Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-21 / 44. szám
1981. február 21., szombat o IZHiWKriW Csanádapácán, a szegedi Április 4. Cipőipari Szövetkezet helyi részlegében cipőfelsőrész-alkatrészeket kapnak az itt dolgozó asszonyok. Az élek megm unkálása, ragasztása és a darabok összevarrása után kész felsőrészeket küldenek vissza a szegedi szövetkezethez. Képünkön a külső bőr és a bélés összeragasztása után csatot erősítenek a cipőfelsőrészhez Fotó: Veress Erzsi Jó kapcsolat romániai kultúrcsoportokkal Termékeny légkör Sikeres évet zárt — s a jó tapasztalatok hasznosításával készült fel az 1981-es esztendőre — a méhkeréki művelődési ház. Kiemelt feladatnak tekintették a műve* lődési ház vezetői hazánk felszabadulásának 35. évfordulója méltó megünneplését. Az általános iskola tanulói felejthetetlen műsorokkal köszöntötték a jeles évfordulót, a nemzetiségi ifjúsági klub pedig vetélkedőt rendezett. A román nemzetiség lakta község ifjúsága főleg a népek barátságának jelentőségét, a szomszédos országok ifjúságával való jó kapcsolat előnyeit, a közművelődés, az ízlésformálás fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. A korábbi éveknél jóval több ismeretterjesztő előadás hangzott el tavaly a méhkeréki művelődési házban. Pedagógusok, termelőszövetkezeti vezetők, orvosok tartottak érdekes előadásokat, amelyeket fiatalok és idősebbek egyaránt szívesen meghallgatták. Megszervezték a kis matematikusok körét és az orosz nyelv szakA Békéscsabai Kötöttáru- gyárban több évtizedes hagyomány már, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozókat, a jubiláló törzsgárdatagokat házi ünnepségen köszöntik. A közelmúltban is sor került ilyen ünnepségre; ezúttal, 40 évi munka után, oktató tanfolyamot. Mindkét szakkörbe rendszeresen eljártak, elsősorban a jó tanulók, s így a középiskolára való felkészüléshez sok segítséget kaptak. Sikeres évet zárt a Méhkeréki népi együttes is. A Népművelési Intézet Nívódíjjal tüntette ki a jó hírű együttest. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének szervezésében kultúrkörúton vett részt az együttes, és számos román nemzetiség lakta községben aratott nagy sikert. A gyermekcsoportnak sem keli szégyenkeznie; 1980-ban az országos nemzetiségi fesztiválon szerepelt szép sikerrel. A tavalyi esztendőhöz fűződik a méhkeréki citera- zenekar bemutatkozása is. Méhkeréken az elmúlt esztendőben több alkalommal szerepeltek romániai kultúr- csoportok, illetve művészeti együttesek. A népek" barátsága jegyében több romániai együttessel, művelődési házzal alakított ki jó együttműködést a méhkeréki művelődési ház vezetősége. Netye György nyugdíjba vonulása alkalmából Szabó Jánost, -a kikészítő üzemrész és Uhrin Jánost, a festöde dolgozóját köszöntötték, 10 jubiláló törzsgárdataggal együtt. Közülük hatan 25 évi, négyen pedig 10—15, illetve 20 évi munka után vehették át a jelvényt, pénzjutalmat. Brigádvetélkedö Szeghalmon A szeghalmi művelődési központ az elmúlt év szeptemberében feladatlapokat küldött ki a szocialista brigádok részére. Az újfajta közművelődési vetélkedésen 32 kollektíva indult. Havonta egy, összesen 4 feladatlap érkezett hozzájuk, melyeket hiánytalanul 24 brigád küldött vissza. Eredményeik alapján 14 csapat jutott az írásbeli versengést követő szóbeli döntőig, az elmúlt hét végén. A vetélkedő sikerét bizonyítja, hogy a közönség soraiban szép számmal voltak olyanok is, akik csak az írásbeli versengésen vettek részt. A bíráló bizottság Fehér József elnökletével munkajogi, irodalmi, politikai szaktanácsadókból és társadalmi zsűriből állt. A csaknem 3 órás versengésben végül is a Csepel Autógyár szeghalmi gyáregységének két szocialista brigádja, a Május 1. és a Barátság Szocialista Brigád nyerte el az első, illetve a második helyezést. Harmadik1 a tejipari vállalat Kossuth Szocialista Brgiádja lett. Ezzel a vetélkedő első fordulója lezárult. A jövőben új fordulót kívánnak indítani, melyen az eddigi politikai, munkajogi, sport-, irodalmi és képző- művészeti témakörök mellett zenei és helytörténeti kérdések is szerepelnek. A sikeres kísérlet folytatása előtt a részt vevő brigádok vezetőit összehívják a jövő héten, s megbeszélik velük, hogyan lehetne teljesebbé, érdekesebbé tenni ezt az újszerű közművelődési vetélkedőt. Az Üvegipari Művek dolgozói lapjának idei második száma nagy terjedelemben foglalkozik a szocialista brigádvezetők tanácskozásával. Részletesen ismerteti Czina Sándor vezérigazgató vitaindítóját, amely többek között hangsúlyozza: „A kollektíva erejét igyekezzünk felhasználni arra, hogy fejlődjön szakmai tudásunk, és felkészüljünk a bonyolultabb, nehezebb feladatra.” Foglalkozik a lap a pártszervezetekben folyó politikai munkával, a gyártmányfejlesztés és az ipari formatervezés kapcsolatával, a munkavédelemmel, a műszaki élettel, és körképet ad az európai csomagolóüveg-iparról. Nagy helyet kaptak a lapban az Orosházi Üveggyárról szóló írások. Az első oldalon képes tudósítás számol be az új gyártósorról, amelyen a ragasztott üvegek készülnek. Itt az Orosházi Üveggyár jelentkezik címmel egy teljes oldalon mutatkozik be az Úttörő matematikusok Ezekben a hónapokban zajlanak megyénkben a tudományos-technikai úttörőszemle versenyei. A csapatszintű vetélkedő után következik, illetve következnek most a városi, járási döntők. A mai napon bonyolítják le megyeszerte, a szemle keretében az úttörő természetkutatók, társadalomkutatók, úttörő technikusok, valamint az idegen nyelvek versenyág városi, járási vetélkedőit. A héten, Békéscsabán, az általános iskolai diákotthonban már sor került egy megyei döntőre is; az úttörő matematikusok vetélkedőjére. Ezen 60 tanuló — harminc hetedikes, és harminc nyolcadikos vett részt. A hetedikesek versenyét Illyés Sándor, a békési 3. sz. iskola úttörője nyerte, a második lett Bakócz József, a békéscsabai 1. sz. iskola és harmadik Motyovszki Ágnes, a tótkomlósi magyar iskola tanulója. A nyolcadikosok közül a körösladányi Zsom- bok Imre szerepelt a legeredményesebben, a kardosi Szebegyinszki János a második, a mezőkovácsházi 2-es iskolából Szűcs Attila a harmadik lett. Az úttörő matematikusok versenyének országos döntője, egy táborozással egybekötve, júniusban Csillebércen lesz, ahová az első 5—5 helyezett kap meghívást. A tudományos-technikai úttörőszemle keretében ma.zajló városi, járási döntőket márciusban követik a megyei versenvek. A KGST kukoricanemesítési központja: Martonvásár A hazai — s a martonvá- sári — kukoricanemesítési eredmények elismeréseként az MTA Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézete lett a KGST-országok kukoricanemesítési koordinációs központja. A tagországok elhatározták, hogy a jövőben közös program szerint végzik a kukoricanemesítési és fajtami- minősítő munkát, valamint a nemesítési alapanyagok fel- használását, egyesítik az anyagi erőforrásaikat, s az országonkénti eltérő igényeknek megfelelően különböző tenyészidejű, igen korai és korai érésű hibrideket állítanak elő. A koordinációs központ alakuló ülésére, valamint az éves munkaterv kidolgozására — az érdekelt szocialista országok meghatalmazottai- nak részvételével — március 3—5. között kerül sor Mar- tonvásáron. üzem. Először az Tes gyáregységről olvashatunk, amely nemcsak az orosházi gyár, hanem az ipar legnagyobb egysége. Jellemzésül néhány adat: naponta 750—800 tonna olvasztott üveget állít elő, ebből 1 millió 300 ezer darab különféle élelmiszer- ipari csomagolóüveget és 6— 8000 méter hengerelt síküveget gyárt. Egynapi készáru elszállításához negyven vasúti kocsi szükséges. Több mint hétszázan dolgoznak ebben az üzemrészben, a 36 szocialista brigádnak 580 tagja van. A húzottsíküveg-gyáregy- ség évről évre növelte termelését. Hőszigetelő üvegből 80 ezer, ragasztott eljárással készülő hőszigetelő üvegből 26 ezer, edzett és edzetlen portálüvegből, valamint bútorüvegből 12—12 ezer négyzetmétert állított elő. Ami az idei feladatokat illeti, a terv 2 milliárd 224 millió forint termelési érték elérését tűzi célul, változatlan létszámmal. D fásunk címe szinte már közhellyé vált, s el is felejtünk utánagondolni, mennyire meghökkentően újszerűén hathatott valamikor ez a kifejezés, amikor még nem kopott meg a köznapi használatban. Eredeti jelentésük alapján ugyanis e szavak nem könnyen illenek egymáshoz; a légkör nem szaporodik, a légkör nem biológiai egység, még csak nem is termőföld. A légkörnek van csillagászati, meteorológiai, élettani, és még sok más tudományos és gyakorlati vonatkozása, de a termékenységét nyilvánvalóan nem arra a térre értjük, amelyet levegő tölt ki. A termékeny légkör fogalmát kifejezetten emberi, munkahelyi közösségekre vonatkoztatjuk. Többé-ke- vésbé mindenki tapasztalja, hogy a légkör termékenységét a „termésén”, az emberi közösség produktumán, az eredményeken lehet a legin- 1 kébb mérni. Tehát minél inkább hat termékenyítőén a közösség légköre, annál gazdagabb gyümölcsöket hoznak a termőfák, annál gazdagabb lesz a betakarítás — hogy a hasonlatnál maradjunk. A kérdés sokkal inkább az, hogy mi kell a légkör termékennyé tételéhez? Melyek azok a feltételek, amelyek közt a munkahelyi közösségek a legsikeresebben tudnak megfelelni funkcióiknak? Valószínűleg látszik, hogy ma, nálunk a munkahelyek' termékeny légkörének létrehozásában vagy megőrzésében erősen motiváló tényező: miként védik, terjesztik, részesítik előnyben a tudást. Hogy mekkora presztízst, anyagi és erkölcsi megbecsülést kap az igazi hozzáértés. Voltak idők, amikor nagyobb lehetett és nagyobb is volt a lelkesedés szerepe a mainál, olykor átmeneti időre talán pótolni is tudta a tudást, de ma már látnunk kell, hogy a társadalom, s ezen belül minden munkahely előtt álló magasabb követelményeknek csupán lelkesedéssel nem lehet megfelelni. De azért a tudásnak' nem éppen a lelkesedés az ellenpólusa, sokkal inkább: a nem tudás. Tehát amikor ma a termékeny légkör egyik fő ismertetőj eleként a tudás tisztességének növelését tartjuk, akkor ez nem a lelkese- dők ellen szól, hanem azok ellen, akik nem törekszenek a tudásra, akik nem értik, hogy az ismeretanyag rendkívüli növekedése és gyors kopása miatt a szüntelen továbbképzés, a tanulás, a világ újabb és újabb tényeinek megismerése mindenkire jóval nagyobb terheket ró, mint azelőtt. A fentiekhez kapcsolódik, hogy a tudás tisztessségén kívül mekkora a tisztessége a készségnek. Tehát a kezdeményezésnek, a változtatni akarásnak, a sokat emlegetett kockázatvállalásnak, az aktivitásnak. Annak a mentalitásnak, amely nem azt mondja: „Fogjuk meg, és vigyétek)!”, hanem azt: „Fogjátok meg ti is, és vigyük!” A tettrekészség, az ambíció, az alkotás vágya nem életkori sajátosság kérdése. Ezt nem árt legalább néhány mondattal hangsúlyozni, mert olykor a közösség ilyesfajta hiányosságait egyszerű, csaknem adminisztratív módon, tehát úgy kívánják módosítani, hogy fiatalítanak, vagy ahogy finomabban mondják, csökkentik az átlagéletkort. A Békés megyei Filharmónia idei negyedik bérleti hangversenyére kerül sor február 25-én, szerdán este 7 órai kezdettel a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban. A Békéscsabai szimfonikus zenekar Martos László vezényletével négy Természetesen nem lehet és nem is szabad elvitatni azt a többletet, amit az ifjúság energiában, új látásmódban hozhat és hoz is minden társadalom vagy közösség életébe, de nagyon jól tudjuk, hogy vannak öreg fiatalok és fiatal öregek. És amikor azt emlegetjük', hogy nem árt a közösségekben közkinccsé tenni az idős emberek tapasztaltságát, akkor a tapasztalatokon belül arra is gondolnunk kell, hogy ők — történelmi mércével is nehéz évtizedek után — arra vonatkozóan