Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-04 / 2. szám
1981. január 4„ vasárnap €> Egyszerűsítenék - az anyakönyvezést Újított a pécsi tanács: egyszerűsítették az anya- könyvezési eljárást, és az azt követő intézkedéseket, így sok utánjárástól kímélik meg az érintetteket. A pécsi kezdeményezés lényege a tanácsi hivatal és más intézmények együttműködése. Ezentúl a kórház vagy klinika szülészete naponta eljuttatja a tanácsra a születési lapokat az anyák személyi igzolványával. A hivatal elvégzi az anyakönyvezést, beszerzi az újszülött személyi lapját a személyi számmal. Kiadja az anyakönyvi kivonat első, díjmentes példányát s az iratokat már másnap visszajuttatja a szülészeti intézetbe az anyához. Egyidejűleg mellékelik a társadalmi ünnepségeket szervező iroda gratulációját és ajánlatát névadó ünnepség megrendezésére. Gyászeset alkalmával ugyancsak az egészségügyi intézmény, a temetkezési vállalat és a hivatal vállalja az eddig elég hosszadalmas ügyintézést. Üzemi próba az irmapusztai halfeldolgozóban Megkezdődött a próbaüzem a Balatoni Halgazdaság irmapusztai halfeldolgozójában. Az ötvenmillió forintos költséggel létesített üzemben a Balaton és a tógazdaságok „termését”: pontyot, busát, balatoni keszeget, pisztrángot, amurt és angolnát — mintegy ezer tonna halat — dolgoznak fel évente. A nagyfogyasztók részér^ 20—40 kilós tömböket fagyasztanak, de egy- másféi kilós tételeket is készítenek a háziasszonyok számára. Ez év tavaszán átadják rendeltetésének az angolnák és más halak füstölésére alkalmas berendezést is. Később, a választék bővítése érdekében, halhúspogácsát, pástétomot is készítenek. „Élő” pipa az ibafai pipamúzeumban A zselici Ibafá híres pipamúzeuma érdekes füstölőeszközzel gyarapodott: egy „élő” pipával. A méter hosszúságú pipaszáron — díszként — egy rácsavarodott kígyó helyezkedik el, amely füstölés közben megelevenedik. A múzeum vezetője, Csizmadia Gyula faragó készítette a pipakülönlegességet, mégpedig egyazon fából, tehát nem utólag illesztette a kígyót a pipaszárra, hanem együtt formálta meg. Az ötletet a meleg levegővel hajtott papírkígyó adta. A kecskerágó bokor fájából készült dohányzó alkalmatosság is a hőhatás elve alapján működik. Amikor kellőképpen felhevül a pipaszár, megmozdul rajta a kígyó, és lassan forogni kezd a tengelye körül. Mivel spirálisan helyezkedik el a száron, mozgása optikai csalódást kelt: úgy tűnik, mintha előre kúszna, egyenesen a pipázó személy szájába. Nemzetközi galamb- és kisállat-kiállitás Békéscsabán A kiállítás részvevői csoportokba verődve tárgyalják: melyik galamb miért szép, miért fajtagyőztés? Fotó: Veress Erzsi A Magyar Galambtenyésztők 52. számú Egyesülete Békéscsabán 15 esztendővel ezelőtt alakított ki testvérbaráti, illetve tenyésztői együttműködést nyugatnémet, jugoszláv és román egyesületi tagokkal. Azóta rendszeresen kicserélik tapasztalataikat, nemzetközi kiállításokon mutatják be legszebb egyedeiket. Az 1981. évi első nemzetközi galamb- és kisállatkiállítás tegnap, január 3-án nyílt meg Békéscsabán, .a P.adrah Lajos Általános Iskola impozáns, tágas tornatermében. Az ünnepi megnyitón Batta László, Q Magyar Galambtenyésztők Országos Szövetsége elnökségének nevében köszöntötte a tenyésztőket és a vendégeket. Elmondotta többek között: a magyar, román, jugoszláv és nyugatnémet tenyésztők 52 fajtából ezernél több galambot sorakoztattak fel. Házinyúlból 10, baromfiból pedig 15 fajtát, láthattak az érdeklődők. Békéscsaba vezetői nevében Vantara János általános tanácselnökhelyettes köszöntötte a résztvevőket, ,a békéscsabai galambászok nevében pedig Zelenyánszky András mondott néhány keresetlen, baráti szót. A szakemberek, a galamb- és kisállattenyésztők egyöntetű véleménye volt: minőségben ennyi csodálatosan szép hús-, röp- és díszgalambot. illetve baromfit és nyuLat nem mutattak még be Békéscsabán. Magyarországon még nem látták — többek között — a külsőleg is nagyon szép blondinettát. Ezért is akadt oly sok cso- dálója. Nehéz dolga volt a zsűrinek, mert bizony a galamboknál magyar óriások, magyar hegyesek, kingek, máltaiak, a tyúktarkák közül igen sok egyed érdemelte ki a kiváló, igen jó, illetve a fajtagyőztes címet. Minden országból elhozták a saját nemzeti fajtáik • legu szebb példányait. A kisrécék nagy csodáiéi A nyulak közül különösen a gyöngyszem angórák és a hermelinek nyerték meg a nézők tetszését, a díszmadarak közül a mandarin- és karolinrécék, csilléi csörgők arattak nagy sikert. Sok volt a csodálója a kis és nagy testű, dísz-, illetve haszonbaromfiaknak is. A kiállításon ott. volt többek között Tulipánt József, a Magyar Galambtenyésztők Országos Szövetségének főtitkára is. A hazai, a román, a jugoszláv és a nyugatnémet galamb- és kisállattenyésztők régi ismerősként, meleg szeretettel köszöntötték. Elmondták: milyen igazi örömmel kezdték az új esztendőt ilyen nagyszerű találkozóval. Hiszen a galambászok jó harátságban, sportszerűen, békességben élnek egymással. Találóan jegyezte meg egyik híres , galambász: „Ahol barátság él az emberek között, ott béke v,an, és ahol béke honol, ott nyugalom és jólét...” A páratlanul szép kiállítás ma 18 óráig tekinthető meg. A. R. Lelki csipkék Magyar filmben, a Harcmodorban hallottam azt, ami itt olvasható, címként. A film felkavart, nem is a té- nyeivel, hanem a mögöttes területek kimondásával. Hogy mire viheti az, aki megszállottan és nemes hevületben nem mindig a „szolgálati út” megtartásával teszi életét a rossz elleni harcra. Hogy miért mosolyogják meg és gáncsolják el ügyes taktikusok, akik tudják, mitől döglik a mai légy. Ebben a filmben mondta valaki valakinek, aki a jó ügyért az érzelmeit is az asztalra dobta: „ezek csak lelki csipkék...” Meglepő volt ott, abban a helyzetben. De ha elhangzik, vagy csak gondolnak rá más helyzetekben, akkor is. Amikor közönyösen és hányavetin odahajítjuk: ezek csak lelki csipkék! Hát nem szomorú? Hiszen az áradást sem fékeztük volna meg, ha ezrekben nincs ott éjjel-nappal az a bizonyos lelki csipke, mely nem hagyja nyugodni az emberekért küzdő embert. Szeretem a szüléimét. A gyerekeim. Áldozatkész vagyok a barátaim iránt. Együtt érzek az elesettekkel. Tisztelem a nálamnál bölcsebbeket. öt a milliók közül. Csak „lelki csipkék?!” (sass e.) Lányok az új esztendő első újszülöttei a főváros első újszülöttje: freund Szilvia A VIDÉKI ELSŐ HELYEZETT: SZALAY BRIGITTA Huszonkét gyermek — 15 lány és 7 fiú — született az új esztendő első órájában hazánkban; a fővárosban hárman, vidéken tizenkilencen jöttek a világra. Közülük sorsolták ki hajnali két órakor az Állami Biztosító ügyeletén azokat, akik a hagyományoknak megfelelően megkapják a 20 ezer forintos, 18 éves korukban pénzre váltható életbiztosítási kötvényt. A sorsolás szerint a főváros idei első újszülöttje Freund Szilvia, aki a 2. számú női klinikán 0 óra 35 perckor jött a világra. Az újszülött édesanyjának csütörtökön Komo- róczi Iván, az Állami Biztosító képviselője virágcsokor és csemegekosár kíséretében adta át az ajándékkötvényt. A vidéki első helyezett is lány lett: Szalay Brigitta 0 óra 10 perckor született meg a nyírbátori szülőotthonban. öt a pestihez hasonló ajándékokkal és ugyancsak 20 ezer forintos kötvénnyel köszöntötte a biztosító helyi képviselője. A jó munka terve N em ígér könnyű álmokat, könnyen teljesíthető feladatokat népgazdaságunk 1981. évi terve. Bár legfontosabb előirányzatai első pillantásra szerénynek, visszafogottnak tűnhetnek, ám jól tudjuk: manapság már azért is nagyon keményen meg kell dolgoznunk, hogy egy helyben maradhassunk. A külső és belső körülmények, amelyek nagymértékben megváltoztak, jól ismertek. Mi ezekkel számolva; az új feltételekhez alkalmazkodva, ahol lehet fejlődni, vagy az elért eredményeinket megőrizni akarjuk. Ezt fejezi ki a terv azzal, hogy nem látványos növekedést ír elő, hanem reális, szinte névre szóló munkaprogramot ad a társadalom minden tagjának. Emlékeztetőül néhány főbb adat az 1981. évi népgazdasági tervből. Eszerint ebben az esztendőben a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal, az ipari termelés 3—3,5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 3 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem 1, a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal növekedjék. Épüljön meg 76—78 ezer lakás, ebből 23—24 ezer állami erőből. Létesüljön 1500 gyógyintézeti, 3000—3500 bölcsődei hely, és 1100 általános iskolai tanterem. Ebben az évben át kell adni 12 ezer óvodai és 1000 szociális otthoni helyet. Megkezdődik a Magyar Állami Operaház korszerűsítése, folytatódik a budavári palota rekonstrukciója, befejeződik a Budapesti Nagysportcsarnok építése. A létrehozott nemzeti jövedelmet — nemzetközi fizetési kötelezettségeink teljesítése miatt — nem használhatjuk fel teljes egészében itthon. Ezért beruházásokra valamelyest kevesebb jut, mint tavaly. De ezt a kevesebbet jobban, okosabban kell felhasználnunk, hogy meggyorsulhassanak a folyamatban levő építkezések, és szűk körben ugyan, de új beruházásokat is indíthassunk. Ilyen lesz például a nagy tradíciójú Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója, a budapesti Árpád-híd régen esedékessé vált szélesítésének megkezdése, a mecseki széntermelés fejlesztése, a Mányi Bányaüzem és a Dunaújvárosi Kokszolómű beruházásának kivitelezése. A termelő ágazatokban, akár központi, akár vállalati hatáskörben valósulnak meg, csak azok a beruházások kaphatnak zöld utat — ezt segíti a hitelpolitika is —, amelyek a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását, a gazdaságos külkereskedelmi kivitelt és behozatalt, az anyag- és energiamegtakarítást szolgálják. Szándékosan nem soroltunk fel minden tervben foglalt mutatót, előírást. Már csak azért sem, mert nemzeti feladataink, amelyeket különösen komollyá és felelősségteljessé tesz az, hogy ebben az évben kell megadnunk a VI. ötéves terv teljesítéséhez is a szükséges kezdősebességet, nem minden területen fejezhető ki számokkal. Csak a fogyasztási cikkeket előállító termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalatok dolgozói a megmondhatói, hogy a lakossági fogyasztás másfél százalékos növelése milyen kemény feladatot ró reájuk. Csakis ezek teljesítésével érhető el, hogy a fogyasztók áruellátása, elsősorban a keresletnek jobban megfelelő minőségű és választékú termékek bővülése révén javuljon. Ki tudná számokba foglalni mindazt a tennivalót, amelyek életszínvonalunk