Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
1981. január 31., szombat ISUiWkfiM Rehabilitáció és érdekvédelem Zárszámadásokról jelentjük Vezetöségválasztás a mozgássérültek megyei egyesületében A megyei mozgássérült egyesület vezetőségválasztó közgyűlését tegnap, január 30-án rendezték Békéscsabán. A hónap elején megalakított egyesület célja a tagok érdekvédelme, munka- képességük, munkába állításuk elősegítése összhangban a népgazdasági érdekekkel. A célokat, feladatokat, az egyesületi alapszabályt Kónya Jánosné dr. ismertette, akit a jelölő bizottság javaslatára a taggyűlés az egyésü- let elnökének választott meg. Az elnökhelyettesi feladatokat Bagyinka György nyugdíjas tsz-elnök, a titkári teendőket pedig Gálik János, a Békés megyei KÖJÁL munkatársa látja el. A vezetőségválasztást és az alapszabály ismertetését követően többen mondották el, hogy mit várnak az egyesülettől. A megalakulást köszöntötte Beraczka István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, majd Vizs- nyiczai László, a Vöröskereszt megyei vezetősége nevében ajánlott fel segítséget az egyesületnek. A rehabilitációval kapcsolatos gondokról, a mozgássérültek helyzetének felméréséről beszélt dr. Szentpéteri József ortopéd főorvos. Elmondotta, hogy a békéscsabai egyesített egészségügyi intézmények ortopéd osztálya a körzeti orvosok bevonásával gyűjt adatokat a mozgássérültekről, s szeretnék, ha vidékünkön is sikerülne kialakítani a jövőben rehabilitációs decentralizált központokat, intézményeket. A fiatal egyesületnek szüksége lesz a megye egész társadalmának segítségére azért, hogy a mozgássérült emberek élete tartalmasabb és könnyebb legyen. (Folytatás az 1. oldalról) Szép eredménnyel zárta az 1980-as évet a KUNÁGOTAI BERCSÉNYI TERMELŐSZÖVETKEZET. A zárszámadási közgyűlésen megjelent tagság elégedetten vette tudomásul, hogy több mint kétszáztizenöt-milliós termelés értéket és huszonhat és fél milliós nyereséget értek el. A termelési eredmény felét a növénytermesztés, negyven százalékát az állattenyésztés, a fennmaradó hányadot a kiegészítő tevékenységek hozták. Jelentős sikerként könyvelhetik' el a növénytermesztők, hogy a belvízkárok ellenére 4 százalékkal növelni tudták a gabona termését. Részben a területnövelés, részben a technológiai szigorítások eredményeként 72 százalékkal több cukorrépát szállíthattak a kunágotaiak az átvevőknek, mint tavaly. Ki- emelkedőek a sertéstenyésztési ágazat eredményei is. A múlt évinél 14 százalékkal többet termelt, ugyanakkor a jövedelmezősége is a legkedvezőbb volt az ágazatok között. Az idén is megtartják az évek alatt kialakított és jónak bizonyult termelési szerkezetet. A szövetkezet kollektívája szigorú takarékossági tervet készít, és hajt végre az idén, ugyanis tavaly 2 millióval túllépték a tervezett költségszintet. Ebben nagy része van a belvíznek, mégis úgy érzik, hogy van mód a takarékosabb gazdálkodásra. Tegnap tartottak zárszámadó közgyűlést a csorvási Lenin és az orosházi Petőfi Termelőszövetkezetekben is. 1 Filmsorozat a KGST-ről, gazdasági magazin a televízióban Megnyílt a mezőgazdasági könyvhónap Mátay András pályamunkájával I. díjat nyert A 24. mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitó ünnepségét tegnap, január 30-án tartották Túrke- ván. Szabó Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a TOT elnökének ünnepi beszéde után került sor a könyvterjesztésben, a mező- gazdasági könyvkiadásban élen járó dolgozók kitüntetésére, valamint a MÉM, a KISZ KB, a Mezőgazdasági Könyvkiadó által az 1980. évi 69. OMÉK alkalmából kiírt: Agrárgazdaságunk 2000-ben pályázat díjkiosztására. A beérkezett több száz pályázó által készített pályaművek közül 87-et értékeltek. Az első díjat Mátay András osztályvezető rendszerszervező mérnök, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés dolgozója nyerte: „Az agrártermelés fejlődése tükrében a jövőben alkalmazható korszerű rendszerszervezési és számítástechnikai módszerek a magyar mezőgazdaságban” c. tanulmányával. A szerzőt felkérték egy hasonló témájú könyv elkészítésére. A díjakat a bíráló bizottság nevében dr. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a bíráló bizottság elnöke adta át. * fl takarékszövetkezetek feladatairól A Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége január 30rán, tegnap délelőtt Békéscsabán, a MESZÖV-székházban értekezletet tartott a takarékszövetkezeti elnököknek és szak- szervezeti titkároknak. A megbeszélésen a takarékszövetkezetek idei feladatairól Galambosi László, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárság vezetője beszélt. Elmondta bevezetőül, hogy a megyénkben működő takarék- szövetkezetek múlt évi terveiket teljesítették, sőt, a betétnövekedés — egy kivétellel — az előirányzottnál jóval magasabb. Eredményesebb volt a megbízások alapján folytatott tevékenység — biztosítás, szelvényértékesítés, kifizetések — is. A VI. ötéves terv időszakában a takarékszövetkezetek feladata a betétek évi 8-9 százalékos növelése. A különböző kölcsönökre nyújtható összeg az idén 181 millió forint. Továbbra is előnyben kívánják részesíteni a mezőgazdasági termelési kölcsönigénylőket, valamint azokat a kisiparosokat és kiskereskedőket, akik hiánycikket állítanak elő, illetve ellátatlan területen nyitnak üzletet, s ehhez hitelt kérnek. Több időszerű tájékoztató után Alexa János, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának osztályvezetője átadta az AB és a MÉSZÖV által közösen hirdetett munkaverseny díjait. A verseny egyik kategóriájában az endrő- di, a másik kategóriában pedig a magyarbánhegyesi takarékszövetkezet lett az első. Gazdasági témákkal foglalkozó új műsorokat ígér a következő hónapokra a televízió. Ebben a negyedévben megkezdi a „KGST-együttműkö- dés, KGST-célprogramok” című, 5 részes filmsorozat sugárzását. Az adások mindegyike egy-egy célprogramot dolgoz fel, tükrözve a jelenlegi helyzetet, és az előrelépés útjait, lehetőségeit. A Világgazdasági magazin című, februártól havonként jelentkező sorozat a világgazdasági folyamatokat elemzi. Első számával szintén februárban kerül a nézők elé a Horizont szerkesztőség új magazinműsora. A negyedévenkénti összeállításban külföldről kapott, illetve saját for- gatású, időszerű gazdasági kérdésekről szóló kisfilmeket vetítenek, és hazai szakértőkkel beszélgetnek. A tervek között szerepel egy, a képernyőn negyedévenként megjelenő műsor a harmadik világról. Tanácskozott az ifjúsági bizottság Az okányi Haladás Termelőszövetkezet látta vendégül tegnap, január 30-án a Körösök Vidéke Tsz-szövet- ség ifjúsági bizottságát. Először Unyatinszki Pál, a TESZ ÖV osztályvezetője tartott előadást a szövetség tagszövetkezeteiben dolgozó fiatal agrár szakemberek helyzetéről. Mint mondotta, nagy különbség van a tsz-ek szakemberellátásában, egyes szövetkezetekben 130, másoknál ezerháromszáz hektár jut egy diplomásra. Ez főként a gyenge adottságú szövetkezeteknél van így, amelyek sem lakást, sem kulturális életkörülményeket nem tudnak biztosítani. A hozzászólók kiemelték a jobb körülmények megteremtésének fontosságát, és azt, hogy a fiatal agrár szakembereknél is következetesen alkalmazni kell az ifjúsági törvény vonatkozó részeit. Marton János, a Haladás Tsz KISZ-titkára beszámolójában elmondta, hogy szövetkezetükben tervszerűen hajtják végre az ifjúsági törvényben foglaltakat, bizonyíték az a sok új létesítmény, amelyet a közelmúltban hoztak létre a fiatalok számára. Piaci hírek Szarvasról Rengeteg az üres piaci asztal, kevés az áru, de kevés a vevő is, pedig heti- piaci nap van pénteken Szarvason. De hát a január rendszerint ilyen gyér forgalmú szokott lenni. A sor elején szép almát, káposztát árul Belicza Pálné. — Sokat árult? — Szinte semmit, alig egy láda hiányzik abból, amit kihoztam. Mégis, megszoktuk már, hogy kijövünk, esik, vagy fúj. Igaz, tél van, sokan inkább a boltban vásárolnak, ott kényelmesebb. Sok zöldség-gyümölcs bolt van a városban Tizenhat forintért adtaBe- liczáné kilóját a téli piros almának, és a többi árusnál is 14—16 forint volt tegnap az alma. A körte kilója 20 forint, egyéb gyümölcsöt csak elvétve lehetett látni. A petrezselyemnek 16 forint, a sárgarépának 10 forint kilója a szarvasi piacon, a vöröshagyma szintén 20 forint, a fejes káposzta 4 forint, a burgonya kilója pedig 6-7 forint. Kevés a fokhagyma, így 80 forintot is kérnek kilójáért. Az utóbbi két hétben olcsóbb viszont a tojás, 1,50 darabja. „Mennyit adhatok?" íré-olvasú találkozó a gyulai plkoholellenes klubban Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság főelőadójával, a mozgalom egyik ismert vezető egyéniségével, aki ezúttal, mint a Medúzák című regény írója, és a Fantasztikus világ című novel- lás kötet egyik szerzője mutatkozott be. A találkozó során kibontakozott mély és tartalmas beszélgetés — mindamellett, hogy élményt jelentett, s tovább erősítette a klubok ügyes-bajos dolgait „hivatalból” is szívén viselő íróhoz fűződő baráti érzéseket — a résztvevők nagy részében elmélyítette az irodalmi alkotások iránti érdeklődést. Újra és talán fokozottabban is felszínre került az az igény, hogy több verset kellene olvasni, meg lehetne próbálkozni egy színjátszó kör létrehozásával, és így tovább. A beszélgetés, a regény közös elemzése jó néhány klubtagot megnyitott, és emberi sorsok, egyéni drámák kerültek napvilágra. Szinte minden szóba került, ami az életben jelentős. Megszólalt minden generáció, és ami nagyon lényeges — a művészi érték formáló erejének hatására — több felelősséggel és mélyülő önismerettel. Ez utóbbiak jelentőségét aligha kell hangsúlyoznunk egy olyan közösségben, mely a legtöbbet az emberi tudat formálásával, fejlesztésével, mások megsegítésével foglalkozik. Január 27-én találkozott a gyulai alkoholellenes klubban a klub tagsága, valamint a békéscsabai, békési, kondorosi klubok több képviselője Fekete Jánossal, az Fotó: Veress Erzsi Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Művelődéspolitikai kérdésekről, az ötnapos munkahét bevezetéséről, a pénzügyi ellenőrzés tapasztalatairól A minisztériumok és a ta- I nácsok együttműködésének tapasztalatairól cseréltek véleményt három tárca, illetve a Fővárosi Tanács és a megyei, -megyei-városi tanácsok vezetői pénteken a Parlamentben tartott tanácselnöki értekezleten. Elsőként Pozsgay Imre művelődési miniszter szólt a Művelődési Minisztérium I megalakulásából eredő feladatokról, egyszersmind a VI. ötéves terv legfontosabb művelődéspolitikai célkitűzéseiről. Beszámolt a közoktatás reformjának előkészületeiről, a felsőoktatás távlati fejlesztésének teendőiről, a közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a művészeti intézmények működéséről. A következő I évek egyik kiemelt programja az általános iskolák hálózatának fejlesztése, amely számottevő feladatokat ró a tanácsokra. Javulnak az oktatási, művelődési, művészeti intézmények működési feltételei, ezt szolgálják azok a rekonstrukciók, melyek során megújul a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Állami Operaház, megépül a balettintézet, korszerűsítenek, bővítenék megannyi iskolát. Fontos eleme volt a vitának, hogy az újjászervezett minisztérium miként tervezi kapcsolatait, együttműködését a tanácsokkal. Ennek az összehangolt munkának az 1971-es tanácstörvényen kell alapulnia, amely megszabja a tárca és a tanácsi szak- igazgatás tennivalóit. Élénk vitát kiváltó kérdés volt az iskolák általános és szakmai felügyelete. A miniszter bejelentette, hogy szakértők bevonásával bizottságot hívtak életre az egész művelődésügy irányításának áttekintésére, ütőképesebb szervezetének megteremtésére azzal a szándékkal, hogy a tárca és a tanácsok együttműködését még eredményesebbé tegyék. A minisztérium azokkal a feladatokkal, amelyek nem államigazgatási, hanem hatósági természetűek, olyan központi intézményeket kíván megbízni, mint az Oktatási Kutató Intézet, az Országos Pedagógiai Intézet, a Népművelési Intézet, a különböző vezetőképző intézetek. Ezután Trethon Ferenc munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a Munkaügyi Minisztérium, közösen a Szakszervezetek Országos Tanácsával — az MSZMP Központi Bili zottságának 1980. december 2-i határozatának alapján — megkezdte az ötnapos munkahétre történő áttérés előkészítését. A végrehajtással kapcsolatos elgondolásokról tartott tájékoztatót követően a jelenlevők megvitatták a tárca