Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

1981. január 5., hétfő o *\C1 Az év első munkanapján (Folytatás az 1. oldalról) AZ OROSHÁZI ALFÖLDI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR történetében 1980—1981 min­den bizonnyal a legjelentő­sebb évek közé tartozik majd. Tavaly kezdtek hozzá az 500 millió forintos acél­öntödei beruházáshoz. Az építést egy osztrák—svájci konzorcium vállalta. — Hol tartanak most a be­ruházással? — Az alapok elkészültek. A kivitelezők még az ünne­pek előtt hozzáláttak a csar­nok építéséhez. Ezt a mun­kát várhatóan február köze­pére befejezik, és ha min­den az ütemterv szerint ha­lad, az idén novemberben az acélöntődében megkez­dődhet a termelés —mond­ja Balogh Zoltán igazgató. — Miért volt szükség az acélöntöde építésére? — Az öntödében különle­ges acélok előállítására nyí­lik lehetőség. A jó minősé­gű anyagból olyan berende­zéseket készíthetünk, ame­lyeket eddig importált - az ország. Sőt termékeink fe­lét tőkés exportra szállítjuk majd. — Milyen feladatoknak kell most eleget tenni? — A legfontosabb talán, hogy a termelés folyamatos­ságát mindenütt biztosítani tudjuk. Ez ugyanis 1980-ban nem mindig sikerült. Ezért a gyár a tervezettnél kevesebb termelési értéket állított elő. Ennek ellenére nyereségter­vünket — a hagyományos öntödének köszönhetően — 50 százalékkal teljesítettük túl. Csak részben lehetünk tehát elégedettek, a szerel­vények gyártásában, meg­munkálásában, a szervezés­ben sok a tennivalónk. Az új acélöntöde építésével egy­idejűleg fel kell készülnünk arra, hogy ott a legrövidebb időn belül az optimálisra nö­veljük a termelést. Tavaly áprilistól év végé­ig belvízvédelmi készültség, július végétől a Körösök ár­vize, két hónapig tartó véde­kezési, majd ezt követően helyreállítási munkálatok. A felsorolás persze nem teljes, de a félmondatok így is jel­zik, mekkora feladatoknak kellett eleget tenniük az el­múlt évben A KÖRÖS VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG szakembereinek, dolgozóinak. És mi a helyzet most, ja­nuár elején? Kérdésünkre el­mondták, hogy a Körösök felső szakasza enyhén áradó, a vízszint azonban alacsony, valamennyi folyó jégmentes. A vízügyi igazgatóság egész nyességét segíti az, hogy az elvezető csatornák telítettsé­ge nem több 30—80 száza­léknál. A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR VÉSZTŐI TELEPHELYÉN az elmúlt évben sikeres esz­tendőt zártak. Mint Takács Gábor telephelyvezető el­Munkába léptek a gépek és kezelőik a békéscsabai forgácso­lóban is, ahol nagy pontosságú köszörűgépen munkálják a célszerszámokat területén belvízvédelmi ké­szültség van érvényben. A készültség Sarkadnál a Ket­tős-Körös jobb partján és a iholt-Sebes-Körös belvízrend­szerét kivéve első fokú, az említett területeken pedig másodfokú. A belvízzel el­öntött terület 8700 hektár. Ez december 28-hoz képest csökkenő, amikor is még 10 ezer hektárt borított belvíz. Az elmúlt napokban le­hullott 2,9 milliméteres csa­padék jelentéktelennek mondható, így a védekezési munkák hatására a belvíz­zel elöntött terület várható­an tovább csökken. Ezekben a napokban 22 szivattyúte­lep és 7 szivattyúállomás üzemel, másodpercenként 31 köbméteres teljesítménnyel. Decemberben volt olyan idő­szak, amikor 45 telepen szi­vattyúzták a vizet. A belvíz elleni védekezés eredmé­A pihenőidőkről szólva utolsóként, de nem utolsó­sorban említjük a szabadsá­got. Az alapszabadság min­den munkában töltött nap­tári évben 12 munkanap. Ha a dolgozó csak a naptári év egy részét tölti munkavi­szonyban, az alapszabadság mértéke is természetesen arányosan ehhez igazodik. Az alapszabadsághoz többfé­le címen még pótszabadság is járulhat. A legáltaláno­sabb a munkaviszonyban töl­tött idő alapján járó pótsza­badság, amelynek mértéke minden két év után egy nap, de maximum évi 12 nap. Ha tehát valaki mondjuk tíz éve dolgozik, neki a 12 nap alapszabadsághoz még öt nap pótszabadság is jön, összesen tehát 17 nap jár. A pótszabadságnak több­féle formája van, de ezek többnyire nem összeadhatók, a pótszabadság csak egyféle, a dolgozóra nézve kedvezőbb jogcímen jár. Korlátlanul 12 napot meghaladó mértékben is összeadható viszont egy­mással a többgyermekes anyáknak és a vak dolgo­zóknak járó pótszabadság, valamint az építőipari dolgo­zók téli pótszabadsága, és ide tartozik az öregségi nyugdíjjogosultságot szerzett továbbdolgozök pótszabadsá­ga is. A módosított Munka Tör­vénykönyve szerint 1980. ja­nuár 1. óta azon a címen, hogy a munkakör ártalmas az egészségre, nem jár pót- szabadság, kivéve a radio­aktív sugárártalömnak ki­tett munkaköröket, a vako­kat és a föld alatt dolgozó bányászokat. Ez a változta­tás azért vált szükségessé, mert az általános munkaidő­csökkentés jóvoltából a pót- szabadságnak ez a jogcíme gyakorlatilag elvesztette az értelmét. Ha ugyanis a mun­kaidőt az egészségre ártal­mas munkakörökben heti 44 órára csökkentették, pótsza­badság egészségi ártalom cí­mén már egyébként sem ad­ható. Az új szabályok sze­rint nem illeti meg már pót- szabadság a vezető állásúak- kal azonos elbírálás alá tar­tozó egyéb dolgozókat sem. A rendkívüli szabadságok közül ezúttal a fizetett ta­nulmányi szabadságot említ­jük, amely a továbbtanuló dolgozót megilleti. Jó tudni azonban, hogy erre az idő­szakra — szemben a rendes szabadsággal — nem feltét­lenül, és nem minden eset­ben jár az átlagkereset. A tanulmányi szabadság teljes tartamára csak akkor kap­hatja meg a dolgozó az át­lagkeresetét, ha a munkakö­rére előírt szakképzettséget szerez meg, ha a nappali is­kola befejezéseként esti vagy levelező tagozatos képzés­ben vesz részt, illetve, ha a vállalattal szabályos tanul­mányi szerződést kötött. Dr. Deák András (Folytatjuk) Fotó: Veress Erzsi mondta, sikerült az export­feladatokat határidőre telje­síteni. Ezen túlmenően a minőségi követelményeknek is megfeleltek. Rossz munka miatt nem küldtek vissza terméket. Tavaly a Békéscsabai Kö­töttárugyár kiváló vállalat lett, s ebben a telephely dolgozóinak is szerepe volt. 1980-ban többen is Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. Így Fekete Sándorné, Papp István, Marhás Ferencné. Takács Gábor,, /,! A telephely dolgozói 5 százalékkal túlteljesítették termelékenységi tervüket. A minőségi munkát bizonyítja, hogy a visszavetések száma a korábbi 2,8 százalékról 1,4 százalékra csökkent. Az üzem munkásai a község építésé­ben', szépítésében is részt vet­tek. A kultúrház építéséhez fizetésükből havonta 60 fo­rintot ajánlottak fel. A jövőben is legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyár exporttermeléséből az eddi­ginél nagyobb arányt vállal­janak. „Gondot” okoz, hogy a közeljövőben 80 kismama tér vissza szülési szabadsá­gáról, akiknek munkát kell adni. Ezért a gyár, a telep­hely és a község vezetői az üzem fejlesztésében állapod­tak meg. Mivel a telephe­lyen 110 harminc éven aluli fiatal dolgozik, az idén egy ifjúsági szocialista brigádot alakítanak. Kepenyes— Kőváry—Szekeres 16 évet zárnak az ipari szövetkezetek 1980-ban A közgazdasági szabályzók változásai, a kezdeti bizony­talanság megmutatkozott megyénk ipari szövetkeze­teinek első negyedévi ered­ményein. A 33 szövetkezet­nek egyharmadp veszteség­gel zárta ezt az időszakot. A második félévtől azonban mindinkább magukra talál­tak az ipari egységek, s en­nek eredménye, hogy az 1980-as esztendőt valameny- nyi nyereséggel zárja. A korábban jellemző 8— 10 százalékos évi növekedés helyett tavaly átlagosan 4— 5 százalékkal emelték ter­melésüket a szövetkezetek. Ez a kisebb arányú fejlődés azonban minőségi változá­sokat hozott magával. így kedvezőnek ítélhető. Az egyik tény. amely ezt alá­támasztja, hogy jelentősen, 8—10 százalékkal nőtt a tő­kés kivitel. Másrészt, nagy része van ebben annak a fejlesztési politikának, ame­lyet a múlt évben folytattak a szövetkezetek. Az országos irányzatokkal párhuzamosan csökkentették az építési jel­legű beruházásokat, ugyan­akkor a gépek, gépi beren­dezések beszerzését növel­ték. Ezzel jelentős lépéseket tettek a technológiai korsze­rűsítés, a belső tartalékok feltárása felé. Folytatódott ,a múlt évben is a termelési szerkezet korszerűsítése. Ér­demes itt megemlíteni az orosházi KAZÉP kazáncsa- lád-bővítését. az új bútor­ipari termékeket, és az End- rődi Cipész Szövetkezet si­keres termékeit. Kelendősé­gük a bizonyíték rá, hogy a megyénkben dolgozó ipari szövetkezetek képesek a ru­galmas váltásra, a piacképes, korszerű termékek gyártá­sára. A sikeres évzárás egyben azt is jelenti, hogy jó ala­pokról indulhatnak az idén p szövetkezetek. Az 1981-es tervek fő célkitűzése is az exportképesség növelése, az eddigi piacok megtartása, bő­vítése a belső tartalékok be­vonásával. Korszerűt — korszerűen 0 házgyárakból érkező hírek reményt keltenek, s nemcsak a nagyvárosokban otthont teremteni vágyóknak. A hatalmas „lakásüzemek” — Buda­pesten négy, Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Mis- kolcon, Szegeden és Veszprémben pedig egy-egy műkö­dik — léptékváltásra készülnek. Immár nem csupán a nagy lakótelepek panelellátását tartják gazdaságosnak, gondolnak a magánerőből építkezőkre is. A műszaki ter­vezők műtermeiben sorra formálódnak a házgyári ele­mekből összeszerelt, néhány lakásos társasházak, önálló családi házak alaprajzai. Sokan meg azt is ígérik, hogy e gyors kivitelezést lehetővé tevő építési mód költségei nem haladják majd meg a hagyományosan építkezők kiadásait. Hasonló kezdeményezésekről korábban is hallottunk. Szegeden csaknem egy évtizede állnak panelból emelt családi házak — ám hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a házgyárak rászánták magukat e termékszerkezet­váltásra. Hogy eddig másként volt, azért balgaság volna bármelyik nagyüzemen elverni a port: kétségtelen, hogy a házgyári építés elsődlegesen a nagy sorozatú kivitele­zés esetén jövedelmező. A paneleket senki sem szerel­heti össze házilagosan, nincs oly erős ember, aki egy-egy betonelemet vállra kapna — az építkezéshez daru kell, speciális szállítójárművek; az iparosított eljárás feltéte­lei különböznek a hagyományosétól. Akkor hát miért e szemléletmódosítás? Elsődlegesen — ezt senki sem cáfolja — a vállalati gazdálkodás érdeké­ben. Az állami lakásépítés mérséklődése visszafogottabb termelésre készteti a házgyárak többségét, a nagyüzemi termelés viszont csak nagy szériák esetén gazdaságos. Minél kevésbé használják ki a gyártósorokat, annál töb­be kerül az egy lakásra — az egy négyzetméterre — jutó önköltség. Az ÉVM számítása szerint, ha az igények 25 százalékkal csökkennek, az önmagában 17 százalékkal növeli a termékegységre jutó költséget. S ha egy ház­gyárnak csupán a névleges kapacitása 60—70 százalékra van megbízása, akkor a vállalat nehéz gazdasági helyzet­be kerülhet. A számsorokból értő vállalati vezetők ráébredtek arra: a termelés csökkentésénél okosabb megoldást kínál a piackutatás, a rugalmas termelés-kivitelezés és árkép­zés. Jelesül: magánépíttetőknek olcsóbban kell adni a paneleket, s/ hozzá a gépet, az eszközöket; ez a kifizető­dőbb. Ezt parancsolja az állóeszközállomány kihasználá­sa, de a nehezen verbuvált munkásgárda megőrzése is. Ráadásul társadalmi igénynek tesznek eleget! Az épí­tészek már jó ddeje vallják, s az építtetők is előbb-utóbb tapasztalhatják, hogy a panel csupán építőelem. Olyan anyag, amelynek ha vannak is műszaki korlátái,* az ed­digieknél jobban formálható, azonban a nagy lakónegye­dek monotóniájáért egymagában nem hibáztatható. A most születő családi panelházak tanúsítják, hogy ház­gyári elemekből is összeszerelhetők tetszetős, jó épületek. S ami igen lényeges: rendkívül rövid idő alatt. Ezt pél­dázták az árvíz sújtotta területeken emelt házak is. % népgazdaságnak mindenképpen előnyös, ha a korszerű üzemek nem tétlenkednek. S nem csu­pán azért, mert a vállalatok gazdálkodása — életképessége — visszahat a népgazdaság egészére, ha­nem azért is, mert a házgyárakra szükség van. Ha e technológiákat nem hasznosítanánk, akkor nagy anyagi áldozattal új téglagyárakat kellene építeni, fejleszteni kellene a betongerenda-gyártást, s további munkáskeze­ket vonnánk el más fontos területekről. Korszerűt — korszerűen; ez napjaink feladata. Az építőiparban is. Földes Tamás n Keresettek a Medicor-gvártmányok Ciprustól Mexikóig A Medicor Művek több új termékétől is hosszútávú piaci sikereket remél. A nagy vállalat fejlesztőgárdá­ja más intézményekkel együttműködve komplex vizsgálatok elvégzésére al­kalmas új orvosi műszer­„n napraforgó termesztése” „A napraforgó származási helye ,az első fellelhető iro­dalmi források szerint Peru. Az újabb kutatások azonban azt bizonyították, hogy ama termelt napraforgó ősei Észak-Amerika nyugati ré­széről — Mexikó északi ré­szeit is ideértve — származ­nak. A napraforgó feltétele­zések szerint több úton ér­kezhetett Európáiha. Egyes kutatók a spanyolokat, míg mások rajtuk kívül az an­golokat. és a franciákat is megemlítik.” A fentieket a Mezőgazda- sági Kiadó gondozásában közelmúltban megjelent „A napraforgó termesztése” cí­mű könyvben olvashattuk. S hogy ezt az olvasóink és a szakemberek figyelmébe ajánljuk, az nem véletlen, hiszen a Növényolaj ipari Vállalat martfűi üzemének megépítése után, illetve az­zal egv időben Békés megyé­ben is több ezer hektáron termesztenek a mezőgazda­sági üzemek napraforgót. De miről is szól tulajdon­képpen a könyv? Az olvasó, a szakember minden olyan ismeretet, eredményt, eljá­rást megismerhet a könyv­ből, amelyek szoros össze­függésben vannak a ter­mesztéssel. A könyv elemzi a napraforgó agrotechniká­jának minden elemét — ezen belül is különös hangsúllyal az ahhoz szükséges gépi eszközöket —, a szorosan kapcsolódó biológiai, műsza­ki és közgazdasági kérdése­ket. családok kifejlesztésér© tö­rekszik. Elsősorban a mű­szaki egyetemek különböző fakultásaival végeznek kö­zös fejlesztéseket és kísérle­teket, amelynek anyagi fe­dezetét teljes egészében a vállalat biztosítja. A Medi­cor gyártmányfejlesztési ter­ve szerint az új ötéves terv­időszakban a legkorszerűbb mikroprocesszorokkal vezé­relt diagnosztikai műszerek és eszközök egész sorával jelennek meg ,a piacon. A legutóbbi évek jól be­vált, sikeres gyártmányaiból pedig még többet készítenek a következő években, nagy részükhöz már piacot is sze­reztek. Például az egyszer használatos injekcióstűknek olyan nagy a sikerük, hogy az igények jelentős részét már nem tudják kielégíteni. 1981-ben 200 milliót állíta­nak elő, s valamennyit előre eladták NSZK-beli, francia cégeknek, a fejlődő orszá­goknak, új piacuk pedig Gö­rögország és Mexikó. Jelen­tős megrendelésekre számí­tanak az ugyancsak újdon­ságnak számító haematoló- giai automatákból is. Ezt a rendkívül korszerű eszközt egy NDK-beli orvosi mű­szergyárral közösen alakí­tották ki, a gyártás is koo­perációban valósul meg. A készülék elektronikus egyse­gét a Medicor, a finom- mechnikai részt a partner­vállalat állítja elő. Ugyan­akkor egyik licenc alapján készülő újdonságuk, a kom­puteres tomográf, a vártnál később „érik be” A beren­dezés komplex agyvizsgálati rendszert alkot, elsősorban a daganatos betegségek felde­rítésénél alkalmazzák. A széles körű piaci munka ered. ményeként ,a tomográf iránt most megnőtt az érdeklődés itthon és külföldön is. Eddig Budapesten az Orvostovább­képző Intézetben állították fel ilyen berendezést, s két­ezer betegnél összegzett ta­pasztalatok igen kedvezőek. Ezért az országos idegsebé­szeti Intézet is vásárolt egyet, felszerelését megkezd­ték, s rövidesen Pécsre is telepítenek komputeres to- mográfot. A közelmúltban megszületett az első export­siker is, magyar berendezést avattak egy limai klinikán. Ciprusi és NDK-beli meg­rendelésre pedig hamarosan útnak indítják a berendezés részegységeit tartalmazó szállítmányokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom