Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-15 / 39. szám
lamuiata ■ SZÜLŐFÖLDÜNK1981. február 15., vasárnap Az általános iskola elvégzése után a fiatalok jelentős része elkerül a faluból Korszerű szárítóüzem a tsz-ben Szobor a község főterén. Alkotója: Hajdú Sándor Munkásnő a Békési Kosárfonó HSz helyi részlegében Táppal hazafelé —■; v • X \;J ■ .« V. ■ s? Pusztai táj a bucsai határban A 600 éves Bucsa Képeinken a mai élet és valóság néhány jelenetét örökítettük meg, írásunkat viszont a község történetének felidézésével kezdjük. Elöljáróban mindössze annyit, hogy egy 1381-ből' származó oklevél már Bwcha néven említi ezt a települést. A honfoglaló Barsa (Borsa) nemzetségé, illetve annak leszármazottaié volt a bucsai birtok is. Ezután a fiú utódok kihalása miatt a Nadányiak „örökölték” a két kihalt ág békési—bihari birtokait (v. ö.: Szeghalom, történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok). Ezerötszázötvenkettőben a körösladányi uradalomhoz tartozott a négy portából álló Bucsa, amely azonban 1577 és 1587 között teljesen elpusztult. A török kiűzése után, 1699-ben — a többi környező pusztafalvakkal (Gyarmat, Szeghalom, Vésztő stb.) együtt — az akkori földesúr újra benépesítette. A bécsi udvar a Rákóczi-sza- badságharc után a Nadányiak birtokait is elajándékozta, és az új tulajdonos Harruckern János György hadiélelmezési igazgató lett, amit egy 1736-ban keltezett adománylevél is újra megerősített... * * * Több mint 200 évet átugorva talán érdemes még megemlíteni azokat a történelmi tényeket, helyi eseményeket, amelyek visszavonhatatlanul alapvető társadalmi és gazdasági változásokhoz vezettek. A község második világ- háborús veszteséglistáján 17 halott és 28 eltűnt személy neve szerepelt. A hadiözvegyek és hadirokkantak száma 64 volt, s a hadiárváké meghaladta a százat. Egyébként Bucsa 1944. október 8-án szabadult fel. Rá egy évre az MKP 430 és a Nemzeti Parasztpárt 380 tagot számlált. A demokratizálódás kezdetét jelentette többek között az is, hogy az egyik népgyűlésen a bucsaiak kommunista bírót választottak. A lakosság nagy részének gazdasági alapját a földosztás szilárdította meg: 1948. december 31-ig 420 igénylő között 3 nagybirtokot (összesen több mint 5 ezer kát. hold) osztottak fel. Egy másik forrásból megtudhatjuk, hogy ugyanebben az évben az r. katolikus egyháztól egy iskolaépület és egy tanterem, a községtől pedig 5 tanterem került állami tulajdonba; s hogy a 635 tankötelezett bucsai gyermek közül mintegy 400-an iratkoztak be abban a tanévben ... * * * Negyven évvel ezelőtt Bucsának 3579 lakosa volt, ma viszont mintegy 3100-ra tehető az itt élők száma. Például 1978-ban mintegy 70, két évvel később már csak 34 csecsemő született. A munkavállalók egy része — mintegy 500 dolgozó — ingázik, és többen máshova költöztek. A felszabadulás előtti állapotokhoz képest hatalmas fejlődésen ment keresztül a település. Üj munkahelyek létesültek, utak, járdák épültek, és így tovább. Az utóbbi 10 év csapadékos időjárása azonban kedvezőtlenül hatott a gazdasági életre, egyes középületekre és jó néhány család otthoni körülményeire. (Jellemző, hogy 1980. decemberétől ismét első fokú belvízvédelmi készültség van érvényben.) Áprilisban lebontják a megsérült áruházát, s szó van arról, hogy a belvízkárt szenvedett bölcsőde helyett is egy újat építenek a VI. ötéves tervben. Az idén befejeződik az óvoda bővítése is, és itt 100 gyermek elhelyezésére nyílik majd lehetőség. Ezzel hosszú távra megoldódnak a felvételekkel kapcsolatos gondok a községben. A 400 adagos napközis konyha 1980. szeptember 15-re készült el, s a létesítmény a szükséges felszerelésekkel együtt egymillió 165 ezer forintba került a helyi szerveknek. A jelenlegi iskola, ahová 360—380 tanuló jár, viszonylag jó állapotban van, bár néhány helyen szükséges leime a javítási-felújítási munkákat elvégezni. Ugyanez mondható el az egyes járdaszakaszokról is. Évente 10—12 családi ház készül el a községben. Az Űjbarázda Tsz főként saját tagjainak tud segítséget nyújtani az otthonteremtésben. A kisiparosok viszont már nagyobb részt vállalnak a házépítésben. Egyébként az eddig létesített kb. 100 lakás többségét belvizes kölcsönnel építették fel a tulajdonosok. Az egészségház felújítása tavaly kezdődött, és ez év tavaszán fejeződik be. Bucsának állandó körzeti orvosa van, de a fogorvos Füzesgyarmatról jár ki hetente két alkalommal. Az öregek napközi otthonának létesítését eddig nemigen igényelték a helybeliek. Tízen kapnak rendszeres szociális segélyt a tanácstól, s például az elmúlt évben — egyszeri segély címén — 45 rászoruló között 150 ezer forintot osztottak szét. Bukovinszky István II Bucsa látképe Fotó: Martin Gábor