és a tanácsok együttműködésének módját és a soron levő feladatokat. A miniszter a továbbiakban a munkaerőközvetítés új rendjéről, és az ezzel összefüggő tanácsi teendőkről beszélt. Elmondotta, hogy a munkaerő közvetítésében, toborzásában, az állások meghirdetésében korábban fennálló kötöttségeket azért kellett rendeletileg feloldani, mert a módosult és tovább változó gazdasági és munkaerőhelyzetben azok nehezítenék a vállalatok tudatos munkaerő-gazdálkodását. A munkaerő hasznos mozgását, az igényeknek megfelelő átrendeződését. Azt kell elérni, hogy a munkaerő-közvetítés ne szabályozóként, hanem magas színvonalú szolgáltató tevékenységként funkcionáljon, egyaránt szolgálva az állampolgárok és a vállalatok érdekeit, a teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű megvalósításával. A miniszter felhívta a tanácselnökök figyelmét arra, hogy a területükön érvényben levő, munkaerő-közvetítésre vonatkozó tanácsi előírásokat vizsgálják felül, és hangolják össze a központi — miniszteri — rendelettel. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1981-es évet a rokkantak nemzetközi évének nyilvánította. Trethon Ferenc, mint a magyar nemzeti szervező bizottság elnöke, a továbbiakban rövid tájékoztatást adott e testület célkitűzéseiről, az ügyben kibontakozó állami és társadalmi törekvésekről, kitérve a tanácsok feladataira. Szocialista hazánkban — mutatott rá — 35 esztendő alatt a szociálpolitikai intézkedések kiemelten szolgálták az egészségükben károsodott állampolgárok társadalmi beilleszkedését. A tanácsok szakigazgatási szervei ebben felelősségteljes és alapvető feladatokat látnak el, hiszen a társadalmi gondoskodást jelentő egészségügyi, oktatási, speciális foglalkoztatási és szociális intézetek a felügyeletük alatt működnek. További aktív közreműködésük szükséges azonban a rokkantak képzésének, foglalkoztatásának támogatásában, lakás- és életkörülményeik javításában. Javasolta a miniszter, hogy a nemzetközi évvel kapcsolatos teendők meghatározásába, megszervezésébe vonják be a szak- szervezetek és más társadalmi szervek területi szervezeteit, és a feladatok foglalják közös cselekvési programba. Az értekezleten ezután a pénzügyi gazdálkodást elemezték a résztvevők. Az elmúlt évi pénzügyi helyzet elemzésének új információiról, az idei költségvetési gazdálkodás helyzetéről, körülményeiről, illetve ezeknek a tanácsokra gyakorolt hatásáról, továbbá a középtávú pénzügyi terv és annak végrehajtását megalapozó cselekvési program összeállításának teendőiről Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta a tanácselnököket. Előadás a síkvidéki víztározókról A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete és a Hazafias Népfront Békés megyei munkabizottsága tegnap, pénteken Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál előadó ülést rendezett, amelyen mintegy ötven szakember vett részt. Az ülésen Szlávik Lajos, a VÍZIG osztályvezetője tartott referátumot „A síkvidéki tározók jelentősége a Körös-vidék vízgazdálkodásában” címmel. Az előadáshoz a megyei tanács részéről Komlódi Elek főépítész fűzött kiegészítést. Az előadáson elemezték a Körös-völgy jelenlegi és távlati vízgazdálkodási mérlegét, azokat a vízforrásokat, melyekből 1990-ig a jelenleginek két és félszeresére növekvő igényeket fedezni lehet. A KÖVIZIG munkatársai terveket dolgoztak ki a Sebes- Körös mentén, a körösnagyharsányi, valamint a Fekete- és a Fehér-Körös közötti „kisdelta” tároló megépítésére. Az előadás során a jelenlevőknek az utóbbi tárolási lehetőséget részletesen vázolták. Az elkövetkező évtizedben az intenzíven növekvő vízigények kielégítésére a Fehér- és a Fekete- Körös töltései, valamint a Gyula-Sarkad műút által határolt háromszög alakú területen, mintegy hatszáz hektáron csaknem 30 millió köbméteres komplex rendeltetésű tároló alakítható ki. Ez az érdekelt szervek közös erőfeszítésével öntözési, halászati, vízminőség-szabályozási igényeket elégítene ki. javítaná az Élővíz-csatorna vizének minőségét, ugyanakkor kedvező feltételeket teremtene Békéscsaba, Gyula és Békés számára üdülésre, fürdésre és vízi sportokra.
