Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

IgHlUMM ■■:■■ ■■ --------------------------— E lkészült az ezredik Thermopress 1981. február 21., szombat Párbeszéd A hízott nyúl, a líraszorzó és a lapjárás Jelentős állomásához érke­zett az orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet: elkészült az ezredik Thermopress ka­zán. Ezt a nagy teljesítmé­nyű berendezést február 27- én, pénteken ünnepélyesen adják át a megrendelőnek, a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetnek. Nagy fejlődés eredménye az ezredik kazán elkészülé­se, különösen, ha figyelem­be vesszük, hogy emellett több kisebb teljesítményű, Thermopress-modult is gyár­tottak. A jó minőségű, energiata­karékos kazáncsalád iránt nagy a hazai és a külföldi kereslet, és ezt a régi gyár­tóbázissal már nem tudta kielégíteni a szövetkezet. — Jól előkészítve kezdtük az 1980-as évet — kezdi a beszélgetést Perecz János, az Üj Barázda Tsz elnöke —, a legfontosabb célunk az volt, hogy erősítsük a rendet, fe­gyelmet, a szervezettséget, takarékos költséggazdálko­dást folytassunk. Utólag meg­ítélve, ez sikerült is. Előrelépés Valóban jelentős változás­ra, egy igazán jó évre szá­míthattak az 1980-as év ele­jén a szövetkezet dolgozói. Bő termést ígért a búza, ide­jében földbe került a napra­forgó. A szokásoshoz képest csak elenyésző terület volt belvizes. A tehenészet ered­ményei is hozták a terv ará­nyos részét, kedvező képet mutatott az állattenyésztés. Hogy valóban előrelépést je­lentsen az esztendő, új ér­dekeltségi rendszert vezet­tek be a munkák díjazásá­ban. Ennek lényege, hogy az egyes tevékenységek közül 70 százalékára minőségi kö­vetelményeket szabtak ki. A dolgozó ennek elérésétől, vagy el nem érésétől kapta, illetve kapja a fizetése 20 szá­zalékát. Ezt az új és figye­lemre méltó ösztönzőrend­szert április elején vezették be, kiterjesztve természete­sen a szakvezetők többségé­re is. Alig jutottak azonban túl a dolgozók a megszokás kezdeti nehézségein, máris felborult az új forma. Köz­belépett az árvíz. Július 28-án, a két és fél ezer hektárnyi szántóból 600 hektár károsodott, felén a belvíz, felén pedig a táblá­kon átvezető erek felesleges vize pusztított. Hogy nem volt alaptalan az év eleji derűlátás, azt néhány szám jól bizonyítja. A 900 hektár búzából 100 kipusztult. A teljes területre vetített ter­mésátlag így is eléri a négy és fél tonnát hektáronként. Hasonló nagyságú a tönkre­ment napraforgóterület is. A teljes, 400 hektáros területtel számolva mégis 1,6 tonnás átlagot takarítottak be hek- táranként. A növényter­mesztés termelési értéke így is kétmillióval meghaladta a tervezett 18 millió forintot, nyereségét azonban 8 és fél millió forintos kár terheli. Nagy veszteséget és sok bonyodalmat okozott az álla­tok kitelepítése. A nyugodt élethez szokott teheneknek alapos sokkot okozott a hely- változtatás, és az, hogy kez­detben csak naponta egyszer Tavaly a BNV'n még pro­totípus volt, ma már soro­zatban készül az új Thermo- press kazáncsalád tudták fejni őket. Több ál­lat tüdőgyulladást kapott, s ez alapos nyomot hagyott a termelésükön. A 3 ezer 700 literes napi hozam másfél ezerre csökkent, és jelenleg is csak 2 ezer 200 liter kö­rül mozog. A hízómarhák is jókora súlycsökkenéssel jöt­tek vissza a vésztői legelő­ről. Kár ez azért is, mert így jelentős árbevételtől esett el a szövetkezet, hiszen nem tudta időben leadni az álla­tokat. Summázva: 7 millió kár érte az állattenyésztést. Árvíz Nem kímélte a víz a ház­tájit sem. Az elhajtott serté­sek súlyvesztesége is jelen­tősnek bizonyult, ezért a szövetkezet másfél millió fo­rintot fizetett ki tagjainak. Károsodtak az épületek, ma­jorok is, és jelentős erőket igényelt a földek felújítása, víztelenítése. — Tönkretettük a gépein­ket — mondja a téeszelnök —, eddig egymilliót tesz ki az az összeg, amit pótalkat­részek vásárlására fordítot­tunk. December elsején visz- szaállítottuk a minőség sze­rinti bérezést a most is dol­gozóknál, így a gépműhely­ben is. Az ösztönzők ellené­re nehéz elképzelni, mikorra lesz a gépállományunk olyan állapotban, mint volt a víz előtt. Azóta elkészült a szövet­kezet pénzügyi mérlege: az alaphiány és a veszteség 22 millió 200 ezer forint. Elképzelések Ami megtörtént, megtör­tént. Ha nehezen is, de fe­lejtik Bélmegyer lakói és a tsz vezetői a nehéz napokat. Idejüket a munkahelyi ta­nácskozások és a helyreállí­tási munkák kötik le. Sze­rencsére október végére min­den területről elvezették a vizet, de egy részét az olva­dás miatt újra belvíz fedi. Nem sok jót ígér a tavasz, annak ellenére, hogy az őszi szántásokat nagyrészt befe­jezték még a múlt évben. A befejezett szántások minősé­gével elégedetlen a vezető­ség. Sokat várnak attól a döntéstől, amely egyedileg rendezi a szövetkezet sorsát. Várnak, remélnek és köz­ben máris terveznek. Egye­lőre csak azt szeretnék el­érni, hogy nullára fusson ki a gazdálkodásuk az idén, Ezért központi telepükön nagyarányú rekonstrukcióba kezdtek, melyet alig egy év alatt hajtottak végre. Ennek eredményéként ma már ma­gas fokú gépesítéssel, nagy teljesítményű vágó- és hen- gerlőberendezések alkalma­zásával. automata fedőporos hegesztéssel készülnek a Thermopress kazánok. Ez az ezredik kazán egyéb­ként már az új, továbbfej­lesztett változatból való, me­lyet első ízben tavaly a BNV-n mutattak be. Az ak­kori prototípus néhány hó­nap alatt, sorozatgyártmány- nyá érlelődött, és ma már csak ezt, a még takaréko­sabb, és még üzemibiztosabb típust gyártja a szövetkezet. Li. L. legalább a veszteséget kerül­jék el. Érdemes néhányat megemlíteni a szakvezetés elképzeléseiből. Szeretnék az idén megoldani a gépesített, nagyüzemi szénabetakarí­tást, elkészíttetni a teljes körű talajrendezés tervét. Befejezni a felépített szociá­lis létesítmények belső mun­kálatait. Az állattenyésztés­ben és növénytermesztésben a szinten tartásra töreksze­nek azzal együtt, hogy in­tenzíven fejlesztik a háztájit, a faipari tevékenységet, és legalább közepes szintre hozzák a gépparkot. Nehéz lenne felsorolni, mi mindent szeretnének megva­lósítani a téeszben. Ügy tű­nik, hogy reálisak az el­képzelések. Hogy mi valósul meg belőlük, az elsősorban az egyedi rendezéstől függ, megkapják-e a kárérték ál­lami fedezetét. Ha igen, gyors lendületet vehet a szö­vetkezet stabilizálódása; ha nem, saját erejükből próbál­nak fordítani a sorsukon. Ezt sugallja az a sok terv és vágy, amely a tsz-elnök sza­vaiból kiderült. M. Szabó Zsuzsa — Mert valamivel foglal­kozni kell kérem. A nyulak pedig kedves és hasznos ál­latok, na és természetesen kifizetődő volt eddig a tartá­suk. Rokkant nyugdíjas va­gyak, és ha megnézi például a szabad ki gy ősi nyúltenyész- tő szakcsoportot, amelyhez én is tartozom, láthatja, hogy a kistermelők több, mint 80 százaléka nyugdíj­korhatáron felüli. A pénz is kell tehát, meg ezek az em­berek nem is tudják elkép­zelni házuk táját állatok nélkül. Ha most sokan fel­hagynak a nyúltenyésztéssel — és úgy néz Jci, sokan fel­hagynak vele —. biztos ke­rül majd valami más állat az ólakba, ketrecekbe. — Miért ez a pesszimista hang? — Olvassuk a Kistenyész- tők lapját. Ott, a januári számban a házinyulak téli felvásárlási árát 46 forint­ban, a nyárit ennél hét fo­rinttal kevesebben állapítja meg a cikkíró. Ez, akárhogy számolom, 39 forint. Na most, jött az ÁFÉSZ-tájékoz- tató, abban a téli árat ugyan megadja, de nyáron egy ki­logramm nyúlért csak 34 fo­rintot akar fizetni. A kü­lönbség pedig testvérek kö­zött is öt forint, s felvetődik a kérdés: ennyi pénzért tart- sak-p a továbbiakban nyulat vagy sem? — A nyúlháború az elmúlt év vége felé szűnt meg a kö­zött a 1? gazdaság között, amelyek eddig a kisterme­lőkre alapozott nyúltenyész­téssel foglalkoztak. Kiadták a tenyészanyagot, a tápot, a ketrecet, majd jött a felvá­sárló-túrakocsi, és átvette a hízott nyulakat. Nem min­denki csinálta ennyire szer­vezetten, de miránk, duna- varsányiakra nem volt eddig panasz. A 17 gazdaság fel­osztotta maga között az or­szágot, nekünk Békés me­gyéből öt község és környé­ke jutott. A nyúlháború úgy dúlt eddig, hogy ha nagy volt a nyúl iránti kereslet, akkor övön aluli ütésekkel — magasabb átvételi árak­kal — nyerték el egymástól a kistermelők nyulait. Hogy ez megszűnjön, a fegyverszü­netben a Nyúltermelési és Külkereskedelmi Társaság meghatározott egy egységes árat, a téli ár 46 forint lett, két forinttal magasabb, mint tavaly, a nyárit, pedig leszál- l-'tottuk 34 forintra. A cikk a Kistenyésztők lapjában há­romhónapos késedelemmel jelent meg, így aktualitását és hitelét vesztve alapos ka­varodást idézett elő a fejek­ben. — Nem könnyebb a nyu- lakkal bánni nyáron, mint télen. Igaz, hogy télen fűte­ni kell nekik, viszont nyáron a nagy hőségben nagyobb az elhullás veszélye, meg a jár­vány is akkor szedi a nyúl- ketrecből az áldozatokat. Du- navarsányban a tenyész-álla- tok szupermodem körülmé­nyek között nevelődnek, van légkondicionálás is. Kényes jószág a nyúl. Igaz, a mixtó- zis ellen feltalálták a vakci­nát, be is oltjuk vele a nyu­szikat. Ennék ellenére nem értjük azt a 12 forintos kü­lönbséget a nyári és a téli ár között. * * * i- A magyar hízott nyúl egyedüli külpiaci értékesítési lehetősége Olaszország. Az itáliai fogyasztói szokások olyanok, hogy főleg ősztől ta­vaszig vásárolják tőlünk a nyulakat, ekkor aztán szin­te korlátlan mennyiségben. Nyáron pang a piac. Sőt. ab­ban a kevés nyári szállít­mányban is igen nagy az útihulla aránya, mint emlí­tettem a nyúl kényes jószág, nem bírja a nagy hőséget. A társaság a téli árat szinte ir­reálisan magasra emelte fel, éppen azért, hogy a terme­lők törekedjenek a téli le­adásra. amikor kimondottan jó az ár az olasz piacon. A nyári árat pedig úgy hatá­roztuk meg, _ hogy csupán szintentgrtásra ösztönözzön. — A nyulaknak nemcsak húsa van, kérem szépen. Megépítettek Magyarorszá­gon egy-két nyúlvágóhidat, ahol feldolgozzák a nyuszit, fagyasztva tárolják, a mara­dékból kutyaeledel-konzerve- ket készítenek. A nyúlhús fehérjében gazdag, könnyen emészthető étel. Miért nem propagálják nálunk is a fo­gyasztását? Nem értem. Az­tán, a nyúlról lehúzzák a bundát is. Ha házi módszer­rel dolgozzák ki, az akkor is csak úgy hozzávetőlegesen 15 forintba kerül. Aztán meg, amikor az üzletekbe kerül, csak nézzük: egy nyuszi kucsma ezer forint, agy rö­vid kis nyúlbunda meg 4 ezer, ami elnagyolt számítá­sok szerint sem kerül többe a tizedénél. A nyári ár nem a szintentartásra, hanem a felszámolásra ösztönöz. Ki fogja nyáron üresen hagyni a ketreceket, ha már egyszer a nyúltenyésztésre állt rá? * * * — Látott már magyar em­bert, aki azért háborodott fel a hentesnél, hogy nem lehet kapni nyúlhúst? Mert én se. A bunda fölét meg nem mi szedjük le, hiszen egy nyúl- bundáért úgy 13 forintot ka­punk. Sajnos, Magyarorszá­gon nincs feldolgozója a nyu­szibundának. Még így is, nyáron ez a 13 forint a hasz­nunk egy nyúlon. Négy év­vel ezelőtt, a Dunavarsányi Házinyúltermelési Rendszer 120 millió forintért építette a tenyésztelepet. Akkor még 1 forint 50 filléres olajjal üzemelt; ma, mint ismeretes egy kicsit több az olaj ára, annyira, hogy a telep saját magát sem tudja eltartani. Tudja, hogy a Nyúltermelési és Külkereskedelmi Társaság veszteséges lett tavaly? Ezt, a 17 tag, mint ahogy a nye­reséggel is ezt, tette volna, szétdobja maga között. Mint említettem, mi kizárólag olasz piacra exporálunk. Sajnos, a Magyar Nemzeti Bank tavaly alaposan leérté­kelte az olasz lírát, míg 1980 elején ezer líráért 42 forintot kaptunk, addig ma ez 34 fo­rint között mozog. — Akkor mit -t éri meg ma­guknak? — Ha szokott kártyázni, akkor tudja, nem mindig áll fel az ember az asztaltól, ha veszít. A lapjárás megfordul­hat, a kockázatát meg vál­lalni kell. * * * A szabadkígyós! nyúltenyésztő szakcsoport február .JZ-é» gyű­lést tartott. Az ÁFÉSZ képvise­lői ismertették az árakat és vá­laszoltak a feltett kérdésekre. A kővetkező évi szerződések meg­kötése február 28-án esedékes. Megkötik vagy sem, lesz-e nyúl vagy sem, ez akkor dől el. Mindenesetre az elvi vita köz­vetítőjének az egyetlen meg­jegyzése, hogy nyerni és veszí­teni a kártyában is csak akkor lehet, ha a játékosnak osztanak lapot. A Dunavarsányi Házinyúrl- termelési Rendszer főmérnöke, Selmeczl Lajos és a szabadkígyó­st nyúltenyésztő szakcsoport el­nökhelyettese, Juhász Illés kö­zött közvetített: Kelemen T. Magda A Balaton-felvidéki Kőbányák harmincéves uzsai üzemében az idén egymillió-kettőszázhetvenezer tonna bazalt kiterme­lését tervezik. A lerobbantott sziklákból mintegy tízféle zúzalékkövet állítanak elő, amelyeket út- és vasútépítéseken, házgyári- és magánlakás-építéseknél használnak fel (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele) Bélmegyeri Új Barázda Tsz Kudarccal árnyékolt sikerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom