Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

1981. január 24., szombat Érzékeny, meleglelkű művész Az aradi Vörös Lobogó írja Balogh Ferenc fotókiállításáról Felnőttek az iskolapadban December 13-tól 27-ig lát­hatták Aradon a fotóművé­szet kedvelői a békéscsabai Balogh Ferenc kiállítását. A Fórum Klubban Koszta Ro­zália festőművész nyitotta meg a tárlatot, melyen a fo­tográfus 61 képét állították ki. Az Aradon megjelenő ma* gyár nyelvű lap, a Vörös Lobogó hasábjain Ujj János számolt be a kiállításról. „Érzékeny, meleglelkű mű­vész” címmel — többek kö­zött — a következőket írja Balogh Ferencről és képei­ről: „A véletlen úgy hozta, hogy a Fórum-teremben a III. országos fotóművészeti biennálé után ismét fényké­pészeti kiállítást nyitottak meg: Balogh Ferenc első ro­mániai egyéni tárlatát. Bár a békéscsabai fotóművész nem először szerepel váro­sunkban (korábban két kö­zös tárlaton is jelentkezett) az illem azt kívánná, hogy bemutassam Balogh Feren­cet, az embert, részletesen is­mertessem művészi pályafu­tását, elért eredményeit. S ha mégsem ezt teszem, arra épp a művész egyik kijelen­tése jogosít fel, miszerint a művészetben általában nem a cím, nem a betöltött funk­ció számít, hanem az alko­tás, amelynek önmagáért kell beszélnie. Ebből kiindulva, lássuk, miről is vallanak a kiállított képek? Elsősorban arról, hogy tu­datosan vállalja a Biharból — Dakuen pekne! — így köszönte meg a feléje nyúj­tott cukorkát egy fejkendős, idősebb asszony, s aztán hol magyarul, hol szlovákul foly­tatta szomszédjával a be­szélgetést. — Nézd, egész Tótkomlós itt van — sugdolózott barát­nőjével egy farmemadrágos. Ügy tűnt, hogy megyénk minden szlováklakta telepü­léséről eljöttek hétfőn este a békéscsabai ifjúsági és úttö­rőházba, hogy anyanyelvü­kön hallgathassák az egyik legszebb és legörökebb té­máról, az anyaságról szóló verseket. A tsehszlovák és a Ma­gyar Rádió közösen rendezte az „Anyám” című szlovák, cseh és magyar nyelvű köl­tői estet, s nyilván nem vé­letlen, hogy épp a sok nem­zetiségű Békés megyében.- A rendezvény nem titkolt cél­ja a népek barátságának erő­sítése volt a költészet nemes eszközeivel. S hogy a szom­szédos, sokakkal azonos anyanyelvű népek iránt mi­származó parasztoséit. Képei­nek egyik fő (és remélhető­en örök) forrása a magyar paraszti életforma, melyhez egyaránt hozzátartozik a le­gelésző ló és a kerámia csir­keitató, a paraszti szobabel­ső és a disznópiac, a ken­derföld, és a fejkendő. S természetesen a parasztem­ber: a munkában megfáradt öreg, a kesergő öregasszony, egy dolgos életről valló rán­cos kéz, vagy a mély redők- től barázdált arc. Továbbá arról is vall, hogy az emberi test szépsé­gének, harmóniájának ábrá­zolásával is lehet általános érvényű üzenetet tolmácsol­ni. Balogh Ferenc üzenete világos és egyértelmű: ő a fotóművészet eszközeivel harcol a humanitás érvénye­sítéséért, mindenfajta erő­szak, az emberi méltóság el- tiprása ellen. Művészete kö­zelebb áll a költészethez vagy a festőművészeihez, mint a mindennapi életünk egy-egy pillanatát megörökítő riportfotóhoz. Ezért van any- nyi művészbarátja, s erről győznek meg bennünket író­portréi és fotóesszéi is. Arad és Békés megye ha­gyományos kulturális kap­csolatának jelentős momen­tuma Balogh Ferenc, aradi kiállítása. Személyében érzé­keny, lírai alkatú, meleg­lelkű, önmagával és a vi­lággal vívódó művészt is­mertünk meg.” lyen nagy volt az érdeklő­dés, bizonyítja, hogy még a pótszékek is majdnem kevés­nek bizonyultak a nézőkö­zönség