Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
0 1981. január 18., vasárnap Űjdonság az is, hogy a nézőtér egy sorral csökkent: a porond körüli első sor helyére tetszetős fa borítású vas mellvéd került. Ez nemcsak a nézők biztonságát fokozza, hanem lehetővé teszi különleges attrakciók bemutatását is. A mellvéden ugyanis úgynevezett kötési helyeket alakítottak ki, ezek hattonnányi húzóerejű kötélzet megtartására képesek. A kötélzet így most már olyan drótszámokat is „elbír” — például motorkerékpáros kötéltáncot” —, amilyenek eddig nem szerepelhettek a cirkuszban. Felújították a hangtechnikai berendezéseket, új, hatásosabb hangszórókat helyeztek el, s korszerűsödött a világítástechnika is: 20 új, osztrák lincenc alapján gyártott színváltós halogén reflektor ontja sugarát a porondra. S most pillantsunk még be oda is, ahová a nézők sosem juthatnak el, a „kulisszák” mögé. Üjrafes- tették a kényelmes, tágas öltözőket és az orvosi szobát, ahol — lévén a cirkusz veszélyes üzem — előadás alatt mindig tartózkodik egy sebész, s az állatkert ügyeletes állatorvosa is készenlétben áll. Felújították a függöny mögötti befutót, az úgynevezett nyergelőt, s a mellette levő ló- és elefántistállót is. Egyszóval az állatsztárok sem panaszkodhatnak, kellemes környezetben várakozhatnak arra, hogy a porondra- lépjenek. Az istállóknak most az új, jubileumi gálaműsorban nevezetes lakói vannak: a bolgár Maxi Nie- dermayer jegesmedvéi, a román 2 Banja elefántjai, Donnert János lipicai lovai és Donnert László 4 csimpánza. A tízéves új Fővárosi Nagycirkusz születésnapját köszöntő nemzetközi gálaműsor sikerében olyan neves cirkuszművészek is osztoznak, mint a Váradi ugrócsoport tagjai, a szovjet Kurdo-cso- port levegőakrobatái, Jule és Buba, az NDK-beli bohócpár. Felvonulnak a hazai fiatal artistageneráció legjobbjai is: az 5 Pinocchio excentrikus akrobaták, a 2 Villo rúdegyensúlyozók és a 3 Astorelly gumiasztal-akrobaták. Két és fél hónapi szünet után ismét tapstól hangos a megifjodott új Fővárosi Nagycirkusz. Mészöly Gábor Képeinken jelenetek az új műsorból. Jubileumot ünnepelnek az artisták, a bohócok, az akrobaták: tíz esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Városligetben az új Fővárosi Nagycirkusz. E jeles évfordulót mi mással is köszönthetnék a cirkuszművészek, mint — természetesen — új, ünnepi produkcióval. A „Jubileumi gálaműsor’”-! december közepe óta láthatják a nézők, akik ugyancsak kellemes születésnapi ajándékot kaptak: a cirkusz kívül-be- lül alaposan megfiatalítva várja a nagyérdemű közönséget. A belépőt kedves meglepetések is fogadják a felújított épületben. Az emeleti előcsarnokban például — január közepétől — plakátkiállítás idézi fel az elmúlt tíz esztendő legnagyobb sikereit. A régi plakátok megany- nyi forró hangulatú estére emlékeznek, hiszen a tíz év alatt olyan világhírű társulatok mutatkoztak be itt a porondon, mint a Moszkvai Nagycirkusz, az NDK-beli Aeros és a csehszlovák Humberto Cirkusz, a nyugatnémet Hagenbeck- és Busch- Roland Cirkusz, s fellépett a kupola alatt a Mongol Állami Cirkusz, a párizsi jégre- vű és a svéd Trolle Rodin vízicirkusz is. S mennyi világsztárnak tapsolhatott a közönség?! A plakátokon a manézs megannyi csillagának neve: Jurij Averino szovjet illuzionista; az amerikai Dóval, a londoni akrobata-világbajnokság háromszoros magasdrótgyőztese; Los-Alamos, a nyugatnémet késdobáló; az amerikai Ring- ling Cirkusz jelenlegi csillaga, az NDK-beli Ursula Bätscha 10 idomított jegesmedvéjével; a 3 Riwels. A magyar cirkuszművészet világhírű kiválóságai is gyakran felléptek a tíz év során a Fővárosi Nagycirkuszban. A plakátok olyan neveket hirdettek, mint Rodolfo bűvész, az Eötvös zenebohócok, Donnert Károly 9 tigrisével, Komlós Sándor és oroszlánjai. A tíz évvel ezelőtti kapunyitás óta a közönség 38 műsort láthatott az új Fővárosi Nagycirkuszban s e produkciókban összesen 547 számnak tapsölhatott. Az egymást követő műsorok sikerét egyébként' mi sem bizonyítja jobban, V mint az a tény, hogy a Fővárosi Nagycirkusz az ország leglátogatottabb szórakoztatőiotézmé- nye: a tíz év alatt “8 millió néző ülté körül a porondot, ahol évente mintegy 450 előadást tartanak. Többnyire zsúfolt nézőtér előtt. A rengeteg előadás és a sok millió néző persze „nyomokat” hagyott az épületen. Ezért minden év őszén néhány hétre bezárta kapuit a Fővárosi Nagycirkusz, hogy a szükséges javításokat elvégezhessék. Tavaly október 1-én azonban a szokásosnál hosszabb időre került ki a tábla a főbejárathoz: Tatarozás miatt zárva. A cirkusz rajongóinak ezután két és fél hónapot kellett várniuk a jubileumi kapunyitásra. A felújítást türelemmel vészelték át. hiszen a tősgyökeres cirkusz- látogatók jól emlékeztek arra, hogy vártak már ennél hosszabb ideig is. Amikor az új Fővárosi Nagycirkusz épült. A mai épület hélyén ugyanis öreg, favázas, bádoglemezzel borított csarnok állt, amely valamikor a Beketow Cirkusz nevet viselte, s később a Fővárosi Nagycirkusznak adott otthont. A rozzant épületet azonban 1965-ben — éppen hetvenéves volt akkor — le -kellett bontani. Az artisták és a nézők a „Búcsúzik a cirkusz” műsorral köszöntek el a kiérdemesült csarnoktól, majd helyüket az építők vették át, s több mint öt évig dolgoztak a Városligetben: ledöntötték a régi épületet, azután olyan modern, beton-üveg cirkuszt emeltek a helyén, amely világviszonylatban is elismerésre méltó. S ezzel 1971. január 14-én megnyithatta kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz. A mostani két és fél hónapos szünet alatt a tízéves épület új köntöst öltött. A homlokzat elszennyeződött üvegtáblái helyére hatalmas új ablakok kerültek, s megszépült a külső világítás is. Az üvegtáblák között 31 függőleges fényoszlop kapott helyet, s az oszlopokba a cirkusz hét világosítója 1892 színes izzót szerelt, hogy káprázatos futófény fogadja a látogatókat. Odabent is megfiatalodott minden. Újra festették az előcsarnokok falait, a büféket, a ruhatárakat, s a nézőtér 1833 ülését is. De a porond sem maradt a régi. A 13 méter átmérőjű porond Taurus-gumiszőnyeg borítást kapott, s ezzel végérvényesen száműzték a ma- nézsből a kellemetlen, olykor a közelben ülő nézőket is „ellepő” fűrészport. Cirkuszjubileum Edison nyomában Ma, a sztereofonikus lemezjátszók és magnetofonok korában nehéz elképzelni, hogy alig több, mint 100 éve, 1877-ben a kezdetleges hangerősítő berendezés milyen nagy szenzációt keltett. A találmány, a fonográf Edison telefontechnikai kísérletei nyomán született meg. A készülék bemutatása alkalmával egyesek arra gyanakodtak, hogy hasbeszélő van elbújtatva valahol a közelben. Egyébként Edison sok találmánya közül ezt kedvelte a legjobban, de itt követte el egyik nagy balfogását is. A fonográf ugyanis hengereken rögzítette a hangrezgéseket; ez a megoldás azonban nem versenyezhetett a később általánosan elterjedt gramofonokkal. De Edison, aki a fonográfok gyártására vállalatot alapított, csak 1915-ben fogadta el a jobb technikai megoldást, és tért át a hengeres hangrögzítésről a lemezesre. Edison első találmánya egy szavazatszámláló készülék, amely tulajdonképpen egy módosított távíróberendezés volt, amelyet egyébként többféle változatban, egyre jobb vezetékkihasználással állított elő. Ö alkotta meg az első szénmikrofont is, amely — más áramköri elemeknek a bevezetésével alkalmassá tette Bell találmányát, a telefont, a széles körű alkalmazásra. E témában munkatársa volt a magyar Puskás Tivadar. Valóban \ korszakalkotó műve azonban a villamos világítási rendszer kidolgozása és a gyakorlatba való bevezetése volt, - és az első erőmű megépítése. Edison és munkatársainak az érdeme a viszonylag tartós, kis fogyasztású izzólámpa és a jó hatásfokú áramfejlesztő és áramelosztó berendezés kidolgozása is. Sokáig lehetne még sorolni Edison találmányait — hiszen haláláig másfél ezret szabadalmaztatott: legtöbbjük némileg modernizált formában ma is él. Tudomány — technika Hogyan őrzi a ruha a lest melegét? (MTI Külföldi Képszolgálat) A korszerű élettan megfogalmazásában az öltözködés célja az, hogy a környezet változó hőmérséklete közepette segítse megőrizni szervezetünk belsejének állandó, egyenletes melegét. Ez nem kis feladat, hiszen a levegő hőmérséklete nyáron elérheti a 35—40 fokot, télen pedig 25—30 Celsius-fokkal is a fagypont alá süllyedhet. Szervezetünk, belső szerveink, sejtjeink azonban csak bizonyos szűk határok között ingadozó hőmérséklet esetén működhetnek zavartalanul. Az élő szervezet sejtjeinek működése állandó hőtermeléssel jár. A fölösleget a szervezet — mint valami élő radiátor — folyamatosan', egyidejűleg többféle módon is leadja, ilyen például a közvetlen hővezetés. A bennünket körülvevő levegő* rossz hővezető, de ha testünk hideg fémmel vagy kővel érintkezik, gyorsan hűl és sok hőt vesztünk. De veszíthetünk hőt áramlással és sugárzással is. Amikor a környezet hőmérséklete 20 Celsius-fok alá száll, akkor a helyesen megválasztott ruházatnak kell megteremtenie testünk egészséges mikroklímáját! Az eszményien jó ruházatnak a hidegben meg kell őriznie a test hőmérsékletét, melyben pedig nem szabad megzavarni a hőleadást, az izzadság elpárolgását. Egy kutató 10 fok hőmérsékleten megmérte az egyes ruharétegek között található levegő hőmérsékletét, hogy megállapítsa: e rétegek mennyire őrzik meg a test melegét. Ügy találta, hogy a bőr és a gyapjúing között 32,7 Celsius-fokos a levegő. Ha föléje egy leninget húz, az még megtart 25,7 Celsius- fokot. A lening és a mellény között 24,4, a mellény és a zakó között 23,1, közvetlenül a zakó fölött 21,8 Celsius- fokos a hőmérséklet. A mérések azt is megállapították, hogy az a ruhaanyag őrzi meg legjobban a test melegét, amelyben legtöbb a rossz hővezető levegő. Ilyen például a gyapjúflanell. Az élettani ismeretek birtokában a korszerű textil- és műanyagipar a hagyományos gyapjú-, gyapot- és lenszálak, valamint a szintetikus szálak kombinációiból minden évszakra igyekszik megteremteni a célnak leginkább megfelelő, könnyű, tartós, könnyen tisztítható, egészséges ruházatot. Különösen fontos igény ez a szabadban végzett fizikai munka esetén, mint például a képen látható hídépítésnél. Egészség — higiéné Mikor jó a fűtés? A lakások és a munkahelyek fűtésekor mindig olyan „mikroklíma” megteremtésére törekszünk, amely az embernek jó közérzetet, komfortérzetet biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé-kevés- bé egyenletes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan elvezetésére és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű „felfűteni”, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 Celsius-fok "között érzi jól magát, ez jelenti számára a „komfortzónát”. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kel; beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékleten már erősen kimelegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Műhelyekben, szerelőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12—18 Celsius-fok közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyzókban kb. 24 Cel- sius-foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegségek kialakulásában általánosan ismert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkai kevesebben vannak tisztában. Any- nyit mindannyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen elbágyadunk, elál- mosodunk. csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt, bizonyos munkakörkben veszélyes is lehet. Amikor pedig kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyenletes hőelosztás. A lakószoba fűtése például akkor igazán jó, ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több. mint 2—4 Celsius-fok, a hő- mérsékleti napi ingadozása pedig nem haladja meg a 3—6 Celsius-fokot. Az említett követelményeknek az etázs-, ,a központi és a távfűtés felel meg legjobban. A gázkonvektorok is jól szabályozhatók, helyes üzemeltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőelosztást biztosítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteorológiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a „komfortklíma” követelményeinek. A térbeli hőeloszlás is kevésbé egyenletes, azaz a kályha körül mindig jóval melegebb van, mint a szoba távolabbi sarkában. Kedvező viszont, hogy a cserép hosz- szú időn át képes tárolni a hőt. Jól kezelt cserépkályhával ,a hőmérséklet nagyobb napi ingadozásai elkerülhetők. A vaskályha igen gyorsan felmelegszik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget. amíg a fűtőanyag ég. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttérbe szorul. A jó körérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott. ahol a fűtőtest felületi hőmérséklete 80 Celsius-fok fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelenlevő por pör- kölődik. ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság, a köhögési inger és a szomjúság. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel, vagy egyszerűen kevés víz folyamatos párologtatásával lehet segíteni. Etázs-, központi és távfűtésnél káros égéstermékekkel gyakorlatilag nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermék maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól függően — megadott időközönként tisztítani kell. Ugyanilyen fontos az előírásoknak megfelelő kezelés, a helyes tüzelési technika. Az olajkályhákat és gázkonvektorokat minden fűtési idény előtt célszerű szakemberrel megvizsgáltatni. A zárt, fűtött helyiségekben előbb-utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxidtartalom, az emberek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről különböző szennyező anyagok -kerülnek a légtérbe. A levegő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodunk. Télen a külső és a belső hőmérséklet között meglehetősen nagy " a különbség, ezért a szükséges légcseréhez ilyenkor néhány perces szellőztetés is elegendő.
