Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

1S81. január 10., szombat A Madách Színházban' ma mutatják be Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményét. Ádám — Juhász Jácint, Éva — Almássy Éva, Lucifer — Huszti Péter. Zene­szerző: Petrovits Emil, díszlettervező: Fehér Miklós, jelmez- tervező: Miakolvszky Erzsébet. A darabot rendezte: Lengyel György. A képen: Almássy Éva és Juhász Jácint (MTI-fotó: Pólya Zoltán felvétele — KS) Sokoldalú ismeretterjesztés Gyulán Az első virág i a könyvtárosoké Gyula a tudományos isme­retterjesztésnek nemcsak a megyében, de az országban is egyik legrégibb „fellegvá­ra”, hiszen a TIT természet- tudományi előadóterme 15 éve fogadja a tudásukat gya­rapítani vágyókat. Az elmúlt években nemcsak a város, hanem a járás községei is szép eredményeket értek el ezen a területen. Geszt kivé­telével a járás összes hely­ségében működik TIT-cso- port, illetve két községijén most van alakulóban. Mint Fényes Péter, a já­rási-városi szervezet titkára elmondotta, az évad eddig eltelt hónapjai sikeresek vol­tak. Egyre nő az igény az előadások iránt. A városban eddig már 800 előadást tar­tottak, s járási-városi szin­ten összesen mintegy 1800 előadásra kötöttek szerző­dést. Ezenkívül igen sok át- és továbbképző tanfolyamot, nyelvtanfolyamot szerveznek. Igyekeznek mindenféle korú és foglalkozású ember igé­nyét kielégíteni. Az iskolák­kal fenntartott jó kapcsolat eredményeképpen megszapo­rodott a gyerekek tanulását segítő kiscsoportos foglalko­zások száma. Gyulán műkö­dik a kis fizikusok, kémiku­sok, biológusok baráti köre, s a múlt év őszén először in­dult két ifjú történész kör és egy eszperantó szoktató tanfolyam. Segítik a szak­munkásképzők munkáját is. Kétegyházán például orosz nyelvtanfolyamra járhatnak a tanulók. A felsőfokú intéz­ményekbe jelentkezők részé­re a napokban indul egyete­mi előkészítő történelemből, matematikából, magyar iro­dalomból. A felnőttekről sem feled­kezik meg a TIT. Felvonó­karbantartó szakmából vizs­gaelőkészítőt, szerelőknek pedig 30 órás továbbképző tanfolyamot szerveztek. A vízgépészeti vállalatnál tűz­védelmi, darukötözői tanfo­lyamot tartottak, néhány tsz-nél pedig továbbképezték a kombájnvezetőket. A TIT segíti a munkásbrigádok fel­készülését a közművelődési vetélkedőre. Természetesen nem ma­radnak el az értelmiségi programok, a szabadegyete­mek. klubprogramok, repre­zentatív és szakmai előadá­sok sem. Általában havonta egy alkalommal neves szak­embert látnak vendégül Gyulán. A járási TIT-tagok létszáma gyarapodott az utóbbi időben, s egyre több fiatal szakember vesz részt az ismeretterjesztő munká­ban. g. K. Kilencen vannak. Erre a számra, ha jól tudom, nincs semmiféle szellemes mon­dás, mint a hétre például, hogy heten, mint a gono­szok. Szó se róla, meg is sér­tődnének alaposan, ha a ki­lencre rímelne az, hogy go­noszok, mert olyanok ők, a kilenc békési könyvtáros, mint az angyalok. Közmű­velődési angyalok. Eta, Teri, Gizi, Marika, Zsuzsa, Gréti, Julika, Eszter és Edit, aki most éppen gyermeke neve­lését választotta a törvény szabta időre. És ők kilencen 1979 augusztusában megkap­ták Békés megye Közműve­lődési díját. Pedig a sors nem volt túl kegyes velük. Amikor a főtéri, szép, mű- emlékjellegű épületben hosz- szas munkával átalakították- kibővítették a régi könyvtá­rat, és 174 helyett 274 négy­zetméter alapterületen szer­vezhették meg az olvasók fogadását, akkor azt hitték: révbe jutottak. Előtte hóna­pokig szorongtak a volt bí­rósági épületben, miközben százféle ötlettel és