Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

1981. február 15., vasárnap Kitekintés Japán búvárnők Amateraszu Omi Kami ak­kor vette védelmébe az aulá­kat, amikor Jamato herceg­nő megparancsolta nekik, hogy zsákmányuk egy ré­szét ajánlják az istennőnek1. Ez még valamikor a negye­dik század elején történt. Az amák, a japán búvárnők az­óta is Amateraszuhoz fo­hászkodnak, mielőtt leme­rülnek a m.élybe. Akkor, Jamato hercegnő idejében igazgyöngyért, most osztrigáért merülnek az amák'. Tobából, a forgalmas ha­lász- és kereskedővároskából kicsi, lila színű hajó visz a Mikimoto gyöngyszigetre. Alig két perc az út. Ezen a szigeten 1893. jú­lius 11-én — hosszas kísérle­tezés után — sikerült Miki- motónak a tenyésztett gyön­gyöt „kikényszerítenie” az osztrigából. Azóta igazi nagyüzemmé vált a Mikimo- to-sziget és környéke. Most is Mikimoto mód­szerével dolgoznak. A fiatal osztrigák kagylóját óvatosan felnyitják, különleges tűvel parányi kagylóhéjdarabkákat helyeznek a testébe. Az így „megtermékenyített” osztri­gát faállványon lebegő, víz­be merülő dróthálóba zár­ják. 3—5 év múlva a kagyló megteremti a fényesen csil­logó gyöngyszemet. Az amák bemutatót tarta­nak. Két kis hajó indul a tengernek. Az egyik a part­tól nem messze megáll. A hajót fiatal férfi irányítja. A gyöngyöt hajban is viselik Három fehér ruhás, fehér fityulás nő lép a hajó szélé­re. Karjukkal szitaszerű fa­dézsát ölelnek. Füttyszó hangzik, mire egymás után vízbe ugranak. Fogják a dé­zsát, aztán elmerülnek. A tenger itt nem mély, és át­látszó. Forog a másodperc- mutató, 40—50 másodperc, egy perc, kettő... az egyik ama felbukkan, hínárt dob a dézsába. A másik két nő szinte egyszerre tűnik fel, egyikük két osztrigát is ho­zott. Üjabb merülés, újabb zsákmány. A másik hajó beljebb eve­zett. A funadók, azok az amák, akik nyílt tengeren merülnek, derekukra kötelet erősítenek, lábukra vasnehe­zéket kötnek. A hajót irá­nyító férfi hárompercenként felhúzza őket. Mielőtt kijön­nek a vízből, fejükről leve­szik a fehér kendőt, és a testükre tapadó, átázott kö­penyre terítik. A part mentén épült be­mutató erkélyen csattognak a fényképezőgépek, zúgnak a filmfelvevők. A bemutató csak 10 percig tart. Az amák minden órában megis­métlik produkciójukat a tu­ristáknak, idegenforgalmi látványosságul. Az amák', akik gyöngyha­lászatból élnek, naponta 6—8 órán át egyfolytában merül­nek. S a búvármesterséget 15-től egészen 60 éves koru­kig folytatják. Még a terhes­ség sem akadályozza őket, szülés előtt és után egy-egy hónappal mentesülnek csak munkájuktól. S a búvárko­dáson kívül természetesen övék a háztartás, a főzés gondja is, sőt még a földjü­kön is dolgoznak. Merülnek az amák Kép, szöveg: Kádár Márta Tudományos érdekességek Alapozás - jégből A Melville-félsziget (Ka­nada) északi részén földgázt találtak. Feltételezték, hogy ez az előfordulás a tenger irányában is folytatódik. A Self fölött azonban a jég 12 kilométer távolságig csupán két méter vastag, s ez nem elegendő áhhoz, hogy egy 500 tonnás fúrótornyot és tartozékait megtartsa. A szakemberek a természet se­gítségévei építettek a fúró­torony alá alapzatot, tiszta jégből. A jóggátakfcal határolt 130 méter hosszú és 70 méter széles területen lyukakat fúr­tak a jégbe. Motoros szi­vattyúkkal felhozták a ten­gervizet, amely ezen az alap­zaton szétfolyt, és 24 órán belül megfagyott. Naponként 3 centiméterrel vastagodott így a jégpáncél. Amikor öt méter vastagságúvá nőtt, már elbírta a fúrótorony ter­hét, s megkezdődhetett a ki­termelés. Programozott szaporítás Angol kutatók nyolcévi ku­tatással olyan szert kísérle­teztek ki, amely 72 órán be­lül feltétlenül fogamzóképes- sé teszi a teheneket. Az új szer nagymértékben meg­könnyíti a szarvasmarhák tervszerű és szabályozott sza­porítását, mert általa a rhes- t#séges megtermékenyítés a kívánt időpontra ütemezhe­tő. Az új szert már 20 000 tehénen sikeresen kipróbál­ták. Új érzéstelenítőszer Nyugatnémet kutatók új érzéstelenítő hatóanyagot — a tiofén egyik származéká­nak amidját — fedezték fel, amely jól áthatol a csonton, s így foghúzáskor az eddig alkalmazott injekcióiknál sok­kal jobban érzéstelenít. A felső állcsontból való foghú­záskor például többnyire fe­leslegessé teszi a szájpadlás­ba adott kellemetlen injekci­ót. Továbbá az alsó áll­csont őrlőfogainak kihúzása­kor a legtöbb esetben két in­jekció helyett egy is elegen­dő. További előnye az új ha­tóanyagnak. hogy kevesebb adrenalint kell hozzá adni, ezáltal kisebb megterhelés éri a szivet és a vérkerin­gést. Az adrenalin, a mellék­vese hormonja ugyanis töb­bek között gyorsítja az érve­rést és emeli a vérnyomást. Életkor és életmód A legidősebb lappföldi aranyásó; hosszú élete nagy részét fizikai munkával, tiszta, nyugodt környezetben töltötte (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A vegyipar mindenese A petrolkémiai ipar egyik legfontosabb tenméke a pro­pilén. Mivel elsősorban kő- olajtermékekből lehet előál­lítani, szorosan kapcsolódik a vegyiparon kívül az energe­tikához is. Ma a világon a kőolajnak csupán 6—8 százalékát veszi igénybe a vegyipar. Sajnála­tos, hogy korábban a szén­hidrogén-gazdálkodásban a világon sehol sem érvénye­sítették kellőképpen azt az ésszerű elvet, hogy a szén- hidrogéhkincset — mint a vegyipar egyre nehezebben helyettesíthető nyersanyagát — utódainknak is át kell menteni, vagyis azt. hogy a lehető • legkevesebbet paza­roljanak belőlük energetikai célra. A propilén három szénato­mos, egy kettőskötést tartal­mazó szénhidrogén. Normál körülmények között színte­len, kémiailag erősen reak- ciőképes, éghető gáz. Koksz­kemence gázaiban, a kőolaj­finomítók krakk-gázaiban és a pirolízis-gázokban fordul elő. Az első ipari petrolké­miai eljárást 1920-ban ép­pen a kőolajfinomítókban keletkező gázok propiléntar­talmának, izopropilalkohollá való átalakítására dolgozták ki. Az azóta eltelt 60 év alatt a propilén „felnőtté” válik. Ma számos műanyag­nak, műszálnak, műkaucsuk- nak, növényvédő szemek és gyógyszernek nélkülözhetet­len nyersanyaga. Fontosságát jelzi, hogy a propilénterme­lés már a 60-as évek köze­pén a harmadik helyen állt az etilén és benzol mögött, napjainkra pedig az etilén után a másodikra zárkózott fel. A propilénből számos át­alakulási termék nyerhető, ezek közül a legfontosabb a polipropilén, az akrilnitril, izopropilalkohol, propilén- oxid, kumol és oxoszármazé- kok stb. Ezek a termékek je­lentik a közvetlen nyers­anyagát azoknak a gyártmá­nyoknak, amelyeket fentebb felsoroltunk. Síneken járó traktor A különböző országokban már régóta gyártanak ha­gyományos és sín járó kere­kekkel felszerelt teherautó­kat. így a teherautó az úton és a vasúton is közlekedhet. A Medvebocsnak nevezett traktor azonban új tulajdon­ságokkal rendelkezik. A Hel­sinkiben gyártott jármű to­lató mozdonyként, hóeltaka­rító gépként is sikeresen mű­ködik, s emellett egy trak­tor hagyományos feladatait is ellátja. A vezetőülés mö­gött automatikus kocsikap­csolót szereltek fel. 0 zaj méreg Az ipari gyakorlatban a zajterhelés az egyik leggyak­rabban előforduló környeze­ti probléma. A zaj okozta nagyothallás évek óta a sta­tisztikák élén szerepel a fog­lalkozási megbetegedések kö­zött. A kényszerű munka­helyváltozások, táppénzek, rokkantsági nyugdíjak je­lentős kiadásokat jelentenek a népgazdaságnak. A hazai szabványok egyen­értékű zajterhelés mellett maximálisan. 85 decibel (A), impulzusos zajnál 125 dB (”) zajszintet engedélyeznek. Sok országban tovább diffe­renciálják a zajhatárokat, így például szellemi foglal­kozásúaknál a legfelső meg­engedett zajszint 55 dB, a nagyrészt gépesített munka­helyen 70 dB és’ minden egyéb területen a már emlí­tett 85 dB. Az ennél zajo­sabb munkahelyeken az egyéni védőeszközök viselé­sét szabványok, üzemi elő­írások rögzítik. A folyama­tos zajártalom az emberi szervezet alkatától függően magas vérnyomást, idegi ala­pú szív- és gyomorpanaszo­kat, alvási ritmuszavarokat, Az öregedés az emberiség kínzó élménye, ezt bizonyít­ja gazdag irodalma is. Az élet titkait kutató ember az ókortól kezdve igyekszik megfejteni, mi okozza az öregedést, de a ma ismert több ezer tudományos felté­telezésből még egyik sem vitathatatlan. A legelfogadot­tabb vélemény, hogy örege­dést a sejtekben végbe me­nő molekuláris változás, va­lamint az életfolyamatok ide­gi és belső elválasztású mi­rigyektől függő szabályozás befolyásolja. A tudósok sze­rint az ember akár 115 évet is elélhet. Az élet múlandóságába be­letörődni nem akaró ember mindig foglalkozott az élet­kor meghosszabbításával, a test megfiatalításával, de nem találta meg az örök éle­tet nyújtó, a megfiatalító „élet vizét”. A gerontológu­sok, akik arra törekednek, hogy az ember hosszú, egész­séges, munkaképes életet él­jen, azt vallják, hogy az ak­tív életkor — melyben az egyén megőrzi szellemi és testi képességeit — meghosz- szobbításának egyetlen jár­ható útja: megelőzni és elke­rülni minden káros hatást, a figyelőképesség gyengülé­sét, gyors kifáradást, fejfá­jást okoz. Persze az egyéni zajvéde­lem érthető módon a zaj el­leni küzdelemben csak az utolsó lehetőségként szere­pelhet. Minden esetben arra kell törekedni, hogy a zaj- szintet a lehető legkisebre szorítsuk vissza. Az elsődle­ges zajvédelem során olyan konstrukciós megoldásokat alkalmaznak, olyan feldolgo­zói folyamatsorokat alakíta­nak ki, amelyeknél a gépek a lehető legkevesebb zajt bocsátják ki. Ha ez külön­böző — például gazdasági — okokból nem lehetséges, ak­kor a másodlagos zajvéde­lemben olyan műszaki meg­oldásokhoz nyúlnak, amelyek megakadályozzák a zaj ter­jedését és javítják a terem- akusztikai klímát. A másodlagos zajvédelem­nek négy főbb formája is­meretes. Az egyik a zajfor­rások teljes beborítása pél­dául a meghajtóműveknél. Ha a teljes zajszigetelés nem valósítható meg — mert a gép elemei azt nem teszik lehetővé —, akkor célszerű a részbeni beborítás. Használ­ható úgynevezett szendvics rendszerű, lyuggatott acélle­mezek közé helyezett ásvá­amely sietteti a szervezet el­öregedését. A legfontosabb feladat a betegségek megelőzése, gyógykezelése. Az élet során elszenvedett, nem kezelt be­tegségek siettetik az örege­dést, az idős szervezet pedig fogékonyabb a különböző betegségek? iránt. Az élet kü­lönböző eseményei nyomot hagynak a szervezetben, siet­tetik, vagy késleltetik az öre­gedést. Az évek előrehalad­tával csökken az idegrend­szer ellenálló képessége, az ember lelkileg is sérüléke­nyebbé válik, amihez még hozzájárulhat az öregedés­től való félelem. Az öregedés folyamatában fontos szerepet játszik a megelőző életmód. A tudó­sok' szerint már 35 éves kor­ban kezdünk öregedni, de a biológiai „elkopás” ütemét befolyásolja a gyermekkor is. Grúz matuzsálemeken végzett vizsgálatok igazol­ják, hogy hosszú életükhöz az öröklés mellett hozzájá­rult a tiszta levegőjű kör­nyezet, a nyugodt, kilengé­sektől mentes életmód, a mértékletes táplálkozás — és a fizikai munkával töltött évek. nyi gyapot, de akár vé­kony, hajlékony falú fólia is sokat segíthet. Ha a zajfor­rás viszonylag nagy és a kezelő személyzet csak kis létszámú, akkor előnyösebb a gépfelügyeletet végzők ré­szére kémlelőablakokkal el­látott kabint építeni, amely elhagyásakor a dolgozó sze­mélyi zajvédőeszközt hasz­nál. Hatékony védekezési forma a 2-3 méter magas­ságú acélból készült szige­telő fal is. A fal mögött a zaj hatóteréhez viszonyítva akár 9 dB-nyi zajcsökkenés is elérhető. Gyakran előfor­dul, hogy a dolgozókat olyan zajok érik, amelyek tekinté­lyes távolságból, a mennye­zetről vagy az oldalfalakról verődnek vissza. Ilyen ese­tekben az utózengési időt kell csökkenteni porózus vagy szálas felületű lapok felerősítésével a mennyezet­re vagy az oldalfalakra. Az utórengési idő felezésével a zajszint 3-6 dB-lel mérsékel­hető. A teremakusztika ilyen módú javításától azonban en­nél többet nem lehet elvár­ni. A mennyezetről lelógó zaj elnyelő lapok ízlésesen festhetők, dekorálhatok, így a munkahelyi környezetet is barátságosabbá teszik. Sári István

Next

/
Oldalképek
Tartalom