Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JANUÁR 16., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Felavatták a Szikra Lapnyomda új üzemét Csütörtökön felavatták a nyomdaipar eddigi legna­gyobb egyedi állami beruhá­zását, a Szikra Lapnyomda új ofszetrotációs üzemét. Az avatási ünnepségen részt vett Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Méhes Lajos ipari mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Győri Imre, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Jakab Sándor, • a SZOT főtitkárhelyettese, Várkonyi Péter, a Népsza­badság főszerkesztője és Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagjai. Az ünnepség vendégei voltak Karl Raab, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságának osztályveze­tője, Rudi Georgi, az NDK szerszám- és feldolgozóipari minisztere, és Rudolf Ross- meisl, az NDK budapesti nagykövete. Karakas László, az MSZMP pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője tartott avatóbeszédet. Ezt követően Karakas László átadta az új létesít­ményt a Szikra Lapnyomda munkáskollektívájának. A beruházás megvalósítá­sában való eredményes mun­kájuk elismeréseként Né­meth Károly a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetést nyújtotta át Csön­des Zoltánnak, a Szikra Lap­nyomda vezérigazgatójának és Sándor József főmérnök­nek. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát ketten, bronz fokozatát 14-en kapták meg. A Kiváló munkáért kitünte­tést Méhes Lajos 46 dolgo­zónak adta át, ketten mi­niszteri dicséretben része­sültek. A rotációs gép sze­relését végző NDK Piamag cég vezérigazgatójának ok­levelet nyújtott át. Az avatási ünnepség részt­vevői ezután megtekintet­ték az új üzemet. Az ofszet gépteremben Németh Károly az egyik rotációs gép indító­gombjának megnyomásával jelképesen üzembe helyezte a korszerű nyomdát. Hz OTP vezérigazgatója megyénkben Tegnap, csütörtökön dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazga­tója a megyei tanács székhá­zában megyénk vezetőivel tárgyalt. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke és Csók Sándor, az OTP Békés me­gyei Igazgatóságának vezető­je fogadta a vendéget, és részt vettek a megbeszélésen az Országos Takarékpénztár, a megyei pártbizottság és a megyei tanács munkatársai is. A tárgyaláson először az 1980-as év és az V. ötéves tervidőszak célkitűzéseinek teljesítéséről volt szó, majd megbeszélték az idei év és a VI. ötéves tervidőszak vár­ható feladatait. Tervindftó munkásgyűlés a Volánnál A Sárréti Tej Ónálló Közös Vállalatot 1969-ben 16 mezőgaz­dasági özem hívta életre. A vállalkozás fejlődését kísértük nyomon. (írásunk lapunk 5. oldalán olvasható.) Képünkön az üzem laboratóriuma, ahol minden szállítmányból mintát vesz­nek, és ellenőrzik a nyersanyag minőségét. Ezt a műveletet gyártás közben is megismétlik Fotó: Veress Erzsi Békéscsabán, a Volán 8. sz. Vállalat központi telepén tegnáp délelőtt munkásnagy­gyűlést tartottak, ahol több mint 2500-an hallgatták meg Vándor Pál igazgató beszá­molóját az eddigi munkáról és a feladatokról. Vállalati hagyománynak teszünk eleget — kezdte be­szédét az igazgató —, hogy az új tervciklust munkás­gyűléssel indítjuk. Hangsú­lyozta, hogy a vállalat 28 éves történetének legsikere­sebb időszakát hagyták ma­guk mögött, ötéves tervük minden főbb mutatóját ha­táridő előtt teljesítették. Termelési értékük megha­ladta a 3 milliárd forintot, nyereségük pedig a 276 mil­liót. tovább Vándor Pál az ered­ményeket — az orosházi üzemegység forgalmi-műsza­ki telepét, a szarvasi autó­busz-állomást, a szeghalmi -kirendeltség forgalmi és mű­szaki telepét, és befejeztük a békési üzemegység forgal­mi telepének első ütemét. Az átlagbér valamennyi állománycsoportban a terve­zettet meghaladó mértékben növekedett, és a 22,6 száza­lékos tervezettel szemben 38,8 százalékban realizáló­dott. Vállalatunk vezetésének napjainkban fontos tenniva­lói közé tartozik a hatodik ötéves terv elkészítése. Arról adhatok számot, hogy válla­Megyénkben a személyfor­galom a szakmai átlagot meghaladó mértékben növe­kedett. A negyedik ötéves tervhez képest 35 százalék­kal több utast (185 millió) szállítottak el a tervezettnél, és 45 százalékkal több utas- kilométert teljesítettek. . Gyorsított ütemben hajtot­ták végre a járműállomány rekonstrukcióját. A vállalat történetének egyetlen ötéves tervében sem volt hasonló nagyságú eszközbeszerzés, il­letve váltás. A harmadik öt­éves tervben mindössze 40 autóbuszt szereztek be, most 175-öt, és 140-et selejteztek ki. Ezenkívül 365 tehergép­kocsihoz és 150 pótkocsihoz is hozzájutottak. Jelenleg 637 tehergépkocsi és 275 pót­kocsi áll megyénk áruszállí­tásának szolgálatában. Az elmúlt tervidőszakban helyeztük üzembe — sorolta latunk VI. ötéves tervét 49 termelési tanácskozáson vi* tatták meg dolgozóink. Több mint 200 hozzászóló értékes javaslatainak, észrevételei­nek feldolgozása most van folyamatban — mondotta az igazgató. A feladatok közt említette az 1982. január 1-től beveze­tendő 5 napos munkahét személyforgalmi kihatásá­nak előkészítését. Ezzel ösz- szefüggésben el kell készíte­ni az első negyedév végére a békéscsabai lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének vállalati javaslatát. E tervciklusban kell meg­valósítaniuk a békéscsabai új autóbusz-pályaudvar épí­tését. Szeretnék a gyulai fő- nökségi telep első ütemének beruházását is indítani, a hagyományos 600-as autóbu­szokat a vállalat területéről 1982 végére kivonni, és te­hergépjárműveknél a Tátra és Kamaz típusokat megho­nosítani. Ezredik az országban Továbbra is központi kér­dés a nyereségérdekeltség, a hatékonyság biztosítása. Ezért takarékosságot kért a munkaerő felhasználásával, az anyaggal, az energiával. — A hatodik ötéves terv végrehajtása nem lesz köny- nyű feladat, de a múlt tanú­sága szerint ezekkel is meg fogunk birkózni, ha vállala­tunk dolgozói most is magu­kénak vallják, és cselekvőén támogatják politikai, gazda­sági célkitűzéseinket — fe­jezte be beszédét a Volán 8. sz. Vállalat igazgatója. Kép, szöveg: Béla Vali Vízmütársulat alakult Battonyán A falusi vízműtársulati mozgalom 1958-ban indult el, majd 1960-tól vált széles kö­rű, országos mozgalommá. Az elmúlt két évtizedben a vízközmű-társulatok jelentő­sen hozzájárultak ahhoz, hogy a községek, kisközségek lakói jobb ivóvízhez jussa­nak. Tegnap, csütörtökön dél­előtt Battonyán alakult meg az ország ezredik vízközmű- társulata, melynek első köz­gyűlésén többek között részt vett Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, Battonya országgyűlési kép­A KISZ szervezettsége a munkásfiatalok körében A KISZ Békés megyei bi­zottsága Duna Mihály első titkár elnökletével tegnap délelőtt ülést tartott Békés­csabán. Megkülönböztetett fontosságú téma került első­ként a napirendre: az ifjú­munkások körében folytatott KISZ-építés tapasztalatairól szóló tájékoztató, amelyet dr. Forrai József, a megyei KISZ-bizottság ifjúmunkás­felelőse terjesztett elő. A KISZ-építés időről időre va­ló vizsgálata az ifjúsági szö­vetségnek mindenkor fontos, állandó tennivalója, s külö­nösen az a munkásfiatalok körében. Megyénkben az iparban, a kereskedelemben, és a szol­gáltatásban foglalkoztatot­taknak 39,8 százaléka 30 éven aluli, szám szerint 25 ezer 617 fiatalról van szó, s közülük 8 ezer 655-en tar­toznak az ifjúsági szövetség­hez. A szervezettség tehát 33 százalékos, s e KISZ-ta- goknak csaknem 65 százalé­ka a fizikai dolgozó. Vala­mivel jobb tehát megyénk­ben a vizsgált ágazatokban dolgozó fiatalok szervezett­sége, mint az országos át­lag, de a lehetőségektől el­marad. Különösen eredmé­nyes a KISZ-tagépítő mun­ka azokban az üzemekben, melyek a szakmunkástanuló­képzés bázisai, ahol az ipari- tanuló-intézetekből kikerülő fiatalokat segíti a KISZ a pályakezdéskor, s ezzel