Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 20. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1981. JANUAR 24., SZOMBAT Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Politikai oktatás a szakszervezetekben A Szakszervezetek1 Békés megyei Tanácsának elnöksége tegnap két, a HVDSZ és a közalkalmazottak megyei bizottságához tartozó alapszervezetekben folyó tömegpolitikai oktatás helyzetét, tapasztalatait vitatta meg. A HVDSZ-hez tartozó alapszervezetekben sokat segítettek a tömegpolitikai oktatás előkészítésében a vállalati művelődési bizottságok. Az oktatás minden tervezett helyen beindult és a tagságnak csaknem harminc százaléka vesz részt ebben. Különösen az időszerű kérdéseket tárgyaló oktatási forma az elterjedt. Sajátosságaikból fakadóan (kötelező munkahelyi továbbképzések, a most folyó létszámmozgás, a pártoktatásban való részvétel átlagosnál magasabb aránya, az alapszervezetek egy részének alacsonyabb taglétszáma) a közalkalmazottak közül kisebb arányban vesznek részt szakszervezeti politikai oktatásban. A tananyag feldolgozása itt is felkészült előadók közreműködésével, és általában jó vitakészséggel folyik. A társadalmunk időszerű kérdései iránt itt is nagyobb az érdeklődés. Általános tapasztalat mindkét megyei bizottság területén, hogy tovább kell csökkenteni a formalizmust, módosítani a határidőt a tananyagok megrendelésénél, jelentések készítésénél és néhol a foglalkozásokon is. Továbbá: mindenütt erősödött a kapcsolat a pártalapszerve- zetekkel, tartalmasabbá vált a tananyag és a helyi körülmények' kapcsolata. Igényként vetődött fel többek között, hogy a párt- és a szak- szervezeti oktatás előkészítő munkáit időben jobban kellene egymáshoz közelíteni a beiskolázások még eredményesebbé tétele érdekében. Továbbra is feladat a politikai oktatás hatókörének és hatékonyságának javítása, annak ellenére, hogy az általános tapasztalatok az eredményes munkát jelzik. Az elnökség ezt követően jóváhagyta munkatervét. A tanács ülésére január 30-án kerül sor. Tegnap délelőtt tartotta meg Békéscsabán első kibővített ülését a HNF újjáválasztott megyei elnöksége. A résztvevők bemutatása utárr Szikszai Ferenc titkár ismertette az 1980. évi népfrontválasztás politikai tapasztalatait. Elmondta, hogy a helyi HNF bizottságok többek között felmérték saját káderhelyzetüket és elbeszélgettek a leköszönő, illetve a megválasztandó testületek tagjaival is. A tapasztalatok összegzése alapján megállapították, hogy mindenütt jól érvényesül a párt irányító szerepe a választások előkészítésében. A legtöbb helyen arra törekedtek, hogy társadalmunk valamennyi rétegének képviselőit is bevonják a mozgalmi munkába. A választási gyűléseken mintegy 15 ezer 600 ember vett részt. A múlt év decemberében összehívott megyei értekezleten 5 városi, 72 községi és 49 körzeti népfrontbizottságot képviseltek a küldöttek. A községekben, nagyközségekben szervezett választást falugyűléssel kapcsolták egybe. Az elhangzott vélemények, javaslatok igazolták, hogy nem „panasznapról” volt szó, hanem a települések fejlesztéséért, a szocialista demokrácia erősítéséért érzett felelősség hatotta át a felszólalók mondanivalóját. A HNF-titkár befejezésül megemlítette, hogy a megyei párt vb-ülésén is elismerően szóltak a HNF eddigi tevékenységéről, és megerősítették: a mozgalom fontos szerepet tölt be Békés megye politikai-társadalmi életében, a gazdasági, kulturális feladatok teljesítésében. Az elnökségi ülés további részében dr. Horváth Éva a HNF megyei elnökségének nevében fejezte ki elismerését és köszönetét a függetlenített apparátusnak az eredményes tevékenységért, majd a munkabizottságok vezetői mondták el javaslataikat egy-egy fontosabb kérdésben. A HNF megyei választott testületéinek 1981. I. félévi tanácskozási tervének ismertetése után az ülés a bejelentésekkel ért véget. Még az idén elkészül a Budapesti Nagy Sportcsarnok tőszomszédságában a célcsoportos szállodaépítési program keretében a háromszázhetvenkilenc szobás Hotel Stadion. A tizenkét szintes, nyolcszázkilencven ágyas szállodát a Középülettervező Vállalat két munkatársa Tolnai Lajos és Péchy György tervei alapján a Középületépítő Vállalat építi (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Ülést tartott a KNEB Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Megtárgyalta a testület idei munkatervét, amelyet a kormány által jóváhagyott ellenőrzési tervre alapoztak. Eszerint a népi ellenőrzés az év első felében egyebek között megvizsgálja a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások fel- használásának hatékonyságát. Széles körű felmérésének eredményeként országos vizsgálat ad képet majd a lakásszövetkezetek építő- és fenntartó tevékenységéről. Ellenőrzik azt is, hogy az üzemi demokrácia különböző kérdéseiről hozott minisztertanácsi és SZOT közös határozat végrehajtását minden intézkedéssel előmozdították-e az illetékesek. Vizsgálják, hogy az ár- és köz- gazdasági szabályozók miként hatottak a termelési együttműködésekre, az exportra. Egy másik fölmérés témája: kellő ütemben ha- lad-e a balatoni vízgazdálkodás, s a tó vidékének fejlesztésére kidolgozott program megvalósítása. Az év második felében kerül sor sok egyéb kérdés mellett a vállalati munkaerő-gazdálkodás és a termékszerkezetváltás kapcsolatát . elemző országos vizsgálatra. Eredményes év után a gyulai Köröstáj Tsz Dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a jövőben csak minőségi munkával lehet eredményesen termelni Fotó: Veress Erzsi ü hatodik ötéves terv energiagazdálkodása Sajtótájékoztató az Országházban Budai Sándor párttitkár köszöntötte a megjelent tagságot a gyulai Köröstáj Tsz január 23-i zárszámadó közgyűlésén, majd felkérte Pro- hászka Tamás elnököt beszámolója megtartására. Mint a tsz-elnök bevezetőjében mondotta, nehéz év volt az 1980-as. Az év elején kevés belvíz volt a szövetkezet területén, s ez reményt keltett a tagságban, hogy jó termést takaríthat be. Az év közepén, a májusi és az aratáskor hulló csapadék, majd a szeptemberi szárazság nagyon megnehezítette a munkájukat. A korán beköszöntő tél mellett az is zökkenőt okozott, hogy vezetésváltásra került sor év közben. A talajművelések elvégzése időben, az okszerű műtrágyázás, vegyszerezések azonban meghozták eredményüket: az árbevételi tervet több mint 6 százalékkal, a nyereségtervet 50 százalékkal teljesítették túl. A kilencmillió forint feletti tiszta jövedelem növelésében jelentős szerepe volt az ésszerű takarékosságnak, a ráfordítások csökkentésének. A növénytermesztésből kiemelkedik a búza nagy termése, s a belvíz pusztítása ellenére is jó lett a kukorica termésátlaga. Sokat javult az állattenyésztés színvonala. Két éve, 1979-ben minden ága veszteséges volt, az idén már eredményes termelésről adhatott számot a tsz-elnök. Prohászka Tamás a továbbiakban részletesen elemezte a termelőszövetkezet anyagi helyzetét, fejlesztéseit, valamint az V. ötéves terv teljesítését. Mint mondotta, az adottságokhoz képest jól helytállt a szövetkezet tagsága, azonban minél előbb végre kell hajtani a teljes körű talajrendezést a termelési biztonság megteremtése érdekében. Az elnöki beszámoló után az ellenőrző, a döntő- és a nőbizottság elnöke ismertette bizottságuk múlt évi tevékenységét, majd hozzászólások következtek. A felszólalók között volt dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, aki bevezetőjében a megyei párt- és tanácsi szervek, valamint a gyulai pártbizottság és tanács üdvözletét tolmácsolta a szövetkezet tagságának. Felhívta figyelmüket arra, hogy a gazdasági körülmények a jövőben sem lesznek könnyebbek, ezért csak nagyon jó munkával lehet teljesíteni a kitűzött célokat. A hozzászólások ösz- szegzése után a tsz-tagság egyhangúan elfogadta az 1980. évi mérlegbeszámolót és az idei terv főbb mutatóit. A VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjáról tartott pénteken sajtótájékoztatót Horváth László, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese az Országházban. Bevezetőben hangsúlyozta: a jelentős energiaimportra szoruló országok nehéz évtizednek néznek elébe. Minden jel arra mutat, hogy az energia drágulása folytatódik, bár az olajárrobbanástól napjainkig, tehát 1973. óta már több mint tízszeresére nőtt a kőolaj, ötszörösére a koksz és az urán, négyszeresére ászén világpiaci ára. Egyes számítások szerint 1990-ig ismét megkétszereződik a kőolaj ára. Elsősorban ilyen körülmények indokolták a hatodik ötéves terv energiagazdálkodási programjának kidolgozását. Horváth László az ada'tok hosszú sorát sorolta fel, amelyek, akár tetszik, akár nem, mind azt bizonyítják, hogy még mindig nem becsüljük eléggé az energiát, pazarlóak vagyunk, s ettől a vádtól nem mentheti fel magát az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság sem. Az ötéves energiagazdálkodási programnak éppen az a célja, hogy a pazarlások megszüntetésével és a mind következetesebben érvényesített energiatakarékossággal az ország energia- szükséglete csak fele olyan ütemben növekedjen, mint a korábbi tervidőszakokban, tehát 20 helyett 10 százalékkal. El kell érnünk, hogy az egész társadalom közügyévé váljon az ésszerű energiagazdálkodás, s így 1985-ben kőolajban kifejezve 1,2—1,5 millió tonna legyen a megtakarítás. A pazarlásokra példa egyebek között, hogy a csúcsidőben még mindig sok villamos energiát használunk, a lakótelepeken gyakran az utcát fűtik, a gépkocsik többsége a magas fogyasztású középkategóriába tartozik, s az iparban, a mezőgazdaságban se szeri.se száma a túlzottan energia- igényes munkáknak. A kormány sok központi intézkedéssel, az ár- és szabályzórendszer fejlesztésével, a nyári időszámítás bevezetésével, az energiatakarékosságot eredményező beruházásokhoz nyújtott kedvezményekkel, hitellel, állami támogatással, s ugyanakkor az ellenőrzés és a felelősségre vonás megszigorításával szorgalmazza a takarékosságot, az energiagazdálkodás fejlesztését. A kormány jóváhagyta azt az akcióprogramot is, amelyben tételesen is meghatározzák a különböző szervezetek, iparágak tennivalóit, s az elvárt megtakarítási előirányzatokat. Ennélfogva a vállalatoknak és a mezőgazdasági nagyüzemeknek egyaránt az energiatakarékossági intézkedéseket be kell építeniük ötéves gazdálkodási tervükbe is. A vaskohászatban például az észszerű felhasználással a tervidőszak utolsó évében 240 ezer tonna kokszot kell megtakarítani. a mezőgazdaságban a kukoricaszárításnál évi 100 ezer tonna olajat, s csaknem ugyanennyit a zöldtakarmányok szárításánál is. Az ország energiafogyasztásának 25 százaléka múlik a lakosságon és a kommunális intézményeken. Az energiahordozók drágulásának hatására már a lakosság körében is nőtt a kereslet az energiatakarékos készülékek, építőanyagok, a kisebb fogyasztású járművek iránt. A több mint kétmillió olaj- kályha-tulajdonos költségeit csökkentik a karbantartó- hálózat mintegy 400 millió forintos fejlesztésével, mert a rendszeres beszabályozással, ápolással az olajfogyasztás 15—20 százalékkal mérsékelhető. Az iparnak ugyanakkor gondoskodnia kell arról, hogy a korábbinál sokkal jobb hatásfokú berendezést hozzon forgalomba. A közelmúltban már energiatakarékos automata mosógépek kerültek az üzletekbe, s bár mintegy ezer forinttal drágábbak a korábbinál, de a többletköltség az árammegtakarításból hamarosan megtérül. Több lehetőséget kell teremteni az éjszakai áram felhasználására, amely a csúcsidejű fogyasztás költségének alig egyha- toda. Horváth László hangsúlyozta, hogy az energiatakarékosság elkerülhetetlen szükségszerűség, tehát nem nélkülözheti az egész társadalom összefogását, aktivitását, a dolgozók kezdeményezéseit, minden ésszerű lehetőség kihasználását. A HNF jelentős tényező megyénkben
