Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JANUÁR 5., HÉTFŐ Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Munkásgyűlések országszerte Tegnap reggel, az új év első munkanapján az ország több vállalatánál munkásgyűlések vezették be az évindí­tó, hajnali — reggeli műszakot. A vállalati vezetők be­számoltak az elmúlt év és a befejeződött ötéves tervidő­szak eredményeiről, és ismertették az új esztendő, to­vábbá a most induló VI. ötéves terv legfontosabb helyi feladatait. Vázolták azokat a módszereket, amelyekkel eleget tehetnek a magas követelményeknek. Tegnap folytatták a sárgarépa feldolgozását a Békéscsabai Hűtőházban Fotó: Veress Erzsi Az év első munkanapján Véget ért a téli vakáció Tegnap véget ért a téli szü­net: az általános és közép­iskolákban ma folytatódik a tanítás. Ezen a napon az idén sem kaptak bizonyít­ványt a tanulók, mivel a tanév első fele január végén fejeződik be. A pedagógusok a következő hetekben érté­kelik, összegezik a tanulmá­nyi eredményeket. A félévi értesítőket február 6-án ad­ják át. Nem osztályozzák az első és az ötödik osztálya» sok teljesítményét, valamint azoknak ,a tantárgyaknak az elsajátítását, amelyek okta­tását ebben a tanévben kezdték meg. Az általános és n közép­iskolák tanulói három hónap múlva pihenhetnek újra. Április 6-án kezdődik, és 11- ig tart a tavaszi szünet, amely a tavalyinál hosszabb lesz, mivel az első tanítási nap április 13-a. A tanítás az általános is­kolákban és középiskolák I—III. osztályaiban, vala­mint az egészségügyi. ,a gép- és gyorsíró szakiskolák I—II. osztályaiban június 12-én fejeződik be. A középisko­lák IV. osztályában és az egészségügyi szakiskolák III. osztályaiban május 9- az utolsó tanítási nap. Az írás­beli érettségi vizsgák a kö­zépiskolákban május 18-án, a dolgozók középiskoláiban június 1-én kezdődnek. Az érettségi-felvételi közös vizs­gák ideje: május 25—26. A híradástechnikai eszkö­zöket, háztartási gépeket ja­vító GELKA-nak hat szervi­ze, 12 fiókszervize és 52 be­gyűjtőhelye van Békés me­gyében. Lődy András, a me­gyei kirendeltség vezetője 30 éve szervezi, irányítja ezt a szolgáltatási tevékenységet. Pályáját műszerészként kezd­te, de később megszerezte a technikusi minősítést is. — Hogyan értékeli az 1980- as évet? — Ha arra gondolok, hogy a lakosság érdekeit szolgáló elképzeléseinket meg tudtuk valósítani, akkor elégedett vagyok ezzel az esztendővel. Az Ikarus-autóbuszok mi­nőségének további javítását és a még takarékosabb gaz­dálkodást jelölte meg a gyá­ri kollektíva idei legfonto­sabb feladatánák Toldi Jó­zsef vezérigazgató, a mátyás­földi gyáregység munkásgyű­lésén. Egyben azt is hangsú­lyozta, hogy a nagyvállalat vezetőinek még intenzívebb piaci munkával kell hozzá­járulniuk az elkövetkező öt esztendőt jobban megalapo­zó stabil rendelésállomány­hoz. A vezérigazgató emlé­keztetett arra, hogy a gyár 1976—1980 között 64 ezer autóbuszt állított elő, az ex­port évről évre ugrásszerű­en növekedett. Százszázalé­kosan kielégítették vala­mennyi autóbusz szerviz- és pótalkatrészigényét. A je­lenlegi nemzetközi gazdasá­gi versengésben azonban sok esetben még a kiváló árut is nehéz eladni, a korábban megszerzett jó hírnevet meg­tartani, ezért az eddiginél jobb munkára van szükség minden szinten. Azt is beje­lentette, hogy megkezdődött a felkészülés az új autóbusz­A megyei tanács anyagi se­gítségével olyan nagy érté­kű műszerparkot hoztunk létre, amely lehetővé teszi a színes tv-készülékek javítá­sát. A korábbi években ugyanis ez okozta a legtöbb gondot szervizeinknek. — Milyen panaszokkal for­dultak Önökhöz? — Az évente 100 ezer ja­vításhoz képest elenyésző számú panaszt vizsgáltunk meg. Főként a határidők el­tolódásával kapcsolatban merültek fel problémák, mert esetenként anyaghiánnyal küszködtünk. gyártmány-családok kifej­lesztésére. A magyar kőolajipar egyik jelentős háttérüzemében, a Nagykanizsai Dunántúli Kő­olajipari Gépgyárban új, DKG-mapegáz elnevezésű gömbcsapcsalád gyártásával indítják az új évet. Ezt je­lentették be az év első mun­kanapján a reggeli munkás­gyűlésen. Tornyos Ferenc gyárigazgató kiemelte, hogy ezeket a fontos alkatrészeket eddig csak importból tudták beszerezni a kőolaj-, a vegy­ipar és néhány más ágazat részére. Az elmúlt években sikeres technológiai rekonst­rukciót valósítottak meg, új üzemet építettek, amelybe nagy termelékenységű, nagy értékű gépeket telepítettek. Munkásgyűléssef indítot­ták az új év első munka­napját a Kőbányai Textil­művek fonógyáregységében is, miközben 32 ezer vég­fonóorsón kezdték meg az 1981-es termelési feladatok teljesítését. Az idén 24,3 millió négyzetméter textíliát gyártó országos nagyvállalat teljes fonalszükségletét — — Mi valósul meg ebben az évben? — Az 1981-es évtől azt vá­rom, hogy sikerüljön meg­valósítani feladatainkat, cél­jainkat. Ezek között az oros­házi és a békéscsabai Len- csési úti szerviz megnyitása szerepel. Battonyán és Do­bozon fiókszerviz létreho­zását tervezzük. Ugyanakkor felvevőhálózatunkat is sze­retnénk tökéletesíteni, s a vállalási-javítási határidő­ket tovább rövidíteni. Ezért még több speciális műsze­részt kívánunk alkalmazni, és a jövőben is nagy gondot fordítunk a szakmai tovább­képzésre. 3540 tonna pamut, szinteti- kus-kevert fonalat — állít elő a fonógyáregységben a 300, főként nődolgozó. Gé- czy András, a gyáregység vezetője a munkásgyűlésen mindenekelőtt arról szólt, hogy az idei évben a tava­lyihoz hasonló mennyiségű fonalat várhatóan továbbra is csökkenő létszámmal kell előállítani. Ezért már meg­kezdődött a gyűrűsfonó­gépek egy részének vidékre telepítése, ahol még van sza­bad munkaerő. — Az 1980-as jó-közepes eredmények után az új év­ben tovább növelik a Lenin Kohászati Művekben a ke­resett, versenyképes termé­kek körét, ami egyben na­gyobb nyereséget is jelent — mondotta az évnyitó műsza­ki-gazdasági konferencián Szeppelfeld Sándor, a válla­lat vezérigazgatója. A kor­szerű gyártás fontos feltéte­lét teremtették meg azzal, hogy az elmúlt év végén el­készült és megkezdte próba­üzemét a kombinált acélmű konverterüzeme, amely a próbagyártás során több mint ötezer tonna kifogástalan minőségű acélt gyártott. Az új üzem január 4-től, tehát vasárnaptól már teljes ka­pacitással dolgozik. Jó ütem­ben épül a folyamatos acél­öntőmű és egy ívfényes ke­mence is, amelynek elkészül­tük után szintén kiváló mi­nőségű acélok gyártására lesznek alkalmasak. A fej­lesztések segítségével az idén az igényeknek megfelelően rekordmennyiségű, 1 millió 100 ezer tonna acélt gyárta­nak, s várhatóan hengerelt áruból is minden igényt ki­elégítenek. A Videoton Elektronikai Vállalat munkásgyűlésén Papp István vezérigazgató rámutatott, hogy a vállalat 18 és fél ezer dolgozójától az idén több mint 9 milliárd forint értékű terméket vár­nak, s ennek 80 százalékát külpiacokon értékesítik. A létszámot nem növelik, ah­hoz, hogy feladataikat telje­síthessék, a VI. ötéves terv minden esztendejében 11 százalékkal kell növelniük a termelékenységet. Termelé­sük értékét számottevően növelik azzal, hogy nagyobb arányokban gyártanak kor­szerű elektronikai terméke­ket. Brigádértekezletek vezet­ték be az új évet a győri Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyárban, ahol a csak­nem egyhetes karbantartás után rendbe hozva, felújítva indultak a gépek. Megkezd­ték a termelést azok az új berendezések is, amelyek a korábbiaknál könnyebb faj­súlyú, lágy tapintású, bőr- szerűbb műbőröket állítanak elő. A tavalyinak kétszerese készült a BNV-n nagydíjat nyert kerámia hatású műbőr padlókárpitból is, amely rö­vid idő alatt megnyerte a vásárlók tetszését. A vállalat 125. évét kezdte meg vasárnap a Szolnoki MÁV Járműjavító Üzem munkásgárdája. A munkás­gyűlésen Ambrus János igaz­gató rámutatott, hogy az üzemtől a MÁV a Diesel­mozdonyok és személykocsik javításának gyorsítását, a minőség javítását kéri. Kö­zös feladat olyan módszerek kidolgozása, - amelyek segít­ségével az átlagos javítási időt legalább két nappal lerövidíthetik. Január 4.: vasárnap — az év első munkanapja. Hivatalosan legalábbis, mert — miként arról lápunk tegnapi számában már tudó­sítottunk — a műtős, a moz­donyvezető, az eladó, az ügyeletes állatgondozó, a szolgálatos rendőr, a nyom­dász, és sorolhatnánk1, fel­vette a munkát beosztása szerint elsején is, másodikén is meg harmadikén is. Tel­jes lendülettel 1981-ben azonban csak tegnap indult el az élet a termelőegységek­ben. A SZARVASI ÁLLAMI GAZDASÁG központjából Mészáros Ist­ván igazgató jelentkezett te­lefonhívásunkra, és vala­mennyi nehézség elsorolása után is derűlátóan nyilatko­zott az új esztendő lehetősé­geiről. Az elmúlt évben je­lentős szervezeti változást élt át a gazdaság azzal, hogy a Tiszántúli Meliorációs Vállalat szarvasi üzeme be­olvadt a gazdaságba, amely­nek termelésében az átszer­vezés nem okozott törést. Sőt, a szarvasiaknak sike­rült kilábalniuk' a megelőző év veszteségéből, s 1980-tól több mint 20 millió forint nyereséget várnak. Az idén szeretnének megbirkózni a rizstermesztés ágazatában föltolult teendőkkel, amihez tavaly megteremtették az alapokat azzal is, hogy ja­nuárra nem maradtak át­húzódó munkáik. Tegnap megkezdődött újból a hús- és rizsüzem munkája, a fo­lyamatosan dolgozó állatte­nyésztők pedig az ünnepek alatt „főnökök” nélkül is mintaszerűen teljesítették kötelességüket. A gépjavítás szocialista brigádjai való­ban egymással versenyezve kezdték meg a nagy karban­tartást. AZ ELEKI LENIN TSZ-BEN 1980 ugyancsak a jelentős átalakulások éve volt, azzal a különbséggel, hogy itt nem a közös gazdaság szer­vezete változott meg, hanem a vezetésé. Az esztendőt az új vezetés megfelelően hasz­nálta ki a tudatos összeko­vácsolásra, amit talán iga­zol az is, hogy az 1978—79-es veszteséges gazdálkodáson is sikerült fordítaniuk, s min­den valószínűség szerint nye­reséggel zárnak. Figyelemre méltó eredmény a szövetkezet állattenyész­tésében a tehenenkénti tej- hozam növekedése: a koráb­bi 2800-zal szemben tavaly 3500 liter tejet fejtek egy te­héntől éves átlagban — mi­ként arról Borzsák Lajos tsz-elnök beszámolt. De sza­porítani tudták a meghizlalt sertések számát is, s így 8700 hízót adtak át feldolgo­zásra, míg más években ez a szám a hét és fél ezret sem haladta meg. Az év első munkanapján csak a műtrá­gyaszórók járták a földeket, mivel az elhúzódott cukor­répaszedést és a mélyszántás meghatározó részét is befe­jezték 1980 végéig. A KÖRÖSLADÁNYI METAKÉMIA IPARI SZÖVETKEZET jó eredményekkel zárta az 1980-as esztendőt. A célul tűzött 120 millió forintos ter­melési értéket 20 millió fo­rinttal túlszárnyalták, ezzel együtt a nyereségük kedve­zőbben alakult a tervezett^ nél. Erre az esztendőre is gaz­dag programot állítottak össze a szövetkezet vezetői, .Czirják János, a szövetkezet műszaki vezetője elmondta, hogy az idén új folyadéktöl­tő üzemet adnak át, melynek beruházási költségei elérik a 10 millió forintot. Az építés 30 százalékban elkészült, a nyár derekán pedig hozzá­látnak a technológiai beren­dezések szereléséhez. Ez le­hetővé teszi új termékek gyártását, a „Csillag” tisz­tító termékcsalád bővíté­sét. Az új töltőüzem átadá­sával megkezdik néhány kozmetikai cikk gyártását is. Tegnap teljes létszámmal kezdődött az új évben a munka, pontosabban foly­tatták ott, ahol szilveszter­kor abbahagyták. Most az év kezdetén megnyugtató, hogy az anyagellátás egész évben biztosítottnak ígérke­zik. A MEZÖHEGYESI CUKORGYÁRBAN tegnap reggel 8 órakor feje­ződött be a 107 napig tartó kampány. Dr. Vitay János osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a szezonban 31 ezer 413 vagon répát dolgoztak fel, s 3 ezer 900 vagon ex­port minőségű cukrot gyár­tottak. Az elmúlt évben a gyár körzetéhez tartozó üze­mekben 419 tonnás átlagter­mést takarítottak be a gaz­daságok, 15,97 százalékos cu­kortartalommal, ami lényege­sen jobb a tavalyelőttinél. A kampányban átlagosan 2 ezer 970 tonna répát dolgoz­tak fel naponta. A rendkívül szeszélyes idő­járás nehezítette a betakarí­tást, ám a gyár termelését nem veszélyeztette. A Mező- hegyesi Cukorgyár jelentős mennyiségű répát szállított feldolgozásra, a kampány folyamatosságának biztosí­tására a szerencsi, a pető- házi és az Ercsi Cukorgyár­ba. A gyártott cukor raktá­rozása, folyamatos kiszállítá­sa megoldott. A gyár körzetében már megkötötte a gazdaságokkal a termeltetési szerződéseket. Több gazdaság növeli a cu­korrépa vetésterületét, mint például az orosházi Üj Élet Tsz és az Orosházi Állami Gazdaság. Üj termelőként lépett be az orosházi Dózsa és a békéssámsoni Előre Tsz. (Folytatás az 5. oldalon) A cél: minél rövidebb határidőkre vállalni a javítást Fotó: Martin Gábor 11 GELKfl bővíti szervizhálózatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom