Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

1981. február 19., csütörtök J3 Ma Ultiiti Egy érett színházról Beszélgetés Havasi Istvánnal, a Gyulai Várszínház igazgatójával Ahol a tizedlépés is eredmény Tanítási óra a békési 1-es iskolában Fotó: Gál Edit — „Tizenhetedik évadját élte idén a legérettebb hazai nyári teátrum, a gyulai nyá­ri színház...” — olvashat­tuk a „Színház” című folyó­irat tavaly októberi számá­ban. Mit jelent ez az érett­ség? — Lope de Vega szerint a színházcsináláShoz elég né­hány szál deszka, pár sze­replő és a szenvedély. Ez a szenvedély Gyulán már rég­óta élt, amikor 1964. július 11-én jelképesen felgördült a Várszínház függönye. Olyan hagyományok mellett, mint az ötven évig létező Erkel Színkör, érthető volt a vá­ros lakóinak állandó színház utáni vágya. Ez a színkör, s a faszínház (lebontását so­kak fájlalták) tulajdonkép­pen alapozó munkát végzett. Tehát megszületett a szín­ház, s az elmúlt 17 év alatt 452 előadást, 53 drámai be­mutatót, s 29 más jellegű rendezvényt megélt. — Hogyan maradhatott fenn ennyi ideig, sőt fejlődött is ez az állandó társulattal nem rendelkező intézmény, amikor sok idényszínház megfakult, jellegtelenné vált? — Alapvetően hű maradt egy alapkoncepcióhoz: tör­ténelmi drámák bemutató­helye kívánt lenni, s az is lett. A fennmaradás feltéte­le, hogy ezt az elvet a jö­vőben se változtassuk meg. Persze ez még kevés! A bent- maradáshoz állandó megúju­lásra van szükség. Míg ele­inte inkább elfeledett törté­nelmi drámák kerültek szín­re, később megpróbáltuk rá­venni a magyar írókat, hogy a ma emberéhez szóló drá­mákat írjanak számunkra. Sikerült is megnyerni olyan írókat, mint Keresztury De­zső, Görgey Gábor, Száraz György, Páskándy Géza, Hernádi Gyula, akik a múlt megidézésével szóltak a je­lenhez. Újabb állomás volt Illyés Gyula meghívása, majd drámáinak si'keres be­mutatása. — A jó darab nem mindig elég a sikerhez. Milyen társ­alkotókat, színészeket sike­rült találni? Vannak-e „visz- szajárók” Gyulára? — Kezdetben főként bé­késcsabai. vagy környékbeli rendezőket hívtunk, később azonban országosan neves színházi rendezők is jöttek hozzánk. Nem titok, hogy az elmúlt évben néhány film­rendező is dolgozott Gyulán, ez valamiféle nyitottságot fémjelez. Ugyanez mondható el a társulat vonatkozásában is. Kezdetben a Jókai Szín­ház művészei, később a vi­dék színe-java játszott itt, ma már semmiféle „címké­vel” nem látjuk el a nyári társulatot. A Várszínház mindig nyitott színház volt! Befogadott különböző stílu­sú. de azonos elkötelezettsé­gű alkotókat, művészeket. Műhelynek is épp azért ne­vezhetjük, mert nyárra ösz- szegyűjti a különböző művé­szeti ágakhoz, irányzatokhoz tartozókat egy közös feladat­ra, amelyet mindenféle kor­lát nélkül oldhatnak meg. — Évről évre szemtanúi va­gyunk a Várszínház megúju­lásának, állandó profilú, de részleteiben változatos prog­ramjának. Számíthatunk-e az idén hasonló meglepetések­re? — Az alapkoncepció az idei évadban sem változik: a Várszínház továbbra is a történelmi drámák bemuta­tóhelye kíván lenni. A vár udvarán két drámát muta­tunk be. A tervek szerint Weöres Sándor, vagy Hubay Miklós egy alkotása (ez még nem dőlt el), és Filadelfi Mi­hály „Torzó Messiás” című, Áehim L. Andrásról szóló drámája adja a nyári szín­házi napok fő vonalát. Ugyancsak a