Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
1981. JANUÁR 25., VASÁRNAP Ára: 1,80 fonni XXXVI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Befejeződött a rehabilitációs kongresszus Orvosi, pedagógiai, munkaügyi és szociális tekintetben egyaránt elemezték a rokkantak ügyét, a társadalmi és az egyéni helyzetük javításával kapcsolatos feladatokat, a közösségi összefogás módjait a Magyar Rehabilitációs Társaság budapesti kongresszusán, amely szombaton befejezte munkáját. A háromnapos program során több mint másfél száz előadásban elhangzott szakmai javaslatokat — miként a kongresszus szervezői az MTI tudósítójának elmondták — hasznosítja majd további munkájában a rokkantak nemzetközi éve alkalmából létrehozott, s 1981 után is működő magyar nemzeti szervező bizottság. A foglalkoztatási rehabilitációról, a megváltozott munkaképességű emberek helyzetéről adott tájékoztatást a kongresszus kapcsán Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Elmondta, hogy az orvosi rehabilitáció feladatait az egészségügyi szervek megfelelően látják el. A rokkantak foglalkoztatásával kapcsolatban azonban még sokféle területen adód- rak teendők. Elhangzott a kongresszuson, hogy hazánkban rövidesen megalakul — más rokkantak érdekképviseleti szerveihez hasonlóan — a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége. A világ ifjúsága aggodalmának ad hangot az utóbbi időben feszültebbé vált nemzetközi helyzet miatt, és megállapítja, hogy mind több gyakorlati lépésre van szükség az értelmetlen fegyverkezési verseny megállítása érdekében. Ebben fejezhető ki a pénteken es<e Helsinkiben, a Finlandia házban véget ért ötnapos ifjúsági leszerelési világfórum fő mondandója. , Amint a tanácskozás utolsó napján elfogadott zárónyilatkozatból kicsendül, a nagyszabású rendezvény — egyes nyugati, nemzetközi és nemzeti ifjúsági szervezetek próbálkozásai ellenére — elérte a kitűzött célokat. Amint a hosszas vita után elfogadott záróokmány hangoztatja: mozgósítani kell a nemzetközi közvéleményt a béke, az enyhülés, a fegyverkezési verseny megállítása és a leszerelés előmozdítása érdekében. Támogatni kell azokat a nemzetközi kezdeményezéseket és folyamatokat, amelyek a békét, az enyhülést szolgálják, valamint az ENSZ leszereléssel kapcsolatos határozatainak (Telefotó) megvalósítását. Tudatosítani kell a felismerést, hogy az általános és teljes leszerelés, valamint a társadalmi és gazdasági haladásért vívott küzdelem között az egész világon szoros összefüggés van. Az ifjúsági világfórum sikeres munkájának előmozdításából aktívan kivette részét a magyar fiatalokat képviselő küldöttség. Képünkön: az ifjúsági világfórum szünetében a küldöttek között Horváth E. Magyarországról, jobbról a második. ~1 Tél a gyulai Népkertben Fotó: Martin Gábor Negyvenezer tonna cnkor Q gyulai járás öt esztendeje Szombaton leálltak a Pető- házi Cukorgyár gépei. Befejeződött a 120 napos gyártási kampány, majd az ezt követő kétnapos utóüzem is. Négy hónapon át éjjel-nappal folyt a munka. 343 ezer tonna répát dolgoztak fel, amiből 40 ezer 500 tonna cukrot gyártottak. A gyártást a négy hónap során gyakran nehezítette a rendkívüli hideg. Voltak vízellátási zavarok is, de a legtöbb gondot a fagyos, sáros répa j okozta. A szállítás az egész kam- j pány során zavartalan volt. i A gyár három vasúti igazga- > tósággal — a szombathelyi- í vei, a budapestivel és a sop- ■ róni GYSEV-vel —, vala- j mint a 19-es Volán Vállalat- j tál állt kapcsolatban. Mind a négy szállító partnerrel példamutató volt az együttműködés. A gyulai járáshoz 11 önálló és két közös tanácsú község tartozik. Novak Mátyástól, a járási hivatal elnökétől kapott tájékoztatás szerint valamennyi településen megvalósították a kitűzött célokat. A helyi tanácsok bíznak abban, hogy öt év múlva hasonló jó eredményekről számolhatnak be. Az V. ötéves tervidőszakban a járás községei együttvéve több mint 33 millió forintot fordítottak az úthálózat korszerűsítésére. Például Eleken kétmillió, Kétegyhá- zán 1,5 millió forintot költöttek ilyen célra. Nemcsak ezen a két településen, hanem más helységekben is igénybe vették a lakosság segítségét; akár utak vagy járdák felújításáról, akár pedig egyéb közhasznú tevékenységről volt szó. Érdemes megemlíteni: a járás területén a társadalmi munka értéke öt év alatt elérte az 50 millió forintot, örvendetes az is, hogy Szabad- kígyóst kivéve, valamennyi községben van már vezetékes ivóvíz, ami a IV. és az V. ötéves tervidőszak egyik jelentősebb eredményének tekinthető. Az előbb említett településen'is elkezdték a vezetékhálózat építését, s a munkálatok fedezésére mintegy 4 millió forintot biztosítanak az érdekelt szervek. Ugyanakkor akad már példa a szennyvíztisztításra és csatornázásra (Elek), illetve — az elvezetéssel kapcsolatban — az intézmények. gazdasági egységek koordinációjára is (Sarkad). A községek többségében viszont a belvíz okozza a legtöbb gondot. Ez nemcsak az épületekben tesz kárt, hanem kedvezőtlenül befolyásolja a terméseredményeket is. Éppen ezért a gazdaságok arra törekednek, hogy tervszerűen, kellő időben végezzék el a „belvíztelenítést”. Sarkad és Doboz térségében mind jobban kezdi éreztetni kedvező hatását a melioráció. A gyulai járásban az eltelt öt év alatt 4 millió forint jutott a gazdasági és 17 millió a kulturális ágazat kiadásaira. Nemcsak állami lakások, hanem iskolák (Elek, Kétegyháza), sport- létesítmének, óvodák, kulturális intézmények felújítását, illetve bővítését is ezekből az összegekből fedezték.‘Például Sarkadon 6 millió forinttal kezdték el 1980-ban a 8 tantermes általános iskola alapozási munkálatait. Az idén már 8 millió forintot költenek az 1982-ben (1983- ban?) befejeződő építésre. Mindezek ellenére csak kevés pénzt lehetett fordítani a művelődési otthonok karbantartására. Sőt, több helyen (például Kötegyán) már újat kellene építeni, s ehhez ésszerű megoldás szükséges. Az egészségügyi, illetve a szociálpolitikai helyzet alakulásában is tapasztalható előrehaladás. Geszten például új orvosi lakás épült, Mezőgyánban pedig egymillió forintot irányoztak elő az orvosi rendelő, a váró stb. felújítására ebben az évben. A járás öt-öt községében van már bölcsőde és öregek napközi otthona —y n Egyik kemencébe bevetik, a másikból kiszedik a kenyeret. Történik mindez napról napra az I. sz. Sütőipari Vállalat I. számú telepén, Békéscsabán. Hogyan készül a ropogós, barnáspiros cipó, hogyan vallanak munkájukról készítői, s hogy A pék nem süt száraz kenyeret — erről szól riportunk az ötödik oldalon Fotó: Veress Erzsi Baleset és a következmény A 28 éves fiatalember súlyos közúti balesetet szenvedett. Élete teljesen megváltozott. Régi terveit most már nem tudja megvalósítani. Minden ambícióját elvesztette. A bírósághoz benyújtott kereseti kérelme a nem vagyoni kár megtérítésére irányult. A módosított Polgári Törvénykönyv új fogalmat vezetett be, a nem vagyoni kárt. A megyei bíróság polgári kollégiuma a közelmúltban többek között ezeknek az ügyeknek ítélkezési gyakorlatával foglalkozott. (Cikkünk a 4. oldalon.) Épül a mi házunk A cím talán már ismerős, hiszen lapunk 1980. június 15-i, majd szeptember 7-i számában riportban mutattuk be a szarvasi Adamik családot. A fiatal pár egyike az önerőből építkezőknek. Hogyan kezdtek hozzá a családi- ház-építéshez, hogyan haladt az alapozás, a falazás, miféle tennivalókkal jár egy ilyen vállalkozás? Első és második írásunkban ezt igyekeztünk bemutatni, s ígértük, egészen a házavatóig figyelemmel kísérjük az építkezést. Nos, a múlt héten ismét ellátogattunk az Adamik családhoz. Az újabb fejleményekről és a jelenlegi helyzetükről számolunk be a 4. oldalon. Fent lenni, sokáig Mondják mostanában, hogy kevesebben járnak a kul- túrházakba, mint még pár éve is. Hogy megint összébb húzták az emberek a mozgásuk körét, munka után mindenki hazarohan, várja a család és az újabb munka a ház körül, végül a tévé. A kultúra házai meg üresednek. Így van ez Medgyesegyházán is, a kétszeresen kiváló művelődési házban. A kilátások mégsem rosszak, és hogy miért nem, erről szól riportunk a 6. oldalon. Mini-körkép Hol tart megyénkben az ifjúsági klubmozgalom, melyek a legeredményesebben működő közösségek, meghatározó-e a klubvezető személye? — Ilyen, és hasonló kérdéseket elemez a Minimagazin vezető cikke. Olvasható továbbá a fiataloknak összeállított oldalon értékelő írás a Piramis együttesről. A Minijegyzet témája a pályakezdés. Hírt adunk továbbá az idén megyénkben sorra kerülő országos és megyei ifjúsági rendezvényekről, és úttörőmatematikuS- vetélkedőről. N Tér meséli életét Ha valaki Békéscsabán jár, s később visszaemlékezik erre az útjára, emlékképei között bizonnyal ott lesz a Kossuth tér is. Nekünk, békéscsabaiaknak, akik féltve-rajongva szeretjük ezt a várost, egyszerűen csak a Teret jelenti... S a Tér mesélni tud. A várossal, lakóival egyidős történetét, napjaink eseményeit, életét. Egy kora délelőttön is mesélt. Hogy mit? Írásunk a „Szülőföldünk” című rovatban, a 7. oldalon. II világ ifjúsága a békéért