befogadására. Nem is távozott élmény nélkül, aki eljött! Bár a sorokban ülők' többsége értette a szlovákot, az sem unatkozhatott, aki nem beszéli ezt a nyelvet. Szerencsés volt, hogy verse­ket, s nem prózát választot­tak a műsor rendezői, hiszen a költemények szépségét nem csupán a szavak értelme, ha­nem a hangsorok érzelmi ha­tása, hangulata adja. (Gon­doljunk csak Verlaine őszi sanzonjára; amely Tóth Ár­pád fordításában szakértők szerint talán még szebb, mint az eredeti, de minden­képpen visszaadja annak hangulatát.) A verskedvelőknek két szempontból is tanulságos­nak bizonyult a költői est. Különös volt hallani Petőfi, József Attila, Illyés Gyula jól ismert sorait más nyel­ven. más ország művészei­nek tolmácsolásában, de Tanulni elhatározás, kitar­tás kérdése. Felnőtt fejjel is­kolapadba ülni még nagyobb elhatározás, még nagyobb ki­tartás, sőt áldozatvállalás. Mert hogy mit jelent muiika, család mellett heti két, esté­be forduló délutánt iskolá­ban ülni, közben hessegetni a gondokat, hogy még ezt is, azt is csinálni kellene ott­hon ... S hogy mit jelent be­osztani a szabad percekkel fukarkodó hétköznapokat, a rohanó időt, a beszámoltatá­sok előtt... Nos, mindezt csak az tudhatja, aki maga is próbálta. A minap egy délutánt töl­töttünk Békéscsabán, a dol­gozók általános iskolájában. A 7. osztályosoknak éppen matematika, magyar, fizika és földrajz „szóbelijük” volt. Amíg a folyosón sorukra vár­tak, a beszélgetésre is jutott idő. Név nélkül könnyebb őszintének lenni, s mi első­sorban arra voltunk kíván­csiak, miért így, miért most végzik a nyolc általánost? Mindannyian önmagukról beszéltek, ám sorsuk alaku­lása másokra is érvényes. * * * A taxisofőr. — Falun nevelkedtem, s bizony akkoriban megszól­ták, aki tanult embert, urat akart a gyerekéből. Inkább visszahúztak, minthogy bá­torítottak volna. Így aztán a 6 osztály után — bár nem voltam rossz tanuló — ma­gam is hajlottam rá, hogy megállják. Elég ez nekem, gondoltam. Igen ám, de ah­hoz, hogy garázsmesteri, gép- k'ocsielőadói végzettségem le­gyen, ki kell járnom a 8 osztályt, úgy mehetek to­vább. A vállalat értesített, ugyanilyen érdekes volt megismerkedni a szlovák és a cseh költők gondolataival, melyet ugyancsak két nyel­ven hallhattunk. Dicséret illeti a cseh és a szlovák művészeket, Vladi­mir Durdikot, Éva Golovko- vát, Jiri Hollyt, Ida Rapai- covát, Jan Valentiket. Dari­na Vasickovát, Gabriela Vrá- novát, amiért színvonalasan tolmácsolták nemcsak saját költőiket, de értve, érezve a mieinket is. A magyar elő­adók, Béres Ilona, Hámori Ildikó, Kállai Ferenc, Ker­tész Péter, Sinkovits Imre és Szokolay Ottó szép versmon­dásukkal maradandó él­ményt nyújtottak a közön­ségnek. Ezen a jól sikerült estén mélyebben megismerkedtünk szomszédaink gondolkodás- módjával, érzelemvilágával. Az áprilisban adásra kerülő közös műsor — amelyet a magyar és a csehszlovák rá­dió sugároz majd — újabb kapocs lesz két baráti nép között. — gubucz — hogy van ilyen lehetőség, hát belevágtam. így aztán, egy tanteremben tanulunk a fiammal. Csak éppen ő dél­előtt, én meg délután kop­tatom a padot. Egy asszony, aki másod­szor rugaszkodott neki, és úgy tűnik, most sikerrel vé­gezni fog. — Tízen voltunk testvérek, kellett a segítség, így hát anyu nem adott iskolába. Tizennyolc évesen beálltam dolgozni a ruhagyárba. Még a nevem sem tudtam leírni. Elkezdtem hát az iskolát. Jártam valameddig, aztán abbamaradt a dolog. Két éve újból nekiláttam, a gyár is mellém állt, hogy végezzem el a 8 általánost. Csak ne lennék olyan izgulós! Háro­mig dolgozom, vacsorát ve­szek a lányomnak, aztán in­dulás haza. Van, hogy fél nyolcig le sem teszem a könyvet. De még ez sem elég, ha közeledik a vizsga, azt sem tudom, mihez fogjak. Ügy érzem, egyik tantárgy sem megy. De még így is megéri. Tudja, milyen jóér­zés volt, amikor először ösz- sze tudtam adni a csekkjeim összegét? Egy másik asszony. — Építőipari Szövetkezet­ben dolgozom, 6 osztállyal. Tavaly brigádvezető lettem, s úgy éreztem, méltatlan dolog, hogy általános iskolát végzetteket irányítok. Hát ezért kezdtem el. Mikor el­határoztam magam, örült a férjem, meg a család. A gyerekek mellém álltak, a kisebb rendet rak maga után a szobájában, a na­gyobb meg, ha tanulok, olyan pörköltet össze tud hozni, hogy a tíz ujjúnkat meg­nyaljuk utána. .Ha végzek, és lesz lehetőség másféle ta­nulásra, bátrabban vágok neki. A 18 éves fiatalember a hatodikban hagyta ott az is­kolát. — Dolgozni kellett jönnöm, mert apám minden pénzt elivott. Aztán különmentek, így csak megvoltunk, anyám, a húgom meg én. December­ben megnősültem, a felesé­gem is itt végzett, én is ne­kifogtam hát. Manapság nemigen állnak szóba az em­berrel, ha nincs meg a 8 osz­tálya. Na meg, ha lesz pén­zem valaha egy kocsira, még a jogsim sem szerezhetem meg enélkül. Nem mondom, van, hogy nehezen megy, ak­kor megfordul a fejemben, hogy itthagyom az egészet. Aztán mégis eljövök megint, hiszen már kifelé haladunk. Nem igaz? Lehet, hogy egy­szer még szakmát is tanulok. Majd meglátom ... A dolgozók általános is­kolájában ifjúsági tagozatot is indítanak, öt ilyen fia­tallal ültünk össze. A me­gye különböző területeiről kerültek ide, 14—16 évesek. Most csendesek, szűkszavú­ak, ám elbeszélésükből így is kitűnik, iskolájukban „ne­héz fiúk” lehettek, buktak. Szeretnek itt, mert emellett dolgozhatnak, kereshetnek, és csak heti három délutánju­kat veszi igénybe az iskola. Mindenesetre végezni akar­nak, sőt csaknem mindannyi­an a továbbtanulás gondola­tával foglalkoznak. * * * A vizsga a felnőtteknél to- vább folyik. A padok fölé hajolnak, a tételre figyelnek most. Aztán izgatottan, iz­zadó tenyérrel kimennek vizsgáztatóik elé, s kezdik... Kicsit döcögve, olykor ne­hezen visszaadva gondola­taikat, bizonyítanak. Bizo­nyítják, hogy készültek, hogy akarnak: többet, job­bat, teljesebb életet. Nagy Ágnes M OZ I Ps/ché I—II. Talán csak évtizedenként egyszer esik meg, hogy ma­gyar film forgatását ilyen nagy érdeklődés kísérje, an­nak minden mozzanatáról részletesen, és ugyanakkor kategorikusan meg ném fo­galmazott, de a nyilatkoza­tok és tudósítások betűerde­jében megbúvó hallatlan vá­rakozás előzze meg. 1979. ta­vaszától az elmúlt év nyará­ig a napilapokban és a je­lentősebb folyóiratokban ne­gyedszáz írás jelent meg! És a nagyon hosszúra elnyúlt forgatási idejű, kétrészes Psychét ma szinte mindenütt telt házak előtt vetítik ... A könyv, Weöres Sándor könyve kiadásakor is nagy siker volt. Éppen ezért gya­nús Bódy Gábor rendező és forgatókönyvíró-társa, Csap­iár Vilmos szándéka, hogy ebből a szürrealisztikus és apokaliptikus műből filmet csináltak. A kétrészes Psychét vagy utálni kell, vagy feltételek nélkül imádni. Nemcsak azért, mert mind tartalmá­ban, mind metaforáinak és alkotói jelzésrendszerének egyedisége óhatatlanul erre kényszeríti rá a nézőt. Ha­nem mert a téma, a felszínre bukkanó, de leginkább ebben a víziókkal telisteli mesefo­lyamba fulló történet is olyan. Mesteri munka a film. Bachmann Gábor látványter­vező, és Hildebrand István operatőr fantasztikusan is­meri szakmáját. Egyetlen műhiba, rossz vágás, felesle­ges rész nincsen a monstre filmben. De az is igaz, hogy ez csak kelléke, és nem meg­határozója a művészi alko­tásnak ... Teli a nézőtér. Mert sze­retjük a mesét, az ájulat és a majdnem-ébrenlét között szélsőségesen hullámzó ál­mot. Csak éppen nem vall­juk be még magunknak sem. Bódy Gábor és stábja most a nagyközönség előtt vállal­ja. Jó-e ez? Azt hiszem, a két részt egy-két hónap, majd egy-két év múlva is­mét elő kell venni, újranézni. Mert az bizonyos, hogy akár kellemetlen, akár testet-lel- ket megkötő emlékével és élményanyagával még akkor is ott lüktet bennünk. Ha mást nem is, ennyit megér ez a „hazugság". Akkor is, ha a film-Psyché sokszor túl rafinált trükkjeire, idegen dekadenciájára, a betegesség és a deformáltság fura tük­rözésére gondolunk, de úgy is, hogy most nem tudunk mit kezdeni vele. (Nemesi) A vizsgáztatók előtt... Fotó: Gál Edit Az anyáról anyanyelven MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Lukács Ervin operafelvéte­leiből. 9.30: „Vár egy új világ ...” 10.05: Világhírű zongoraművé­szek. 10.57: Sánta Ferenc népi zene­kara játszik. 11.22: Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva. 12.45: Francia madrigálok. 12.55: Látogatás a közelmúltban. 13.55: Rosszkedvűnk hava. 14.05: Téli népszokások dalaiból, táncmuzsikájából. 14.30: Szerkesztőségi beszélgetés a Falurádióban. 15.05: Oj Zenei Ojság. 16.00: 168 óra. 17.30: Bemutatjuk a Magyar Rá­dió és Televízió szimfoni­kus zenekarának új Mo- zart-felvételeiet. 18.04: A magyar néphadsereg művészegyüttesének férfi­kara három Liszt-kórus- művet énekel. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 18.40: Sporthírek. 18.45: Várakozás — Janis Jur- kans rádiójátéka. 19.39: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 20.39: Sherrill Milnes operaáriá­kat énekel. 21.00: A mérgezett csokoládé rejtélye. 22.15: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: László Margit és Réti Jó­zsef operettfelvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: örökzöld dallamok. 9.33: Dalok a munkáról. 9.42: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Fúvószene táncritmusban. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 13.41: Purcell: Három menüett. 14.00: Ritmus — Stevie Wonder felvételei. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Gasparona — Részletek Millöcker operettjéből. 15.00: A tegnap slágereiből. 15.43: Eljöhetnél hozzám. Mese­regény. 18.33: Pophullám. 17.26: Közkívánatra! 19.16: Az új Lady — Zenés víg­játék. 20.39: A-tól Z-ig a popzene vi­lágában. 21.19: Nótakedvelőknek. 22.00 Szombat esti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű nemzetiségi műso­ra. 7.30: A miskolci körzeti stú­dió szlovák nyelvű nemze­tiségi műsora. 8.05: Műsorismertetés. 8.11: Iskolarádió. 8.41: Bach-művek. 10.05: Hajdú Mihály népzenei feldolgozásaiból. 10.25: Slágerlista. 11.05: Oj * operalemezeinkből. Mozart: Idomeneo. Közben: 12.01: .........élek és nyugtalan v agyok . . .” 12.06: Az operaközvetítés foly­tatása. 14.15: Kovács Lóránt fuvolázik, Sebestyén János csem- ballón játszik. 14.39: Fehér köpeny. 15.20: Kritikusok fóruma. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Hangfelvételek felső fokon. 17.15: önkéntes vendég. 17.26: Sztárok sztereóban. 18.20: Művészlemezek. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. A Bar­tók vonósnégyes Beetho- ven-hangversenye. Közben: 20.25: A nádasdi vár új arca. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.30: Schiff András Domenico Scarlatti szonátáiból. 21.50: XIX. századi operákból. 22.41: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Rádióvíkend. Szerkesztő: Kutas János. (Hírek — Lapszemle — Piaci körkép — Az Alföld útjainak álla­pota — Sportelőzetes — Ritmusrodeó — Filmlevél — Az újságíró jegyzetfü­zetéből.) 9.00: A nap hírei. 9.05: Szerkesztik a hallgatók. Közben: riportok a hét eseményeiből. — Hobbisa­rok. — Előadók ábécében. 10.26—10.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV. BUDAPEST I. MŰSOR 8.10: Tévétorna. 8.15: Iskolatévé. Világnézet — A szabadság, (f.-f.) 8.50: Oj fiú az őrsben. (ism.) (f.-f.) 9.25: Melyiket az ötezerből? (ism.) (f.-f.) 9.40: Nas Ekran — A mi képer­nyőnk. (ism.) (f.-f.) 10.00: Autó-motor sport, (ism.) 10.20: Phaedra. Francia film. (ism.) 11.50: Keresztkérdés, (ism.) 14.25: A négy páncélos és a ku­tya. XIII/13. rész: Ojra otthon, (ism.) (f.-f.) 15.30: Hírek, (f.-f.) 15.35: Reklám, (f.-f.) 15.40: Nagy tévében kis mozi. 16.10: Sorstársak. Rehabilitációs fórum, (f.-f.) 16.20: Focifarsang. Nemzetközi női és öregfiúk teremlab­darúgó-tornája. 18.00: Parabola. 18.30: Ot vagy vasút? II. T ész: „ . .. a mesék kocsi­ján . . .” (f.-f.) 19.05: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Szombat esti íilmkoktél: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki. . 20.30: Derrick. Az elveszett má­sodpercek. \ 21.30: Shirley Bassey műsora. Angol zenés film. 22.15: Minikrónikák. Bosszúsá­gok. Francia film. 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Mentőcsónak. Amerikai film. (f.-f.) II. MŰSOR 16.25: Kérem a következőt! XHI/13. rész: Egy király ne ugráljon, (ism.) 16.35: Az énekes. NDK-íilm. 18.00: A repülés története, (ism.) 18.40: Gólyavári esték. 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Mikrokozmosz. Apám, Bartók Béla. (ism.) (f.-f.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Hamida. Tunéziai film. BUKAREST 9.30: Spanyol nyelvoktatás. 9.50: Francia nyelvoktatás. 10.10: Filmismétlés. 11.40: Nyelvművelés. 12.00: Zenéről mindenkinek. 13.00: Kulturális mozaik. 18.35: A hét politikai hírei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Tv-enciklopédia. 20.00: Történelem. 20.30: Román színházi est: Mir- cea Stefanescu: Az egye­sülés története. 22.05: Tv-híradó. 22.25: Zene. BELGRAD, I. MŰSOR 10.00: Téli diákmüsor. 16.00: Tévéhíradó. 16.15: A mi stúdiónk. (Gyer­mekműsor.) 17.15: Jugoszláv kosárlabda­bajnokság. 18.45: A költészet színháza. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tévéhíradó. 20.00: Show-műsor. 21.00: Custerbidge városparancs­noka. (Filmsorozat.) 21.50: Tévéhíradó. 22.05: Éjféli séta. II. MŰSOR 16.50: Hírek. 16.55: Hét tévénap. 17.25: Népi muzsika. 17.55: Válogatás. 18.25: Macska a sisak alatt. 19.30: Tévéhíradó. 20.00: Élet a földön. 21.00: Huszonnégy óra. 21.10: Tévétárca. SZÍNHÁZ JUTALOMJATEK Békéscsabán, 19 órakor, Som- lay-bérlet. JANOSIK igazságot tesz Gyulán, 15 órakor. MOZI Békési Bástya: Kaliforniai lakosztály. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Élve vagy halva. 7 órakor: A nagy álom. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Konvoj. 6 és 8 órakor: Psyché H. rész. Békéscsabai Terv: Lángoló siva­tag. Gyulai Erkel: Apacsok. Gyulai Petőfi: minden előadá­son: A nyolcadik utas: a halál. Orosházi Béke: Hálózat. Oros­házi Partizán: fél 4 órakor: Mackó Misi a világűrben, fél 6 és fél 8 órakor: Psyché, I. rész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom