Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
1981. január 8., csütörtök o Könyvek a gazdaságpolitikáról A Kossuth Könyvkiadó ez évben megjelenő mintegy 200 újdonsága között a korábbinál nagyobb hányadban szerepelnek aktuális közgazdasági és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó kötetek. Ezek sorában megjelenik Nyitrai Ferencné műve, „A magyar gazdaság és társadalom a hetvenes években”. Az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások mélyreható elemzésével átfogó képet ad a kötet a társadalom és a gazdaság jelenlegi helyzetéről. Csikós-Nagy Béla „Gazdaságpolitika” című kötetét kézikönyvként és tankönyvként is forgathatják majd az olvasók; a mű kifejti a gazdaságpolitikának, mint tudománynak a lényegét, egyes alkotórészeit, azok összefüggéseit, s tudományos elemzést ad a magyar gazdaságpolitika alapkérdéseiről. Napjaink gazdaságpolitikájához kötődik Fekete György tanulmánykötete is, amely „Foglalkoztatáspolitikánk” címmel hagyja el a nyomdát. A mából a jövőbe kalauzolja az olvasót Kozma Ferenc munkája „A7 emberi tényező a gazdasági fejlődésben” címmel. Ebben részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a világgazdaságban bekövetkezett fordulat követelményének miként felel meg a magyar gazdaság. Egész sor új kiadvány lát napvilágot az új ötéves tervvei kapcsolatos tennivalókról. Bagota Béla—G.aram József „Mit kell tudni a hatodik ötéves tervről?” című könyve népszerű formában foglalja össze az új ötéves tervvel összefüggő legfontosabb általános tudnivalóidat. A GELKA békéscsabai szervizében korszerű mágnesszalagos adattároló gépben rögzítik a megye fiókszervizeinek, illetve az elvégzett munkának adatait. Az információkat országosan összesítik Fotó: Martin Gábor nő is, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít. Ugyancsak egyedülállónak minősül ,az a szülő, akinek házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, illetve akinek házastársa a háztartásukban levő gyermekekről a gyámügyi hatóság igazolása szerint már legalább két hónapja nem gondoskodik. Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is, akinek a házastársa orvosi igazolás szerint munkaképességét kétharmad részben elvesztette, és ez az állapota előreláthatóan hat hónapon át fennáll, továbbá akinek a házastársa nyugellátásban, átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban részesül, esetleg kényszergyógykezelés alatt áll. Fontos azonban felhívni arra a figyelmet, hogy az ilyen esetekben csak akkor lehet elismerni az egyedülállóságot, ha a nyugdíjas, vagy rokkant házastárs havi keresete, jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét — ez 1980-ban 1560 forint — nem éri el. A Minisztertanács rendelkezése szerint 1980. július 1-től a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg súlyosan fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermek után havi 810 forint összegű családi pótlék jár. Továbbra is érvényben maradt az az általános szabály, hogy a családi pótlékra jogosultságnál azt a gyermeket lehet figyelembe venni, aki 16 évesnél fiatalabb, vagy idősebb ugyan, de 19 évesnél fiatalabb, és alsóvagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Hozzájuk jönnek még a tartósan beteg, testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekek. Az egyedülálló szülő az árvaellátásban részesülő gyermeke után is jogosult családi pótlékra. Természetesen nem jár viszont a családi pótlék at állami gondozásba vett, illetve térítés nélküli ifjúságvédő, illetve szociális intézetben levő gyermek után. Sokszor nem is olyan egyszerű megállapítani a családi pótlékra jogosító gyermekek számát. Általában a szülő háztartásában levő gyermekként kell figyelembe venni azt is, aki átmenetileg nem lakik otthon, tehát például diákotthonban él. vagy intézetben, nevelő- otthonban van, ahova azonban a szülő érte térítést fizet. Az ilyen gyermek után tehát jár a családi pótlék. Nem jár viszont például az a vér szerinti gyermek után, akit örökbe fogadtak. Fentebb már szó esett a magasabb összegű, havi 810 forintos családi pótlékról, amely a tartósan beteg gyermek egészségi állapotától függően adható. Ezt 16 éven aluli gyermekeknél a körzeti orvos igazolhatja. A 16' éven felüli gyermekeknél azt, hogy munkaképességét kétharmad részben elvesztette, a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelő- intézetben kell igazoltatni. Fontos tudnivaló, hogy a gyermek állapotát — hacsak nem véglegesen megromlott — minden év május hónapjában újra igazoltatni kell, mert különben a családi pótlék folyósítását megszüntetik. Dr. Deák András (Folytatjuk) fiten a FORCON-ból Ki építse a silót? A csabacsüdi Lenin Tsz vezetősége toronysilók építéséről határozott a múlt évben. Mivel a rendelkezésükre álló összeget a lehető leggazdaságosabban akarták felhasználni, versenytárgyalásra hívták meg a beruházásra jelentkező vállalatokat. Mint kiderült, körültekintésük nem volt hiábavaló, hiszen akadt közöttük olyan is, aki a végleg elfogadott összeg kétszeresére tartott igényt, ugyanazért a munkáért. A versenytárgyalást végül is a kecskemétiek nyerték, akik 8, egyenként ezer tonna befogadó képességű silótorony építésére szerződtek a csabacsüdi tszszel. A beruházást két lépcsőben, két év alatt hajtják végre, a költségek várhatóan 12 és fél millió forintra rúgnak. Az építkezések idén március végén kezdődnek, és a jövő év végén fejeződnek be, hitel nélkül, a szövetkezet saját anyagi forrásainak felhasználásával. Hermes: új irodai írógép Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat fejlesztésében megújult az a mechanikus irodai írógéptípus, melynek licencét a svájci Hermes cégtől vásárolták meg és 1974-től értékesítenek közösen. Ez az új változat azonban már teljes egészében a hazai vállalat érdeme, és sorozatgyártását is itthon kezdik meg, várhatóan a második félévben. Az új típusú írógépen a. nyomdai írásképhez hasonlóan gépelhető a szöveg, ami azt jelenti, hogy egy-egy billentyű leütésekor nem mindig azonos távolságot lép a „kocsi”, hanem a betű méretétől függően 2, 3, illetve 4 egysége ugrik. Ez az írásmód szebbé teszi a szöveg külcsínét, mert így például, ha a kövér „m” betű után a soványabb „i” vagy „1” következik, nem lesz hézagos a szókép. Hogy mennyit kell visszaléptetni a hibás leütés kijavításához, az a fekete-korall vagy szürke műanyag tokozaton elhelyezett kis táblázaton minden egyes betűre vonatkozóan leolvasható. Ennek az úgynevezett pro- porciopális írógépnek az elektromos változata már igen elterjedt. *A hazai előnye ezekkel szemben, hogy itt az egyszerűbb mechanikus szerkezetet tették alkalmassá erre az írásmódra, és így áraik is jóval kedvezőbben alakulnak majd a piacon. Az új változat iránt az alaptípus kifejlesztője, a Hermes cég is érdeklődést mutat. Orosházi Petőfi Tsz Az utóbbi évtizedek krónikája aligha jegyez még egy olyan esztendőt az orosházi Petőfi Tsz-ben, mint amilyen az 1980-as volt, mert hogy a jég a vetésterület kétharmadát elverje — nos, ilyenre talán még az alapítók sem emlékeznek. A kárról akkor alkothatunk magunknak fogalmat, ha tudjuk: a biztosító 10 millió forintot fizetett, s lényegében a közös szántón a szóját, a kendert egészében kellett kiszántani a jégverés miatt, az 1600 hektárnyi kukoricának pedig csupán a felét lehetett betakarítani. Némi vigaszt a növénytermesztésben legfeljebb a szépen hozó búza adott. Az Állami Biztosító melLaczó György: „Ez a gárda a legjobb szakmunkásokból szerveződött” A Forgácsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai forgácsolószerszám-gyára NC- műhelyrészében nagy pontosságú szerszámokat készítenek. Most várnak még egy korszerű maró-, valamint rúdesztergagépet, ami majd meggyorsítja és minőségileg javítja a munkát. — Ez a gárda a legjobb szakmunkásokból szerveződött — állapítja meg Laczó György művezető. — Mit kell ahhoz tudniuk, hogy sikeresen hajtsák végre a feladatukat? — fordulok Herczeg Péter maróshoz. — Külön — 60 órás — tanfolyamon veszünk részt, amelyen megtanultuk a gépek programozását, vezérlését. — Ha megérkeznek a gépek, képesek lesznek mindjárt dolgozni rajta? — Valószínűleg. De azért itt is gyakorlat teszi a mestert. Herczeg Péter: „Nálunk is gyakorlat teszi a mestert” Dobos Ferenc marósnak hasonló a véleménye. Megjegyzi azonban: — Azt hiszem, hogy ennek a technikának a kezelése szakközépiskolai képzettséget is kíván. — Nosza hát! — mondom. — Nincs semmi akadálya, hogy továbbtanuljanak. S ha eredményesebben dolgoznak majd, több is lesz a keresetük. lett 1980-b.an az állattenyész. tés volt az egykori szente- tornyai termelőszövetkezet igazi mentőöve: 30 százalékkal növelte ez a főágazat a termelését az egy évvel korábbi produktumához képest. Tette mindezt úgy, hogy három ágazata közül egyiket sem lehet ma teljesítményével a másik kettő fölé helyezni. A szarvasmarhatartásban a fajtaátalakító keresztezést követően a tehenek tavaly már 4700 liter tejet adtak egyedenkénti éves átlagban a megelőző időszak 3900 literes csúcsteljesítményével szemben. A sertéstartásban 2700-ról nőtt 4 ezerre 1980-ban a feldől, gozásra átadott hízók szá— A keresetkülönbség egyelőre nem annyi, mint amennyivel több a gond, az idegeskedés — folytatja Dobos Ferenc. — Igen, igen, ez nem az a megszokott, kényelmes munka, mint amilyen a régebbi volt, illetve ami a gyárban dolgozók többségénél évtizedek óta jóformán semmit sem változott — jelenti ki Laczó György. — Voltak, akik nem is vállalták ezt a munkát — érvel Dobos Ferenc. Dobos Ferenc: „Voltak, akik nem is vállalták ezt a munkát” Láng István marós, aki egyben szakszervezeti bizalmi is, ugyancsak nem tartja eléggé ösztönzőnek a bérkülönbséget. — Szóvá tette már valahol? — kérdezem. — Igen. Beszéltem róla Laczó György művezetővel, és megemlítettem az összbi- zalmi tanácskozáson is. — Milyen választ kapott? — A tanácskozáson azt mondták, hogy más munkahelyen is dolgoznak, amit pedig elkészítenek, azt szintén eladja a vállalat... Szóval az ő munkájuk is pénzt hoz a házhoz. — Hova kerül az az áru, amit az NC-műhelyrészben gyártanak? — érdeklődöm tovább. Laczó Györgyé a szó: — Jelentős részben nyugati exportra. Marószerszámaink, esztergakéseink külföldön és belföldön egyaránt igen keresett cikkek. Ám a gyárban egyesek mégis azt kérdezik: „Minek az NC, amikor még a hagyományos termékeket is el lehet adni?” — Mennyi az NC-műhelyrészben dolgozók éves termelése értékben? — Negyvenen vagyunk és 40 millió forint értékű terméket állítunk elő. — Persze minden darabnak ezredmilliméter pontosságúnak kell lennie — kapcsolódik a beszélgetésbe Be- ke István köszörűs. — El is érik ezt a pontosságot? — Hát... Nem elsősorban a meósoktól, hanem a „melósoktól”, tehát tőlünk függ. ma. míg a baromfitenyésztés 280 tonn,a csirkehússal rukkolt ki az elmúlt esztendőben. A csirkehizlalás során a tsz-ben sikerült jelentős energiamegtakarítást elérni azzal, hogy a pecsenyének.- valót rövid előnevelés után olyan ólakba helyezték, amelyek addig kihasználatlanul álltak, és ,a természetes hőenergiát és „ventillációt”, azaz a napot, meg a szelet használták ki. Tervek szerint a szövetkezet legfőbb növénye a búza és a kukorica, e két kultúra vetésterülete már 1981-ben növekszik a lucerna és a kender rovására, amelyeknek termesztésével föl is hagynak. A szükséges szénát majd az árunak termelt kukorica ellenében szerzik be, s növelik a szójatermő területet is. A zöldség helyett gyümölcsöt termesztenek, az idén 80 hektárra bővítik gyümölcsösüket. K. E P. Persze a meósok ugyancsak sokat számítanak. Szerencsére közülünk valók ők is, értenek a dolgukhoz. — Jól tudjuk — folytatja Láng István —, ha egy szállítmányban csak egyetlen hibás darab akadna, a nyugati cég talán soha többé nem tárgyalna a FORCON-nal. Láng István: „Beszéltem róla Laczó György művezetővel ...” Ennek a tudatában dolgozunk. Hírnevet akarunk szerezni a vállalatnak. Legyen márkás az a termék, ami kikerül az NC-műhelyrészből. és akkor soha nem lesz értékesítési gond. — Mi az, ami akadályozza a munkájukat? — A műsz dák nemegyszer menet közben módosítják a technológiai utasítást. Nekik is, nekünk is új ez az egész, de azért baj nincs. Az egyik fejlesztett termékből az első szállítmány már eljutott a legfontosabb nyugati megrendelőnkhöz. Hogy elégedett volt a cég, az abban jut kifejezésre, hogy erre az év re még többet rendelt belőle — vélekedik Laczó György. — Mik a célkitűzéseik? — Ha megérkezik az igen nagy értékű NC maró és rúdesztergagép, három műszakos termeléssel igyekszünk majd minél jobban kihasználni. Törekszünk gazBeke István: „Nem elsősorban a meósoktól, hanem a „melósoktói”, tehát tőlünk függ” Fotó: Veress Erzsi daságosan dolgozni. Tudjuk: alapkövetelmény a se- lejtmentesség, a határidők betartása, az állásidő lerövidítése. Mindez az eddigieknél nagyobb szervezettséget követel. * * * Bakó Ignáctól, a gyár igazgatójától kérdezem: — Milyen eredménnyel zárult az 1980-as esztendő? — A termelés értékben, az árbevétel és a gazdasági eredmény egyaránt meghaladta a tervezettet. — Mik az idei célok? — A tavalyi árakon számolva az idei termelési terv 5 százalékos növekedést irányoz elő. — Fejlesztésre mennyit fordít a gyár? — Harminchétmillió forintot, amiből gépeket, berendezéseket vásárolunk. A termelés növelésében nem kis feladat hárul az NC-műhelyrész dolgozóira. Pásztor Béla Főszerepben az állattenyésztés