is rendelkeznek ismeretekkel, hogy nehéz, bonyolult, gyors és látványos sikerrel nem kecsegtető időkben miként őrizhetjük meg optimizmusunkat és tenniakarásunkat, tehát: a szóban forgó készség „előállításának” módját is jól ismerhetik. El sem képzelhető termékeny légkör a kritika szellemének kizárásával. Ahol a jelenlevőhöz, az adotthoz, esetleg az örökölthöz való viszony nem lehet kritikai, nem lehet változtatni akaró, s ahol ez az akarat nem juthat nyilvánosságra, ott ez az akarat másfajta megnyilvánulási formákat keres, vagy egyszerűen kialszik: mindkét eset a jelentős társadalmi károk közé sorolható. Különösen a fiataloknál kell tudomásul vennünk — s ebben minden induló nemzedék teljesen azonos —, hogy csak a módosítás szándékával tud integrálódni ahhoz a világhoz, amelybe születet. És ez így van jól. Ennek hiánya a fejlődés egyik lényeges garanciájának az elvesztését jelentené. A folyamatos kritikai légkör nem egyszerűen egyének vagy közösségek hibáinak kijavítását teszi lehetővé, hanem ezáltal tenntartani segít a közösségben a munkára, az eredményre való koncentrálás szellemét és állapotát. Ezáltal tehát a szó valódi értelmében is termékennyé teszi annak légkörét. Végül: minden közösség produktivitása szempontjából meghatározó, hogy menynyire kap benne teret a személyiség a maga sajátos értékeinek kibontakoztatására. Mennyire tudja a közösség úgy egységbe, a tettek kohéziójába vonni tagjait, hogy azok mint egyének is, a maguk sajátos képességeik, adottságaik, ambícióik szerint érezhessék önmaguk megvalósítását munkájuk, közösségi létezésük által. Képességekben, magatartásjegyekben, a problémák és tennivalók megközelítési módjában minél többféle színt és változatot „bír el” a közösség, illetve „hagy” élni és érvényesülni, annál boldogabbak lesznek a tagjai, annál termékenyebb lesz a légkör. S minél több merev szabállyal, felesleges előírással, egyenmércével terheli meg tagjait a. közösség, annál nagyobb veszély fenyegeti a légkör termékenységét. Ő zt a fajta termékenységet, amely persze nem öncélú. Hiszen a légkör termékenysége nem merül ki a „ter- mék”-ben, az eredményben. Mert az eredmény, a siker visszahat a légkörre: örömtelibbé teszi, s így alkalmasabbá arra, amire való. Vagyis az egyén és a közösség életének' gazdagítására. zenedarabot ad elő. A műsorban közreműködik Tarjá- ni Ferenc kürtművész. A zenekar Mendelssohn „Hebri- dák”-nyitányát, Mozart Esz- dúr kürtversenyét, Martos László „Rondó”-ját, és Haydn G-dúr szimfóniáját tolmácsolja a közönségnek. Helyi bizalmatlanság? Gyulán jártamban elvetődtem a Szuper Market felé. A parkolóval szemben felfedeztem az üvegvisszaváltó ablakocskát, s mindjárt kapcsoltam is: itt az alkalom a kocsiban több napja magammal hurcolászott üres üvegek beváltására. Még csak sorba sem kellett állnom, így nem csoda, hogy elégedetten készülődtem a gyors távozásra. Csakhogy alaposan elszámítottam magam. Itt ugyanis, a megszokottal ellentétben, nem fizetik ki azonnal az üres üvegek árát, hanem először adnak egy blokkot, •s azzal — üzleti fogásnak nem rossz! —, ha akarom, ha nem, be kell térnem az üzletbe. Nos, mivel nagyon siettem, azonnal a pénztárhoz ügetek, s kérem a blokkon feltüntetett összeget. El kell ismernem, a pénzt meg is kaptam. Megfelelő dorgálás ellenében! Mert hogyan jövök én ahhoz — mondó a pénztárosnö —, hogy egy öt méter hosszú sor elé csak úgy, minden várakozás nélkül odaszemtelenkedek! A dorgálást tudomásul vettem. De azt igazán nem értem, miért ne lehetne ebben az üzletben is megoldani, hogy az üres üvegek beváltásakor az átvevő azonnal fizessen, Vagy az üzletvezető nem bízik meg a dolgozóiban? Netán ravasz üzleti meggondolásból döntöttek így? Nem tudom. De azt igen, hogy ez a módszer nem túl praktikus. — ssy Negyven év után nyugdíjban Hz Üvegipar legújabb száma írja Cserhalmi Imre A bíkéscsabai szimfonikusok Gyulán
