Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

-------------------------------------------------IZMilUktifcl Ú jító gyógyszerészek Békéscsabán 1981. január 27., kedd Mennyit érnek a fogyasztási szövetkezetek? Sarkadi István MESZŰV-elnök az ellátásról, a hálózatfejlesztésről és az új közgazdasági szabályozókról Szinte naponta kapcsolat­ba kerülünk a szövetkezeti kiskereskedelemmel, vendég­látással, felvásárlással. Eze­ken kívül még nagyon sok tevékenység tartozik ide. Fontos az ipari termelés, a háztáji és kisegítő gazdasá­gok segítése, a lakás- és ta­karékszövetkezetek munkája. Természetesen minden terü­letre nem tudunk kitérni. Sarkadi Istvánnal, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Bé­kés megyei Szövetségének el­nökével most arról beszélge­tünk: hogyan veszik ki ré­szüket az ÁFÉSZ-ek az áru­ellátásból, a korszerű üzlet- hálózat megteremtéséből, miként befolyásolták az egyesített és az új közgaz­dasági szabályozók az ered­ményeiket. — Kezdjük mindjárt egy ellentmondással. A földmű­vesszövetkezeteket annak idején a falvakban hozták létre. Napjainkban vannak elavult külterületi boltok, modern városi áruházak. Hogyan alakult ez így, és mi a követendő irány a fejlesz­tésekben? — Mint tudjuk, 1945 után a szövetkezeti mozgalom megújult. A földművesszö­vetkezetek feladata kettős volt. Ellátták a tanyák, fal­vak, a községek lakóit áru­val, ugyanakkor termelési szerződéseket kötöttek, fel­vásárolták a terményeket, az állatokat, gépeket kölcsönöz­tek. Később jó néhány funk­ciót átvettek az állami válla­latok. A szövetkezetek jelen­tősége, szerepe azonban nem csökkent, hiszen megalakul­tak a különböző szakcsopor­tok. Sajnos, az 1960-ban vég­rehajtott területfelosztás fé­kezőleg hatott a fejlődésre. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése viszont feloldotta ezt a feszültséget, létrejöttek az általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek. — Konkrétan mire gon­dol? — Arra, hogy szélesre tá­rultak a kapuk, nagyobb le­hetőségek adódtak az áruel­látás javítására. Budapesten pedig munkásszövetkezetek alakultak. De maradjunk szűkebb hazánknál. A szö­vetkezeti áruházak, üzletek és vegyesboltok Békés megye 78, tehát valamennyi telepü­lésén megtalálhatók. A 950 kiskereskedelmi egységben (a tápot és takarmányt értéke­sítő üzletekkel együtt) lebo­nyolított évi 6 milliárd fo­rintnyi forgalom a megye összes kiskereskedelmi el­adásának az 52 százalékát teszi ki. Figyelemre méltó, hogy az összes szövetkezeti kiskereskedelmi forgalom mintegy 70 százaléka jut a községekre. Ebből világosan látható: az ÁFÉSZ-ek nagy gondot fordítanak a kisebb településeik élelmiszerrel, iparcikkel való ellátására, a különbségek csökkentésére. — Ez vonatkozik a vegyes­boltokra is? — Természetesen. Jelenleg 76 ilyen üzletünk van, ame­lyekben egy év alatt félmil- liárd forint értékű alapvető élelmiszer és vegyes iparcikk talál gazdára. Az elmúlt 5 évben nagyot lépték előre a hálózatfejlesztésben. A 33 új kiskereskedelmi üzlet 22 ezer négyzetméteren épült fel, 228 millió forintért. Ezek között van iparcikkáruház, nagy és kis alapterületű ABC-áruház és 14 vegyesbolt. Ezenkívül összességében korszerűsíté­sekre évente 40—45 millió forintot fordítanak. Sikerült elérni, hogy minden község központjában legalább egy üzlet fel van szerelve hűtő­géppel, hűtőpulttal, amely lehetővé teszi a folyamatos tej- és húsellátást. Munkát könnyítő berendezések, gé­pek beszerzésére évente át­lagosan 15 millió forint jut. Nehezíti viszont a korszerű­sítést, hogy a külterületeken, a majorokban, a kisebb köz­ségekben levő vegyesboltok közül 120 magánházban van. — A legutóbbi évtizedben sok szövetkezeti szaküzlet nyílt Békéscsabán, a járási székhelyeken, a nagyközsé­gekben. Mi várható a VI. öt­éves tervben? — Valóban, az ÁFÉSZ-ek mindent megtettek azért, hogy