várudvaron ke­rül sor a Jókai Színház és a Pécsi Nemzeti Színház ven­dégjátékára. lyündkét társu­lat Iliyés-darabot, a „Bolha- bál”-t, illetve a „Sorsválasz- itók”-at állítja színre. Mivel az Erkel-hagyomány kötelezi a várost, méltón megünne­peljük Bartók Béla születé­sének 100. évfordulóját. Há­rom különböző műfajú zene­mű, „A kékszakállú herceg vára”, a „Cantáta profána” és a „Magyar parasztdalok” kerül színpadra különböző helyszíneken. A vár lovagi termében Rolf Hochhuth: „Egy vadász halála” és Mó­ricz Zsigmond: „A nap ár­nyéka” című monodrámáját láthatjuk, Bessenyei Ferenc ég egy romániai magyar szí­nésznő, Ádám Erzsébet tol­mácsolásában. A városi ta­nács udvarán „székel” majd az Universitas együttes. Ez a társulat Dugonics András „Cserei” című drámáját ad­ja elő. A rendezők és a szí­nészek személye egyébként csak részben eldöntött, még az utolsó pillanatban is tör­ténhet változás. Egy azon­ban biztos: június 12-től au­gusztus 10-ig Gyula ismét féléled, s reméljük, nem csa­lódottan, hanem élmények­kel gazdagon távozik min­denki, aki ellátogat a Vár­színház előadásaira. Gubucz Katalin Nincs irigylésre méltó hely­zetben a Békési 1. számú Általános Iskola, ha a hátrá­nyos helyzetű tanulókról esik szó. Ezt a témát boncolgat­juk beszélgető partnereim­mel, Dávid Mátyás igazgató­val és két helyettesével, dr. Püski Andrásnéval és Béké­si Zsuzsannával. — Mi magunk is hátrá­nyos helyzetben vagyunk e téren a többi békési iskolá­val szemben — kezdi a be­szélgetést az iskola igazgató­ja —, hiszen 750 tanulónkból 161 cigány származású, ehhez jön még 30, egyéb okból hát­rányos helyzetű gyerek. — Milyen intézkedéseket tesz az iskolavezetés segíté­sükre? — Ezt az évet is azzal kezdtük, hogy 8 ezer forint tanszersegélyt osztottunk ki közöttük. Megszerveztük a két tanulószobás csoportot, ahol 25 alsós és ugyanennyi felsős rendszeres tanulását biztosítjuk. A tanítás után ingyenes uzsonnát kapnak, amely a napközisek tízóraijá­nak felel meg. Mind a 41 ci­gánygyereket, aki jelentke­zett, felvettük a napközibe, tekintet nélkül arra, hogy dolgozik-e mind a két szülő vagy sem. Nagyon fontosrtak tartom ezt, már csak az ét­kezési szokások megváltozta­tása szempontjából is. Mutatja a IV. c osztály 28 tanulójának . beszámolóit a napirendjükről, amelyek szinte kivétel nélkül így kez­dődnek: — „Elkérem a pízt, aztán megyek az iskolába.” — Ezek a gyerekek nem reg­geliznek otthon. Erre szemé­lyenként naponta 10 forintot költenek, de volt, és még most is akad olyan gyerek, aki 20—30 forintot is elpaza­rol a tanítás megkezdése előtt. Például az egyik 6. osztályos fiú 8 túrós buktát és 3 kólát „reggelizett”, amíg nem beszéltem a „fejével”. Ebből az összegből akár egy négytagú család is megregge­lizhetne helyes beosztással. Nevelésünk egyik lényeges vonása épp az, hogy segít­sünk . nekik a megrögzött, helytelen szokásokat leküz­deni. Csak így várhatunk fejlődést életvitelünkben, s ezzel együtt iskolai munká­jukban is. — Van rá mód, hogy ere­dendően hátrányos helyzetü­kön változtatni lehessen? — Sajnos, nagyon kevés a lehetőségünk arra, hogy megteremtsük számukra az egyenlő indulás esélyét — mondja Békési Zsuzsa, az alsós tagozat irányításával megbízott igazgatóhelyettes. — A baj ott kezdődik, hogy a cigányasszonyoknak, ritka kivétellel, nincs állandó mun­kahelyük, ezért nem tudjuk fölvenni gyermekeiket az óvodába. Ez már eleve szin­te leküzdhetetlen hátrányt jelent. Az a 35—40 gyerek, aki évente iskolaelőkészítő foglalkozásra jár, jórészt ci­gány származású. — Hogyan segít a városi gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság? Dr. Püski Andrásné, a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság elnöke, az iskola ifjúságvédelmi felelőse vá­laszol : — Munkánkhoz az 1/1974. számú Oktatási Minisztéri­um rendelete ad eligazítást. Ennek alapján részesíthetjük a hátrányos helyzetűeket se­gélyben. Mindig figyelembe vesszük az iskolavezetés és az osztályfőnökök javaslatait. Ebben a tanítási évben már eddig 16 ezer 900 forintot osztottunk szét 22 tanuló kö­zött. Ez szociális segély volt. A megyei cigánykoordinációs bizottságtól kapott 10 ezer forinton elvittük a gyereke­ket kirándulásokra, táboroz­ni. Nagy jelentőségűnek tar­tom, hogy 1980 őszétől mű­ködik a hátrányos helyzetű­ek pártfogóinak rendszere. Nem könnyű, nem látványos munka ez, de van eredmé­nye. Például 1957-ben az egész felső tagozatban egy cigány tanuló volt, most 50. Tavaly 11-en végezték el a 8. osztályt. Mindannyian szak­munkástanulónak jelentkez­tek, eddig csak kettőről tu­dom, hogy abbahagyta a ta­nulást. Van már olyan tanu­lónk is, aki a gimnáziumban szintén jól megállja a helyét. A legnagyobb lehetőséget a patrónusrendszer kiszélesí­tésében látom. Jelenleg há­rom nevelőnk tart fenn kap­csolatot veszélyeztetett csa­ládokkal. Ennek is köszön­hetjük, hogy ebben az évben csökkent a lemorzsolódás. Megérdemlik, hogy a nevü­ket is megemlítsem: Koltai Sándorné, Lipusz Györgyné és Molnár Józsefné. Még több ilyen önzetlen segítőre lenne szükség — fejezi be tájékoztatását dr. Püski And­rásné. — Mit vár az iskola igaz­gatója a társadalomtól, a fel­sőbb szervektől annak érde­kében, hogy még jobb ered­ményeket tudjanak felmu­tatni a hátrányos helyzetű tanulók ügyében? — A társadalom tagjaitól a megértést és az erkölcsi el­ismerést. A művelődésügytől, hogy rugalmasabban kezeljék a cigánygyerekek dolgát. Mi próbáljuk differenciált osz­tályfőnöki pótlékkal, juta­lommal, dicsérettel értékelni a nevelők ilyen irányú mun­káját. Sajnos, nagy anyagi lehetőségektől esünk el az­által, hogy szerintünk a he­lyes utat járjuk. Tudniillik, ha a cigánytanulók létszáma egy osztályon belül eléri a 40 százalékot, akkor az osztály­főnöknek külön jutalom jár. Mi éppen a társadalmi be­illeszkedés érdekében nem sűrítjük össze őket, hanem inkább elosztjuk, szinte va­lamennyi osztályba. Az lenne a helyes, ha a nevelők a ju­talomösszeget az iskola ösz- szes cigánytanulójának lét­számához viszonyítva kap­nák. Ez a nehéz körülmények között dolgozó kollektíva fi­gyelmet érdemel, mert Püs- kiné szavaival: — Ebben a munkában a tizedlépés is eredmény. Kutyej Lajos HANGSZÓRÓ „Hotel Sansz” Ezen a vékonyka hasábon általában egy rádióműsorról mondjuk el véleményünket. Hogy most mégis eltérünk ettől a szokásunktól, annak oka van. Az ugyanis, hogy kedden reggel 8 óra előtt nem sokkal, s a késő esti órákban — igaz más-más műsorkeretben — hasonló témáról esett szó. Reggel az állami gondozott gyerekek­ről, számuk gyarapodásáról, s annak társadalmi okairól hallhattunk beszélgetést. Az esti műsorban, a „Hotel Sansz”-ban, azaz a tököli fiatalkorúak büntetésvégre­hajtó intézetében nézett kö­rül a műsor riportere, Hegyi Imre. A reggeli műsor rövidke beszélgetés volt dr. Barna Lajossal, a Fóti Gyermekvá­ros igazgatójával. Az adatok a válások számának növeke­déséről megdöbbentőek. Ám legalább ennyire megdöb­bentő mindaz, amelyet a la­kásért szült gyerekekről el­mondott. Hogy mire a szü­lők feje felett tető van, s így gyermekeik hazakerül­nek az állami gondozásból, addigra a családi fészek me­lege kihűlt, az idegek meg­roppantak. Nem lehet ponto­san tudni, milyen környe­zetbe kerül egy-egy gyerek. A kétmilliós fővárosban — mint mondta dr. Barna La­jos — majdnem annyi gye­rek jut ki, mint vissza, ál­lami gondozásba. Csoda hát, ha annyi ki­siklott fiatal életnek lehet? tünk fültanúi az esti műsor­ban? A „Hotel Sansz”-ban több mint 100 megtévedt fia­tal tölti büntetését. A műsor itt is statisztikával kezdő­dött, aztán bele az élet sű­rűjébe, a rácsok mögé... Lopás, rablás, gyilkosság, garázdaság, gyújtogatás. Szé­les a skála. Az indokok, a miértekre adott válaszok is változatosak. De ne részle­tezzük, hiszen az órás műsor végkicsengése — mindezek ellenére — tudott optimista lenni. Mert az intézet dol­gozói mindent megtesznek, hogy a „sansz” meglegyen. Iskolázzák a fiatalokat, megtanítják őket a kulturál­tabb életre — olykor még az ágyat, a vízcsapot sem is­merik —, könyvet adnak a kezükbe, filmet vetítenek számukra. Sok mindenről szó esett még a műsorban, mondhat­ni mindarról, amelyet értük tesznek. A „sanszot” tehát megadják, s hogy élni tud­nak-e vele, bizonyította az egyik elítélt őszinte vallo­mása arról, hogy mi volt, mikor idekerült (analfabéta), s mi lesz, ha kiszabadul. (Már könyvet is vásárolt, el­látja majd a család aprósá­gait — testvéreit, azok gye­rekeit —, van tízegynéhány.) N Á.. MQI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÚ 8.2?: Lijnschooten: Variációk egy francia népdalra. 8.34: Bizet: Dzsamile. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Zenekari muzsika. 11.24: Látogatás a Művelődésku­tató Intézetben. 11.39: Az élet komédiásai. 12.35: Szobotka Tibor: Menyasz- szonyok, vőlegények. 12.45: Zenemúzeum. 13.15: Kedves lemezeim. 14.11: Mindenki könyvtára. ■ 14.3?: Dalok a nemzetközi mun­kásmozgalomból. 15.10: A Kodály-módszer Észak- Amerikában. 15.30: Beethoven: c-moll szoná­ta, Op. 30. No. 2. 16.05: Rádiónapló. 18.00: Gencsy Sári és Svéd Sándor operettfelvételeiből. 19.15: Oláh Kálmán népi zeneka­ra játszik, Szalay László nótákat énekel. 19.40: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Közben: kb. 20.25: A Szigetköz krónikása. kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: A férj kopogtat. 22.20: Naperőmű és lézerszike. 22.30: Dvorzsák: A természetben. 22.45: A felvilágosodott személyi- ség. 23.00: Richard Strauss operáiból. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.95: Népdalkórusok. 8.20: Békediplomácia és hátor­szága. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből magyar zeneszerzők feldol­gozásában. 12.55: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.30: J. S. Bach muzsikája gyer­mekeknek. 14.00: Kettőtől fél ötig . . . 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornaci­pőben. 18.33: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefon­számot! 22.00: Nótacsokor. 23.15: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádlő. 9.35: Űj lemezeinkből. 10.00: Változatok egy pályára. Tolnay Klári és Gábor Miklós. 11.05: Rossini operáiból. 12.00: Szimfonikus zene. 14.13: Lukács Péter brácsázik. 15.13: Rádiószínház. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: A magyar muzsika múlt­jából. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Dupla vagy semmi! 19.05: Találkozásaim. Szeberényi Lehellel beszélget Albert Zsuzsa 20.01: Külpolitikai klub. 20.31: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.31: Száz éve halt meg Mo- gyeszt Muszorgszkij. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Világslágerek zenekari változatban. 17.20: Munkásélet. Szerkesztő: Merza Jenő. 17.40: Stúdiópódium. Agócs Már­ta, az abonyi zeneiskola tanára gordonkázik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna. 8.30: Iskolatévé. Deltácska. (ism.) (f.-f.) 8.50: Fizikai kísérletek, (f.-f.) 9.30: Francia nyelv. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 11.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 14.25: Magyar nyelv, (ism.) 14.40: Rajz. (ism.) 14.55: Osztályfőnöki óra. (ism.) (f.-f.) 15.15: Világnézet, (ism.) (f.-f.) 16.05: A látás hatalma, (ism.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: A só népe. Francia rövid­film. (ism.) 16.45: A gyógyító tűk titka. Szov­jet dokumentumfilm. 17.00: Bohous. Csehszlovák film. 17.25 : A tűz. 17.55: Tévébörze, (f.-f.) 18.05: Telesport. (f.-f.) 18.30: Képviselők. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek, (f.-f.) 20.40: Reklámújság. 20.50: Csák Gyula: A legnagyobb sűrűség közepe. Tévéfilm. 22.20: Tv-híradó — 3. n. MŰSOR 18.05: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 18.40: Nas Ekran. — A mi kép­ernyőnk. (f.-f.) 19.00: Forgácsok. Az idő. 19.30: Tv-híradó — 1. 20.00: Téli falusi esték, (f.-f.) Közben: Tv-híradó — 2. 22.00: Világszínpad. BUKAREST 16.05: Orosz nyelvoktatás. 16.25: Család és iskola. 17.10: Brazil képek. 17.30: Kulturális híradó. 18.35: Buratino. Gyermekfilm­sorozat. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Jogi tanácsok. 19.55: Román dalok. 20.15: Fiatalok órája. 21.00: A világmindenség titkai. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Jelenko. 18.15: Tudomány. 18.45: Az élet zajlik a körúton: A siker és hogyan lehet megszerezni. 19.20: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. 19.27: Ma este. 20.00: Külpolitika. 20.50: Vetélkedő. 22.05: Mokranjac napok ’80. IL MŰSOR 18.45: Brazília. 19.15: Négy keréken. 20.00: Vendégszerkesztő. 23j00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ NEBÁNCS VIRÁG Békéscsabán, 19 órakor — Vörösmarty-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Meg­találták a 7. századot? — 6 és 8 órakor: Hölgyem, isten áldja! Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: 5 és 7 órakor: Kojak Buda­pesten. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson': A zsoldos­katona. Békéscsabai Terv: A naplopó. Gyulai Erkel: Elment az asszony. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Bogáncs — 5 és 7 óra­kor : S. O. S. Concorde. Oros­házi Partizán: fél 4 órakor: In­diánkaland Ontarióban — fél 6 és fél 8 órakor: A nyolcadik utas: a Halál. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Forgalmi dugó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom