbi tanulmányökhoz sem ad megfelelő támpontot. Jól állapította meg az egyik vitatkozó, hogy azok a szemléletek, értékítéletek, amelyeket a tankönyvíróik megalkottak, még ma is élnék! S bár kiadtak új könyveket, ezek sem sokkal jobbak a régieknél. Elhangzott a műsorban olyan vélemény, hogy a legjobb szakembereknek kellene írni a tankönyvekét, hisz ezek azok a könyvek, amelyeket kivétel nélkül minden ember elolvas. A fiatalok egy ponton vitába szálltak a szerzőkkel. „Az iskola és a család legfontosabb kijelölt és elvállalt funkciója a felnövekvő új generáció felkészítése a tudásra és integrálása a társadalomba ” — írja a szerzőpáros. — Lehet úgy integrálni — mondta erre egy fiatal hogy elfogadja a gyerek azt, ami van. Pedig a cél nem a passzív, hanem épp az aktív hozzáállás a világhoz. Ezekben a könyvekben ennek nyoma sincs! Nincs mit megváltoztatni, hisz — a tankönyvek sugallata szerint — ez a világ tökéletes. Mindenkit érintő témát vetett fel az Ifjúsági rádiónak ez a műsora. Kár, hogy nem nevezhető igazi vitaműsornak. inkább beszélgetésnek, hisz a részvevők többsége egy véleményen volt. S ebben kissé ludas a műsorvezető, Kőhalmi Ferenc, mert ő túl határozott útra igyekezett terelni a beszélgetést. Reméljük, a következő Mi a véleményed?, amely az ifjúsági mozgalomról szól majd, izgalmasabb lesz. G. K. A MÁV szombathelyi Haladás Művelődési Ház társastáncklubja vendégszerepeit a múlt hét szombatján Békéscsabán, a vasutas művelődési házban. Negyven felnőtt és gyerek táncos járta az angol keringőt, a tangót, a szambát a népes nézőközönség nagy gyönyörűségére. Ez volt a békéscsabai vasutas művelődési ház történetében az első társastánc-bemutató, de — a nagy sikerre való tekintettel — bizonyára nem az utolsó. A rendezvény egyébként egy sorozat része volt, amelyben bemutatkoznak a vasutas művelődési intézmények kiemelkedő művészeti csoportjai Fotó- Gál Edit MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Nótacsokor. 9.20: Arturo Toscanini opera- balettzenét vezényel az NBC szimfonikus zenekar élén. 9.44: Zenevár. 10.05: Diékfélóra. 10.35: Két romantikus szonáta. 11.20: Bányászok — akikről megfeledkeztek. 11.40: Az élet komédiásai. 12.35: Idegenforgalmunk előőrsei. 12.49: Zenemúzeum. 14.30: Szabadpolc. 15.10: Egy rábaközi nótafa: Horváth Pétemé, 15.20: Borgulya András munkás- dal-feldolgozásaiból. 15.28: Csiribiri. 16.05: Cholnoky Viktor: Trivul- zió szeme — A kísértet. 16.15: Pál Tamás vezényli a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát. 17.07: Korábban érkezett. Juhász Judit műsora a koraszülésről. I. rész. 17.37: A Délutáni Rádiószínház bemutatója. 18.30: Esti Magazin. 19.15: Hűvösvölgyi Ildikó népdalokat és régi magyar dalokat énekel. 19.27: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét. Közben: 20.34: A Dunánál. 20.54: Az operaközvetítés folytatása. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.37: Chopin: b-moll szonáta. 0.10: Dzsesszfelvételekből. PETŐFI RADIO 8.05: Negyedóra 3’4 ütemben. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. Gázláng a pusztán. 13.30: Évszakok zenéje. 14.00: . . . szóval foci. 15.28: Szótlan barátaink. 16.00: Barátság slágerexpressz. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Zenei Tükör. 18.00: Disputa — újból arról, hogy mit mondhatott a kalauz. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Szociológiai figyelő. 21.06: Kabarécsütörtök. 22.06: Népdalok .néptáncok. 23.15: Zenés játékokból. Hl. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Schubert: F-dúr oktett. 10.22: Támasz és reménység. 11.05: Operakórusok. 11.25: Zenekari muzsika. 13.07: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. 14.07: Mirella Freni és Franco Bonisolli operakettősöket énekel. 14.40: Kamarazene. 15.41: Zeneművészeti szakközép- iskolások I. országos rézfúvós kamarazene versenye. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Concertino Praga ’80. 16.52: Popzene sztereóban. 18.00: Dupla vagy semmi. 19.05: Emlékirat és valóság. 19.35: Irodalmi séta Grazban. 20.31: HI-FI varieté. 21.41: Oj lemezeinkből. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Előadó a szerző. Melanie énekel. 17.10: Tudomány a termelésért. 17.20: A békéscsabai rádiós dzsesszhétvége műsorából. Rune Erickson együttese játszik. 17.30: Intermezzó. r 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk 7. oszt.) (f.-f.) 8.50: Fizikai kísérletek, (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom. (Alt. isk. 5. oszt.) 10.35: Deltácska. (f.-f.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 11.35: Kamera. (Középiskolásoknak.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.50: Iskolatévé. Deltácska. (ism., f.-f.) 14.10: Magyar irodalom., (ism.) 14.45: Fizika, (ism., f.-f.) 15.20: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.10: A látás hatalma, (ism.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Ember és Föld. Az Ibériai- félsziget állatvilága. 17.00: Hipp-hopp. 17.30: Tévébörze, (f.-f.) 17.40: Falusi öregekről, (f.-f.) 18.00: Telesport. (f.-f.) 18.25: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Alibi egy éjszakára. NDK tévéfilm. 21.10: Az SZKP XXVI. kongresszusáról jelentjük . . . Kb. 21.30: Fiatalok órája, (f.-f.) 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.30: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 18.55: 9-es stúdió. A Szovjet Televízió külpolitikai műsora. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Címek, rangok, (f.-f.) 20.20: Charlie Rivel műsora. Spanyol zenés film. 21.10: Tisztelet Velencének, (ism., f.-f.) 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Szemle, (f.-f.) BUKAREST 15.55: Iskolatévé. 16.35: Farul Constanca—Dinamo Bucuresti röplabdamérkő17.25: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Fiatalok órája. 20.35: A világmindenség titkai. 21.35: Könnyűzene, népzene. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Jelenko. 18.15: Tudomány. 18.45: Az élet zajlik a körúton. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.20: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Párhuzamosok — külpolitika. 20.50: vetélkedő. 22.20: Balettművészeink. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Külföldi dokumentumműsor. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Moziszem. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ SZERELEM Békéscsabán 15 órakor, Németh L.-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Mackó Misi a világűrben, 6 és 8 órakor: A nyolcadik utas a halál. Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: 5 órakor: Vadember, 7 órakor: Hazatérés. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: S. O. S. Concorde, 4 órakor: A, oroszlán ugrani készül, 6 és 8 órakor: S. O. S. Concorde. Békéscsabai Terv: A szultán fogságában. Gyulai Erkel: Gázolás. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A Csendesóceán kalózai, 5 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat I., II. rész. Orosházi Béke: 5 órakor: Pugacsov I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A sah táncosnője, fél 6 és fél 8 órakor : Fekete-fehér színesben. Szarvasi Táncsics: Szibériáda I., II. rész.
