Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-20 / 43. szám
IgNiiUPEW1981, február 20., péntek Bevált a differenciált bérezés a battonyai Május 1. Tsz-ben A rendkívül szeszélyes időjárás ellenére jó eredménnyel zárta az V. ötéves terv utolsó esztendejét a battonyai Május 1. Tsz. A búza, kukorica és cukorrépa terven felüli átlagtermést hozott. Minden korábbinál több volt a hízottsertés-ki- bocsátás és a tejtermelés. A szövetkezet vezetői úgy vélik: a kimagasló eredmények elérésében egyebek között nagy szerepet játszott a differenciált bérezés, amelyet 1980-ban először alkalmaztak. A gyakorlat azt mutatja: érdemes jól dolgozni, a több, jobb munkáért magasabb keresethez jut a szövetkezeti dolgozó. 380 ezer forint jutalmat úgy osztottak szét, hogy jó néhányan egy fillért sem kaptak1 belőle, mások ezer— háromezer forintot vihettek haza. A munkahelyi vezetők — akik legjobban ismerik, hogy ki mennyire veszi ki részét a közös munkából, mennyiségre, minőségre ho- gyon dolgozik — javasolták: kinek mennyi jár a jutalmazásra kitűzött összegből. Aki 1980-ban saját hanyagsága miatt nem kapott külön jutalmat, az levonta a tanulságot, és már az év elején másképp állt a munkához, mint azelőtt. Az új esztendőre nagy gonddal készült fel a jó hírű szövetkezet. Egyebek között a tejhozamot 4200 liter fölé akarják emelni, a közösből és a háztájiból legalább 10 ezer hízott sertést adnak a népgazdaságnak. A napraforgó rovására növelik a kukoricatermő-terü- letet, hiszen a közösben .és a háztájiban egyaránt nagy szükség van az abraktakarmányra. Sok gondot okoz a Május 1. Tsz-nek az évi 20 000 tonna szemes termény megfelelő tárolása. Ezért a közeljövőben megépül egy bábolnai -rendszerű, földgáztüze- léses terményszárító és egy ötezer tonnás tárház. Egyébként a Május 1. Tsz belépett az intenzív gabonatermesztési programba, így az elkövetkező esztendőkben minden eddiginél nagyobb hozamokra lehet számítani búzából és kukoricából egyaránt. Ehhez a programhoz mintegy 20 millió forint értékben vásárolnak1 nagy teljesítményű, korszerű gépeket. A battonyai Május 1. Tsz eredményeinek elérésében nagyon sokat segített az V. ötéves tervben mintegy 40 millió forintos beruházással megvalósított talajszerkezetjavítás, a nagytáblák kialakítása, a csatornarendszer megépítése. A VI. ötéves terv első esztendejében újabb négymillió forintot szánnak arra, hogy a komplex meliorációban részesült területeken tovább javítsák a biztonságos termelés felételeit. Vállalkozott a Május 1. Tsz arra is, hogy Battonyán és Mezőhegyesen besegít a lakosság jobb áruellátásába. Eddig három zöldségesbolt üzemel a két nagyközségben. Most úgy tervezik: húsboltot nyitnak, ahol saját nevelésű hízókból értékesítenek tőkehúst, a töltelékárut pedig a Gyulai Húskombináttól szerzik be. a. A Pamutnyomóipari Vállalat dolgozói az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére az 1981-es szovjet megrendelések 30 százalékát az első negyedévben, hatvan százalékát pedig az első félév végéig kiszállítják. Vállalásukban szerepel, hogy a hazai konfekcióipar Szovjetunióba irányuló exportját az alapanyagok pontos szállításával segítik. Képünk a Pamutnyomóipari Vállalat Magyar Pamutipar Gyárának korszerű fonodájában készült (MTI-fotó: Tóth Bálint felvétele) Brigádmozgalom az BKG-ban Orosházán, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban a versenybizottság rendszeresen értékeli a szocialista brigádok munkáját. Ezen a héten 17 brigád vállalásainak elmúlt évi teljesítését vizsgálták meg, nemcsak a versenybizottság tagjai, hanem a brigádvezetők is. Megállapították, hogy általában megfelelő volt az elmúlt évi munka minősége és mennyisége. Két kongresszusi műszakot szerveztek, és külön felajánlásként még egy kommunista műszakot dolgoztak a brigádok, összességében több mint 10 