Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-22 / 18. szám
1981. január 22., csütörtök Rehabilitációs kongresszus a rokkantakért Pályázat amatőr népművészeknek A rokkantak nemzetközi éve hazai programjának fontos eseménye a Magyar Rehabilitációs Társaság kongresszusa, amely csütörtökön kezdődik Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében —. közölték a társaság szerdai sajtótájékoztatóján. Két fő témakör szerepel a kongresszus napirendjén: a rokkantság megelőzése és rehabilitációja gyermek- és fiatal korban, illetőleg a foglalkozási rehabilitáció eredményei és teendői Magyarországon. A tanácskozás háromnapos, 180 előadást ölel fel és szakmai filmek bemutatására is sor kerül. Több mint 300 hazai résztvevő mellett 50 külföldi rehabilitációs szakember is érkezett — elsősorban szocialista országokból — a kongresszusra. A rokkantság — miként az újságíróknak elmondták — nem csupán mozgássé- rültséget jelent, hanem tág fogalom, amelybe beletartozik a halláskárosodott, a látás- és értelmi fogyatékosok ügye, a krónikus szívbetegek, a cukorbetegek, a pszichiátriailag sérültek megannyi gondja, baja is. A róluk való társadalmi gondoskodás sokrétű feladat: az orvosi gyógyítástól a rendszeres gondozásig, a megfelelő tanulási és foglalkoztatási lehetőségek teremtésétől a társadalomba beilleszkedés megkönnyítésééig. A rokkantak nemzetközi éve hazai programját is ilyen törekvések jegyében formálja a nemzetközi szervező bizottság, amelynek elnöke, Trethon Ferenc munkaügyi- miniszter tartja a rehabilitációs kongresszus megnyitó előadását. A Népművelési Intézet, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács és a nyíregyházi Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Művelődési Központ, valamint a nyíregyházi Városi Művelődési Központ és Intézményei pályázatot hirdet a tárgyi népművészet minden ágában, népművészeti tárgyak alkotására. A pályázaton azok a munkák vehetnek részt, amelyek országos versenyen még nem szerepeltek, s még nem forgalmazták őket a kereskedelemben. A megyénkből pályázó közösségek, egyének a Békés megyei Művelődési Központba január végéig jelezhetik a helyi művelődési házak közvetítésével, hogy kik és hány darabbal kívánnak részt venni az országos rendezvényen. A Békés megyei Művelődési Központ a pályamunkákból április 5. és 13. között Békéscsabán megyei népművészeti kiállítást rendez. Az itt bemutatott alkotásokból a Népművelési Intézet szakzsürije választja ki, hogy melyek kerülnek az országos zsűri elé. Az ott kiválogatott népművészeti tárgyak július 4-e és augusztus 2-a között Nyíregyházán, az V. országos nép- művészeti kiállításon tekinthetők meg. A népművészeti ágazatok legkiemelkedőbb darabjainak alkotóit a nyíregyházi Városi Tanács által alapított Gránátalmadíjjal jutalmazzák. Ezen felül a bíráló bizottság döntése alapján arany-, ezüst- és bronzplakettek, diplomák találnak gazdára. Hogy az országos kiállítás látogatói ne csak lássák, hanem meg is vásárolhassák napjaink népi tárgykultúrájának legszebb darabjait, július 6-án reggel 9 órától megrendezik a 2. országos népművészeti vásárt is. Az eladásra szánt portékát szak- zsüri ellenőrzi majd. A Békés megyeiek, ha árusításra vállalkoznak, a Megyei Művelődési Központban jelezzék szándékukat. n szövetkezetiek ajándéka A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ minden évben anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a területén levő oktatási, közművelődési és szociális intézményeket. A szövetkezet tagsági érdekeltségi alapjából 198Q. végén is biztosították a különböző eszközök, tárgyak vásárlásához szükséges pénzt. így kapott televíziókészüléket a méhkeréki és sarkadkeresz- túri általános iskola. A sar- kadi gimnázium sportcsarnokának vásárlási utalványt adtak tornaszerek beszerzésére. Az 1-es számú napközi otthonos óvodát néhány eszközzel, játékkal ajándékozták meg. A Sarkadkeresztúron élő és dolgozó szövetkezeti tagok egynapi keresetüket ajánlották fel a helybeli öregek napközi otthonának fejlesztésére. Ebből a pénzből vásároltak az idős emberek otthonába fotelokat és hanglemezeket. Fotó: Martin Gábor Galéria az iskolában Tegnap, január 21-én délután fél 3 órakor Békéscsabán, ,a József Attila Általános Iskola előcsarnokában kamaratárlat nyílt Koszta Rozália festőművész munkáiból. Az iskola-galéria kiállítását Bőke Gyuláné. az iskola közművelődési vezetője nyitotta meg. Az eseményt a gyerekek iskolatelevízión kísérték figyelemmel. A megnyitót. követően, délután 5 órától a pedagógusklub vendége volt Koszta Rozália. Az iskola-galériában a mostanit már nem egy kiállítás előzte meg. Hói pályázatot hirdettek a gyerekeknek, hol egy szakkör mutatkozott be. Nemrég Várkonyi János festő találkozott a gyerekekkel és a lakótelep művészetkedvelő közönségével. A mostani kiállítás egy hónapig tart nyitva. Tisztséghalmozók legyezgetünk az új, 1981-es • naptárban. I Hiába minden jószándék, ígérgetés, új1 élet kezdésének fogadalma — lesz értekezlet, megbeszélés az idén is, bőven. Nem is lehet tagadni ezek jórészének létjogosultságát. Vannak azonban — s ha országosan nézzük: nem is kevesen —, akik a szükségesnél és az átlagosnál sokkal több tanácskozásra járnak, mint ahogy azt erejük, idejük engedi. Nekik részt kell venni — például a községben — szinte minden megbeszélésen. Tagjai. ,a tanácsnak, esetleg 0 végrehajtó bizottságnak is, ráadásul valamelyik állandó bizöttságban .vereoelnek tanácsadóként, de beválasztották őket a helyi népfrontbizottságba, tisztséget viselnek tömegszervezetekben, sportegyesületben. talán még az önkéntes tűzoltóság és a legeltetési társulás sem marad ki a felsorolásból, nem is szólva a munkahelyi, szövetkezeti al- és főbizottságokról. Nagy többségük nem is a pénzért teszi. Talán inkább csak azért, mert úgy gondolja: nélküle semmi sem menne rendjén, mindenütt ott kell lennie. hallatnia kell a szavát. Akad. akiket rábeszéltek, szinte rájuk erőszakolták a tisztségeket, mert mindenütt őket tartják a legrátermettebbnek, legalkalmasabbaknak. Csakhogy egy ember — ha még oly okos, a helyi viszonyokat kitűnően ismerő, ötletgazdag is — képtelen arra, hogy sokféle közéleti tisztségét egyformán lássa el. Már csak azért is, mert a különböző tömegszervezetek, társadalmi szervek, egyesületek pillanatnyi érdekei nemegyszer ütköznek' egymással. A mindenütt jelenlevő, hangját hallató ember ilyenkor szinte önmagával kerül ellentétbe. c; — ami nagyobb hiba — az őt megválasztó, tisztségébe állító testülettel is. Mi tagadás, az is sokszor megesik, hogy valaki azért vállai több tisztséget, mert mások — kényelemből, közömbösségből — nem vállalkoznak rá. A demokratizmus is megköveteli, hogy minél többen hallassák hangjukat, mind többféle szempontból vitassanak meg egy-egy kérdést. Ha minden szervezetben és bizottságban ugyanazok ülnek, kevés lehetőség marad a „több szem többet lát” elv kibontakoztatására. Azt pedig általában a — kisebb vagy tágabb — közösség sínyli meg. Másik típus: a passzív „közéleti” ember, aki nem is szól, csupán jelen van. Mondhatjuk úgy is, hogy foglalja a helyet mások elől, akik javaslatokat tennének vagyis ,q közösség hasznára lennének. Ügy gondolja, hogy a tisztség adja a tekintélyt. Valóban nagyobb lenne .az ő személyes tekintélye is, ha akár csak egyetlenegy helyen vállalna tisztséget, de ott megállná 0 helyét, közérdekű tevékenységgel mutatná meg, hogy mennyit, ér. Óhatatlan, hogy bizonyos „tisztséghalmozások” elö ne forduljanak. A szó azonban éppen azért került itt idézőjelbe, mert .aligha tekinthető igazán halmozásnak, ha a községi párttitkár tagja a tanács végrehajtó bizottságának. vagy a tanácselnök a párt-vb-nek is. Ilyen esetekben az őket megválasztó testületet képviselik. El -kell ismerni, hogy voltak évek, évtizedek, .amikor egy-egy községben, városban csak kevesen voltak alkalmasak .arra, hogy a köz ügyeivel fogllkozzanak, s az elkövetett hibák még ezek körét is szűkítették. Túl vagyunk ezen, ma rnár mind többen kapcsolódnak be a közösség ügyeinek intézésébe. fiatal, tetterős emberekre van szükség, I olyanokra. akiknek nem a tisztség, nevük szerepeltetése ,q fontos, hanem a közös ügy, amit tudásuk legjavával szolgálni akarnak és tudnak. Várkonyi Endre 0 tanulmányi mozgalmakról Nyolcvanöt film a miskolci fesztiválon Lejárt a május 21. és május 26. között megrendezésre kerülő 21. miskolci filmfesztiválra a jelentkezés határideje. Mint a fesztivál előkészítő bizottságának szerdán Miskolcon tartott ülésén bejelentették, az idén hatvanhat alkotó nyolcvanöt filmje kerül a közönség elé. A filmek a híradó-esemény, az api- mációs, a dokumentum-, a népszerű tudományos, valamint az úgynevezett hosszú film kategóriában versenyeznek. A produkciókat tizenhárom tagú zsűri bírálja el, de a díjak odaítélésében társadalmi zsűri és részt Jó ütemben halad a Sárréti Tej önálló Közös Vállalat békéscsabai tejüzemének építése. A beruházás 1979 őszén kezdődött el és az építkezés során csaknem 23 ezer köbméter földet mozgattak meg. A Kétegyházi út mellett épülő üzem kivitelezését a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. Már elkészült az üzemcsarnok, a szociális épület, és megkezdték a belső munkákat. A tej feldolgozásához szükséges valamennyi gép máraz elmúlt évben megérkezett. A szerelési munkálatokat az ÉLGÉP Budapesti 6. számú Gyára vállalta. Ha minden a terv szerint halad, 1981 novemberében megkezdik a próbaüzemet, majd a jövő év elejétől teljes ütemű lesz a termelés. Az építéssel egyidejűleg teremtik meg a működtetéshez szükséges feltételeket. A Békéscsaba környéki mezőgazdasági üzemek közül több tagja már a közös vállalatnak. Az üzemben várhatóan naponta 60—70 ezer liter tejet dolgoznak fel, és 80 dolgozót alkalmaznak majd. A békéscsabai tejüzem városellátó jellegű lesz, és napi cikkeket gyárt a megyeszékhely, s a környező községek lakóinak. A szakmunkásképző intézetekben a tanév elején meghirdetett szakmai-tanulmányi mozgalom tapasztalatairól tanácskoztak a részt vevő iskolák képviselői szerdán a KISZ Központi Bizottságának székházában. A KISZ KB intéző bizottságának a mozgalmat életre hívó határozata olyan komplex ösztönzőrendszer megvalósítását tűzte célul, amely a diákközösségek széles körét képes mozgósítani a korszerű általános és szakmai műveltség megszerzésére, választott hivatásuk színvonalas elsajátítására. Miként Varga László, a KISZ KB titkára a tanácskozáson elmondta: a tanulók közösségi aktivitásának növeléséhez, a tanulmányi és munkafegyelem erősítéséhez, a szakmai hagyományok ápolásához egyaránt hozzájárulhat az önkéntesség alapján szerveződő mozgalom. Eddig a szakmunkásképző intézetek fele vezette be a A Szolnok megyei KISZ- bizottság kezdeményezésére KISZ-védnökséggei hajtják végre a Szolnoki Papírgyár nagy rekonstrukcióját, valósítják meg a VI. ötéves terv egyik kiemelt beruházását. Ennek érdekében sorra felveszik a kapcsolatot a kivitelezésben érdekelt hatvan vállalat Ifjúsági szervezeteivel. Várhatóan az építő- és gépiparban, dolgozó fiatalok százai segítik majd a 6,1 milliárd forint értékű beruházás program szerinti ki* helyi KISZ-szervezet döntése alapján az átfogó követelményrendszert, támaszkodva az osztályközösségek, ifjúsági brigádok tanulmányi versenyeinek meglevő formáira, hagyományaira. A nevelő- testületek, ifjúsági szervezetek legfontosabb tennivalója most az, hogy a valódi képességekre, adottságokra építő, azok kibontakozását segítő feladatokat adjanak a fiataloknak, szakmájuk sajátosságainak figyelembevételével — hangsúlyozta a KISZ KB titkára. A tanácskozáson egyebek között beszámoltak arról, hogy a tantestületek többsége felismerte a mozgalomban rejlő lehetőségeket, gyakran éppen az oktatók kezdeményezték a bekapcsolódást e munkaformába, s tevékenyen támogatják megvalósítását. Az eredményességnek éppoly fontos feltétele a pedagógusok segítsége, mint az ifjúsági szervezetek mozgósító munkája. vitelezését, a nagy teljesítményű papírgyártó gépek pontos szerelését, üzembe helyezését. A gyár a rekonstrukciót követően éves termelését a jelenlegi 47 ezer tonnáról több mint 105 ezer tonnára emeli és az eddiginél több, finom famentes papírt állít elő. A termeléshez szükséges nyersanyag felét — évi 40 ezer tonna fehérített fenyőcellulózt — a Szovjetunióból szállítják. Verseny szakmunkásoknak A hónap végén, illetve február első napjaiban rendezik meg a szakmunkások szakközépiskolája hallgatóinak megyei tanulmányi versenyét. A rendezők magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és fizikából írták ki az írásbeli és szóbeli fordulóból álló, a legjobb harmadik osztályos hallgatóknak megtartandó vetélkedést. A verseny célja többek között az, hogy segítse az érettségire való felkészülést, az egyetemen és főiskolán továbbtanulni szándékozóknak adjon előkészítést és tudásfelmérési lehetőséget, és nem utolsósorban emelje a felnőttoktatás rangját. Az első szaktárgyi versenyt magyar nyelv és irodalomból január 28-án a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban, a történelmit február 6-án az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban, a matematikait egy nappal korábban, február 5-én a gyulai 613. számú Szakmunkásképző Intézetben, a fizikai vetélkedőt pedig február 4-én a békéscsabai dolgozók közgazdasági szakközépiskolájában tartják meg. A négytagú zsűri döntése alapján az első öt helyezett továbbjut a márciusban, Cegléden sorra kerülő területi döntőbe, amelyen a négy tantárgy Pest, Szolnok és Békés megyei legjobbjai mérik össze tudásukat. vesz. A Duna Intercontinental Szállóban piackutatással egybekötve láthatják az érdeklődök a martfűi Tisza Cipőgyár belföldi árusításra kerülő sportcipőit, csizmáit, sőt a munkavédelmi bakancsokat Is. A cipőkiállítás látogatói kérdőíveket kapnak, a legsikeresebb húsz modellt a Skála-Coop áruházaiban árusítják majd (Fotó: Boros Jenő felvétele - KS) Újjáépül a Szolnoki Papírgyár
