Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
Üveggyári kommunisták Beszámolók után, tervkészítés közben Mérlegen a gazdasági perek Interjú dr. Várnai Péterrel, a megyei bíróság elnökhelyettesével Napjainkban az érdeklődés középpontjába kerültek a gazdasági kérdések. Gyakran esik szó a szerződési fegyelemről, a határidők megtartásáról, a minőségről, a szavatossági igényekről, s nem utolsósorban a gazdasági bírságról. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények peres és peren kívüli ügyei a megyei bíróság gazdasági kollégiumához tartoznak. Vezetője dr. Várnai Péter, a megyei bíróság elnökhelyettese. Több mint 24 éve foglalkozik az ilyen jellegű jogvitákkal. Korábban a döntőbizottság, majd a gazdasági döntő- bizottság elnöke volt. Arra kértünk választ, hogy a korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve „ múlt évben hogyan alakultak a gazdasági perek? Hosszú-e az út, amíg a mezőgazdaságból, a háztartásból érkezők igazán ipari munkások lesznek? Erről is beszélgettünk az Orosházi Üveggyár MSZMP üzemi bizottságának titkárával, Tarján Józseffel, ö már 1961- ben a gyár alapjainak lerakásánál itt volt. Nyomon követte az építés, a munkástoborzás, a termelés megindulásának minden nehézségét. Úgy mondja, hogy nem volt könnyű, míg ez a mai gárda összeverbuválódott. Talán öt szakember volt csak a kezdeteknél, aki az üveggyártáshoz is értett. S mi szólt mégis az üzemtelepítés mellett? A gázmező energiája, a gépesített mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatása, s az, hogy a konzervipar errefelé igényli leginkább az üveget. A munkássá “válás folyamata pedig még a mai napig sem fejeződött be teljesen. A 3 ezer 200 dolgozóból, több mint 1400 ingázó, „kétlaki munkás”, itt az iparnak termel, otthon a háztájival az élelmiszer-gazdaságnak. II konkrét viszonyokra alkalmazni A gyár alapvető gazdaság- politikai céljait a dolgozók többsége általában ismeri, megérti, jónak látja. A problémák ott és akkor kezdődnek, amikor ezeket az általános célokat, követelményeket az üzemi, a közvetlen munkahelyi viszonyokra és körülményekre kell alkalmazniuk. És itt a politika, a tudati nevelés óriási jelentősége, hogy ez a ráhatás sallangoktól, formalizmustól, bürokratizmustól egyre inkább távolálló legyen, mert csak így eredményes. Ezt igazolják a pártbeszélgetések is. Nem új forma ez az üveggyárban. Tulajdonképpen a tagkönyvcserék idejétől számítják a kezdetét. Akkor is megnyíltak, őszintén mondták el véleményüket a kommunisták, s azóta is majd minden beszámoló taggyűlés előtt. Rendszerré, hagyománnyá vált a beszélgetés a párttagok és a vezetőség között; önértékelés, vita, bírálat ez az irányításról, önmagukról. Az egyes termelő üzemek munkakörülményei még ma sem a legideálisabbak. A hutákban például nyáron 50—60 Celsius-fok a meleg, az ola- josforma-kenésnél káros hatású gázok keletkeznek, nagy a zaj, s mindez bizony megviseli az embereket. Hiába a jó kereset, cserélődnek a munkások, évente 5—600-an mennek, de jönnek helyükbe mások. A gyár vezetői azonban nem ülnek tétlenig, megpróbálják javítani a feltételeket, átszervezni, köny- nyíteni a munkát. A kemencék mellett kondicionálószobákat rendeztek be, ahol néhány percre friss levegőt szippanthat, hideg szódát ihat, felfrissülhet a dolgozó. Az automatika azonban maga mellé szögezi irányítóját, nem sok lazítást enged. Egy kis figyelmetlenség már bérveszteséget jelent a gépkezelőnek is. így ösztönöz együtt a jobb munkára, az öntudat és az anyagi juttatás. „Ők a mi neveltjeink” Négyszázhatvan párttag, húsz alapszervezetben: ők valósítják meg az üveggyár pártéletét. A tagság 70 százalékát itt vették fel a kommunisták soraiba, „ök a mi neveltjeink” — mondja a pártbizottság titkára. Sokan jöttek mozgalmi múlt, tapasztalat nélkül, többen még szakszervezeti tagok sem voltak. Most 94—95 százalékos a szervezettség. Azt is meg kellett értetni az emberekkel, hogy kommunistának a taggyűlésen a helye, akkor is, ha bejáró, és műszak után azonnal indul az autóbusza. Próbálkoztak „vízszintes” szervezéssel; a párt- szervezetek a műszakokra énültek. Ez a forma nem vált be, hiába volt közös a munkaidő, a különböző üzemrészek gondjai nem azonosak. Ma már üzemenként dolgozik a húsz alapszervezet, ez a koordináció biztosabb alapja a politikai munkának. Hosszú meggyőzés eredménye a tömegszervezetek megvalósult pártirányítása. Vannak pártonkívüli tömegszervezeti vezetők is, akik kezdetben nehezen értették a számonkérés, beszámoltatás, vagy tájékoztatás minéműsé- gét. Most már tudják, érzik a jelentőségét, ezt állapították meg az elbeszélgetéseken, az álapszervezeti beszámoló taggyűléseken is. Általános vélemény, hogy a bizalmirendszerrel közelebb került a szakszervezeti vezetés a munkásokhoz. Közvetlenebb a kapocs a gazdasági irányítók, s a beosztottak között. Márciusban például a műszakrendszerhez igazodva találkoznak majd a gyár gazdasági, politikai, társadalmi vezetői a bizalmiakkal, a művezetőkkel. Gyári szinten tájékozódnak a pártkongresszus határozataiból adódó feladatokról, a gyár távlatairól. Közvetlenül a vezetőktől hallanak mindent, s ez a politikai munka fontos mozzanata. g valóság tükrözése Néhány formális elem ebben a jól működő politikai mechanizmusban is felbukkan, hogy ezen változtatni kell, tudják jól mindnyájan. Főként a tájékoztatásban sok a láncszem, amíg az információ a vezetőktől a munkásokig jut. A pártcsoportmunka színvonalának emelése,- javítása sokat változtathat ezen. A pártcsoportok 76 százalékával elégedettek a kommunisták. A beszámoló taggyűlések előtt ők elemezték mélyrehatóan a beszélgetéseken vitatott kérdéseket. A pártcsoportvezetők tájékoztatására, segítésére eddig is, de ezután még jobban ügyel a pártbizottság végrehajtó bizottsága. Fórumot rendeznek számukra évente két alkalommal. A gazdasági, politikai kérdésekről, negyedévenként nekik szóló kiadványt kapnak. A beszélgetések tapasztalatait, a beszámolókon elhangzottakat csak a jelen, s a jövő összefüggéseiben érdemes vizsgálni. A tagság 37 százaléka szólalt fel a taggyűléseken. Többségük a párt belső életéről mondta el véleményét. A sok fontos téma közül néhány: mindenhol központi kérdésként szerepelt a pártcsoportok munkájának színvonala, sokakat foglalkoztatott a marxista politikai képzés, hiszen csak akkor tudnak megfelelni a párttagok példamutató, tudatformáló szerepüknek, ha ők maguk is felkészültek és képzettek. Többen szóltak a pártfegyelemről. Nem azért, mert baj van vele, hanem a magasabb követelmények érvényesítése miatt. A párttagság magáénak érzi a gyár gondját, baját. Ha dicsér, vagy bírál, nem kívülállóként teszi, hanem úgy, mint aki okozója a hibának, s részese az eredményeknek is. Vegyenek mindent észre az emberek, tegyék szóvá — biztatják őket vezetőik is —, de nem mindegy, hogy hol és mikor. Megalapozott véleményükről, a gazdasági vezetés se mondhat le. Ez fontos záloga a további sikereknek, a munkások aktív részvételének a kitűzött célok megvalósításé bán. Bede Zsóka — A múlt évben lényegesen csökkentek a gazdasági perek megyénkben. Ez a folyamat, több éve tart, s nemcsak nálunk, hanem országosan is a csökkenés a jellemző. Véleményem szerint azért, mert korábban kötelező volt a szerződések megkötése és ,az igények érvényesítése, napjainkban ez csupán néhány területre szűkült le. Gazdasági életünk egyik jellemzője, hogy a feleken — azaz a vállalatokon. a szövetkezeteken, a különböző társulásokon — múlik, hogy kötnek-e szerződést, vagy nem. Az utóbbi években inkább az adásvétel, a raktári vétel került előtérbe. Különösen azok a szállító vállalatok vonakodnak a szerződések kötésétől, amelyek előnyösebb helyzetben vannak, vagy például hiánycikkeket gyártanak. — Milyennek tartja a szerződési fegyelmet? — Nem kielégítő. Nagyon gyakran ,a jogos igényt sem érvényesítik — Miért? — Elsősorban azért, mert a gazdálkodó szervek nincsenek rákényszerülve, hogy kötelezően éljenek a jogos igényük érvényesítésével. Közrejátszik ebben az is, hogy nem akarják egymást .bántani”. Itt van például az élelmiszer-kereskedelem, ahol gyakran előfordul, hogy a kifogásolható árut — péksüteményt, kenyeret — is átveszik. Minőségi kifogásaikat azonban nem érvényesítik a sütőiparral szemben. Kölcsönösen elnézik egymásnak a szerződésszegést. — Ki látja ennek a kárát? — Nyilván a vevő. Hadd éljek egy másik példával fs. Ha a lakást minőségi hibával veszi át a beruházó, ezt az állampolgár sínyli meg. De, van más következménye is. Ha nem érvényesítik a minőségi kifogásokat, vagy a határidők meg nem tartása miatt nem lépnek föl, ez nyilván nem kényszeríti az ipart a jó minőségű munkára és a határidők megtartására. — A kereslet egyes termékekből még most is nagyobb, mint a kínálat. A több csatornás termékforgalmazás lehetősége nem mindenütt párosul a- belföldi kínálat megfelelő növekedésével. Egyes vállalatok kedvező pozícióba kerültek. Előfordul-e a gazdásági erőfölénnyel való visszaélés? — A szállító vállalatok egy része csak az egyoldcil úan kialakított, saját anyagi érdekeit szem előtt tartó feltételek elfogadása esetén köt szerződést. Előfordul, hogy a gazdasági erőfölényben levő vállalatok nem hajlandók vállalni a folyamatos szállítást, illetve a megfelelő szállítási ütemezést. Ennek következtében a megrendelőknél termelési bizonytalanság következik be, időnként pedig termeléskiesés. Való igaz az is, hogy a szállító vállalatok áltai kialakított blanketta szerződések jelentős része tartalmaz indokolatlan előnyt célzó kikötéseket is. — Az erőfölénnyel való visszaélésnek milyen esetei fordultak elő? — A nagykamarási Ságvá- rl Termelőszövetkezet azért indított kártérítési pert a kereskedelmi szövetkezeti vállalat ellen, mert a szerződésileg lekötött 76 hektáron termelt makói vöröshagymának csak egy részét vette át, ugyanis nem volt iránta kereslet. Az átvétel elhúzódása és meghiúsulása következtében a termelő- szövetkezetnek több mint 2 millió forint kára keletkezett. A hízott baromfi átvételénél is tapasztalható volt. amikor a baromfifeldolgozó vállalat ,az átvételi határidőket nem tartotta meg, s az exportlehetőségek csökkenése miatt a minőségi követelményeket a szerződési kikötéseken felül fokozta. — Van-e az ilyenfajta „erőfölénynek” valamilyen ellenszere? — A monopólhelyzetben levő vállalatok erőfölényét a jog eszközével még nem sikerült letörni. A kiszolgáltatott vállalatok éppen ezért különböző társulásokat hoztak létre. A cipőnagykereskedelmi vállalat nevében a Debreceni Cipőnagykereskedelmi Vállalat köt szerződést és diszponálja az árut a többi nagykereskedelmi vállalatnak. Megyénkben ilyen lépés a hízott baromfi értékesítésében történt. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat előnyös helyzetének kiegyenlítésére a Körösvidéki Tsz-Szövetség szervezésében az idetartozó termelőszövetkezetek a. füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-t bízták meg az értékesítési szerződés megkötésével és érdekeik képviseletével. — Előfordult-e, hogy éppen az előnyös helyzetből a huzamosabb ideje fennálló termelési, együttműködési és kereskedelmi kapcsolatot indokolatlanul megszakították volna? — A közelmúltban egyetlen egy per foglalkozott olyan esettel, .amikor a vállalat a huzamosabb ideje fennálló termelési-együttműködési kapcsolatát a kereskedelmi vállalattal meg akarta szakítani. Az Orosházi Vas- és Műanyagipari Szövetkezet nem .akart szerződést kötni automata poharak, valamint kávékeverő kanalak szállítására, mert _az alapanyag ára állandóan változott és új gépsort állítottak üzembe, hogy nagyobb jövedelmet biztosító terméket állítsanak elő. Az Amfora Üveg-, Porcelán.-, Kerámia-, Műanyag Kereskedelmi Vállalat viszont azért kérte „ szerződés létrehozását, mert enélkül a már beszerzett és felállított automaták üzemeltetését nem tudta volna biztosítani A per során a bíróság a minisztérium tájékoztatása alapján megállapította, hogy a továbbiakban az alap- nyag beszerzési ára jelentősen nem fog emelkedni. A feleket felhívta a szerződés- kötésre. A szerződést, ezután meg is kötötték. — Mi a helyzet a Startozásokkal? ' — Előfordul, hogy egyik gazdálkodó egység tartozik a másiknak. Általában ezt megfelelően és időben rendezik is. Ám nem egy esetben a tartozások visszafizetése problémát okoz. sőt, bizonyos manipulációk is előfordulnak. Az egyik termelő- szövetkezetnek év végén nagyon kellett a péijz, hát papíron eladta a kukoricát, az ÁFÉSZ-nak. Ezt a kukoricát később feláron visszavásárolta. Ez az ügy gazdasági bírsággal zárult. — Nyilván, az ilyesmi a jogtalan haszonszerzés miatt történik. Mi a mozgató rugója az ilyenfajta manipulációnak? — Az, hogy jobb eredményt akarnak felmutatni, s így több nyereséget és nagyobb prémiumot tudnak, osztani. Feltárás esetén ilyenkor kerül sor a gazdasági bírság kiszabására . — A gazdasági bírság azonban az egész kollektívát sújtja. — Természetesen, a kiszabott bírság rontja az éves eredményt, vagyis kevesebb lesz a nyereség, a prémium. A vezetőket a bírság kiszabása után a felügyeleti szerv felelősségre vonja és a jogtalan javadalom visszafizetésére kötelezheti. — Mi az oka annak, hogy az elmúlt években csökkent a gazdasági bírságok száma? — Egyik okát abban látom, hogy az indítvány tevésére kevés szerv jogosult. Például a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság feltárja ,a jogtalan haszonszerzés tényét, de. csak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság indíthatja meg a pert a bírság kiszabására. Továbbá az is. hogy a jogosultak sincsenek kellőképpen érdekeltté téve. Sőt. a nagyobb összegű bírság elvonása az ágazatra és a megyére is kihatással van, mivel a bírságot a Pénzügyminisztériumhoz kell befizetni. A gazdasási perek jelentős része több millió forint perértéket képvisel. — Lapunkban is szóvá tettük. hogy néhány község TÜZÉP-teiepérőj hiányzik a tégla, holott a gyárban sok halmozódott fel. — Ebből peres ügy is volt. Két község ÁFÉSZ TÜZÉP- telepe nem kérte a szállítást, ugyanakkor a gyárban valóban volt elég sok belőle. Az ügy mögött az állt, hogy noha megkötötték a szerződést, a TÜZÉP nem szállította a téglát a telephelyre. A kényelmesebb utat választotta A megrendelők a TÜZÉP-néi befizették a tégla árát. utána elmentek a téglagyárba és elszállították. A TÜZÉP csak a saját hasznát tette rá. — Mit tud tenni ilyen esetekben a bíróság? — A gazdasági életben jelentkező rendellenességeket a bíróság nem tudja megoldani, véleményem szerint nem is ez a feladata. Per esetén azonban olyan ítéletet hoz, hogy a hátrányok ott csapódjanak le, azoknál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, melyeknél korábban a jogosulatlan haszon jelentkezett. A bíróságok minden esetben a népgazdasági érdekek, a jogpolitikai elvek és a jogszabályok figyelem- bevételével hozzák meg a döntésüket. Serédi János Energiatakarékos fűtési rendszer Régi gondja a távfűtéses lakásokban élőknek: a fűtőtestek nem szabályozhatók', ha túl meleg a lakás, csak szellőztetéssel érhető el a kívánt hőmérséklet. Ezt a pazarlást hivatott megszüntetni az úgynevezett átkötőszakaszos, egycsöves fűtési rendszer, melynek kialakításában a Csőszerelő-ipari Vállalat és a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár mellett részt vállalt a Budapesti Műszaki Egyetem és a Veszprémi Vegyipari Egyetem egy-egy tanszéke is. Az új fűtési rendszer előnye, hogy az egyes lakásokban helyileg is szabályozható a fűtőtest. A csőrendszer módosítása mellett speciális szelep gondoskodik a kívánt hőmennyiség biztosításáról. A szelep — mely a MOFÉM termékkorszerűsítő törekvéseinek egyik' eredménye — 12 fokozatra állítható és fokozatonként megközelítően fél Celsius-fok változást eredményez. Emellett a rendszer természetesen magába foglalja az egycsöves fűtési rendszerek eredeti előnyös tulajdonságait, vagyis kevesebb anyagot igényel, s jóval rövidebb idő alatt ösz- szeszerelhető, mint a kétcsöves fűtőrendszerek. Alkalmazásával jelentős energia takarítható meg: az előzetes számítások, valamint a kísérleti lakásokban végzett megfigyelések alapján az egy lakás egyévi fűtéséhez szükséges földgáz mennyisége a jelenlegi 1330 köbméterről 1250-re, vagyis mintegy 6 ^százalékkal csökken. Az említett előnyös tulajdonságok indokolják, hogy 1981-től minden iparosított építési móddal készülő — így elsősorban házgyári — lakóépületbe kötelezően ezt az energiatakarékos fűtési rendszert szerelik be. Fotó: Martin Gábor IFJÚ MUNKÁS