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A kommunista műszakok bevételét felajánlották, részben az orosházi Városi Tanács fejlesztési számlájára, részben pedig az árvízkárosultakat segítették, de jutott pénz az óvodák támogatására is. Több olyan felajánlást is tettek a brigádok, melyekkel a munka hatékonyságát fokozták. Az öntödében például megoldották az anyag- mozgatást, ezzel egy segédmunkás munkáját tették feleslegessé. Kiveszik részüket az öntödeiek a környezet takarításából, tisztán tartásából, és szép eredményeket érték el a hulladékgyűjtésben is. A tmk-sok az anyag- takarékosságot helyezték előtérbe. A különféle hulladékokat megvizsgálták, hogy mit lehet még valamilyen célra felhasználni. így jelentős mennyiségű új anyagot takarítottak meg. Megszervezték a fáradtolaj gyűjtését -is. Ennek egy részét házilag regenerálják, és újra felhasználják, a többit átadják az ÁFOR-nak. Sok brigád segít a gyermekintézményeknek. Több óvoda és iskola támogatását vállalják el, munkájukra már rendszeresen számítanak. A Bem brigád például három óvoda karbantartási, fűtési és vízvezeték-szerelési munkáit végzi. Megállapította a brigádvezetők tanácskozása azt is, hogy nem sikerült mindenben elérni a kitűzött célt. A kulturális vállalások egy része nem teljesült, ezekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Jól bevált viszont az a rendszer, hogy a vállalat vezetői minden brigádnak külön vállalásokat javasoltak. Ezekben konkrét újítási, minőségjavítási, munkaszervezési témák szerepelnek, és azt is előre közlik a brigádokkal, hogy sikeres teljesítés esetén milyen fokozatra számíthatnak, így minden brigád annyit vállalhat, amilyen fokozatot el kíván érni, és természetesen, amennyit teljesíteni is tud. Az éves értékelés után minden brigád munkáját kü- lön-külön megvitatták a szocialista brigádvezetők és a versenybizottság tagjai. Ügy döntöttek, hogy a Bem József Szocialista Brigád megkapja a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet. Aranykoszorús szocialista brigád lett a Hámán Kató, a Kandó Kálmán és a Darvas József brigád. Két szocialista brigád ezüst, öt pedig bronz fokozatot érdemelt elmúlt évi munkája alapján. L. L. Vetőmag a termeltetőknek A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-magyarországi területi kirendeltsége nemcsak a termelők, hanem a termeltető vállalatok, így a konzervgyár, a hűtőház és a ZÖLDÉRT Vállalat szaporítóanyag-ellátásáért is felelős. Idei kiszállításra a Békéscsabai Konzervgyár 13 növényfaj 45 fajtáját igényelte, összesen 420 tonna meny- nyiségben. Eddig 283 tonnát szállított a vetőmagellátó vállalatnak, elsősorban a korai vetésű növények szaporítóanyagát. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat 55 tonna magot rendelt meg, 15 növényfaj 31 fajtáját kívánja az idén termeltetni és felvásárolni. A zöldségmagvakat a budapesti központ folyamatosan szállítja a ZÖLDÉRT-nek. Hasonlóan jó ütemben érkeznek a hűtőház által megrendelt tételek is a megyébe. Az idén először a bab-, a paradicsom- és az uborkavetőmag egésze, míg az uborkavetőmag 80 százaléka csávázva kerül forgalomba. Ez javítja a kelési esélyeket, de óvatosabban kell velük bánni a vegyszer miatt. A BZR és a zöldborsótermesztés ■ ■■ rrm jovoje Az esetek többségében a termelés fejlődését is ellentmondások kísérik. Hát még annak visszaesését! Ritkán, de az is előfordul, hogy egyszerre jelennek meg a fejlődés és a visszaesés tünetei. Ilyenkor azután ember legyen a talpán, aki kiismeri magát az ellentmondások kusza szövevényében! Nem véletlenül került e bevezető a- dr. Zsíros Gézával, a Békéscsabai Zöidbor- sótermesztési Rendszer vezetőjével folytatott beszélgetés elé. Hogy miért? Nos, kevés növény termesztését kíséri ma oly sok visszásság, mint a zöldborsóét. Miért is került tehát a zöldborsóter- mesztés az utóbbi időben a figyelem középpontjába? — Négy évvel ezelőtt még minden rendben volt — kezdi a válaszadást a rendszervezető —, s úgy tűnt, hosszú távon sem lesz különösebb gond a zöldborsó termesztésével. Erre az időre esett egyébként a termelési rendszer létrehozása. Azután, 1978—79-ben váratlan meglepetések következtek. A termelési kedv rohamosan csökkent, az ágazat jövedelmezősége teljesen visszaesett: A zöldborsó ekkor hektáronként alig adott ezer forint tiszta jövedelmet. Tudomásom szerint, ebben az évben az országban, legalábbis a szerződéskötések ezt bizonyítják. több ezer hektárral csökkent e fontos zöldségféle vetésterülete. — A mezőgazdasági üzemek a termelés visszaesésének okait az alacsony árral magyarázták. Az árkérdés megoldásának, a termesztés jövőjét illetően, kizárólagos jogot tulajdoníthatunk tehát? — Nem régen az Orosházi Állami Gazdaság termelési igazgatója egy kiadványban •a zöldborsótermesztés tapasztalatait összegezte. Ebben többek közt leírta: „Határozottan valljuk, hogy a jelenlegi árrendszer nem ösztönöz kiváló minőségű áru előállítására. Sérti igazságérzetünket az érvényben levő árrendszer. Az idényfelár teljesen időponthoz kötött, nem veszik figyelembe az időjárás változásait, de akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a biológiai törvényszerűségeket.” Többnyire ez a mezőgazdasági üzemek vezetőinek véleménye. A termelési kedvet, annak megszilárdítását, a döntéseket hozó mezőgazdászok véleményét alapvetően befolyásolja az ár. A feldolgozó ipar vezetői az utóbbi időben saját érdekeikből is kiindulva, bizonyos fokú hajlandóságot mutattak a nyersanyag felvásárlási árának emelésére. Az más kérdés persze, hogy ez mennyire fedezi majd a termelés költségeinek állandó növekedését. Kizárólagos szerepet azonban a termesztés eredményességében, a termelés növelésében nem tulajdoníthatunk az árnak. Még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy ez a kérdés elsődlegességet élvez, és a többi dologban csak ennek lerendezése után, vagy azzal párhuzamosan képzelhető el előrelépés. — Ezek szerint a zöldborsótermesztés jövője még sok, eddig fel nem sorolt kérdéstől is függ? — Két évvel ezelőtt, 1979- iben a termés rendkívül ala- csony volt. így a borsót a gazdaságok egy részében veszteséggel termelték meg. Tavaly, amikor már 4—5 tonna szemet takarítottak be hektáranként, a helyzet lényegesen megváltozott. A termések alakulásában nagy szerepet játszott az időjárás. De mégsem írhatunk mindent a sok vagy kevés eső, napsütés rováséra. A borsó igen nagy kockázattal termeszthető zöldségféle. Magasak a termesztés költségei. Az összes anyag- költség 60 százalékát például a vetőmag teszi ki. És, ha a vetés időszakában kedvezőtlen az időjárás, ha nem megfelelő a mag csíraképessége, már igen tetemes a veszteség. Hátrányosan érintette a gazdaságokat, hogy az utóbbi két évben az egyébként zöldségtermesztésre adott 10 százalékos állami támogatást a borsótermesztő gazdaságoktól megvonták. Az elmúlt évben a HÖDGÉP például csak egyetlen zöldborsókombájnt tudott eladA Békéscsabai Zöldborsótermesztési Rendszer szakemberei az utóbbi években sorra vették azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek megoldásra várnak. Tudtuk, látványos sikerre nem számíthatunk, mert a rendszer tevékenységét a kezdeti időszakban szakmai féltés, meg nem értés kísérte. — A Békéscsabai Zöldborsótermesztési Rendszert 1980-ban államilag elismert rendszerré nyilvánították. Ez, úgy gondoljuk, az addigi eredményes munka elismerését jelenti. De egyáltalán miért volt fontos ebben az esetben termelési rendszer létrehozására, működtetésére? — Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy megoldatlan volt az úgynevezett mozgógépes zöldborsótermesztésben a berendezések alkatrészellátása. a gazdaságok indokolatlanul sok fajtával kísérleteztek, nem volt egységes és adottságokhoz igazított termesztéstechnológia, az üzemek érdekképviselete is hiányzott, akkor látnunk kell azt is, hogy kellett valamilyen szervezet, amely segítséget nyújt. A rendszer működését kezdetben sok vita kísérte. Ám, hogy a gazdaságok az általunk biztosított szolgáltatásokat mennyire igénylik, azt a következőkkel is igazolhatjuk: míg az országban több ezer hektárral csökken a zöldborsóterület, addig a békéscsabai termelési rendszerbe a gazdaságok egy év alatt több mint 4 ezer hektárral léptek be. így már most, a tervidőszak első évében, elértük az 1985-re tervezett vetésterületet. — Milyen segítséget nyújt a gazdaságoknak a termelési rendszer? — Több mint 10 millió forintos alkatrészkészlettel állunk a gazdaságok rendelkezésére. A betakarítási időszakban az ország területén több raktárát is működtetünk. Szakembereink javaslatára a HÓDGÉP elkészítette a kombájnokra szerelhető melléktermék-be takarító berendezést. A zöldborsószalma magas fehérjetartalma miatt az állatok fontos takarmánya let at. Javaslatot tettünk az u ^hasznosításra. Ezzel kapcsolatos kísérleteket folytatunk a gesztorgaz- daságban. A Békéscsabai Állami Gazdaságban így tavaly, egyelőre kisebb területről, zöldborsó után, csaknem 1,5 tonna szóját takarítottak be hektáronként. Fajtakísérletekét végzünk Telekgerendáson, Hajdúböszörményben, Pacsán. Azt kutatjuk, melyik az a 10—12 fajta, amellyel a termelés további növelését biztosíthatjuk. A vetéstől a betakarításig figyelemmel kísérjük a növények fejlődését. Együttműködésünk javul a feldolgozó üzemekkel. A hűtőházak támogatást adtak a Titavittal folytatott kísérleteinkhez. Az eddigi kísérletek a Titavit lombtrágyával biztatóak Ma már a BZR nyolc megyében 29 mezőgazdasági üzemmel, kilenc feldolgozó vállalattal tart kapcsolatot. A zöldborsótermesztő gazdaságoknak nyújtott szolgáltatásaik a korszerű termesztéshez nélkülözhetetlenek. Kepenyes János Szirén és HUNGÜROTEX Vagonokba rakják a fenyőfűrészárut az ÉRDÉRT kétegyházi telepén Fotó: Veress Erzsi A szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet idei évre tervezett tőkés exportja 73 millió forint értékű, ennek túlnyomó többségét — terv szerint 52 millió forintért — a HUNGAROTEX-en keresztül bonyolítják le. A szarvasiak az ország egyik legtöbbet exportáló textilipari szövetkezete, és már csak ezért is szoros a kapcsolat a külkereskedelmi vállalattal. A jó együttműködés új piacok felderítésében is jelentkezik, de abban is, hogy a kölcsönös bizalom alapján igyekeznek a lehető legjobb árfekvéseket kialakítani. A Szirén a HUNGAROTEX-en keresztül 17 millió forintnyi bérmunkára kötött szerződést, a külföldi szállítások többi részé anyagos export lesz. Az 52 millió forintnyi export több mint fele Angliába, az NSZK-ba és Finnországba irányul. Ezek az országok hagyományos partnerei a Szirénnek, ösz- szességében 30 millió forintért vásárolnak szarvasi termékeket. Üj piac a líbiai és az iraki. Ide egyre fokozódó meny- nyiségben adnak ei különböző konfekciótermékeket. Ösz- szességében erre az évre még mintegy 5 millió forintnyi exportkapacitása van a szarvasi Szirénnek. Ennek lekötéséről jelenleg húsz vevővel tárgyalnak. A gond ezek szerint inkább csak az, hogy kiválasszák a legkedvezőbb árajánlatokat. Sőt, a tárgyalások eddigi menetéből, úgy tűnik, hogy túlteljesítik a HUNGAROTEX-szel megkötött 52 millió forintos megállapodást, mintegy 55— 60 millió forintra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szövetkezet összexportja js nagyobb lesz majd a tervezettnél. Ezek az exportsikerek a jó piac- és ármunkán kívül a Szirén új konfekcióprogramjának is köszönhetők. A szövött textíliákon kívül megkezdték a hurkolt kelmék konfekcionálását. Ezek az anyagok kellemesen lazák, puhák, ezért egyre növekszik irántuk a kereslet. 1.