együtt a munkahely KISZ- szervezetébe való beilleszke­désben is. Jó példa erre töb­bek között az Orosházi Üveg­gyár, az Orosházi Gázipari Gépgyár. Kevésbé jók a KISZ-szervezettség javításá­nak feltételei olyan kisüze­mekben, melyek központja nem a megyében van. Van­nak viszont olyan ágazatok, ahol országos szinten ala­csony ugyan a szervezettség, megyénkben viszont az igen jól működő KlSZ-bizottsá- gok munkájának eredménye­ként nemcsak a KISZ-tagok száma magas, hanem az if­júsági szervezet tömegbefo­lyása, tekintélye is. Ez a helyzet a szállítás és hírköz­lés területén. Olyan eredmé­nyesen működő KlSZ-szerve- zetek tevékenykednek me­gyénkben ebben az ágazat­ban, mint a MÁV Vésztői Vontatási Főnökség vagy a MÁV Békéscsabai Üzemfő­nökség, a Volán 8. számú Vállalat KISZ-szervezete. A testület úgy döntött, hogy az ifjúmunkások körében foly­tatott KISZ-építés tapaszta­latairól szóló tájékoztató, ki­bővítve, része lesz a megyei KISZ-küldöttértekezlét írá­sos beszámolójának. A KISZ megyei bizottsága ezután idei költségvetési ter­véről döntött, majd káder • utánpótlási és -képzési tervé­nek múlt évi megvalósításá­ról és a változásokról tett jelentést Gyarmati Irén, a megyei bizottság titkára. Az alakuló közgyűlés viselője is. Az alakuló ülé­sen az Országos Vízügyi Hi­vatal képviselői átfogóan tá­jékoztatták a jelenlevőket az elmúlt két évtized vízmű- vesítési programjáról. El­mondták, hogy ez időszak­ban az ország 1300 települé­sében oldódott meg alapellá­tás keretében a lakosság jó ivóvízzel való ellátása. Az utóbbi két évtizedben 10 milliárd forintot, fordítottak vízművek, hárommilliárd fo­rintot pedig a csatornaháló­zat építésére. Az eltelt idő­szakban részben helyi forrá­sok igénybevételével és ál­lami támogatással több mint 800 vízmüvet és csaknem 100 csatornaművet helyeztek üzembe. Csak az elmúlt öt­éves tervben együttesen, 6,3 milliárd forintot költött az ágazat a vízellátásra és csa­tornázásra, melynek során az utóbbi négy esztendőben 280 községi vízmüvet helyez-' tek üzembe. Mindez azt je­lenti: míg 1945-ben 100 ezer, napjainkban már minden második lakos vezetékes ivó­vizet fogyaszt. A vízműépítésben Békés megye az élen áll. Az el­múlt évig a megye 45 köz­ségében helyeztek üzembe társulati vízmüvet, és öt tár­sulati- esatomaművet, meg­épült 1300 kilométernyi ivó- vízvezeték és 310 kilométer­nyi a csatornahálózat hosz- sza. A battonyai új társulás megalakítása különösképpen jelentős állomása a társulati mozgalomnak, mert kedve­zőbb lehetőséget biztosít az Kép, szöveg: Szekeres András elsőnek felszabadított ma­gyar település városiasodá­sához. A társulat megalaku­lásával megkezdődhet a me­gyében, a községekben a csatornázási program terv­szerű előkészítése és végre­hajtása. Az ország ezredik vízműtársulatának alakulá­sa kiinduló állomásának te­kinthető az ezredfordulóig végrehajtandó társulati úton tervezett csatornázási prog­ramnak. A battonyai társu­lat az ország első olyan köz­ségi társulata, ahol a leg­szélesebb társadalmi össze­fogással, az érintett lakos­ság teljes körű bevonásával került sor a vízműprogram megvalósítására. A teljes vízművesítés költsége 60 mil­lió forint, melynek egyhar- mada tanácsi támogatásból, egyharmada vízügyi alaptá­mogatásból, a többi a lakos­ság együttes hozzájárulásá­ból származik. Az építést a második negyedévben kezdik, s várhatóan 1984 elejére fe­jezik be a munkát. Az OVH képviselői a VI. ötéves terv elképzeléséről szólva elmondták, hogy a társulatok jövőbeni szerepe a mérsékeltebb állami támo­gatások ellenére tovább nő, ezért a helyi erőforrásokra még jobban támaszkodnak. A mostani tervidőszak elő­irányzatai alapján mintegy hatmilliárd forintot fordíta­nak a társulati programok megvalósítására. A célkitű­zés az, hogy a tervidőszak végéig az ország valameny- nyi lakosát egészséges, jó ivóvízzel lássák el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom