Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-16 / 13. szám
1981. Január 16., péntek o IgHiWWiM Most már a juh is... Háztáji állattenyésztés—1980 Hogy mennyire jelentős megyénkben a háztáji állattenyésztés, azt néhány adat jól mutatja. A felvásárlók a vágómarhának 30 százalékát, a hízott sertésnek 54 százalékát, a vágóbaromfinak és a tejnek 20 százalékát a kistermelőktől szerzik be. Megyénk hús-, tojás- és tejtermelése tehát nagyban függ a háztáji termelés alakulásától. Érdemes röviden áttekinteni az ágazat múlt évi fejlődését. B Sárréti Tej A rugalmas, életszerű vállalkozásoké a jövő A sértéstenyésztés, -hizlalás nemcsak nagyságban emelkedik ki. Ez az a tevékenység, amelynél legjobb, legpéldásabb a nagyüzemek szervező tevékenysége. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok részt vállalnak a kocák biztosításában, kihelyezésében, házhoz szállítják a takarmányt, és átveszik a hízott állatokat. Kiemelkedik az újkígyósi Aranykalász Tsz, a Szarvasi Állami Tangazdaság, a dévaványai Aranykalász Tsz és a Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kombinát integráló munkája. Az év krónikájához tartozik, hogy az 1979-ben bevezetett alacsonyabb átvételi súlyhatárok és a felvásárlási áraknál jobban növekvő takarmányárak érzékenyen érintették a kistermelőket. Sokan elkedvetlenedtek, csökkentették a hizlalást. A felelős szervek időben intézkedtek, és módosították az átvételi súlyhatárról szóló rendeletet, egy hónappal korábban egyszerűsítették a sok bonyodalmat okozó szerződési íveket is. Szeptemberben megnövelték a szerződéses felárakat, az idén januártól pedig a kilónkénti fel- vásárlási árakat. Emelkedtek ugyan a takarmányárak is, de a jövedelmezőség javult. Az árváltozásokról időben tájékoztatták a termelőket, akik az év elején ismét nagy kedvvel folytathatták a hizlalást. Még néhány szám idekívánkozik: a múlt évhez képest az idén 125—150 forinttal több pénzt kaphatnak a kistermelők sertésenként. A megyei éves tervben leírt 400 ezer sertés helyett 18 százalékkal több lesz várhatóan a múlt évi felvásárlás, ezt a mennyiséget 63 ezer termelő, illetve család adja a húsiparnak. ♦ * * Kevesebben, 11 ezren foglalkoznak tehéntartással, szarvasmarha-neveléssel. A nagyüzemek elsősorban legelő, lucernaterület, kedvezményes áron répaszelet és más takarmányok biztosításával segítik a háztáji termelőket. A tervhez képest várhatóan 13 százalékkal mutat nagyobb értéket a húsfelvásárlás. Figyelemre méltó a tejfelvásárlás emelkedése, amely a negyedik ötéves terv utolsó évéhez, 1975-höz viszonyítva 50 százalékkal nőtt. Az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a kistermelésben is a juhászat. Különösen Gyula, Szeghalom környékén vannak régi hagyományai a juhnevelésnek. Több mint kétezer-kétszázán űzik ezt a szakmát. Kétségtelenül szerencsés helyzetben vannak, hiszen többségüknek a foglalkozása is juhász, így saját nyájukat együtt legeltethetik a nagyüzemivel. Kedvező áron kapnak takarmányt is: a húst, gyapjút a tsz vagy állami gazdaság vásárolja fel. Ügy tűnik azonban, hogy központi irányító szerv sokat lendíthetne a juhtenyésztésen is. * * * A hús és húskészítmények árváltozása után országosan is megnőtt a baromfihús iránti kereslet. A kedvező húsárak tavaly is termelésük növelésére szorgalmazták a kisállattenyésztőket. A múlt évre várható hétezer tonna felvásárolt hús közelíti az 1978-as rekordév eredményét. A megtermettnél lényegesen