Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
1981. február 19., csütörtök J3 Ma Ultiiti Egy érett színházról Beszélgetés Havasi Istvánnal, a Gyulai Várszínház igazgatójával Ahol a tizedlépés is eredmény Tanítási óra a békési 1-es iskolában Fotó: Gál Edit — „Tizenhetedik évadját élte idén a legérettebb hazai nyári teátrum, a gyulai nyári színház...” — olvashattuk a „Színház” című folyóirat tavaly októberi számában. Mit jelent ez az érettség? — Lope de Vega szerint a színházcsináláShoz elég néhány szál deszka, pár szereplő és a szenvedély. Ez a szenvedély Gyulán már régóta élt, amikor 1964. július 11-én jelképesen felgördült a Várszínház függönye. Olyan hagyományok mellett, mint az ötven évig létező Erkel Színkör, érthető volt a város lakóinak állandó színház utáni vágya. Ez a színkör, s a faszínház (lebontását sokak fájlalták) tulajdonképpen alapozó munkát végzett. Tehát megszületett a színház, s az elmúlt 17 év alatt 452 előadást, 53 drámai bemutatót, s 29 más jellegű rendezvényt megélt. — Hogyan maradhatott fenn ennyi ideig, sőt fejlődött is ez az állandó társulattal nem rendelkező intézmény, amikor sok idényszínház megfakult, jellegtelenné vált? — Alapvetően hű maradt egy alapkoncepcióhoz: történelmi drámák bemutatóhelye kívánt lenni, s az is lett. A fennmaradás feltétele, hogy ezt az elvet a jövőben se változtassuk meg. Persze ez még kevés! A bent- maradáshoz állandó megújulásra van szükség. Míg eleinte inkább elfeledett történelmi drámák kerültek színre, később megpróbáltuk rávenni a magyar írókat, hogy a ma emberéhez szóló drámákat írjanak számunkra. Sikerült is megnyerni olyan írókat, mint Keresztury Dezső, Görgey Gábor, Száraz György, Páskándy Géza, Hernádi Gyula, akik a múlt megidézésével szóltak a jelenhez. Újabb állomás volt Illyés Gyula meghívása, majd drámáinak si'keres bemutatása. — A jó darab nem mindig elég a sikerhez. Milyen társalkotókat, színészeket sikerült találni? Vannak-e „visz- szajárók” Gyulára? — Kezdetben főként békéscsabai. vagy környékbeli rendezőket hívtunk, később azonban országosan neves színházi rendezők is jöttek hozzánk. Nem titok, hogy az elmúlt évben néhány filmrendező is dolgozott Gyulán, ez valamiféle nyitottságot fémjelez. Ugyanez mondható el a társulat vonatkozásában is. Kezdetben a Jókai Színház művészei, később a vidék színe-java játszott itt, ma már semmiféle „címkével” nem látjuk el a nyári társulatot. A Várszínház mindig nyitott színház volt! Befogadott különböző stílusú. de azonos elkötelezettségű alkotókat, művészeket. Műhelynek is épp azért nevezhetjük, mert nyárra ösz- szegyűjti a különböző művészeti ágakhoz, irányzatokhoz tartozókat egy közös feladatra, amelyet mindenféle korlát nélkül oldhatnak meg. — Évről évre szemtanúi vagyunk a Várszínház megújulásának, állandó profilú, de részleteiben változatos programjának. Számíthatunk-e az idén hasonló meglepetésekre? — Az alapkoncepció az idei évadban sem változik: a Várszínház továbbra is a történelmi drámák bemutatóhelye kíván lenni. A vár udvarán két drámát mutatunk be. A tervek szerint Weöres Sándor, vagy Hubay Miklós egy alkotása (ez még nem dőlt el), és Filadelfi Mihály „Torzó Messiás” című, Áehim L. Andrásról szóló drámája adja a nyári színházi napok fő vonalát. Ugyancsak a várudvaron kerül sor a Jókai Színház és a Pécsi Nemzeti Színház vendégjátékára. lyündkét társulat Iliyés-darabot, a „Bolha- bál”-t, illetve a „Sorsválasz- itók”-at állítja színre. Mivel az Erkel-hagyomány kötelezi a várost, méltón megünnepeljük Bartók Béla születésének 100. évfordulóját. Három különböző műfajú zenemű, „A kékszakállú herceg vára”, a „Cantáta profána” és a „Magyar parasztdalok” kerül színpadra különböző helyszíneken. A vár lovagi termében Rolf Hochhuth: „Egy vadász halála” és Móricz Zsigmond: „A nap árnyéka” című monodrámáját láthatjuk, Bessenyei Ferenc ég egy romániai magyar színésznő, Ádám Erzsébet tolmácsolásában. A városi tanács udvarán „székel” majd az Universitas együttes. Ez a társulat Dugonics András „Cserei” című drámáját adja elő. A rendezők és a színészek személye egyébként csak részben eldöntött, még az utolsó pillanatban is történhet változás. Egy azonban biztos: június 12-től augusztus 10-ig Gyula ismét féléled, s reméljük, nem csalódottan, hanem élményekkel gazdagon távozik mindenki, aki ellátogat a Várszínház előadásaira. Gubucz Katalin Nincs irigylésre méltó helyzetben a Békési 1. számú Általános Iskola, ha a hátrányos helyzetű tanulókról esik szó. Ezt a témát boncolgatjuk beszélgető partnereimmel, Dávid Mátyás igazgatóval és két helyettesével, dr. Püski Andrásnéval és Békési Zsuzsannával. — Mi magunk is hátrányos helyzetben vagyunk e téren a többi békési iskolával szemben — kezdi a beszélgetést az iskola igazgatója —, hiszen 750 tanulónkból 161 cigány származású, ehhez jön még 30, egyéb okból hátrányos helyzetű gyerek. — Milyen intézkedéseket tesz az iskolavezetés segítésükre? — Ezt az évet is azzal kezdtük, hogy 8 ezer forint tanszersegélyt osztottunk ki közöttük. Megszerveztük a két tanulószobás csoportot, ahol 25 alsós és ugyanennyi felsős rendszeres tanulását biztosítjuk. A tanítás után ingyenes uzsonnát kapnak, amely a napközisek tízóraijának felel meg. Mind a 41 cigánygyereket, aki jelentkezett, felvettük a napközibe, tekintet nélkül arra, hogy dolgozik-e mind a két szülő vagy sem. Nagyon fontosrtak tartom ezt, már csak az étkezési szokások megváltoztatása szempontjából is. Mutatja a IV. c osztály 28 tanulójának . beszámolóit a napirendjükről, amelyek szinte kivétel nélkül így kezdődnek: — „Elkérem a pízt, aztán megyek az iskolába.” — Ezek a gyerekek nem reggeliznek otthon. Erre személyenként naponta 10 forintot költenek, de volt, és még most is akad olyan gyerek, aki 20—30 forintot is elpazarol a tanítás megkezdése előtt. Például az egyik 6. osztályos fiú 8 túrós buktát és 3 kólát „reggelizett”, amíg nem beszéltem a „fejével”. Ebből az összegből akár egy négytagú család is megreggelizhetne helyes beosztással. Nevelésünk egyik lényeges vonása épp az, hogy segítsünk . nekik a megrögzött, helytelen szokásokat leküzdeni. Csak így várhatunk fejlődést életvitelünkben, s ezzel együtt iskolai munkájukban is. — Van rá mód, hogy eredendően hátrányos helyzetükön változtatni lehessen? — Sajnos, nagyon kevés a lehetőségünk arra, hogy megteremtsük számukra az egyenlő indulás esélyét — mondja Békési Zsuzsa, az alsós tagozat irányításával megbízott igazgatóhelyettes. — A baj ott kezdődik, hogy a cigányasszonyoknak, ritka kivétellel, nincs állandó munkahelyük, ezért nem tudjuk fölvenni gyermekeiket az óvodába. Ez már eleve szinte leküzdhetetlen hátrányt jelent. Az a 35—40 gyerek, aki évente iskolaelőkészítő foglalkozásra jár, jórészt cigány származású. — Hogyan segít a városi gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság? Dr. Püski Andrásné, a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság elnöke, az iskola ifjúságvédelmi felelőse válaszol : — Munkánkhoz az 1/1974. számú Oktatási Minisztérium rendelete ad eligazítást. Ennek alapján részesíthetjük a hátrányos helyzetűeket segélyben. Mindig figyelembe vesszük az iskolavezetés és az osztályfőnökök javaslatait. Ebben a tanítási évben már eddig 16 ezer 900 forintot osztottunk szét 22 tanuló között. Ez szociális segély volt. A megyei cigánykoordinációs bizottságtól kapott 10 ezer forinton elvittük a gyerekeket kirándulásokra, táborozni. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy 1980 őszétől működik a hátrányos helyzetűek pártfogóinak rendszere. Nem könnyű, nem látványos munka ez, de van eredménye. Például 1957-ben az egész felső tagozatban egy cigány tanuló volt, most 50. Tavaly 11-en végezték el a 8. osztályt. Mindannyian szakmunkástanulónak jelentkeztek, eddig csak kettőről tudom, hogy abbahagyta a tanulást. Van már olyan tanulónk is, aki a gimnáziumban szintén jól megállja a helyét. A legnagyobb lehetőséget a patrónusrendszer kiszélesítésében látom. Jelenleg három nevelőnk tart fenn kapcsolatot veszélyeztetett családokkal. Ennek is köszönhetjük, hogy ebben az évben csökkent a lemorzsolódás. Megérdemlik, hogy a nevüket is megemlítsem: Koltai Sándorné, Lipusz Györgyné és Molnár Józsefné. Még több ilyen önzetlen segítőre lenne szükség — fejezi be tájékoztatását dr. Püski Andrásné. — Mit vár az iskola igazgatója a társadalomtól, a felsőbb szervektől annak érdekében, hogy még jobb eredményeket tudjanak felmutatni a hátrányos helyzetű tanulók ügyében? — A társadalom tagjaitól a megértést és az erkölcsi elismerést. A művelődésügytől, hogy rugalmasabban kezeljék a cigánygyerekek dolgát. Mi próbáljuk differenciált osztályfőnöki pótlékkal, jutalommal, dicsérettel értékelni a nevelők ilyen irányú munkáját. Sajnos, nagy anyagi lehetőségektől esünk el azáltal, hogy szerintünk a helyes utat járjuk. Tudniillik, ha a cigánytanulók létszáma egy osztályon belül eléri a 40 százalékot, akkor az osztályfőnöknek külön jutalom jár. Mi éppen a társadalmi beilleszkedés érdekében nem sűrítjük össze őket, hanem inkább elosztjuk, szinte valamennyi osztályba. Az lenne a helyes, ha a nevelők a jutalomösszeget az iskola ösz- szes cigánytanulójának létszámához viszonyítva kapnák. Ez a nehéz körülmények között dolgozó kollektíva figyelmet érdemel, mert Püs- kiné szavaival: — Ebben a munkában a tizedlépés is eredmény. Kutyej Lajos HANGSZÓRÓ „Hotel Sansz” Ezen a vékonyka hasábon általában egy rádióműsorról mondjuk el véleményünket. Hogy most mégis eltérünk ettől a szokásunktól, annak oka van. Az ugyanis, hogy kedden reggel 8 óra előtt nem sokkal, s a késő esti órákban — igaz más-más műsorkeretben — hasonló témáról esett szó. Reggel az állami gondozott gyerekekről, számuk gyarapodásáról, s annak társadalmi okairól hallhattunk beszélgetést. Az esti műsorban, a „Hotel Sansz”-ban, azaz a tököli fiatalkorúak büntetésvégrehajtó intézetében nézett körül a műsor riportere, Hegyi Imre. A reggeli műsor rövidke beszélgetés volt dr. Barna Lajossal, a Fóti Gyermekváros igazgatójával. Az adatok a válások számának növekedéséről megdöbbentőek. Ám legalább ennyire megdöbbentő mindaz, amelyet a lakásért szült gyerekekről elmondott. Hogy mire a szülők feje felett tető van, s így gyermekeik hazakerülnek az állami gondozásból, addigra a családi fészek melege kihűlt, az idegek megroppantak. Nem lehet pontosan tudni, milyen környezetbe kerül egy-egy gyerek. A kétmilliós fővárosban — mint mondta dr. Barna Lajos — majdnem annyi gyerek jut ki, mint vissza, állami gondozásba. Csoda hát, ha annyi kisiklott fiatal életnek lehet? tünk fültanúi az esti műsorban? A „Hotel Sansz”-ban több mint 100 megtévedt fiatal tölti büntetését. A műsor itt is statisztikával kezdődött, aztán bele az élet sűrűjébe, a rácsok mögé... Lopás, rablás, gyilkosság, garázdaság, gyújtogatás. Széles a skála. Az indokok, a miértekre adott válaszok is változatosak. De ne részletezzük, hiszen az órás műsor végkicsengése — mindezek ellenére — tudott optimista lenni. Mert az intézet dolgozói mindent megtesznek, hogy a „sansz” meglegyen. Iskolázzák a fiatalokat, megtanítják őket a kulturáltabb életre — olykor még az ágyat, a vízcsapot sem ismerik —, könyvet adnak a kezükbe, filmet vetítenek számukra. Sok mindenről szó esett még a műsorban, mondhatni mindarról, amelyet értük tesznek. A „sanszot” tehát megadják, s hogy élni tudnak-e vele, bizonyította az egyik elítélt őszinte vallomása arról, hogy mi volt, mikor idekerült (analfabéta), s mi lesz, ha kiszabadul. (Már könyvet is vásárolt, ellátja majd a család apróságait — testvéreit, azok gyerekeit —, van tízegynéhány.) N Á.. MQI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÚ 8.2?: Lijnschooten: Variációk egy francia népdalra. 8.34: Bizet: Dzsamile. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Zenekari muzsika. 11.24: Látogatás a Művelődéskutató Intézetben. 11.39: Az élet komédiásai. 12.35: Szobotka Tibor: Menyasz- szonyok, vőlegények. 12.45: Zenemúzeum. 13.15: Kedves lemezeim. 14.11: Mindenki könyvtára. ■ 14.3?: Dalok a nemzetközi munkásmozgalomból. 15.10: A Kodály-módszer Észak- Amerikában. 15.30: Beethoven: c-moll szonáta, Op. 30. No. 2. 16.05: Rádiónapló. 18.00: Gencsy Sári és Svéd Sándor operettfelvételeiből. 19.15: Oláh Kálmán népi zenekara játszik, Szalay László nótákat énekel. 19.40: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.25: A Szigetköz krónikása. kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: A férj kopogtat. 22.20: Naperőmű és lézerszike. 22.30: Dvorzsák: A természetben. 22.45: A felvilágosodott személyi- ség. 23.00: Richard Strauss operáiból. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.95: Népdalkórusok. 8.20: Békediplomácia és hátországa. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből magyar zeneszerzők feldolgozásában. 12.55: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.30: J. S. Bach muzsikája gyermekeknek. 14.00: Kettőtől fél ötig . . . 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00: Nótacsokor. 23.15: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádlő. 9.35: Űj lemezeinkből. 10.00: Változatok egy pályára. Tolnay Klári és Gábor Miklós. 11.05: Rossini operáiból. 12.00: Szimfonikus zene. 14.13: Lukács Péter brácsázik. 15.13: Rádiószínház. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: A magyar muzsika múltjából. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Dupla vagy semmi! 19.05: Találkozásaim. Szeberényi Lehellel beszélget Albert Zsuzsa 20.01: Külpolitikai klub. 20.31: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.31: Száz éve halt meg Mo- gyeszt Muszorgszkij. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Világslágerek zenekari változatban. 17.20: Munkásélet. Szerkesztő: Merza Jenő. 17.40: Stúdiópódium. Agócs Márta, az abonyi zeneiskola tanára gordonkázik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna. 8.30: Iskolatévé. Deltácska. (ism.) (f.-f.) 8.50: Fizikai kísérletek, (f.-f.) 9.30: Francia nyelv. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 11.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 14.25: Magyar nyelv, (ism.) 14.40: Rajz. (ism.) 14.55: Osztályfőnöki óra. (ism.) (f.-f.) 15.15: Világnézet, (ism.) (f.-f.) 16.05: A látás hatalma, (ism.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: A só népe. Francia rövidfilm. (ism.) 16.45: A gyógyító tűk titka. Szovjet dokumentumfilm. 17.00: Bohous. Csehszlovák film. 17.25 : A tűz. 17.55: Tévébörze, (f.-f.) 18.05: Telesport. (f.-f.) 18.30: Képviselők. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek, (f.-f.) 20.40: Reklámújság. 20.50: Csák Gyula: A legnagyobb sűrűség közepe. Tévéfilm. 22.20: Tv-híradó — 3. n. MŰSOR 18.05: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 18.40: Nas Ekran. — A mi képernyőnk. (f.-f.) 19.00: Forgácsok. Az idő. 19.30: Tv-híradó — 1. 20.00: Téli falusi esték, (f.-f.) Közben: Tv-híradó — 2. 22.00: Világszínpad. BUKAREST 16.05: Orosz nyelvoktatás. 16.25: Család és iskola. 17.10: Brazil képek. 17.30: Kulturális híradó. 18.35: Buratino. Gyermekfilmsorozat. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Jogi tanácsok. 19.55: Román dalok. 20.15: Fiatalok órája. 21.00: A világmindenség titkai. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Jelenko. 18.15: Tudomány. 18.45: Az élet zajlik a körúton: A siker és hogyan lehet megszerezni. 19.20: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.27: Ma este. 20.00: Külpolitika. 20.50: Vetélkedő. 22.05: Mokranjac napok ’80. IL MŰSOR 18.45: Brazília. 19.15: Négy keréken. 20.00: Vendégszerkesztő. 23j00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ NEBÁNCS VIRÁG Békéscsabán, 19 órakor — Vörösmarty-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Megtalálták a 7. századot? — 6 és 8 órakor: Hölgyem, isten áldja! Békéscsabai Építők Kultúrottho- na: 5 és 7 órakor: Kojak Budapesten. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson': A zsoldoskatona. Békéscsabai Terv: A naplopó. Gyulai Erkel: Elment az asszony. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Bogáncs — 5 és 7 órakor : S. O. S. Concorde. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Indiánkaland Ontarióban — fél 6 és fél 8 órakor: A nyolcadik utas: a Halál. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Forgalmi dugó.
