Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

1981. január 17., szombat Társadalmi összefogás a Vöröskeresztben közös eredménye, hogy ma már általános a térítésmen­tes véradás, nőtt a fiatalok és az új véradók száma. Ki tudják elégíteni a speciális és a friss vérigényeket, több az intézeti véradás. Me­gyénkben is bevezették a plazma-fheresises vérvételt, a propagandáját és módsze­reit azonban még tökéletesí­teni kell. A véradók nyilván­tartása szervezettebb, meg­becsülésük nagyobb lett a városokban és községekben. Az elsősegélynyújtó tanfo­lyamok előadóinak képzésé­ben a mentőszolgálat szak­embergárdája segített. A Vö­röskereszt tervezi a gépjár­művezetői tanfolyamok első­segélynyújtó oktatási prog­ramját. Az üzemi balesetvé­delem és elsősegélynyújtás színvonalának javításáért együttműködnek az SZMT munkavédelmi bizottságával. Részt vállalnak az üzemi polgári védelmi egységek képzésében is. Vízimentő­egység alakult, kiképzésük megtörtént, felszerelésük jó. 1981-ben a fontos hétköz­napi munka mellett ünnepel a szervezet. Száz éve ala­kult a Magyar Vöröskereszt, az ifjúsági mozgalom pedig 60 esztendős múltat tud ma­ga mögött. B. Zs. Békés egyik legszebb színfoltja lett ez a lakóépület Fotó: Martin Gábor Nem minden lakótelep egyforma 1980-ban 74 kutató vette igénybe a Békés megyei Levéltár archívuma nyújtotta lehetőségeket. Képünkön egy kutató kiszolgálására Megyei Közgyűlési Jegyzőkönyvet emel ki a levéltár dolgozója Fotó: Martin Gábor A tervezett ütemben folytatódik a ferihegyi rekonstrukció Az elmúlt öt évben a köz­lekedés átlagánál jobban fej­lődött a légi közlekedés, amely szállítási teljesítmé­nyeit az eszközök és a lét­szám minimális növelése mellett 10—12 százalékkal, árufuvarozását 20—25 szá­zalékkal növelte. A gépek az előző tervidőszakhoz képest 20 százalékkal több utast szállítottak. Az öt év ered­ményeihez tartozik két' gép üzembe helyezése, az IL—18-as típusú gépek áru- szállításra való átállítása, három új járat — a bagda­di, a kuvaiti és a szaloniki — megújítása, s a Ferihegyi repülőtér forgalmi épületé­nek részbeni korszerűsítése, az indulási oldal bővítése. A MALÉV tavaly is — a nemzetközi idegenforgalom csökkenése ellenére — 5,7 százalékkal növelte utasfor­galmát, 15,5 ezer menet- rendszerű és Charter-járattal 930 ezer utast szállított, gé­pei 20,7 millió kilométert tettek meg, s 28 ezer órát repültek. Az idén nagyobb feladatok ellátására, a forgalom to­vábbi növelésére készült fel légi közlekedésünk. A MA­LÉV tervei szerint a járat­szám 17 000 fölé emelkedik, s 981 ezer utasra számítanak. A nemzetközi kapcsolatok bővülésének eredményeként újabb, járattal gyarapszik a hálózat, megindul a légi köz­lekedés hazánk és Ciprus között. Március 30-án indul az első gép Budapestről, köz­vetlenül Larnakába. A- gép hetenként kétszer közlekedik Budapestről, hétfőn és pén­teken indul, s másnap érke­zik vissza. A gyorsabb, a zavartala­nabb, és kulturáltabb utas­kiszolgálás érdekében foly­tatódik a repülőtér forgalmi épületének rekonstrukciója. Ezúttal tovább korszerűsítik az érkezési oldalt. Most az útlevélkezelő-he- lyet bővítik, a VÁM-terüle- ten fjedig a meglevő mellé újabb zöld folyosót nyitnak. A légiforgalmi és repülő­téri igazgatóság a napi for­galom zavartalan lebonyolí­tásához szükséges munkák mellett tovább folytatja a lé­gikikötő-rekonstrukció és a forgalomirányítás fejleszté­sének 1983-ig előírt első ütemét, amelyet eddig idő­arányosan teljesített. A legelőrehaladottabb 3,7 kilométeres új leszállópálya és a hozzá csatlakozó 11 ki­lométeres gurulóútrendszer, amelynek építése, teljes be­tonozása lényegében az idén befejeződik, jövőre már csak a régi és az új pályát össze­kötő út maradt. Megépül a pálya mentén a vízelvezetést szolgáló hétkilométeres csa­tornahálózat. Az új pálya a gurulósak­kal együtt egyébként jövőre készül el teljesen, s 1983- ban kerül üzembe. Az újjáépülő, bővülő re­pülőtér lelke, a régi és az új pálya középpontjában álló hatszögletű irányítótorony vasbetonmunkáinak elké­szülte után az idén már az acélszerkezeteket szerelik, a szinteket építik be, s meg­kezdik a technológiai beren­dezések szerelését is. A reptéri rekonstrukció irányítói, megvalósítói, ki­vitelezői arra törekednek, hogy idei munkájukkal meg­alapozzák a hangár és a műszaki bázis 1982. évi üzembe helyezését. A Magyar Vöröskereszt Békés megyei vezetősége összeállította már az új esz­tendő munkatervét. Először azonban az elmúlt év tevé­kenységét, eredményeit ér­tékelték. A mérlegelés sze­rint sokat fejlődött a tö- megszervezéti munka, önál­lóbbak lettek a szervezetek, családpolitikai feladataikat is tudatosabban teljesítik. Az egészségügyi kultúra fejlesz­tésére, az idős korúak egész­ségügyi és szociális gondjai­nak megoldására nagyobb figyelmet fordítottak. A vö­röskeresztes vezetőségek a különböző politikai, társa­dalmi és tömegszervezetek­kel, művelődési intézmé­nyekkel több területen 'együttműködtek, például a tisztasági mozgalom, a kör­nyezetvédelmi akciók szerve^ zésénél. A termelőszövetke­zetekben is rendeltetésszerű­en dolgoznak a Vöröskereszt­szervezetek, tevékenységük megfelelően illeszkedik a szövetkezetek életébe. A tan­folyamos oktatást értékelve, megállapították, hogy szerve­zetileg és tartalmilag az el­sősegélynyújtás fejlődött so­kat, a házi betegápolási tan­folyamok azonban nem érik el a kívánt szintet. Az egész­ségnevelésben az orvosok, pedagógusok és agrár szakem­berek segítenek a Vöröske­resztnek. Kiemelt jelentősé­gű feladat az ipari és me­zőgazdasági dolgozók egész­ségnevelése. Az egészségügy állami irányítói, az ifjúsági szerve­zetek és a Hazafias Népfront bizottságai részt vettek az egészségnevelési hetek meg­rendezésében többek között Sarkadon, Vésztőn és Szeg­halmon. A fogászati és test­ápolási hónap jelentős alko­tó eleme a községek közmű­velődési programjának, az ifjúságnevelő munkának. Például az e témához kap­csolódó pályázatát és rajzait több ezer kisdobos és úttö­rő küldte el a megyei veze­tőségnek. Az üzemi szakszer­vezeti bizottságok támogat­ják az egészségnevelést. A növényvédelmi igazgatóság például a tanfolyamos kép­zések szervezéséből veszi ki a részét. A Vöröskereszt szo­ros kapcsolatban áll a kö­zép- és általános iskolai ta­nárelnökökkel, a Közleke­désbiztonsági Tanáccsal és a mentőszolgálattal is. Ez utób­binak főként a balesetek tár­sadalmi szintű megelőzésé­nél van jelentősége. Az egészségügyi felvilágosítás fontos területe a családpoli­tika, családvédelem témakö­re. A csecsemőgondozási tan­folyamok népszerűek a fia­tal lányok és a kismamák körében. Hatásosabb lenne ez a munka, ha megfelelő tan­könyvek, propagandaanya­gok segítenék az oktatást. Az idős korúak társadalmi gondozásának megszervezése a vöröskeresztes szervezetek feladata. Az aktívák felku­tatják a magányos öregeket, támogatják a rászorulókat. A megyei cigánykoordinációs bizottságban jelen vannak a Vöröskereszt képviselői. A cigánytanulók táborozásának szervezésénél tudtak a leg­többet segíteni. Az alkoho­lizmus elleni klubok élete színesebb, változatosabb lett, a programokból részt vállal­tak a vöröskereszt esek is. E témakör legjelentősebb ren­dezvénye volt szeptemberben az alkoholellenes klubok or­szágos találkozója Gyulán. Közüggyé vált megyénk­ben a véradómozgalom. Az egészségügyi szolgálat és a Vöröskereszt szervezőinek Néhány éve az egyik épí­tőipari vállalat összehívta a szakma hozzáértőit, hogy bemutasson nekik egy kor­szerű. gyors építési eljárást. Valóban, a megfelelő előké­szítés után kétnaponta egy emelettel nőtt az épület, de még egy év múlva is átfújt a szél a vasbeton pilléreken álló födémek között. Akkor kőművesek jöttek, és a leg­ősibb módon, téglával kezd­ték falazni a homlokzat ab­lakok alatti parapettjeit, majd a válaszfalak követ­keztek, újfent téglából. Ez volna a korszerű eljárás? Csak részben — s éppen ez a baj. Sajnos, a nálunk ma építé­si rendszereknek nevezett el­járások zöme ilyen: nem komplett rendszer. Erre hív­ták fel a figyelmet azon a győri tanácskozáson, amelyen a rendszerelvű építés eddigi tapasztalatait vitatták meg az összegyűlt szakemberek. Az iparosított építés ma a világon mindenütt a nyílt rendszerek felé halad. De ne vágjunk a dolgok elébe. A II. világháború után Európa-szerte olyan mód­szereket kellett kidolgozni, amelyekkel hamar készül- hettek a soklakásos házak. Így váltották fel a hagyomá­nyos téglát az egyre na­gyobb építőelemek: előbb a közép- és a nagyblokk, majd hódító útjára indult a fal nagyságú panel is. A blok­kos házak még őriztek vala­mi változatosságot, de a pa­nelek rendre uniformizált lakótelepekké álltak össze. Ezek úgynevezett zárt rend­szerben épültek. Itt a terve­zés alapegysége a lakás, de még inkább az épületszekció vagy éppen a teljes ház. Ezt tipizálják, legyártják és ösz- szeszerelik. Az ipari gyártás­nak pedig alapkövetelménye a gazdaságos sorozatgyártás, vagyis a minél több egyfor­ma ház. A titok felfedezése után kezdett teret nyerni a nyílt építési rendszer. Itt az épí­tőelemeket — nyílászárókat, tartószerkezeteket, válaszfal­elemeket és így tovább — tipizálják, és ezeket a kata­lógusba foglalt alkatrészeket gyártja az ipar. A tervező pedig a rendszer logikájából fakadó elv segítségével a le­hető legváltozatosabb épüle­teket állíthatja össze. Így feloldódik az ipari sorozat- gyártás és az uniformizált- ság korábbi, feloldhatatlan­nak hitt kapcsolata. Sőt, a gazdaságosság fokozható az­zal, hogy az egyes rendszerek átfedéséből adódó közös ele­mek sorozatnagysága növel­hető is. A rendszerelvűség külön­böző alrendszerek formájá­ban megjelent már a ma­gánlakás-építésben is. Ilye­nek például a különféle fö­démrendszerek. amelyeknél a gyártók — az igényeknek megfelelően — a könnyű, kézzel mozgatható, vékony falú égetettagyag-termékeket részesítik előnyben. A mai tervek szerint az állami építőipar a következő évtized végére a beruházás- jellegű építés 70 százalékát rendszerelvűvé teszi. így ké­szülnek a komplett lakótele­pek — a különböző szociális és kulturális épületekkel együtt —, valamint az ipari létesítmények is. A házgyári rekonstrukciókkal együtt ha­lad az egységesített típuster­vek bevezetése. Második lép­csőben a közmű- és mély­építésben, a közlekedés épí­tésében is teret nyer a rend­szerelvűség. Mint kiderült, nemcsak esztétikai, városképi köve­telmények siettetik ezeket az építési eljárásokat, hanem a „rideg” gazdaságossági szá­mítások is. Eszerint 1990-ben az építőipar termelékenysé­ge 70—80 százalékkal nő, míg az átfutási idő a felére, az építéshez felhasznált energia pedig 10—12 száza­lékkal csökken. Ugyanakkor az építmények ára megegye­zik a ma használatos tech­nológiák költségével. Ezért fontos a rendszerelvű építés. Németh K. Géza Tavasz a télben Vakítóan fehér hólepel alatt pihen a határ. A cso­dálatosan szép téli tájban jóleső érzéssel lépjük át a tótkomlósi Viharsarok Tsz hajtatóházának a küszöbét, hiszen az üvegház egy kis ta­vasz a télben. Mindenekelőtt a hat színben pompázó, óriás virágú „szegfűerdő” vonja magára a tekintetet, 180 ezer tő szegfűt gondoznak itt a kertészek. Hetenként lesze­dik, csomagolják és szállítják a legszebbeket. A hajtatóház másik részén 150 ezer tápkockában zöldell a paprikapalánta. Háztáji gazdaságoknak nevelik ezt a legkorábbi szállítmányt. A szépen fejlett palántákon már feslenek a virágbimbók, január végén Medgyesegyhá- zán, Tótkomlóson és másutt kerülnek kiültetésre. Egyéb­ként dolgozik a tápkockaké- szítő gép, hiszen összesen több mint egymillió papri­ka-, paradicsompalántát ne­velnek közös, illetve háztáji gazdaságok számára. Hasonlóan szép, szívet-lel- ket gyönyörködtető tavaszi kép fogadja az érkezőt az orosházi ŰJ Élet Tsz tatár- sánci hajtatóházában. Piros, fehér, rózsaszínű és cirmos szirmú, szépen fejlett szegfűt szednek a lányok. A préselt papírdobozokat selyempapír­ral bélelik, nagy gonddal csomagolják, s „Törékeny” felirattal, gyorscsomagként küldik többek között Buda­pestre, Nyíregyházára, Tata­bányára, és hazánk más vá­rosaiba. Természetesen jut a kedvenc virágokból az oros­házi lakosoknak is. Itt még nem zöldell palán­ta, de megkezdték a magvak vetését, hogy a környékbeli termelőszövetkezeteknek, szakcsoportoknak és háztáji gazdaságoknak idejében szál­líthassanak. a. Érik a citrom Szegeden Érdekes látványt nyújt a téli időszakban a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem botanikuskertje. A sza­badban az örökzöld fák és cserjék roskadoznak a lom­bozatukon himbálódzó puha hótömeg súlya alatt. A fehér lepellel takart kertből, a tél­ből trópusi tájra érkeznek azok, akik belépnek a nö­vényházakba. Azok párás melegében most nyitnak az orchideák, köztük is talán legmutatósabbak a vénusz- papucsok, parányi cipő for­májú virágokkal. Nem mesz- sze tőlük ugyancsak teljes pompájukban virítanak az afrikai pozsgás növények, az aloék. Egy másik, hővösebb kií­rná jú növény házban a medi­terrán zóna üdezöld flórája fogadja a vendégeket. A cit­romfákon fokozatosan sár­gulnak a gyümölcsök. A fo­lyamatosan termő fákról szinte mindennap vesznek le egy-két érett termést a füvészkertben a szabadban dolgozók védőitalának, teájá­nak ízesítéséhez. Megduplázták a termést Átlagosan 100 perccel rövidebb idő alatt készülnek el a szép. divatos ruhák a Pécsi Kesztyű­gyár bőrruházati gyárában, mint tavaly ilyenkor. A zömében tőkés exportra termelő gyárban másfél évvel ezelőtt — a Textilipari Kutató Intézettel együttműködve — az összes technológiai műveletet fe­lülvizsgálták. Amit intézkedések sora követett. A legjelentősebb volt közülük a zárt ciklusú, sza­lagszerű termelés, a dolgozókat jobban kiszolgáló anyagmozga­tás és a gépi vasalás bevezeté­se. A termelékenység javulása négyszáz forint körüli kereset­javulással járt a gyárban. A bőrruházati gyár, amely az elmúlt tervidőszakban megdup­lázta termelését, folytatni szeret­né piachódítö útját az új terv­ciklusban is, ehhez a termelé­kenyebb munka jó alapozást ígér. Mig a tavaly készített 79 000 termékből ötvenezret ér­tékesítettek külpiacon, az idei 80 000 darabból 68 000-et szánnak exportra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom