Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JANUÁR 18., VASÁRNAP Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Henismeretírás, közélet Merésznek tűnhet az állítás, de ez a kettő nem lehet meg egymás nélkül. Nem lehet a közéletben igazán és hasznosan cselekvő ember az, aki nem ismeri a helyet, ahol él és dolgozik, akiben nem munkál a lokálpatriotizmus, mely után magyarázatként — azt hiszem — nem kell már odaírni, hogy „a jó értelemben vett”. Nagy érzés, ez, roppant nagy erő, és a közélet embere, ha nem szereti városát, faluját, nem lehet a közélet embere, viseljen bár erre utaló funkciókat, vagy legyen csupán névtelen közkatona. A helyismeret pedig nemcsak a jelen ismerete, nemcsak annak „napra kész” tudása, hogy mit ad a gyár, a téesz, hogy milyen a tantestület az iskolában, hogy ki a vezető a népfrontklubban ? Sokkal több ennél. A hely ismerete: múltjának, jellemző eseményeinek ismerete; a tudat, hogy a jelenben ott van a múlt, és nem élheti jól a jelenét az, aki az odavezető útról mit sem hallott, nem lát be az események színfalai közé és mögé, akinek sze- mére-gondolkodására ellenzőt rak az ismeretek szűk határa. Mi több, aki csak így lát, az a jövőjéről sem tudhat közhelyeknél többet. Itt és így találkozik tehát a honismeretírás és a közélet. Mert az előbb említett helyszeretet, lokálpatriotizmus, ha egyszer megkapaszkodik az emberben, tovább is terjeszkedik. Rájövünk, hogy a hely része a tájnak, ahol életünk java idejét eltöltjük, hogy a táj az országnak, melyet szeretni, érette élni, dolgozni a cselekvő közéletiségnek része, és úgy is mondhatjuk, hogy hazafi- ság. És, hogy ebből az ösztönös érzésből mikor válik tudatos, szocialista hazafiság: embere válogatja. Honismeretírásunk ezen a tájon az elmúlt századra visszatekintve is jelesnek mondható. Haán Lajos száztíz évvel ezelőtt 68 Békés megyéről szóló könyvet jegyzett fel, mint a kor fontos honismereti műveit, a legutóbbi bibliográfia pedig 519-et ismertet, olyan változatosságot tükrözve, mely az érdeklődés és kutatás kiterjedését bizonyítja. Van tehát miből meríteni, gazdag a lehetőség arra, hogy megismerjük szűkebb hazánkat, az itt élt és élő embereket, életüket, munkájukat. Hogy tájékozódva kapcsolódhassunk be a közélet áramába, hozzáadva tudásunkat, szívünket azok tudásához és cselekvő szeretetéhez. akiknek ugyanúgy nem közömbös, hogy honnan hová érkezünk, merre megyünk, hogyan szolgáljuk jól a köz javát. Üzemeiket becsülő munkások, falujukat ismerő parasztok, tanítók, tanárok, történészek és orvosok, valamint mások életének elválaszthatatlan része lett a honismeretírás, a kisebb-na- gyobb közösségek történetének felkutatása, rendszerezése, megőrzése. Amit tesznek, nem hiábavaló, fáradozásuk értékeit nem lehet elégszer hangsúlyozni a legkülönbözőbb helyeken, ahol olyan emberek gyűlnek össze, akik adni is akarnak ennek a társadalomnak, nemcsak kapni tőle. Sass Ervin Magyar kulturális hetek, kiállítások külföldön Ezekben a hetekben alakulnak, illetve nyernek szerződésekben is rögzített formát a magyar kultúra értékeinek nemzetközi megismertetését szolgáló idei elképzelések a Művelődési Minisztériumban. Az államközi kulturális egyezményekben foglalt terveknek megfelelően számos, több művészeti ágat érintő rendezvénysorozatot szerveznek külföldön, s magyar kiállítások, filmhetek, vendégjátékok jelzik jelenlétünket a világban, adnak valós képet az érdeklődőknek a szocialista Magyarországról. A kulturális kapcsolatokban egyik legfontosabb törekvés 1981-ben, hogy világszerte hozzájáruljanak a Bar- tók-centenárium méltó megünnepléséhez. Igen sok országban készülnek megemlékezni a zeneszerző születésének 100. évfordulójáról, s ehhez magyar előadóművészek, szólisták, együttesek is segítséget adnak majd. Az Operaház művészei például részt vesznek a Prágában és a Duisburgban rendezendő Bartók-fesztiválon, a Magyar Rádió és Televízió szinfoni- kus zenekara a Szovjetunióban, Jugoszláviában, s több nyugat-európai országban, az Állami Hangversenyzenekar pedig Pozsonyban, Bécs- ben, Svájcban és Olaszországban tolmácsol Bartók- mű veket. A tavasszal és őszszel sorra kerülő duisburgi fesztiválon, továbbá Prágában és Olaszország nagyvárosaiban az év során szinte a teljes életművet bemutatják'. gyakran magyar vendégkarmesterrel. Emellett több mint ötven országba küldünk Bartók életét, munkásságát szemléltető, eredeti dokumentumokat is tartalmazó kiállításokat. A külföldön sorra kerülő kulturális rendezvények közül jelentősnek ígérkezik a koppenhágai magyar hét április végén, itt egyebek között a kortárs hazai kisplasztikát, valamint Korniss Péter fotóművész képeit bemutató kiállítással, a Liszt Ferenc kamarazenekarral, több hangszeres szólistával és új magyar filmekkel találkozhatnak az érdeklődők. Palermóban ugyancsak magyar kulturális hetet rendeznek, amelynek programjában az Állami Népi Együttes és a Győri Balett fellépése, népi iparművészeti kiállítás, Csontváry életét bemutató dokumentációs kiállítás, és magyar filmhét szerepel. Ősszel magyar filmhetet is rendeznek az osztrák fővárosban, s filmművészeti bemutatósorozatot tartanak Belgiumban, az Egyesült Államokban és Japánban is. Mintegy 200 kiállítást küld Magyarország külföldre, a múzeumi jellegű vendégkiállítások közül Hunok, germánok', magyarok című, tavaly az NDK-ban nagy érdeklődést keltett reprezentatív történelmi bemutatót ezúttal a bolgár és a lengyel közönség tekintheti-meg. A „Nyolcak és aktivisták” című, a magyar avantgarde fejlődését illusztráló tárlat anyagát Finnországban és Svédországban állítják ki. Most válogatják a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből azokat á műveket, amelyek a XVIII. és XIX. századi festészetünkről négy japán város közönségének adnak majd áttekintést. A kulturális csereegyezmények alapján ez évben több együttes látogat Magyarországra. Júniusban a mexikói ifjúsági kórus érkezik1 Budapestre, a nyáron a Roland Petit-balettet várják Marseilles-ből, s vendégeink között lesz a Moszkvai Állami Filharmonikusok, a Drezdai Filharmonikusok zenekara, valamint a Moszkvai Drámai Színház. Számos előadóművész érkezik a világ minden részéről a júniusi — a Bartók-centenárium jegyében megrendezett — interfó- rumra, és a szeptemberi Liszt—Bartók nemzetközi zongoraversenyre is. Az idén is megrendezik a szovjet filmek fesztiválját, emellett bemutatósorozatot tartanak az olasz, a japán, az indiai, a mexikói és az egyesült államokbeli filmművészet alkotásaiból. Júniusban Budapesten nemzetközi kisplasztikái kiállítást rendeznek, amelyre mintegy 30 országból várnak műalkotásokat. Eredményes évet zártak a takarékszövetkezetek Békés megye takarékszövetkezetei 1980-ban • is nagy gondot fordítottak üzlethálózatuk fejlesztésére, korszerűsítésére. A megyében ösz- szesen 52 egység működik. A 76 településből 68 községben és egy városban (Szarvason) veheti igénybe a lakosság a takarékszövetkezetek pénzügyi szolgáltatásait. Űj ki- rendeltség nyílt Csárdaszálláson. Tavaly adták át rendeltetésének a szeghalmi járási takarékszövetkezet köz- pohti üzletházát, Kötegyán- ban és Biharugrán új épületben fogadhatják ügyfeleiket a kirendeltségek dolgozói. Az elmúlt év végén a takarékszövetkezetek 86 ezer 500 tagot számláltak és több mint 11 millió forint összegű részjegyet tartottak nyilván. A betétgyűjtés 1980- ban rendhagyó módon alakult. Kezdetben lassú növekedés volt a jellemző. Végül is azonban a tervezett 87 millió forint helyett 138 millió forintot helyeztek el a tagok. Ezzei ,a takarékszövetkezetek már egymilliárd 133 millió forint összegű betétállományt kezelnek Békés megyében Tavaly egyébként 14 ezer új betétes jelentette be takarékossági szándékát. A lakosság hamar megkedvelte a nemrégen bevezetett új betétformát: takaréklevél útján közel 10 millióval növekedett a betétállomány. Hasonlóképpen nagy az érdeklődés a legújabb szolgáltatás, az átutalási számla iránt. A takarékszövetkezetek a kölcsönzést a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően végezték. 1980-ban 19 millió forinttá: több kölcsönt folyósítottak, és 26 ezer tagnak összesen 235 millió forint összegű kölcsönt adtak különböző célok megvalósítására. Tovább növekedett a népgazdasági célkitűzések megvalósítását elősegítő termelési hitelek száma, és az ilyen célra kifizetett pénz összege. Több mint 75 000 tagnak 73 millió forintot fizettek ki termelési hitel címén. Kedvezően alakult a takarékszövetkezetek biztosítási tevékenysége is. összesen 30 ezer 600 biztosítást kötöttek. Jelentős sikereket értek el egyéb pénzintézeti tevékenységek és szolgáltatások terén is. Több mint hatmillió forint értékű lottó- és totószelvényt, valamint borítékos sorsjegyet értékesítettek. A takarékszövetkezetek tavalyi első háromnegyedéves nyeresége 28 százalékkal haladta meg a tervezettet. Bizony nem kis teher népgazdaságunknak egy-egy új híd építése. Sajnos, megyénkben az „öreg” hidak lassan elavulnak — képünkön a békési —, újjal kell őket felváltani. A köröstarcsai és a körösladányi után most a dobozi új híd építése kerül sorra Harom eve all uj vezetes a Gyulai Kötőipari Vállalat élén. A korábban veszteséges vállalat múlt évi eredménye alapján az idén először nyereséget fizet. Mit éreznek a dolgozók a változásokból, csoda-e, hogy ilyen szép eredménnyel zárja a vállalat a tavalyi évet? Erről szól cikkünk az 5. oldalon _ „ Foto: Veress Erzsi ' Mérlegen a gazdasági perek Miért nem volt tégla megyénk két községének ÁFÉSZ TÜZÉP-telepén, holott a gyárban sok halmozódott fel? Hogyan jutott jogtalan haszonhoz az egyik termelőszövetkezet? Érdemes volt-e a kukoricát év végén eladni, s tavasszal feláron visszavásárolni? Az adásvétel csak papíron történt meg. Mind a két üggyel foglalkozott a megyei bíróság. A gazdasági perek jelentős része több millió forint perértéket képvisel. Volt olyan gazdasági bírság iránti per is, amelyben a perérték meghaladta az 5 millió forintot. A gazdasági perekről szól interjúnk a 4. oldalon. Egy nagy múltú egyetem a jövőre gondol A magyar erdők története visszanyúlik I. István uralkodásának idejére, aki az akkori nagy kiterjedésű erdőségeket felosztotta a királyi vármegyék között, és az ispánok gondjaira bízta. Az ispánok mellett külön szervezet is igazgatta az erdőket, a ,',királyi erdőóvók” szervezete. Innen számíthatjuk az erdészeti szakma kezdetét. A mai erdőmérnökök, faipari mérnökök, földmérők képzéséről szól a Soproni Erdészeti és Fapiari Egyetem rektorával készített beszélgetésünk a 6. oldalon. Gazdag levéltári gyűjtemény Békéscsabán * A békéscsabai evangélikus egyház levéltárának az országos szabványokhoz igazodó rendezése jórészt már befejeződött. Dedinszky Gyula levéltáros még 8 esztendővel ezelőtt kezdte el ezt a hatalmas munkát, és fáradságot nem ismerő tevékenysége révén a gyűjtemény ma már elérte a „középfokú rendezettség” szintjét. A különböző korok gazdasági helyzetével, iskolaügyeivel, egyházi életével stb. kapcsolatos dokumentumokat értékes forrásként használhatják a történelemmel, a néprajzzal, a szlovák nyelv fejlődésével foglalkozó kutatók. írásunkban nemcsak a levéltáros munkájáról, hanem a gyűjtemény további sorsáról is ejtünk néhány szót a 7. oldalon. flranygyöngyös lányok Az elmúlt hét végén rendezték meg ‘ Békéscsabán az ötödik országos szólótáncfesztivált. A rendezvény legjobbjai sikeres szereplésükért aranygyöngyöt, illetve a férfiak aranysarkantyút kaphattak. Ám a színpadra lépést, a versenyt komoly munka előzte meg. Erről és még sok másról beszélgettünk két aranygyöngyös táncossal. Riportunk a 11. oldalon. Fotó: Martin Gábor