kevesebb tojás kerül a kisüzemekből a kereskedelembe, hiszen nagy részét saját háztartásukban használják fel a termelők. A tavalyi átadott tojások mennyisége várhatóan megközelíti a 85 milliót. A jövedelmezőbb átvételi árak az idén előreláthatóan további növekedéshez vezetnek majd. A konyha és a fürdőszoba után nemsokára a lakások más helyiségeinek megvilágítására is alkalmas lesz az izzószálas égőnél hatékonyabb és kevesebb energiát fogyasztó fénycső. Az idei év első negyedében megkezdik a körfénycsöves lámpatestek gyártását a Fénycső Szövetkezetben. A körfénycsövek alkalmazásával olyan armatúrák alakíthatók ki, amelyek hasonlatosak a hagyományos lámpabúrákhoz, és így megfelelnek a lakó- és nappali szobák, az étkező- helyiségek, valamint az előszobák hangulatának, illeszkednek a berendezéshez, szemben az egyenes vonal veHárom éve sikeresen szervezi a megyében a Dunavar- sányi Nyúltenyésztési Rendszer a nyúlnevelést. Várhatóan 110 tonnával nagyobb lesz az év végi értékeléskor a tavaly átadott húsmennyiség, mint egy évvel korábban. A fajtakérdés azonban megoldatlan, hiszen mint az eredmények mutatják, a nagyüzemi, intenzív fajták nem bírják a háztáji körülményeket. A többi kisállat tenyésztésének szervezését nagyrészt az ÁFÉSZ-ek látják ,el, többnyire jól. Csak a vegyes, több állatfajjal is foglalkozó csoportoknál vannak gondok a szervezésben és az elszámolásban. A szakosításuk a termelők hasznát növelné. * * * Az említett számok, adatok nem véglegesek, hiszen az ágazat felelősei most készítik a múlt évet értékelő mérleget. Annyit azonban már most látni lehet, hogy ha voltak is bizonytalanságok az év elején a háztájiban termelők között, ezeket időben hozott rendeletekkel sikerült megszüntetni, a termelés javára fordítani. Jelentősen megnőtt a múlt évben a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szervező tevékenysége a megyében, így a rájuk háruló adminisztrációs munka is. Ezzel azonban jelentősen könnyítették a kistermelők munkáját, fokozták termelési kedvüket. A jövőben továbbra is szükség lesz a nagyüzemek segítségére. Sokat tehetnének a korszerű technológiák elterjesztésében, a fejés, takarmányozás gépesítésének szorgalmazásában, támogatásában. Ennek mindenképp a megye, az egész népgazdaság is hasznát látná. zetésű fénycsövekkel, melyek nem sok variációs lehetőséget kínálnak. Maga a körfénycső Lengyelországból érkezik és a gyártó szövetkezet lámpatesteit lengyel körfénycsövekkel árusítja majd, s azok utánpótlásáról is gondoskodik. A lakások fénycsöves megvilágításával jelentősen csökkenhet a családok energia- fogyasztása. A hagyományos izzószálas égő fogyasztásánál kétharmaddal kevesebb villamos energiával ugyanaz a fényerő érhető el. Például a 75 wattos izzót kiválóan helyettesít egy 22 wattos fénycső, amelynek élettartama is tízszer hosszabb. Tizenkét évvel ezelőtt a sárréti közös gazdaságok hívták életre — ma már minden túlzás nélkül mondhatjuk — a megye, sőt az ország egyik legsikeresebb szövetkezeti vállalkozását, a Sárréti Tej önálló Közös Vállalatot. Az akkor sokat bírált vállalkozás egyik kezdeményezője, Ombódi Sándor, a megalakulás körülményeire így emlékezik: — Akkor még a járásnál dolgoztam, és nap mint nap azt tapasztaltam, hogy a községeket, falvakat az ipar nem tudja tejjel, tejtermékkel ellátni. Ráadásul a tehéntartó gazdaságok érdekeltsége is elégtelennek mutatkozott. Ilyen helyzetben indultunk néhányan Pécsre, hogy az akkor már működő Mecsek Tej Közös Vállalkozás tevékenységét tanulmányozzuk. Tapasztalataink kedvezőek voltak. Végül is 1969 szeptemberében tizenhat tsz írta alá a vállalkozás megalakulásáról szóló dokumentumokat. Szeghalom, Körösladány, Füzesgyarmat, Vésztő, Okány, Dévaványa közös gazdaságainak köszönhető a vállalat léte. Ám ami létrejött, az nem egészen az lett, amire az aláírók gondoltak, mert ők arra számítottak, hogy a kifizetett pénztől majd rendben megy minden a maga útján. Ezzel szemben az első időszakban megoldatlan kérdések sokasága és veszteség jellemezte a tevékenységet. Mígnem néhányan azt mondták, jöjjön ide igazgatónak rendet csinálni az, aki az egészet kitalálta. És akkor Ombódi Sándor irányításával elkezdődött a Sárréti Tej felemelkedése. Sokan már megalakulásakor temették a vállalkozást. Őszintén drukkoltak a bukásnak. Az egykori mélyhűtőállomás azonban a kezdeti buktatók után olyan fejlődést produkált, hogy akkorra megszaporodott azoknak a száma is, akik „megmondtuk ugye” félmondattal éleslátásukat akarták bizonyítani. Volt is miért. Mert a vállalkozás 1969-ben még csak 19 ezer liter, 1973-ban pedig már 13 millió liter tejet értékesített, és az itt kikészített, csomagolt tej 17 községbe ás négy városba jutott el. — A vállalkozás története az állandó és gyors fejlődés története. 1970-ban kezdődött el az első beruházás, amellyel 1972-re lettünk készek. Naponta 35 ezer liter tej feldolgozására vált alkalmassá az üzem. A megyében először mi gyártottunk zacskós tejet. Időközben a taggazdaságokban is nőtt a tejtermelés. Még szinte be sem fejeződött a beruházás, már tudtuk, rövid időn belül újabb bővítésre lesz szükség — mondja az igazgató. «4 fí> És amire 1970-ben, 1971- ben csak kevesen számítottak; a vállalat 1973-as munkájáért Kiváló Vállalat címet kapott. Fehér Lajos, aki az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaként átadta a kitüntetést, akkor a következőket mondta: — Az ilyen vállalkozások szervezésének célja az volt, hogy a mezőgazdasági üzemekben termelt tej feldolgozásával és értékesítésével a még ellátatlan területeken is biztosítsák a tejellátást. Rövidítsék a tej és tejtermék útját a termelő üzem és a fogyasztók között. Választék- bővítéssel és minőségi áruval ösztönözzék versenyre a tejipart. A vállalkozásban részt vevő üzemeknek meglegyen az érdekeltsége, amely kedvezően hat a szarvasmarhatartás fejlesztésére. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdeti nehézségeket, az átmeneti kudarcokat legyűrték, és az együttműködő üzemek sikeresen birkóztak meg azélőttük álló, teljesen újszerű feladatokkal. A sárréti tsz-ek közös vállalkozása ebben a munkában élen járt. Ezt követően még háromszor értek el Kiváló Vállalat címet, egyszer pedig dicsérő oklevelet kapott az ott dolgozó közösség, eredményes munkájáért. & A Sárréti Tejnek ma 32 taggazdasága van. Érdekeltségi rendszerével óriási hatást gyakorol a termelésre.^ Ennek olyan formáját valósította meg, amely akár példaként is állhat a nyersanyagot előállító és feldolgozó vállalatok előtt. Az üzem fennállása óta 9ö millió forint nyereséget állított elő. Két éve már 21, tavaly 23 millió forint hasznot könyvelhettek el. A nyereség felét a taggazdaságoknak osztották vissza. Így a belépéskor fizetett pénz 12- szeresét kapta vissza az a gazdaság, amely az alakulás óta tagja a vállalkozásnak. A pénzt azután sok helyen a tejtermelés fejlesztésére fordították. A vállalat erejéből azonban ma már támogatásokra is futja. Az elmúlt években állománycsere céljára és férőhelyek rendbe hozására a körösla- dányi Magyar—Vietnam Barátság és a bucsai Üj Barázda Tsz-eknek öt-öt, a gyomai Győzelem és a bél- megyeri Űj Barázda közös gazdaságnak 2,5—2,5 millió forint hitelt vett fel az üzem. Mindemellett Szeghalom és környéke talán az ország egyetlen olyan vidéke, ahol az elmúlt években a tejtermelést a háztájiban is a fejlődés jellemezte. i!4 . <** A vállalat igazgató tanácsa 1977-ben újabb fejlesztést határozott el. A tervben naponta 85 ezer liter tej feldolgozását határozták meg. Azóta — 1980 júniusában adták át az új üzemrészt — már ez a szám is kicsinek bizonyul, s rövidesen elérik a 100 ezer literes mennyiséget. A beruházást követően, különösen az új terméknek számító gomolyasajtból nőtt a termelés. Ebből tavaly 30 vagonnyi kési ilt. Az üzemben 1978-ban 20, 79-ben 12, tavaly 10 százalékkal nőtt a termelés. — A fejlődésnek elsősorban objektív okai vannak, de nem feledkezhetünk meg a szubjektív tényezőkről. Arról például, hogy a vállalkozás igazgató tanácsa, igazgatósága képes a gyors döntésekre és azok végrehajtására. Ha cselekedni kell, akkor nem elmélkedünk. Meggyőződésem, hogy az ilyen és ehhez hasonló rugalmas, életszerű vállalkozások még ennél is többre képesek, ezért működésükhöz nagyobb teret kell biztosítani — magyarázza Ombódi Sándor. S hogy mi minden múlik a vezetők tenni akarásán ? Erre a melléktermékként visszamaradt savó felhasználása a legjobb példa. Korábban a szennyvízbe engedték le azt, amiért végül is tetemes bírságot fizettek. Tavaly viszont már több mint 8 millió liter savót értékesítettek a háztáji sertéstartóknak, de érdeklődnek a nagyüzemek is. Az értékesített savóból származó árbevétel fedezi az üzemi feldolgozásra beszállított tej fuvarköltségét. Si <A> A jövő még inkább bizonyíthatja a Sárréti Tej élet- képességét. Békéscsabán, miután a tejipari vállalat hosz- szú ideig tartó huzavona után sem kezdett hozzá egy új üzem létesítéséhez, a szeghalmiak vállalták magukra ezt a feladatot. A beruházás, amely 1979 őszén kezdődött el, 1982-ben fejeződik majd be. Ezzel a Sárréti Tej oroszlánrészt vállalt a megyeszékhely ellátásában. Üjabb és újabb mezőgazdasági üzemek érdeklődnek belépési szándékkal. Sőt ebben az évben már a gyulai és a sarkadi ÁFÉSZ-ek is tagjai az önálló vállalatnak, így megvalósul a termelés, feldolgozás, értékesítés egysége, kölcsönös érdekeltsége. — A Sárréti Tej önálló Közös Vállalat a békéscsabai üzem átadását követően képes lesz arra — ha erre szükség lesz —, hogy az egész megye tejjel és tejtermékkel történő ellátását biztosítsa — mondta befejezésül Ombódi Sándor. Ez az alig több mint egy évtizedes fejlődés rövid krónikája. Köpenyes János A Balatonalmádi Bauxitkutató Vállalat aknafúrást végez a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nyirádi területén. A háromszázharminc méteres víztelenítő akna utolsó száz méterét fúrja a Wirth—L 10-es típusú aknafúró gép. Az aknafúró gépen dolgozó két szocialista brigád az elmúlt évi tervét közel tíz százalékkal túlteljesítette. A képen: a Mikovinyi Sámuel Szocialista Brigád tagjai az ország egyik legkorszerűbb aknafúró gépén dolgoznak ((MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) M. Sz. Zs. Körfénycsöves lámpatestek Az új terméknek számító Sárrét gyöngye gomolyasajtból tavaly 30 vagont gyártottak Fotó: Veress Erzsi