a lakosság kulturált körülmények között vásárol­hasson. A bolti forgalom nagy része szaküzletekben bonyolódik le, hiszen 34 nagy alapterületű ABC-áruház és 378 ABC-kisáruház és álta­lában önkiszolgáló élelmi­szerbolt áll a fogyasztók ren­delkezésére. Erősödött a szö­vetkezeti áruházak gazdasági együttműködése. A Skála- Coop emblémát az ötből két áruház viseli, az egyesülés­nek pedig 14 megyei ÁFÉSZ a tagja. A közös beszerzés egyaránt szolgálja a városi és a falusi lakosság jobb áru­ellátását. Ami a beruházást illeti, a jövőben előtérbe ke­rülnek a felújítások. Ebben a tervidőszakban 17 ezer négyzetméterrel nő'-a kiske­reskedelmi • üzlethálózat, amelyre 290 millió forintot költenek a szövetkezetek, a SZÖVOSZ pedig 34 millióval segíti ezt a vállalkozást. Megépül a megyeszékhelyen az 5,4 ezer négyzetméteres mezőgazdasági és lakberen­dezési áruház, 12 ABC-áru­ház: többek között Csanád- apácán, Kunágotán, Tótkom­lóson, Sarkadon. Létrehoz­nak 8—10 szaküzletet, az ár- és belvíz sújtotta területeken 26 vegyes jellegű, az alapel­látást garantáló boltot, fel­újítják az orosházi Csillag Áruházat. — Vajon elmondható-e ennyi jó a vendéglátásról? Milyen kilátások vannak en­nek az ágazatnak a fejlesz­tésére? — Sajnos, itt nem tudunk olyan ellátást nyújtani, mint a kiskereskedelmi hálózat­ban. A szövetkezeti vendég­látás a megye vendéglátóipa­ri forgalmából 58 százalék­kal részesedik. Az 1980-as évben az egymilliárd 50 mil­lió forint értékű bevételét 470 étteremben, cukrászdá­ban, presszóban, büfében, italboltban bonyolították le. Az utóbbiak még mindig je­lentős arányt képviselnek: a 150 italbolt évi forgalma el­érd a 300 millió forintot. Az elmúlt években viszont 45 ilyen egységet alakítottak át bisztróvá, s ez a folyamat nem állt meg. Ugyanakkor a szövetkezetek törekvése az ételszolgáltatás szélesítése, a közétkeztetés, a gyermek- és diákétkeztetés bővítése. A 98 melegkonyhás egység éven­te 400 millió forint forgalmat ér el, amelynek a fele az étel eladásából származik. A kilátások a sok nehézség el­lenére biztatóak. A II. félév­től bevezetik az új szerződé­ses rendszert. Az elképzelé­sek szerint a szövetkezetek 5 év alatt 106 millió forintot fordítanak hálózatbővítésre. Szeghalmon és Vésztőn új étterem épül, Mezőhegyesen, Tótkomlóson, Medgyesegythá- zán, Kondoroson és Gyo­mén korszerűsítésre kerül sor. — Az ellátáshoz szorosan hozzátartozik az élelmiszer- termelés. Hogyan fejlődött ez a tevékenység? — Ehhez még hozzáteszem a felvásárlást is. Az ÁFÉSZ- ek ugyanis minden esztendő­ben 900 millió forint értékű árut vesznek meg a terme­lőktől, amelyből 150—200 millió forintot érő élelmi­szert saját boltjaikban érté­'Tcesítenek. A szövetkezetek ipari termelésének értéke éves átlagban 400 millió fo­rint, s ennek több mint a •felét (250 milliót) az élelmi- szeripari termékek adják. Je­lentős a mezőkovácsháziak és a vésztőiek baromfi-, a medgyesegyháziak hűtőipari előfeldolgozása. Évenként 20 —24 ezer sertést hizlalnak, vágnak le, dolgoznak fel, és sok saját gyártmányú cuk­rászipari terméket, savanyú­ságot hoznak forgalomba. A közvetlen export tavaly el­érte a 8 millió dollárt, a kül­kereskedelmi vállalatokon keresztül pedig nem kevés nyulat, galambot, cirkot, gyógynövényt, mézet szállí­tottak külföldre. — A szövetkezetek egyesí­tése meghozta-e a várt ered­ményt, erősödött-e a szövet­kezetek és a tagság kapcso­lata? — Az összevonások gazda­sági eredményei vitathatat­lanak. Mindenképpen nőtt a teljesítőképesség, a vezetés színvonala, ilyen ütemű há­lózatfejlesztés enélkül alig­ha valósulhatott volna meg. Jobban ki vannak használva a szállítójárművek, hatéko­nyabban dolgoznak az építő­brigádok. Az igazgatási lét­szám 17-ről 14 százalékra csökkent. Az viszont igaz, nem mindenütt sikerült a demokratikus fórumokat megfelelően működtetni. Az 1977-es SZÖVOSZ-irányel- vek lehetőséget teremtettek a helyi intéző bizottságok jogainak szélesítésére. Bele­szólhatnak a fejlesztésekbe, a jutalmazásba, a munkaügyi kérdésekbe. — Végül arra lennénk kí­váncsiak : miként igazodnak a fogyasztási szövetkezetek az új gazdasági körülmé­nyekhez? — Az új gazdasági szabá­lyozók kedvezően éreztetik hatásukat. Az elemző mun­kát már 1979-ben elkezdték a szövetkezetek. A tavalyi eredmények azt sejtetik, hogy a nyereség nem csök­ken, szervezettebb lett a munka, csökkentek a költsé­gek, az előírások takarékos­ságra sarkallnak. Bevezették a bértömeg-gazdálkodást, a differenciálást, így jobban érvényesül a munka szerinti bérezés elve. Meggyőződé­sem, hogy a megye fogyasz­tási szövetkezetei a nehezebb gazdasági körülmények kö­zött is eleget tesznek a VI. ötéves tervben megfogalma­zottaknak — mondotta befe­jezésül Sarkadi István. Seres Sándor A hétköznapi ember nem tudja, hogy egy szocialista brigád miért választja a Ga- lenusi nevet. „Claudius Ga- lenus római orvos-gyógysze­rész ismerte fel, hogy a be­tegnek nem kell elrágcsálnia például az édes gyökeret, vagy egyéb természetes gyógyszert tartalmazó nö­vényt, hanem kivonat is ké­szíthető belőle, s hatását ak­kor is megőrzi” — magya­rázza meg a rejtvényt dr. Papy Lajos, a Békés me­gyei Gyógyszertári Központ Galenusi laboratóriumának vezetője. Az egészségügy ve­zetőinek évről évre a gyógy­szertári központ dolgozói nyújtják be a legtöbb újí­tást, s közülük is legaktívabb a Galenusi labor kollektívá­ja, ezért kerestük fel őket. A gyógyszertári központ régi és új épületében igen­csak elkeveredne a tájéko­zatlan vendég, ha nem segí­tené figyelmes kísérő. Nagy kombináttá fejlődött a híres Réthy-patikusok gyógyszer­készítő üzeme, s az új rak­tárak, laboratóriumok épü­lete. A laborvezető fáradha­tatlanul magyaráz, vezet a hosszú folyosókon, szobákon át. Látjuk amint rotyogó, hatalmas üstben fő az édes- gyökér-alapanyagú köptető. — Régebben két ember kellett a 70 kilogrammos edények felemeléséhez — mutat rá dr. Papy Lajos. — Az emelő és a kerekeken bármerre forgatható kocsi együttes használata is a szo­cialista brigád újítása. Jócs­kán megkönnyíti a szállítás, emelés nehéz fizikai munká­ját, s ez elsődleges szán- pont itt, ahol főként nők dolgoznak. Hatalmas kenőcskeverő üst a következő látnivaló. A ben­ne főzött anyag hűtési idejét 8 óráról 2 óra hosszára csök­kentették egyszerű, de ötle­tes megoldásokkal. Az edényt lyukacsos cső öleli körbe, eb­be vezetik a hideg vizet, így zuhanyoztatva hűl le az anyag. A kúpkészítő szerke­zetét úgy alakították át, hogy tökéletesebb az anyagok ke­veredése. A tablettapréselő gépre számláló automatát szerkesztettek, ez is könnyí­ti az asszisztenek munkáját. — A laboratóriumokban alkalmazott úgynevezett kö­zépüzemű gépek csak nyu­gati valutáért kaphatók — magyaráz tovább a laborve­zető. — Ezért jelentős még a legkisebbnek tűnő újítás is, hiszen így olcsón magunk állítjuk elő a munkánkhoz nélkülözhetetlen, vagy azt könnyítő eszközöket. Nem kell értük márkával, vagy dollárral fizetni. Tőkés piac­ról lehet beszerezni ezt a tablettaszétesést és kúpható­anyagleadást vizsgáló készü­léket is. amit pár száz forin­tért állítottunk elő. Szaba­dalmi jogokat nem sértünk, mi nem gyártjuk ezeket, csak a saját használatunkra készítjük. A klasszikus gyógyszerek; pirulák, kenő­csök, oldatok készítése mel­lett fontos feladatunk az in­fúziók előállítása. Naponta 8 —900 palackot töltünk. Ve­szélyes terület volt ez, ami­kor a forró üvegeket dara­bonként emelték ki az au- toklávokból. Bizony gyakran felrobbant egyik-másik. Eh­hez is kitaláltunk egy jó megoldást. Erős falú, körben zárt tárolókban helyezzük a gépbe, és vesszük is ki a pa­lackokat, így a robbanásnak legfeljebb csak a hangja jut el a kezelőhöz, az üvegszi­lánk nem. Fehér köpenyes lányok, asz- szonyok dolgoznak nesztele­nül a „fekete és fehér” üveg­mosogatóban. A steril helyi­ségbe legfeljebb csak abla­kon át pillanthatunk. A min­dentudó desztilláltvíz-termelő Ponzini-gép lebilincselő lát­vány. Csakúgy, mint a sűrű párát kibocsátó félszobányi autoklávok, bár ahogyan mondják, ezek már nem a legkorszerűbbek. Amiről eddig beszélget­tünk, csak része a Galenusi labor újításainak. Egy-fegy ötlet a gyakorlati munka so­rán születik. Valaki bajló­dik valamelyik művelettel, géppel, egyébbel, s a labor­vezetővel közösen vitatják meg változtató elgondolásu­kat. Műszakilag is megter­vezik, elkészítik, s csak 4 gyakorlatban már igazolt újításról számolnak be a központ illetékesének. — Jó légkörben dolgozik itt a három gyógyszerész, a 14 asszisztens, s a többi munkás — mutatja be a la­bort dr. Papy Lajos. — A szocialista brigád léte eszköz a célok, feladatok jó és még jobb teljesítésére, arra, ami már több a kötelességnél. Betegség, szabadság esetén szó nélkül vállalja mindenki a helyettesítést is. Nem a munkaidőt töltjük le itt, ha­nem a munkát látjuk el mindnyájan. A brigádvezető, BoEorné Szilágyi Katalin nagyon fia­tal gyógyszerészasszisztens. Titkos szavazással választot­ták vezetőnek 1978-ban. So­rolja ő is az újítók, a pálya­munkát készítők nevét; Da- rida Erzsébet, Mekis Pálné, Balázs Béláné, Donka Csilla, Rózsa István, s akár az egész brigádnévsort mond­hatná. — Fiatalok vagyunk mind­nyájan, azonosak a gondja­ink és örömeink — moso­lyog. — Talán ezért jó ná­lunk az egyetértés. Régóta tartjuk a kapcsolatot más városok Galenusi brigádjai­val, ellátogatunk hozzájuk, fogadjuk őket. így kapcsol­juk a közösségalakító szóra­kozáshoz a szakmai tapasz­talatcserét. A munkánk fe­lelősségét tudatosan vállal­juk. Amikor például a kar­cagi laboratórium műszaki hibája idején szüksége volt az ottani kórháznak 2 ezer palack infúzióra, mindenki részt vett az esti társadalmi munkában, időben elküldtük a kért anyagot. Talán nagy szavaknak hangzik amit mondok, de igaz: tudjuk, hogy amit csinálunk, élete­ket ment. A gyógyszertári dolgozók évente 30—35 újítást továb­bítanak irányítóikhoz. Van közöttük olyan, amely talán gazdaságilag nem mérhető, de könnyít, egyszerűsít, és veszélytelenebbé tesz egyes munkafolyamatokat. Gyak­ran pedig a kemény valutát váltja ki a Galenusi Szocia­lista Brigád s a hozzájuk hasonló kollektívák találé­konysága. Bede Zsóka Téli este Békéscsabán Fotó: Gyebrovszki Mihály Bmatttr faragé kiállítása Méhkeréken Puj Tivadar méhkeréki kőművest többek között ar­ról ismerik: nemcsak szép házakat épít, hanem nagyon szép szobrokat, dombormű­veket farag szabad idejében. Az amatőr faragó fából, kő­ből formálja elsősorban hí­res emberek mellszobrait. A közelmúltban — a zsűri által elfogadott legszebb munkáiból — kiállítás nyílt Méhkeréken a művelődési házban. Többek között kőből faragott Liszt Ferenc-, Arany János-portrét, kőből faragott Bartók Béla-, Ady Endre-, Móricz Zsigmond-mellszob- rot és jól sikerült dombor­műveket láthattak az érdek­lődők. Néhány nap alatt több százan keresték fel Méhke­réken a nem mindennapi tárlatot. Az idén: ismét virágkarnevál Debrecenben Kétévi szünet után ismét lesz vlrágkarnevál Debrecenben au­gusztus 20-án, az ország egyik legszebb alkotmánynapi rendez­vényének az előkészítésére bi­zottság alakult a városban. Az előzetes tervek szerint az idén 20 nagyméretű virágkocsi vonul fel a nagyállomástól a nagyer­dei stadionig. A parádén az is­kolai, valamint hazai és külföldi művészegyüttesek működnek közre. A karneválhoz kapcsoló­dó rendezvény lesz a veterán autósok találkozója, a nemzet­közi gyermekrajzverseny, a né­pi együttesek seregszemléje, és a virágkötészeti verseny, -kiállí­tás. Itt készül az infúzió. Az autoklávba helyezik a palackokat tartalmazó ládát Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom