Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-13 / 10. szám
1981. Január 13., kedd o IgHiWkfiW Sikeres öt esztendő Újabb feladatokra készül a Békés megyei Gabonaforgalml és Malomipari Vállalat Hazánk kenyér- és takarmánygabona-termesztésében egyik legjelentősebb terület a Körösök völgye. A terményt azonban nem elég előállítani, legalább annyira fontos a felvásárlás, a feldolgozás. A két. ötéves terv „küszöbén” felkerestük Bordás Mihályt, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóját, aki az V. ötéves terv eredményeiről, az elkövetkező öt esztendő legfőbb célkitűzéseiről — többek között — a következőket mondotta el: — Vállalatunk életében az elmúlt öt esztendő az eddigi legeredményesebb időszak volt. Minden tekintetben sikerült előbbre lépnünk. A ÍV. ötéves tervhez képest — változatlan áron is — nőtt a termelési érték, a felvásárolt árumennyiség 206 százalékra emelkedett, a nyereség 131, a megvalósított beruházás 154 százalékos eredményt hozott. Az V. ötéves terv előirányzatához képest is kedvező a kép. Kielégítettük a lakosság igényeit lisztből, rizsből, vállalatoknak céllisztet gyártottunk, az állattenyésztés fejlesztéséhez választékban gazdag, minőségileg jó, meny- nyiségileg elegendő táptakarmányt adtunk. Ha az V. ötéves terv programjából a legutolsó esztendőt nézzük, a vállalat mind a termelési, mind az árbevételi előirányzatát 100 százalék felett teljesítette. A vállalat az elmúlt öt esztendőben 18 milliárd 115 millió forint árbevételt produkált — folyó áron —, félmilii- árdnál több nyereséget ért el, beruházásra pedig 525 milliót fordított. Az összes jövedelem 329,2 millió volt. A tervezett 73 ezer tonna raktárkapacitás helyett 102 ezer tonna épült, bár még mindig nem elég. Akkor lehet igazán értékelni az elért eredményeket, hogy ha figyelembe vesz- szük: az elmúlt tervciklus éveiben a szeszélyes időjárás, a különböző természeti csapások miatt voltak a mezőgazdaságnak gyengébben termő évei is. Nagy előny, hogy a jóváhagyott beruházásokat mindig előírt határidőre, engedélyezett költségeken belül és jó minőségben adták át rendeltetésének. Bár az eredeti tervben szerepelt Békéscsabán egy koncentrá- tumgyár felépítése, valamint az orosházi malom rekonstrukciója, de ez a romló beruházási helyzet miatt nem valósulhatott meg. Az elmúlt években korszerű, komplett telepek épültek, ahol szép a környezet, könnyebb az emberi élet és munka. Ezzel párhuzamosan nőtt a termelékenység is. Bár sok új géppel és gépi berendezéssel gyarapodott a vállalat, a balesetek száma az előző tervciklushoz képest felére csökkent. Eredményes öt évet zárt a gabonaipar a megyében, s ennek tudatában készül a vállalat a következő tervciklus célkitűzéseinek megvalósítására. A végleges számok még nem ismertek, de egy tény: nem lesz könnyű szakasz a vállalat életében. Különösen nagy feladatok várnak a felvásárlásban, a termelési feladatok valóra váltásában. Tekintettel arra, hogy az elavult üzemek tovább „öregszenek”, és a rekonstrukció mindössze két malomnál és két keverőüzemnél várható. A Kiváló Vállalat címet többszörösen elnyert Békés A gazdaság különféle területein dolgozók munkáját számos könyvújdonság megjelentetésével segíti ez évben is a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Az új termékek, az új termelési és szervezési eljárások1 bevezetéséhez és elterjesztéséhez szolgál elméletigyakorlati ismeretekkel Perlaki Iván műve. A tervgazdaságok egyik központi kérdésköréhez, a bevezetendő új technika hatékonyságának méréséhez nyújt módszertani összefoglalót egy szovjet szerzőpáros: K. A. Jefimov és D. Sz. Lvov műve. A szervezés-vezetés témakörében jelenik meg Bauer Tamásnak a Beruházási volumen a közvetlenül irányított terv- gazdaságban című munkája is. Drechsler Lászlónak A hatékonyság mérése és tervezése című kötete elsősorban gazdasági döntéseket előkészítő közgazdászok, fejlesztési és beruházási kérdésekkel foglalkozók körében tarthat számot érdeklődésre. A világgazdaság folyamatai iránt érdeklődők a Nobel-dímegyei Gabonaipari és Malomipari Vállalat a VI. ötéves tervben tovább növeli a mennyiséget, javítja a minőséget és a választékot. A beruházásoknál keresi az olcsóbb, tervszerűbb megoldásokat, tovább javítja kooperációs tevékenységét a mező- gazdasági üzemekkel. A realitásra alapozott, de megfeszített munkát igénylő tervből néhány adat: a termelési érték 1980-ban várhatóan kétmilliárd 59 millió forint, 1985-re pedig kétmilliárd 668 millió az előirányzat. Az árbevétel 105,8 százalékkal emelkedik, ugyanakkor a dolgozók létszáma csökken. A vállalat vezetősége bízik a törzsgárdatagság, a szocialista brigádtagok szorgalmában, helytállásában, ennek tudatában kezdtek hozzá a VI. ötéves terv megvalósításához. A. R. jas svéd Bertil Ohlin könyvét vehetik kezükbe. Az in- terregionális és nemzetközi kereskedelem című, 380 oldalas kötet a többi között megvilágítja a gazdasági tevékenység területi eloszlásának jelentőségét, s részletesen elemzi a nemzetközi kereskedelem és a tőkemozgás mechanzimusát. Káldyné Esze Magdolna a szocialista nemzetközi integráció egyik fontos területén, a termelési szakosítás és kooperáció fejlődését elősegítő, illetve ma még hátráltató tényezőket elemzi Nemzetközi kooperáció — nemzetközi vállalkozások című könyvében. Palánkai Tibornak a Nyugat-európai integráció című kötete, a Közös Piac mechanizmusával, az elmúlt négy évben bekövetkezett lényeges változásokkal, többek között az olajválság hatásaival, az egységes valuta- rendszerrel is foglalkozik. Szilvássy Erika és Hidas János a Nemzetközi pénzügyek és külkereskedelmi fizetések gyakorlata című munkája nagyító alá vesz olyan jelenségeket is, mint a kockázati elemek, vagy a kereskedői gondosság egy-egy üzlet lebonyolításában. Közgazdasági könyvújdonságok 1981-ben \ Képzőművészeti Kivitelező Vállalat modellező üzemében gyárak, üzemek, gépek, ipari berendezések kicsinyített modelljét készítik el kiállításokra és üzletkötési célokból. A képen: elkészült a Ganz-MÁVAG forró vízszivattyú jának 1:10 arányú kicsinyített mása (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) \z agráripari egyesülés létesítménye Muronyban. Vannak dolgok, amelyeket akkor kezdünk értékelni, amikor az már nincs... Fotó: Veress Erzsi fl Hidasháti állami Gazdaság ás a BUGE Még mindig csak lehetőség? A Hidasháti Állami Gazdaság fejlesztési alapjának 25 százalékát fizeti évente a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés fejlesztési alapjába. A BAGE megalakulása, 1977 óta a hidashátiak 12 és fél millió forintot fizettek be. Sok ez vagy kevés? És egyáltalán jó-e az, hogy az egyik • 2sebből kivett pénzt egy másikba gyömöszölünk vissza? Mi az előbbre való: az égető üzemi fejlesztések megvalósítása, vagy a közös célokat szolgáló beruházás, amely az előbbitől veszi el a pénzt? Végül is, mi legyen a sorrend? A kérdésekre választ keresve beszélgettünk a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatójával, Kovács Józseffel, íme a véleménye. 8 — Nagy reményekkel írtuk alá az alakulásról szóló okiratot. Később már úgy nézett ki, a BAGE egy csomó pénzt kivesz a zsebünkből, és azután semmi... De végül is el kellett, hogy gondolkodjunk a történteken. Előbb — legalábbis itt a gazdaságban — a zöldségtermesztés került veszélybe. Négy éve még kis fűkaszákkal vágtuk a zöldborsót, majd villával dobáltattuk1 azt fel a kocsikra. A termesztés gazdaságtalanná vált, egyre kevesebben voltak azok, akik erre a munkára vállalkoztak. Üj gépek1 beszerzéséhez a gazdaságnak nem volt pénze. Azt terveztük, hogy felhagyunk a zöldborsó termesztésével. És akkor az agráripari egyesülés zöldborsókombájnokat vásárolt, azóta bérleti díjat fizetünk és továbbra is ötszáz hektáron állítunk elő zöldborsót. Tavaly az ágazat minden eddiginél nagyobb nyereséget adott. Mindez önmagában persze még édeskevés. Ezért a BAGE tényleges szerepéről tovább kell folytatni a felsorolást, mert vannak dolgok, amelyeket akkor kezdünk1 értékelni, amikor az nincs. Hát így vagyunk mi a repülőgépes szolgálattal, amelyet az egyesülés hozott létre. A BAGE minden gazdaságában megoldott a növényvédelem. De igencsak baj lenne, ha egyik napról a másikra megszűnne a repülőgépes szolgálat. 8 — Gazdaságunk 1600 hektáron termeszt vetőmagot. Üzemünk azonban 4 ezer hektáron megtermelt vetőmag feldolgozását is el tudja végezni. A termesztésben az együttműködést a BAGE koordinálja. Franciaországból kísérletképpen címerező gépeket hozott be. Miután kiderült, ezek nem megfelelőek, gazdaságunk szakemberei újítást adtak be. Az így összeállított címerező gépsort a MEZŐGÉP Vállalat gyártja, amelyből a BAGE is vett néhányat a hibrid kukoricát termelő gazdaságoknak. Azután itt van az agrokémiai telep, a műtrágya fogadásának, tárolásának kérdése. Az új BAGE-mű- trágyatárház elkészült, s 1982-ig meglesz az iparvágány is. Erre óriási szükség van, hiszen az egymás tő- szomszédságában elhelyezkedő vetőmagüzem — ahonnan évente 1000 vagon terméket kell továbbítani — és a műtrágyatárház, amelybe több ezer vagon hatóanyagot szállítanak M és be. Egyúttal megoldódhat a rakodás gépesítése, és a közelben építőanyag-telep építésére is lehetőség van. A megtakarítás évente sok százezer forint lesz. A BAGE léte, támogatása nélkül minderre nem kerülhetett volna sor. 8 — És ha a pénz nálunk marad, mire jutottunk volna? Még ha a fejlesztésekhez legkedvezőbb 60 százalékos állami támogatást is figyelembe vesszük, akkor sem építhettünk volna műtrágyatárházat, nem tervezhetnénk iparvágányt és nem lenne zöldborsó sem. A pénzt minden bizonnyal az egyesülés nélkül is hasznos dolgokra fordítanánk, de elég aligha lenne. Olyan ez, mint a skót duda. Az egyik lyukat betömjük, de mellette ott van még a többi. A jövőben sem lesz ez másként. Az agráripari egyesülés pénzéből ezután is olyan létesítményeket építünk, olyan gépeket vásárolunk, amelyek egyszerre több üzem érdekeit szolgálják. Ha itt Muronyban felépül majd a vetőmagszárító üzem, akkor több vetőmagot tudunk fogadni, feldolgozni, és ha megvalósul a BAGE szarvasmarhaprogramja, az üzemek felszámolhatják a gazdaságtalan termelést anélkül, hogy az egyesülés gazdaságaiban csökkenne a tehénlétszám. De hasonló célt szolgálna a hízó- és nö- vendékmarha-telep tervezett építése is. Az elmúlt évben borotvaélen táncolva oldottuk meg a cukorrépa-termesztést. Ezért 500 hektárról 300-ra akartuk csökkenteni a termőterületet. Az egyesülés segítségével azonban korszerű gépekhez jutottunk. így ebben az évben már 600 hektáron termesztjük ezt a nagyon fontos ioari növényt. Hasonló példákat minden bizonnyal mások is tudnának mondani az egyesülés gazdaságai közül. 8 — Mindamellett azt mondom: nem olcsó játék1 az agráripari egyesülés. Ha azt számoljuk, mennyit kell befizetni, azt mondom, jobb kilépni. Ha azt vesszük figyelembe, hogy már eddig is és a jövőben mit jelent az egyesülés, arra az elhatározásra jutok, hogy maradni kell. Ez az egész gondolkodásmód valahogyan a rendszerek létrejöttének első évéire emlékeztet. Igaz persze, az agráripari egyesülés megalakulásakor más köz- gazdasági feltételek között azt hittük, de talán ez több is volt egyszerű reménykedésnél, hogy a grandiózus tervekből rövid idő alatt valóság lesz. Nem így történt. A lépésváltás miatt oszlanak meg ma a vélemények. De hát végül is tudomásul kell venni, kockázat nélkül nincs üzlet. Azután emlékeztetni szeretnék még egy dologra. Jó néhány évvel ezelőtt korszerűsíteni, bővíteni szerettük volna a már meglevő műtrágyatárolót. Ehhez a környező gazdaságok összefogását javasoltuk. Nyugodtan mondhatom, gondolkodásban korunk előtt jártunk. Az elképzelésből azonban akkor nem lett semmi. Három évvel később viszont megépült a csárdaszállási és a muro- nyi tárház is. Ügy látszik, nálunk mindig meg kell várni, míg összeomlik a tető a fejünk felett ahhoz, hogy tegyünk valamit. 8 — A közös fejlesztési alapba befizetett pénzt valamilyen módon visszakapjuk. Nem igaz tehát, hogy az agráripari egyesülés a vállalatok pénzét „elkártyázza”. A beruházásról szóló döntéseket a taggazdaságok vezetőinek tanácskozásán hozzuk meg. Azt hiszem, az egyesülés eleget tesz tényleges feladatának még akkor is, ha nem egyformán szolgálja érdekeinket. Erre megintcsak példákat mondok. A konzervgyár sterilizáló és paradicsomválogató berendezést kapott. Újkígyóson fóliatelep épül, Kondoroson szarvasmarhatelep beruházásához készülődnek1. A békéscsabai Május 1. Tsz az egyesülés gépeivel Európa legnagyobb zöldbabtermesztője, tehenészeti telepének építéséhez az egyesüléstől vár segítséget. Köpenyes János
