Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
IgHlUMM ■■:■■ ■■ --------------------------— E lkészült az ezredik Thermopress 1981. február 21., szombat Párbeszéd A hízott nyúl, a líraszorzó és a lapjárás Jelentős állomásához érkezett az orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet: elkészült az ezredik Thermopress kazán. Ezt a nagy teljesítményű berendezést február 27- én, pénteken ünnepélyesen adják át a megrendelőnek, a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetnek. Nagy fejlődés eredménye az ezredik kazán elkészülése, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy emellett több kisebb teljesítményű, Thermopress-modult is gyártottak. A jó minőségű, energiatakarékos kazáncsalád iránt nagy a hazai és a külföldi kereslet, és ezt a régi gyártóbázissal már nem tudta kielégíteni a szövetkezet. — Jól előkészítve kezdtük az 1980-as évet — kezdi a beszélgetést Perecz János, az Üj Barázda Tsz elnöke —, a legfontosabb célunk az volt, hogy erősítsük a rendet, fegyelmet, a szervezettséget, takarékos költséggazdálkodást folytassunk. Utólag megítélve, ez sikerült is. Előrelépés Valóban jelentős változásra, egy igazán jó évre számíthattak az 1980-as év elején a szövetkezet dolgozói. Bő termést ígért a búza, idejében földbe került a napraforgó. A szokásoshoz képest csak elenyésző terület volt belvizes. A tehenészet eredményei is hozták a terv arányos részét, kedvező képet mutatott az állattenyésztés. Hogy valóban előrelépést jelentsen az esztendő, új érdekeltségi rendszert vezettek be a munkák díjazásában. Ennek lényege, hogy az egyes tevékenységek közül 70 százalékára minőségi követelményeket szabtak ki. A dolgozó ennek elérésétől, vagy el nem érésétől kapta, illetve kapja a fizetése 20 százalékát. Ezt az új és figyelemre méltó ösztönzőrendszert április elején vezették be, kiterjesztve természetesen a szakvezetők többségére is. Alig jutottak azonban túl a dolgozók a megszokás kezdeti nehézségein, máris felborult az új forma. Közbelépett az árvíz. Július 28-án, a két és fél ezer hektárnyi szántóból 600 hektár károsodott, felén a belvíz, felén pedig a táblákon átvezető erek felesleges vize pusztított. Hogy nem volt alaptalan az év eleji derűlátás, azt néhány szám jól bizonyítja. A 900 hektár búzából 100 kipusztult. A teljes területre vetített termésátlag így is eléri a négy és fél tonnát hektáronként. Hasonló nagyságú a tönkrement napraforgóterület is. A teljes, 400 hektáros területtel számolva mégis 1,6 tonnás átlagot takarítottak be hek- táranként. A növénytermesztés termelési értéke így is kétmillióval meghaladta a tervezett 18 millió forintot, nyereségét azonban 8 és fél millió forintos kár terheli. Nagy veszteséget és sok bonyodalmat okozott az állatok kitelepítése. A nyugodt élethez szokott teheneknek alapos sokkot okozott a hely- változtatás, és az, hogy kezdetben csak naponta egyszer Tavaly a BNV'n még prototípus volt, ma már sorozatban készül az új Thermo- press kazáncsalád tudták fejni őket. Több állat tüdőgyulladást kapott, s ez alapos nyomot hagyott a termelésükön. A 3 ezer 700 literes napi hozam másfél ezerre csökkent, és jelenleg is csak 2 ezer 200 liter körül mozog. A hízómarhák is jókora súlycsökkenéssel jöttek vissza a vésztői legelőről. Kár ez azért is, mert így jelentős árbevételtől esett el a szövetkezet, hiszen nem tudta időben leadni az állatokat. Summázva: 7 millió kár érte az állattenyésztést. Árvíz Nem kímélte a víz a háztájit sem. Az elhajtott sertések súlyvesztesége is jelentősnek bizonyult, ezért a szövetkezet másfél millió forintot fizetett ki tagjainak. Károsodtak az épületek, majorok is, és jelentős erőket igényelt a földek felújítása, víztelenítése. — Tönkretettük a gépeinket — mondja a téeszelnök —, eddig egymilliót tesz ki az az összeg, amit pótalkatrészek vásárlására fordítottunk. December elsején visz- szaállítottuk a minőség szerinti bérezést a most is dolgozóknál, így a gépműhelyben is. Az ösztönzők ellenére nehéz elképzelni, mikorra lesz a gépállományunk olyan állapotban, mint volt a víz előtt. Azóta elkészült a szövetkezet pénzügyi mérlege: az alaphiány és a veszteség 22 millió 200 ezer forint. Elképzelések Ami megtörtént, megtörtént. Ha nehezen is, de felejtik Bélmegyer lakói és a tsz vezetői a nehéz napokat. Idejüket a munkahelyi tanácskozások és a helyreállítási munkák kötik le. Szerencsére október végére minden területről elvezették a vizet, de egy részét az olvadás miatt újra belvíz fedi. Nem sok jót ígér a tavasz, annak ellenére, hogy az őszi szántásokat nagyrészt befejezték még a múlt évben. A befejezett szántások minőségével elégedetlen a vezetőség. Sokat várnak attól a döntéstől, amely egyedileg rendezi a szövetkezet sorsát. Várnak, remélnek és közben máris terveznek. Egyelőre csak azt szeretnék elérni, hogy nullára fusson ki a gazdálkodásuk az idén, Ezért központi telepükön nagyarányú rekonstrukcióba kezdtek, melyet alig egy év alatt hajtottak végre. Ennek eredményéként ma már magas fokú gépesítéssel, nagy teljesítményű vágó- és hen- gerlőberendezések alkalmazásával. automata fedőporos hegesztéssel készülnek a Thermopress kazánok. Ez az ezredik kazán egyébként már az új, továbbfejlesztett változatból való, melyet első ízben tavaly a BNV-n mutattak be. Az akkori prototípus néhány hónap alatt, sorozatgyártmány- nyá érlelődött, és ma már csak ezt, a még takarékosabb, és még üzemibiztosabb típust gyártja a szövetkezet. Li. L. legalább a veszteséget kerüljék el. Érdemes néhányat megemlíteni a szakvezetés elképzeléseiből. Szeretnék az idén megoldani a gépesített, nagyüzemi szénabetakarítást, elkészíttetni a teljes körű talajrendezés tervét. Befejezni a felépített szociális létesítmények belső munkálatait. Az állattenyésztésben és növénytermesztésben a szinten tartásra törekszenek azzal együtt, hogy intenzíven fejlesztik a háztájit, a faipari tevékenységet, és legalább közepes szintre hozzák a gépparkot. Nehéz lenne felsorolni, mi mindent szeretnének megvalósítani a téeszben. Ügy tűnik, hogy reálisak az elképzelések. Hogy mi valósul meg belőlük, az elsősorban az egyedi rendezéstől függ, megkapják-e a kárérték állami fedezetét. Ha igen, gyors lendületet vehet a szövetkezet stabilizálódása; ha nem, saját erejükből próbálnak fordítani a sorsukon. Ezt sugallja az a sok terv és vágy, amely a tsz-elnök szavaiból kiderült. M. Szabó Zsuzsa — Mert valamivel foglalkozni kell kérem. A nyulak pedig kedves és hasznos állatok, na és természetesen kifizetődő volt eddig a tartásuk. Rokkant nyugdíjas vagyak, és ha megnézi például a szabad ki gy ősi nyúltenyész- tő szakcsoportot, amelyhez én is tartozom, láthatja, hogy a kistermelők több, mint 80 százaléka nyugdíjkorhatáron felüli. A pénz is kell tehát, meg ezek az emberek nem is tudják elképzelni házuk táját állatok nélkül. Ha most sokan felhagynak a nyúltenyésztéssel — és úgy néz Jci, sokan felhagynak vele —. biztos kerül majd valami más állat az ólakba, ketrecekbe. — Miért ez a pesszimista hang? — Olvassuk a Kistenyész- tők lapját. Ott, a januári számban a házinyulak téli felvásárlási árát 46 forintban, a nyárit ennél hét forinttal kevesebben állapítja meg a cikkíró. Ez, akárhogy számolom, 39 forint. Na most, jött az ÁFÉSZ-tájékoz- tató, abban a téli árat ugyan megadja, de nyáron egy kilogramm nyúlért csak 34 forintot akar fizetni. A különbség pedig testvérek között is öt forint, s felvetődik a kérdés: ennyi pénzért tart- sak-p a továbbiakban nyulat vagy sem? — A nyúlháború az elmúlt év vége felé szűnt meg a között a 1? gazdaság között, amelyek eddig a kistermelőkre alapozott nyúltenyésztéssel foglalkoztak. Kiadták a tenyészanyagot, a tápot, a ketrecet, majd jött a felvásárló-túrakocsi, és átvette a hízott nyulakat. Nem mindenki csinálta ennyire szervezetten, de miránk, duna- varsányiakra nem volt eddig panasz. A 17 gazdaság felosztotta maga között az országot, nekünk Békés megyéből öt község és környéke jutott. A nyúlháború úgy dúlt eddig, hogy ha nagy volt a nyúl iránti kereslet, akkor övön aluli ütésekkel — magasabb átvételi árakkal — nyerték el egymástól a kistermelők nyulait. Hogy ez megszűnjön, a fegyverszünetben a Nyúltermelési és Külkereskedelmi Társaság meghatározott egy egységes árat, a téli ár 46 forint lett, két forinttal magasabb, mint tavaly, a nyárit, pedig leszál- l-'tottuk 34 forintra. A cikk a Kistenyésztők lapjában háromhónapos késedelemmel jelent meg, így aktualitását és hitelét vesztve alapos kavarodást idézett elő a fejekben. — Nem könnyebb a nyu- lakkal bánni nyáron, mint télen. Igaz, hogy télen fűteni kell nekik, viszont nyáron a nagy hőségben nagyobb az elhullás veszélye, meg a járvány is akkor szedi a nyúl- ketrecből az áldozatokat. Du- navarsányban a tenyész-álla- tok szupermodem körülmények között nevelődnek, van légkondicionálás is. Kényes jószág a nyúl. Igaz, a mixtó- zis ellen feltalálták a vakcinát, be is oltjuk vele a nyuszikat. Ennék ellenére nem értjük azt a 12 forintos különbséget a nyári és a téli ár között. * * * i- A magyar hízott nyúl egyedüli külpiaci értékesítési lehetősége Olaszország. Az itáliai fogyasztói szokások olyanok, hogy főleg ősztől tavaszig vásárolják tőlünk a nyulakat, ekkor aztán szinte korlátlan mennyiségben. Nyáron pang a piac. Sőt. abban a kevés nyári szállítmányban is igen nagy az útihulla aránya, mint említettem a nyúl kényes jószág, nem bírja a nagy hőséget. A társaság a téli árat szinte irreálisan magasra emelte fel, éppen azért, hogy a termelők törekedjenek a téli leadásra. amikor kimondottan jó az ár az olasz piacon. A nyári árat pedig úgy határoztuk meg, _ hogy csupán szintentgrtásra ösztönözzön. — A nyulaknak nemcsak húsa van, kérem szépen. Megépítettek Magyarországon egy-két nyúlvágóhidat, ahol feldolgozzák a nyuszit, fagyasztva tárolják, a maradékból kutyaeledel-konzerve- ket készítenek. A nyúlhús fehérjében gazdag, könnyen emészthető étel. Miért nem propagálják nálunk is a fogyasztását? Nem értem. Aztán, a nyúlról lehúzzák a bundát is. Ha házi módszerrel dolgozzák ki, az akkor is csak úgy hozzávetőlegesen 15 forintba kerül. Aztán meg, amikor az üzletekbe kerül, csak nézzük: egy nyuszi kucsma ezer forint, agy rövid kis nyúlbunda meg 4 ezer, ami elnagyolt számítások szerint sem kerül többe a tizedénél. A nyári ár nem a szintentartásra, hanem a felszámolásra ösztönöz. Ki fogja nyáron üresen hagyni a ketreceket, ha már egyszer a nyúltenyésztésre állt rá? * * * — Látott már magyar embert, aki azért háborodott fel a hentesnél, hogy nem lehet kapni nyúlhúst? Mert én se. A bunda fölét meg nem mi szedjük le, hiszen egy nyúl- bundáért úgy 13 forintot kapunk. Sajnos, Magyarországon nincs feldolgozója a nyuszibundának. Még így is, nyáron ez a 13 forint a hasznunk egy nyúlon. Négy évvel ezelőtt, a Dunavarsányi Házinyúltermelési Rendszer 120 millió forintért építette a tenyésztelepet. Akkor még 1 forint 50 filléres olajjal üzemelt; ma, mint ismeretes egy kicsit több az olaj ára, annyira, hogy a telep saját magát sem tudja eltartani. Tudja, hogy a Nyúltermelési és Külkereskedelmi Társaság veszteséges lett tavaly? Ezt, a 17 tag, mint ahogy a nyereséggel is ezt, tette volna, szétdobja maga között. Mint említettem, mi kizárólag olasz piacra exporálunk. Sajnos, a Magyar Nemzeti Bank tavaly alaposan leértékelte az olasz lírát, míg 1980 elején ezer líráért 42 forintot kaptunk, addig ma ez 34 forint között mozog. — Akkor mit -t éri meg maguknak? — Ha szokott kártyázni, akkor tudja, nem mindig áll fel az ember az asztaltól, ha veszít. A lapjárás megfordulhat, a kockázatát meg vállalni kell. * * * A szabadkígyós! nyúltenyésztő szakcsoport február .JZ-é» gyűlést tartott. Az ÁFÉSZ képviselői ismertették az árakat és válaszoltak a feltett kérdésekre. A kővetkező évi szerződések megkötése február 28-án esedékes. Megkötik vagy sem, lesz-e nyúl vagy sem, ez akkor dől el. Mindenesetre az elvi vita közvetítőjének az egyetlen megjegyzése, hogy nyerni és veszíteni a kártyában is csak akkor lehet, ha a játékosnak osztanak lapot. A Dunavarsányi Házinyúrl- termelési Rendszer főmérnöke, Selmeczl Lajos és a szabadkígyóst nyúltenyésztő szakcsoport elnökhelyettese, Juhász Illés között közvetített: Kelemen T. Magda A Balaton-felvidéki Kőbányák harmincéves uzsai üzemében az idén egymillió-kettőszázhetvenezer tonna bazalt kitermelését tervezik. A lerobbantott sziklákból mintegy tízféle zúzalékkövet állítanak elő, amelyeket út- és vasútépítéseken, házgyári- és magánlakás-építéseknél használnak fel (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele) Bélmegyeri Új Barázda Tsz Kudarccal árnyékolt sikerek