furfang- gal tartották ébren olvasóik érdeklődését, könyvtárszere- tetét. Aztán az avatás: 1977. november 25-én, el nem fe­lejthető, fényes ünnep. A belső tér kiképzése, a bolt­ívek és a modern szabad­polcok, tükrös asztalok, fo­telek, szőnyegek harmóniája különös hangulatot áraszt. Szóval úgy érezték, révbe jutottak, most aztán kezdőd­het az igazi munka. Fél esz­tendő után megmozdult a föld Békésen, és majdhogy nem szó szerint romba dön­tötte az álmaikat. „Fél négy volt, ki felejte­né el, mondja Eta, dr. Csen­dé Béláné, a könyvtár igaz­gatója. Csabán lakunk, ott is iszonyú volt. Amikor pe­dig a rádió bemondta, hogy az epicentrum Békés, nem bírtam magammal. Mi lett a könyvtárral?” A kilencek, most már újra a régi helyen, vagy úgy is mondhatnám, álmaik helyén, erre emlékeznek. Mert a földrengés fő hulláma a könyvtár, a 3-as számú is­kola, a református templom vonalában gyűrűzött, és ők újra hurcolkodtak. Vissza a bírósági épületbe, hogy megvárják, mit döntenek a szakemberek. Azon a bizonyos hajnalon, amikor megmozdult a föld, és hullámzott, morgott a szörnyű erő, a saját ottho­nuk után mindegyiküknek a könyvtár jutott eszébe. Ko­ra reggel ott álltak már az udvaron, és jó ideig nem mertek bemenni. Kilenc óra körül megérkezett az első olvasó, Korcsok Eszter, aki államvizsgára készült. Utána még vagy tizenöten jöttek, de hogy egy-egv utórezgés megint megcsúsztatta a pol­cokat, hullott a mészpor, a vakolat: a vendégek sietve távoztak. Zsuzsa meséli: „Én meg elutaztam Debrecenbe vizsgázni. Akkor reggel. A főiskolára. Másnap már köl­töztünk, a könyvtárat bezár­ták. Akkor éreztük először, hogy komoly baj van.” Sok is a múltból ennyi. Csak éppen megpróbáltatása­ik időszakát vázoljuk fel új­ra, kinek-kinek saját emlékei nyomán. Aztán »a visszaköl- tözést, a másodszori nyitást, a „na végre!” jóleső hangu­latát, és terveik egyre válto­zatosabb megvalósulását. Egészen addig, amíg ... „Az árvíz, tavaly nyáron. Kétéltűek az utcákon, és sí­ró asszonyok, gyerekek, holt­fáradt férfiak. Mi lesz itt, ha betör a víz Tarhosra, vagy talán Békésre is?! Vittük a képeslapokat, mesekönyve­ket, játékokat a városba te­lepített tarhosi intézet gye­rekeinek.” A város az ár támadása ellen küzdött. És amikor ki­védte, a következményekkel. Az Egyetértés Tsz szinte a nulláról kezdi újra. Az új is­kolában két iskola népe ta­nul. Földrengés után az ár­víz: nem a legkedvezőbb idő­szak olvasásra, művelődésre. Aztán kiderült: mindenféle tapasztalatnak lehetnek el­lenpéldái. Olvasgatom a megyei könyvtár összefoglaló jelen­tését a békési könyvtárról. Elismerő, tárgyilagos. Két adat: 1979-ben, amikor a földrengés után visszaköl­töztek, 79 ezer kötet került „forgalomba”, tavaly 100 ezernél több. A beiratkozott olvasók száma a lakosság 20,8 százaléka, városaink kö­zül a legmagasabb. Az ember óhatatlanul is arra gondol, hogy „oly sok viszály után” és közben, ho­gyan csinálták? Mi a titkuk? Van-e titkuk egyáltalán? S, hogy a viszályok most sem szűnnek, hogy a gyerek­könyvtár még mindig egyet­len kis teremben szorong a volt bírságon, hogy az általá­nos iskolások 80 százaléka könyvtári tag és kölcsönző, mégis elárul valamit ebből a titokból. Amit úgy nevezhet­nénk a nevén, hogy ők, ki­lencen: Eta, Teri, Gizi, Ma­rika, Zsu :sa, Gréti Julika, Eszter és Edit. A hivatássze­retet példái. Meg talán az összekovácsolódásé is. „Ahol ennyi baj jön egy­más után, ott jobban számí­tunk egymásra. Valahogy így kell mondanom.” Ez Zsu­zsa véleménye, és Eszter, aki három éve érettségizett Sar­kadon, a népművelés-tago­zaton, folytatja: „Én szinte az első avatásra jöttem, és a sok bajra azután. Mégsem cserélnék hivatást. Megsze­rettem a könyvtárat, és ezt elsősorban a kolléganőim­nek, és Etának köszönhe­tem.” Eta elmondja később az elveit: „Leírtam magam­nak, milyen a jó vezető? Aki dolgozni hagyja a beosztott­jait; nem hiszi azt, hogy csak ő ért mindenhez; nem akar mindent egyedül csi­nálni; és a bizalmat az első helyre teszi.” A titok része ez, kétségte­len. Valahogy így juthattak el a közművelődési díjig, a százezres könyvforgalomig, és addig, hogy a város veze­tői, ha a könyvtárról van szó, mindig készségesek. Pe­dig az „oly sok viszály” aző munkájukból sem hiányzik, a könyvtár új költségvetése mégis ugyanannyi, mint ta­valy volt! Felesleges bizo­nyítani, hogy ez mit jelent. És még valami: „Megkaptuk a könyvtár melletti presszót és a játék­bolt helyiségét. 230 négyzet- métert. Itt lesz a gyerek­könyvtár, de olyan! Már dolgoznak rajta a költségve­tési üzem munkásai, és hi­szünk az ígéretükben, hogy május 30-ra elkészülnek. A terv remek. Zenei részleg, újságolvasó, olvasóterem, szabadpolcos övezet, játék­szoba. Azt már fel sem vesz- szük, hogy közben a nyáron berendezett raktárunknak kell kiköltöznie, mert azt kapta meg cserébe az ÁFÉSZ a presszóért és a játékbol­tért. Megéri, és megszoktuk a költözést. Talán hiányoz­na is ...” mosolyognak töb­ben: Gizi, Marika, aki a biz­tosítótól jött át ide pár éve, mert elhatározta, hogy könyvtáros lesz, és Teri, aki a raktárrendezés nagy részét csinálta. „Tudja, milyen jó érzés, hogy itt, Békésen, az első virág mindig a könyvtároso­ké? Volt olyan nap, hogy huszonöt szál tulipánt kap­tam az olvasóktól. Virágot pedig visszautasítani nem szabad ...” Annyifélét lehetne még ír­ni róluk! összegezni szépen a sikereket, de tudom, nem vennék jó néven. Ez a dol­guk, és az, hogy szavalóver­seny, rajzpályázat, szak­munkások olvasótábora, nép­rajzi vetélkedő, zenei estek, író-olvasó találkozók: ezek nem sikerek. Csak a könyv­táros kilencek megelégedett öröme, ha jól sikerülnek. Egyikük elejtette ezt a mondatot: „Itt mindenki tudja a kötelességét.” Nem hiszem, hogy csak ennyi. Mert ahonnan „oly sok vi­szály” közepette sem kíván­kozott máshová senki, ott valami van. És Rajkinnal szemben úgy mondanám: az igazi. Sass Ervin MOZI Forgalmi dugó A filmjeiről hazánkban is jól ismert olasz rendező, Luigi Comencini olasz—fran­cia—spanyol—NSZK kopro­dukcióban készített legújabb alkotása, a Forgalmi dugó félelmetes látleletet készít motorizált világunkról. Eb­ben a már-már apokalipti­kussá váló vízióban éppen a valóságmag az, amely fél­reérthetetlen tényeivel vég­zetesen komollyá avatja az egyébként bő vérű humor­ral is megáldott filmet. A forgatókönyvet író szer­zőhármas — Comencini, Ruggero Maccari, Bernardino Zapponi — egy rendkívüli­nek tűnő élethelyzetben — pedig már mennyire nem az! — mutatja be az olasz társa­dalmat, illetve annál többet, mert az emberi viselkedés, erkölcsi normák szétzüllését is. A rendkívüli helyzetet az autósztrádán bekövetkezett 24 órás forgalmi dugó okoz­za. Hiszen a civilizáció áldá­sait megszokott olaszok most kénytelenek a létrejött szük­ségállapot törvényei szerint élni, amely — mint minden rendkívüli helyzet — még élesebben mutatja ki a tár­sadalomban élő és munkáló belső bajokat. Tanúi lehetünk De Bene- detti viselkedésmechanizmu­sában (Alberto Sordi kitűnő alakítása) a politikai hatal­masságok ellentmondást, le­hetetlent nem ismerő, min­denen átgázolni akaró zsar­nokságának, a jóléttől, una­lomtól szenvtelen arcúvá, lelketlenné váló fiatalok erő­szakosságának, s a banditiz- must megfékezni nem merő polgárok riadt, embertelen közönyének. (A film fájdal­mas aktualitása éppen ezek­ben a képsorokban a leg­megdöbbentőbb.) A tiszta emberi érzéseket súlyos ve­reség éri, a jószívűnek tűnő cselekedet érdekké torzul, az ember éhségében, szomjúsá­gában, a jólneveltség álarcát levetve csürhévé aljasul. Nagyszerűen felépített, igaz filmet láthat tehát a néző. S mindezt kitűnő filmszíné­szek tolmácsolásában, fAn­nie Girardot, Marcello Mast- roianni, Stefánia Sandrelli, Harry Baer, UgQ Tognazzi.) A rendező ritmusérzékét di­cséri, hogy a kezdetben vér­bő komédiának induló fil­met fokozatosan fordítja sú­lyos mondanivalót hordozó drámába. Pedig maga az alapszituáció — ha nem tud­ta volna ennyire mély tar­talommal megtölteni Comen­cini — könnyen unalmassá válhatott volna. Szerencsére nem így történt. S ebben ko­moly része van Ennio Guar- nieri operatőri és a zeneszer­ző, Fiorenzo Carpi kitűnő szakmai tudásának. B. S. E. Mill MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Bárdos Lajos népdalkóru­saiból. 9.10: örökzöld dallamok. 10.05: Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 11.00: Polkák fúvószenekarra. 11.15: Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: Thomas Beecham vezényli a Royal Filharmonikus ze­nekart és a Francia Rádió szimfonikus zenekarát. 13.00: Sorsfordító napok. 14.00: Két' otthon között — Cse­pelen. 14.10: Kórusainknak ajánljuk 14.30: Eredmények, gondok, fel­adatok a mezőgazdaság­ban. 15.05: Új Zenei Újság. 16.00: 168 óra. 17.30: Romantikus szerzők mű­veiből. 18.45: A Rádiószinház bemutató­ja. 19.22: Operett-est. 20.15: A hegedű virtuózai. 20.59: „Ellentétek vonzásában." 22.15: Világhírű zongoraművé­szek. 22.55: Operarészletek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Mai dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Daljátékokból. 9.10: Dzsesszfelvételekből. 9.42: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Komoly zene dzsesszfel- dolgozásai. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Ritmus. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Siklósi várfesztivál — IV'4. rész. 15.16: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének né­pi zenekara játszik. 15.40: Százszorszép Színház. 16.33: Pophullám. 17.38: Nyugdíjban. 17.53: Bemutatjuk új operettfel­vételünket. 18.07: Szivárvány. 19.59: Dzsesszfelvételekből. 20.33: Nótakedvelőknek. 21.20: Szimfonikus könnyűzene. 22.00: Szombat esti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű nemzetiségi műso­ra. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi . műsora. 8.08: A Moszkvai Filharmonikus zenekar hangversenye a Zeneakadémia nagytermé­ben. Közben: 9.08: Kódexeink nyomában. 9.23: A hangversenyközvetítés folytatása. 10.00: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 11.05: Csaba Péter hegedül. Ko­csis Zoltán zongorázik. 11.46: Gounod operáiból. 12.25: 2000 felé. 13.07: A Lipcsei Gewandhaus ze­nekara játszik. 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Édes Pál hegedül, Németh Éva és Szelecsényi Nor­bert zongorázik. 15.00: A Nemzetközi Rádióegye­tem műsorából. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Kritikusok fóruma. 16.13: Donizetti: Don Pasquale. Közben: 16.58: A kelletekorán jött esőhöz. 17.03: Az operaközvetítés folyta­tása. 18.22: A Liszt Ferenc kamaraze­nekar hangversenye a Ze­neakadémia nagytermé­ben. 19.50: Népek között. 20.25: Slágerlista. 21.00: Ravel-művek. 22.05: Reneszánsz kórusmuzsika. 22.32: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Kellemes hétvégét! (Hírek, információk. — Piaci hely­zetkép. — Mit ígér a me­teorológia. — Ritmusrodeó. — Filmlevél. — Program- ajánlat. — Lapszemle.) 9.00: Hírek. — Szerkesztik a hallgatók. 10.15: Vándorköszörűs. Riporter: Zentai Zoltán. 10.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. Világnézet, (f.-f.) 8.50: Óvodások filmmüsora. 1. Sünike eltéved a ködben. 2. Szúrós szórakozás. 9.10: Tízen Túliak Társasága, (ism.) (f.-f.) 9.50: ,,Életet az éveknek.” (ism.) (f.-f.) 10.20: Ki figyel oda? (ism.) (f.-f.) 10.45: Majom a télben — francia film. (ism.) (f.-f.) 12.25: Keresztkérdés, (ism.) 12.55: „A költészet fája éle­tem . . ” (ism.) 15.10: Bűvészcirkusz. Amerikai film. 15.50: A négy páncélos és a ku­tya. A metróállomás, (ism.) (f.-f.) 16.45: Hírek, (f.-f.) 16.50: összekacsintó. Gombár Ju­dit műsora. 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.30: Üt vagy vasút? (f.-f.) 18.05: Századunk lírája, (f.-f.) 18.35: ..Berendezkedtünk.” Duna­újváros. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Álom luxuskivitelben — amerikai film. 21.55: Ravel-balettek. Francia film. (ism.) 22.30: Tv-híradó — 3. 22.40: Budapesti mesék. Magyar film. II. MŰSOR 17.20: Kérem a következőt. Most kezdődik a bál. (ism.) 17.30: önéletrajz, mit lapozni se kell, Medgyessy Ferenc, (ism.) 17.55: A repülés története. Fran­cia filmsorozat, (ism.) 18.45: Gólya vári esték, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Lev Tolsztoj: Élő holttest. Dráma 2 részben. A deb­receni Csókái Színház elő­adása, felvételről, (f.-f.) Kb. 21.05: Tv-híradó — 2. 22.05: Sólyom János zongorázik. Bartók Béla: 15 magyar parasztdal, (f.-f.) BUKAREST 9.30: Spanyol nyelvoktatás. 9.50: Francia nyelvoktatás. 10.10: Shakespeare: Ahogy tet­szik. 12.40: A7 Iskolatelevízió műsora. 13.00: Kulturális mozaik. 18.35: A hét politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Román tájakon. 19.40: Tv-enciklopédia. 20.30: ..Az óriás.” Befejező rész. 21.25: Könnyűzene. 21.55: Tv-híradó. 22.15: Szórakoztató zene. BELGRAD, I. MŰSOR 9.00: Iskolatelevízió. 10.00: Szünidei műsor diákok­nak. 11.55: Garmiseh-partenkirchen: Sí-világkupa. 16115: Gyermekműsor. 17.15: Jugoszláv kosárlabda-baj­nokság. Iskra Olimpija— Crvena Zvezda. 18.45: Költészet. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Lesz, ami lesz — show- mfisor. 21.00: A Custerbridge-i polgár- mester. Angol filmsorozat. 22.05: Hétvégén. II. MŰSOR 17.00: Hét tévénap. 17.30: Népi muzsika. 18.00: Válogatás. 18.30: A sisakor kandúr. Filmso- _ rozat. (ism.) 19.55: Ma este. 20.00: Élet a földön. 2. rész. 21.00 Huszonnégy óra. 21.20: Találkozások. 21.55: Sportszombat. SZÍNHÁZ BOLHABAL Békéscsabán, 15 órakor. Kazinczy-bérlet. MOZI Békési Bástya: fél 4 órakor: Szibériáda. I., II. rész. — 8 óra­kor: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni. Békéscsabai Építők Kultúrott- hona: 5 órakor: Nick Carter a szuperdetektív — 7 órakor: Pan­taleon és a hölgyvendégek. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 órakor: A versenyig elrablása — 4, 6 és 8 órakor: Forgalmi dugó. Békéscsabai Terv: Serpi- co. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A fej nélküli lovas — fél 8 óra­kor: A veréb is madár. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Mackó Misi a világűrben — 5 és 7 órakor: Hölgyem, isten áldja! Orosházi Béke: 5 órakor: Dandin György — 7 órakor: Kalózok Jamaicá­ban. Orosházi Partizán: Egy kis indián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom