Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

1981. február 24., kedd

JTHsUMTd

Vállalási határidő: 1981. május 31.

A mi iskolánk

Magyarország története,

A miénk? Minek ezt hangsúlyozni egyről szólva, mikor ahány csak van az országiban, de különösen a városban — az mind a miénk. Így igaz. ám nem egészen, mert ez a békéscsabai, most épülő, új 2-es számú általános iskola más, minta többi. Külön, a többitől függetlenül a mi iskolánk ez — a város lakóié, dolgozóié —, hiszen az öt évvel ezelőtt meghirdetett iskolaépítési akcióban vállalt hozzájárulásból épül. A város szívében. az Irányi utcában, ahol az arra járók naponta olvashatják is ezt az egyik tábláról, amikor elhaladnak a háromemeletes épület előtt.

De azt, hogy egész télen megszakítás nélkül folytak a belső munkálatok, kívülről csák sejteni lehetett. Kívülről ma is csak annyi látszik, hogy itt-ott anyagok, gépek, felvonulási épületek, mert a munka döntően belül zajlik.

Ahogy belépünk a 6,60x40 méteres földszinti zsibongóba, szinte minden részén dolgozókat találunk, akárcsak a hosszú, tágas nevelői szobában. A szakipari befejező munkák folynak: asztalosok, festők, fűtésszerelők iparkodnak. Egy másik helyiségben épp a beépített szekrényeket csinálják. A kivitelező vállalat, a békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Üzemének itteni 100—110 emberéből az emeleteken is mindenütt találni szak- és segédmunkásokat.

— Az első perctől mindenki nagyon lelkesen dolgozik — mondja Bikádi Pál, az asztalosok Október 6. Szocialista Brigádjának vezetője, aki az színiek és a párt- alapszervezet vezetőségének is tagja —, mert tudjuk, milyen nagy szükség van iskolára. Meg hát mi is hozzáadtuk a magunk havi húsz forintját, s így magunknak is építjük. De egyébként is az üzem, a politikai és társadalmi szervek is kiemelt munkának tekintik ezt az építkezést. Én meg különösen, mert ősztől itt fog tanítani a feleségem, és ide jár majd a gyermekem iskolába.

Az első emelet egy részén a betonaljazat készül, másutt festenek, vagy az asztalosok munkálkodnak. A másodikon a vakolást végzik. A zsibongó végében áll a vakológép, négy kőműves, két segédmunkás és egy gépkezelő a személyzete. Sa gépi vakolást mindenütt a finomabb munka, a kézi simítás követi.

— Egész télen dolgoztunk, jó eredménnyel, ezt a tavalyi átlag 120 százalékunk is mutatja — tájékoztat Körösi Sándor, az Ady Endre kőműves szocialista brigád

vezetője. - Társadalmi munkaóra-vállalásunkat itt teljesítettük. Én csak azt mondhatom — tapasztalatból —, hogy munkaidő-kiesés vagy más fegyelmezetlenség nem volt. Igaz, jó a szervezés, és mindig van anyag.

A harmadik emeleten, a legfelső szinten többek közt a burkolok dolgoznak. A mosdók és vécék csempézé- se folyik, s rakják föl sorjában a szép, vűlágoszöld csempéket a falra. A többi szinten már elkészült a csempézés, és a padozat mo- zaiiklapos burkolása következik. A tetőtérben a kazánház, ahol több tagból álló gázkazánegyüttes fogja nemcsak ezt az iskolát fűteni, de a felújítás után a régi épületet, sőt a harmadik lépcsőben majd később elkészülő tornatermet is.

Lefelé jövet Endrényi Imre építésvezetővel és Filyó György generálművezetővel beszélgetünk. Nagy elismeréssel szólnak a dolgozók munkájáról, odaadásáról. Tavaly április 10-én kezdtek

Az első tábla a lakosságé

az alapozáshoz, és most, május végén át akarják adni a kész épületet. Minden reményük megvan rá, hogy így is lesz, hiszen eddig is az ütemterv szerint ment minden.

— Ennyi embert mozgatói, jól időzíteni a különböző munkákat, s a szükséges anyag se hiányozzon, nem könnyű, de gondolom, csak így lehet egy ekkora iskolát 14 hónap alatt fölépíteni — mondom félig megállapítva, félig kérdve.

— Ég ha ennyire megérti mindenki a feladat politikai jelentőségét — válaszol az építésvezető —, mint dolgozóink. A fegyelmezett és szakszerű napi munka mellett tavaly — és az idén is — a brigádok beosztva szabad szombatokon és vasárnap dolgozták le a vállalásaikat. S a végső munkákban — takarítás, ablaktisztítás — az irodai dolgozók is részt vesznek. Nagyon komolyan vesszük mindnyájan a határidő betartását. Akárcsak az első osztályú munkát.

— De mi is lesz ebben az új iskolában, amelyik most még úgy néz ki, mint egy öltöny vagy kosztüm próba közben. Csak a készítők látják maguk előtt teljességében — érdeklődöm Bozó Dezsőtől, az iskola igazgatóhelyettesétől.

— Az eredeti terv szerint 12 tanterem épül, azonban egyes járulékos helyiségek igénybevételével 16 tanuló- csoportot tudunk elhelyezni. Az igazgatási rész. nevelői szoba, egy tanterem nagyságú könyvtár és egy úttörőklubszoba egészíti ki a fentiéket. Itt tanul majd az összes felső tagozatos csoport, mégpedig kabinetrendszerben. Vagyis, szinte minden tantárgynak szaktanterme lesz, kellő és korszerű felszereléssel. A kémia, fizika, biológia és a rajz oktatása előadóteremben folyik ezután. Az ének-zenének két tanterme lesz, modern audiovizuális berendezésekkel és páanínóval ellátva.

A régi épületbe érünk. Régi is. kicsi is, évtizedek óta túlzsúfolt ez az 1903-ban épült első állami elemi iskolája Békéscsabának. A maga idejében viszont impozáns és a célnak kényelmesen megfelelő volt.

— Ennek a rekonstrukciója a terv második lépcsője, s az új befejeztével azonnal idejönnek át az építők, hogy a teljes korszerűsítést december 31-re megcsinálják. Az épület kívül-belül vegyi szigetelést kap, megújulnak a tantermek és egyéb helyiségek. A régi tornaszoba helyén 200 személyes ebédlő lesz, a mostani irodából pedig melegítőkonyha. Napközis helyiségek, továbbá a technika tantárgy gyakorlati oktatásához három műhelyterem kap még helyet az épületben.

Az elvégzendő munkákhoz képest — holott az apróbbak nem is kerültek szóba — a kivitelezési idő rövidnek tűnik. Ám mégis nagyon hosz- szú lesz, mivel ebből jó néhány hónap az iskolaidőre esik. S a zavartalan tanítást ezalatt is biztosítani kell.

Vass Márta

Készül a beépített szekrény Fotó: Gál Edit

1790—1848.

A magyar történetírás tízkötetes nagy vállalkozásának most megjelent V. kötete történelmünknek talán legegyértelműbb megítélésű korszakát tárgyalja. Ki vitatná ma a magyar jakobinusok úttörő jelentőségét vagy az 1830-as és 40-es években kibontakozó reform- mozgalom és nemzeti megújulás páratlan és fölemelő voltát, annak a hat évtizednek a fontosságát, amikor a „haza és haladás” kérdése magától értetődően egységben volt? Lehetetlen nem adózni csodálattal e kor nagy egyéni és kollektív teljesítményeinek, amelyek a politika, a nyelv és az irodalom, a tudomány és a művészetek területén születtek, ráadásul igen nehéz gazdasági és politikai körülmények közepette. A nemzethalál nem is minden alap nélkül fenyegető víziójának reakciójaként új nemzet (sőt, több nemzet) született ebben az időszakban Magyarországon, az elvben és programként a társadalom valamennyi osztályát és rétegét magában foglaló polgári nemzet. Mindez a Habsburg-centraldzáció és abszolutizmus elleni állandó harcban ment végbe, a feudális termelési mód mind nyilvánvalóbb (s e küzdelem harcosait anyagilag is súlyosan érintő) válsága közepette.

E küzdelem motorja a kor liberális eszméit magáévá tevő, s a hazai viszonyokhoz adaptáló reformpárti nemesség volt, amely a történelemben ritkán tapasztalt módon fölismerte az átalakulás szükségességét. E történelmi érdemet nem csökkenti, hogy a polgári átalakulás potenciálisan neki is (mint valamennyi osztálynak) anyagilag is érdeke volt, s hogy az időben végrehajtott reformmal 1789, a forradalom megismétlődését, közelebbről pedig a parasztság fölkelését akarta elkerülni. A reformok útját az is nehezítette, hogy Magyarországon a hem magyar nemzetiségek is ekkor (a magyaroknál valamivel később) léptek a polgári nemzetté válás útjára, ami nemcsak nemzetiségi ellentéteket szült, de a bécsi udvar reformellenes taktikázásét is megkönnyítette. A Magyar- ország átalakulásáért folytatott polit.kai küzdelem egyúttal az egész Habsburg-bi- rodalom átalakulásáért is folyt, ez pedig nemzetközi szinten is akadályozta a reformmozgalmat, hiszen a Habsburg-hatalom változatlan fönnmaradását egyaránt kívánták az európai autokráciák és a kialakult hatalmi egyensúlyhoz mereven ragaszkodó polgárosult nyugateurópai hatalmak.

Mindenesetre a kötetből világosan kitűnik, hogy az 1848-as magyarországi forradalom nem a külföldi „példának”, esetleg a liberális

elemek nemzetközi összeesküvésének volt a terméke, hanem az előző korszak szerves folyománya, a rendszer gazdasági és politikai válságának a tünete, és egyben a válság megoldása volt.

A politikai történet a kötetnek csak egyik vonulatát alkotja. Igen részletes, alapos képet kapunk a gazdasági élet alakulásáról, a piaci vonzáskörzetekről. Az összkép lassú, de állandó fejlődést mutat, ami a sok gátló tényező (egyrészt — összefoglaló kifejezéssel — a feudális maradványok, másrészt a Habsburg-gazdaságpoliti- ka) ellenére jött létre. Olvasmányos és informatív képet rajzol a kiadvány — kellő nemzetközi összehasonlítással — a társadalomról, s különösen a köznemesség életmódjának leírása tűnik igen sikerültnek. Mindebből egyértelműen áll össze a kép: a század közepére gazdasági, társadalmi és politikai szinten egyaránt elkerülhetetlenné vált a radikális változás.

1945 előtt született nagy történelmi összegezéseink sem hallgattak a magyarországi nem magyar népekről, elsősorban azonban „magyar történet”-et írtak. A mostani tízkötetes szintézis, s a jelen kötet kiváltképp, pótol minden mulasztást, igen alapos képet ad a horvátok, románok, németek, szlovákok, szerbek és ruszinok helyzetéről, mozgalmáról és szellemi életéről, helyenként mór nem is összefoglaló kézikönyvbe, hanem monográfiába illő részletességgel. (A nemzetiségekkel foglalkozó részek méltó összegzését jelentik a szerző, a közelmúltban elhunyt Arató Endre életművének.)

Kétségtelen, hogy a könyv legtöbb vásárlója nem folyamatosan fogja végigolvasni az 1230 oldalnyi szöveget, hanem mindig egy-egy éppen őt érdeklő kérdésnek fog benne utánanézni. Ezért is kiemelendő az alapos bibliográfia és a kitűnő mutatók. A kötetet inkább csak átlapozók számára elsősorban a képek, térképek és táblázatok mondhatnak sokat, s ezekről is csak dicsérettel szólhatunk, kivéve a nemzetiségi viszonyok érthetetlenül elavult, a népesség létszámát és elhelyezkedését nem érzékeltető ábrázolásáról.

Egészében véve megállapíthatjuk, hogy az V. kötet magasan megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, sók olvasóra számíthat nemcsak itthon, de külföldön is, nemcsak a szomszédos országokban élő magyarok, de az összes magyarul tudó szakember és érdeklődő körében, egyúttal példát adva a nehéz kérdések elfogulatlan ábrázolására.

Jeszenszky Géza

KÉPERNYŐ

Tévéfilm az emberről

Nem akarok általánosítani, hogy mindenkiről írta Csák Gyula A legnagyobb sűrűség közepe című tévéfilmjét, de hogy bizonyos helyzetekben ezernyi hasonló konfliktus szabdalja szét az emberi sorsok útjait, juttat kiúttalan kelepcékbe, addig szépen alakulgató, zajló életeket, az kétségtelen.

A kisiklottak sors-szimfó- niája ez a film, melyről vetítése után néhány nappal is azt hallottam, hogy sokan nem akarták végignézni; hogy visszaborzadtak attól, milyen is lehet az ember, ha szeretetlen, ha a szeretet gyűlöletre fordul benne, és maga sem tudja, miért?

. Csák Gyula sok kiváló művére emlékezünk, arra is, hogy egykor, vagy 18 éve miféle vihart kavart Mélytengeri áramlása, amit nem véletlenül említek ezúttal: ez a film, A legnagyobb sűrűség közepe korábbi önmagával rokon, nem tart attól, hogy meztelenre vetkőzted a hőseit: íme, ilyenek vagytok! Ilyen önzők, sznobok, alkoholrabok, kishitűek, gyanakvók, irigyek, vádaskodók és gonoszak. A néző valósággal levegő után kapkod, úgy suttogja: és ezeken kívül semmi jó?! Egyetlen aprócska villanása sem a szeretetnek, a ragaszkodásnak, a fiúi tiszteletnek, és az apai megértésnek?

Mindenki a magáét mondja ebben a filmben, mely szokatlan feszültségű képsorokat vonultat fel, s ez a'feszültség mindvégig fokozódik. Néha — különösen a végén — szinte az elviselhe- tetlenségig, hogy aztán a kellő pillanatban megálljon, újabb kitérőt vegyen, és folytatódjon a harc a két önző ember: apa és fia között.

Hazug álmok és önhitt pózok vegyülete a Csák-film két főhőse, s hogy végül mi lesz velük, egymásra találnak-e, arra nincs utalás. Soha, mondják, akik nem hisznek az emberi gonoszság változásában; talán, sóhajtanak fel azok. akikben annyi pofon után is él a remény, hogy az ember jobbuló lény, még ha olykor szégyelli is jobbulásait.

András Ferenc rendező kivételes érzékkel közelített Csák Gyula forgatókönyvéhez, és híven szolgálta azt. Feltehető, abban látta művészi önmegvalósulását, hogy mindent megtett azért, hogy segítse a fiú (Szabó László) és az apa (Vadász Zoltán) hiteles alakítását. Emlékezetes volt még Borbáth Otília, Hámori Ildikó és az operatőri munka. Halász Mihályé.

Ez a film visszaadta a hitünket: mi is tudunk, csak komolyan kell vénünk a világot, és nem blődlit csinálni belőle.

Sass Ervin

MDI MŰSOROK

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Eszmék faggatása.

8.57: Népdalcsokor.

9.44: Rímek és ritmusok.

10.05- MR 10—14.

11.00: Kórusok, hangszerszólok. 11.39: Az élet komédiásai.

12.35: Törvénykönyv.

12.50: A rádió dalszínháza.

14.31: Bárdos Lajos: Két kuruc dal.

14.40: Elő világirodalom.

15.10: Sugár Rezső: Divertimento.

15.28: Nyitnikék.

16.05: Zengjen a muzsika.

17.07: ödipusz megvakul. Sar- kadi Imre elbeszélése.

17.32 • Dzsesszfelvételeinkből.

17.45: A Szabó család.

19.15: Nótaest.

20.02: Erről beszélni kell!

20.32: Eljegyzés lámpafénynél. 21.05: Ország, város.

21.35: Beethoven: B-dúr trió. 22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Jess Thomas operaáriákat énekel.

22.50: Késő este... A táplálkozás kockázatai. 3. rész. 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek.

0.10: Presser Gábor és Szteva- novity Dusán táncdalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05; Szalmás Piroska kórusmű- veiböl.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Társalgó.

10.33: Zenedélelőtt.

12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél.

13.30: Bogár István: Hat mese. 14.00: Kettőtől hatig .. .

18.00: Tip-top parádé.

18.33: Beszélni nehéz.

18.45: Nyolc rádió nyolc dala. 19.20: Véleményem szerint.

19.30: Csak fiataloknak!

20.33: Mindenki könyvtára.

21.01: Fenntartott hely — az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára.

23.15: Nóták.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: Rimszkij-Korszakov: Mla- da.

Közben:

10.13: A Tiszának reggeli gyönyörűsége.

10.20: A balett-operaközvetítés folytatása.

12.18: Kamarazene.

13.07: Zenekari muzsika.

Közben:

14.00: Költészet és valóság.

14.30: A zenekari muzsika folytatása.

15.00: Iskolarádió.

15.30: Kamarazene.

16.50: zenekari részletek Wolf— Ferrari operáiból.

17.23: Mi a véleményed?

17.43: Énekeljenek a népek.

19.05: Iskolarádió.

19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának Bartók- hangversenye.

Közben:

Kb. 20.30: Emlékek tárlatán...

Kb. 20.50: A hangverseny-közvetítés folytatása.

Kb. 21.35: Modern írók portréi.

Kb. 21.55: Az 1980. évi Newport dzsesszfesztivál felvételeiből.

22.18; Mendelssohn: Hebridák — nyitány.

SZOLNOKI STŰDIÓ

17.00: Hirek.

17.05: A soulmuzsika klasszikusai. Wilson Pickett énekel.

17.15: Ottörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Éva. (Gyermekfarsang — Karnevál, farsangi szokások — Mit vegyünk fel a jelmezbálba?)

17.30: Balázs Árpád tömegdalaiból énekel a martfűi Martos Flóra Általános Iskola kórusa.

17.35: Üzemi lapszemle.

17.40: Edith Piai felvételeiből.

Közben: Tündérek? Braun Ágnes jegyzete.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Beatpercek a V’Moto-rock felvételeiből.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes.

BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévértoma.

8.05; Iskolatévé: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.)

8.35: Környezetismeret. (Ált. isk. 2. oszt.)

9.05: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.)

10.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.)

10.50: Stop!

10.55: Óvodások filmműsora. 1. Indián mesék. A szivár- ványkigyó. (ism.) (f.-f.) 2. Kecske-becske kalandjai (ism.) (f.-f.)

14.25: Iskolatévé: Stop! (ism.)

14.30: Környezetismeret, (ism.)

14.50: Fizika, (ism.) (f.-f.)

15.20: Orosz nyelv, (ism.)

15.40: Napköziseknek — szakköröknek. (ism.) (f.-f.)

16.00: Mindenki iskolája; Földrajz. (f.-f.)

16.30: Magyar irodalom. Kicsik és nagyok, (f.-f.)

17.00: Reklám: (f.-f.)

17.10: Hírek, (f.-f.)

17.15: Az" úton az Amazonas mentén.

17.35: Tévébörze, (f.-f.)

17.45: Pannon krónika, (f.-f.)

18.15: Egy bekezdés a kongresz- szusi levélből, (f.-f.)

19.05: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétoma. *

19.30: Tv-hiradó.

20.00; Játék három percben.

20.05: Csendes Don. Szovjet filmsorozat.

21.00: Az SZKP XXVI. kongresszusáról jelentjük

__

K

b.

21.10: Stúdió ’81.

22.20: Tv-hiradó. 3.

II. MŰSOR

20.00: Parabola, (ism.)

20.30: Forgácsok.

21.00: Egészségünkért! (ism.) (f.-f.)

21.10: Tv-hiradó 2.

21.30: Szamár és rózsa. Francia film.

BUKAREST

16.05: Iskola tv.

16.30: Dinamo Bucuresti—C. S. U. Galatti női röplabdamérkőzés.

17.50: „Egy mítosz nyomában”. 18.20; A mezőgazdaságban dolgozóknak.

18.50: A legkisebbeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.25: Gazdasági figyelő.

19.45: Román tájakon.

20.05: Visnyevszkij: Optimista tragédia.

22.30: Tv-hiradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Kaland.

18.15: Tv-naptár.

18.15: Nyitott könyv.

18.45: Népi muzsika.

19.15; Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Aktualitások — belpoliti- kei.

21.00: A kötéltáncos.

IL MŰSOR

17.15: Iskolai műsor.

18.45: Népszerű-tudományos film.

19.15: Tizenöt perc zene.

20.00: A legfontosabb a szerelem. 20.55: Huszonnégy óra.

21.20: Kulturális kincsek tára. 21.50: Kuvait.

MOZI

Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Ahová lépek, ott fű nem terem. 8 órakor: Mozidiszkó. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du.

4 órakor: A vas álarcos férfi. 6 órakor: Csillagok háborúja. I— n. rész. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Megtalálták a 7. századot, fél 8 órakor: A keselyű három napja. Gyulai Erkel: A zsoldoskatona. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Vadállatok a fedélzeten.

5 és 7 órakor: S. O. S. Concorde. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: 2x2 néha 5, fél 6 és fél 8 órakor ; A nyolcadik utas a halál. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Haladék. 22 órakor: A dominó elv.