megőrzéséhez, szerény fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek? Nevezetesen: termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének szervezettebbé, rugalmasabbá tételét, a vevők kiszolgálása színvonalának fejlesztését, az utóbbi időben fel-feltünedező rokonszenves kereskedelmi kezdeményezések bátorítását és gyakoribbá tételét. Nem lehet tervezni azt sem, hogy ki, hol, miképpen differenciálja jobban, ösztönzőbben a jövedelmeket. A múlt évben bevezetett, és eredményesnek bizonyult közgazdasági szabályozók alkalmazásával meggyorsult a magyar népgazdaság új követelményeknek megfelelő átállítása. A változás szele már sok vállalat és szövetkezet vitorláját kedvező irányba feszíti, ám még mindig vannak vállalatok, amelyek eredményeiket nem a termelés és az értékesítés javításával, hanem kalkulációs zsong- lőrködéssel akarják javítani. Ezeknek a gazdálkodó egységeknek címezi a terv azt a szigorú előírást, hogy erősödjön a közgazdasági szabályozók normatív jellege. Más szóval: semmilyen kifogással ne bújhasson ki egyetlen vállalat sem az .általános előírások teljesítése alól. A „szegény költségvetés” és „gazdag vállalatok” korszakának egyszer s mindenkorra/el kell múlnia. A gyakorló esztendőnek — amely -sók szép eredményt és tapasztalatot hozott — vége. Most már „élesben” kell gazdálkodnia minden vállalatnak. E követelmény érvényesítése a tervben nemcsak abban fejeződik ki, hogy az állam és a vállalat között a gazdálkodásban keletkezett jövedelem elosztásakor az előbbinek jutó részarányt növelni kell, hanem abban is, hogy a vállalatok az eddiginél szigorúbb hitelfeltételekre, mérsékeltebb államkölcsönre és állami támogatásra számíthatnak. Nagyobb rangot kap a rugalmas, jól alkalmazkodó, öntevékeny gazdasági munka, a vállalati anyag- és készletgazdálkodás javítása. Ez feltételezi, hogy az ésszerű anyag- és készletgazdálkodás terhét, gondját ne csupán a főkönyvelők, á számviteli erftberek viseljék, hanem a műhely falánál messzebb látó műszakiak és szakmunkások is. Egyáltalán: a termelés, a gazdálkodás emberi tényezői, a vállalkozó típusú, kezdeményező kedvű, a váratlan helyzetekhez is gyorsan alkalmazkodni tudó emberek munkájának összefogását, érvényesülését a terv szinte minden fejezete feltételezi, sürgeti. Enélkül nem szilárdítható meg a népgazdaság egyensúlya, nem javíthatók életkörülményeink. Például nem kezdhetjük meg az áttérést az ötnapos munkahétre, de nem gyorsíthatok meg azok a szerkezeti változások sem, amelyek révén külkereskedelmi mérlegünk — a tavalyihoz hasonlóan — tovább javítható. Konstruktőreink, mérnökeink, külkereskedőink számokkal pontosan ki nem fejezhető együttes erőfeszítését igényli az a követelmény, hogy a külkereskedelmi kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal pedig csak kismértékben nő oly módon, hogy a külpiacra szánt termékek gazdaságos értékesítése, a jobb műszaki jellemzők, a megbízhatóbb minőség és szállítás révén tovább javul. S zólhatnánk még az idei tervünkben foglaltak kapcsán az építők, a bankárak, a kereskedők, a közlekedési és szállítási dolgozók, a kistermelők, az államigazgatási és egészségügyi dolgozók, a gazdasági, társadalmi élet megannyi „láthatatlan” szereplőjének szívvel-lélekkel végzett munkájáról, felelősségéről. De száz szónak is egy a vége: ez a terv a jó munka terve, amelynek teljesítéséért, ahol szükséges és lehetséges túlteljesítéséért érdemes mindannyiunknak pontosan, szépen, jól dolgozni. Gyertyános Zoltán
