Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! r ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■« NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JANUAR 1., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Az új év küszöbén A z 1980-as naptárt az asztalfiókunkba tettük. Búcsúzunk az óévtől, s köszöntjük az új esztendőt. 365 napot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt tudva, szinte belső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk. Jóról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggondoljuk családunk, környezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előretekintünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett az eseményekben. 1980 ■; márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megválasszuk ’ azokat, akik az országgyűlésben és a tanácsokban képviselik érdekeinket. December közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára került sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekre utaljunk. Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a világgazdasági változásokkal és a hazai követelményekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menet közben újra értékelni, és ahol kellett módosítani gazdaságpolitikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az 1980-as eszendőkben a gazdasági egyensúly javulása érdekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozó rendszerek beépítése mérhetően pozitív folyamatokat indított el. A Központi Bizottság 1980. december 2-i üléséről kiadott közleményből idézve: eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerő-gazdálkodásban. Leküzdöttük az elmúlt év igen szeszélyes időjárási viszontagságait, s így a mezőgazdasági termelés növekedése megközelítette a tervezett 5 százalékot. Kitüntetések, eskütétel A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Szocialista Magyarországért kitüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszterhelyettesnek, a Munka Érdemrend arany fokozatát Bakos Zsig- mond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csé- pányi Sándor, kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sán- dorné könnyűipari miniszterhelyetteseknek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az Országház nándorfehérvári termében adta át. Ugyancsak tegnap tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kinevezések, felmentés A kormány Bonifert Ádá- mot igazságügyminiszterhelyettessé, Burján Sándort a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács Vallus Pált az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyettesévé, Spilák Ferencet a hivatal elnökhelyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács, érdemei elismerése mellett, felmentette tisztségéből Tompa Sándort, az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét. Eredményekben gazdag} boldog új évet kívánunk kedves olvasóinknak! Teljesítették ötéves Összefogással hárommillió forint D Sziklai brigád felhívásának eredménye Hogyan voltunk erre képesek? Ügy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodott szorgalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mezőgazdaságban dogozók mellett kivették részüket a nehéz betakarítási munkákból az ipari üzemekben tevékenykedők is. Ügy, hogy folytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden egyes évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk népünket gazdasági helyzetünk alakulásáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettrekészséggel, jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb munkával honorálta, fgy aztán most, 1980-tól, az ötödik ötéves tervtől búcsúzva, sommásan úgy köszönhetünk el: a tervciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszítés és áldozatos munka nyomán tovább haladtunk, bővültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmények, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, öt év alatt a nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termékek termelése 13—14, a lakossági fogyasztás 14 százalékkal növekedett. És milyen lesz az új esztendő, mit tartogat számunkra a hatodik ötéves terv? Az 1980. decemberi országgyűlés után, ahol elfogadták a Magyar Népköztársaság hatodik ötéves tervét, és az 1981. évi állami költségvetést — erre már könnyen tudunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelésére, a minőségi tényezőkön alapuló, intenzív fejlődés kibontakoztatására irányul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, és további fokozatos javítását, a lakosság életszínvonlának megőrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a'hatodik ötéves tervben is még nehéz lesz, a régebben megszokotthoz viszonyítva lassul a fejlődés, az előrehaladás. S hogy ez így van és lesz az elkövetkezendő években, azt tőlünk független tényezők diktálják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése, legerősebben az olyan országokat sújtja, mint hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni ezeken a nehézségeken. Van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő esztendőkre, van jó törvényünk, amely az előrehaladást ígéri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatokban foglalt társadalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvényből realitás legyen, kinek-kinek a maga posztján jobban, eredményesebben kell dolgoznia. Minden embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Az irányítás posztján tevékenykedőktől azt, hogy értelmes, hasznos, produktív munkaalkalmat biztosítsanak minden dolgozónak. A munkástól pedig, hogy legjobb tudása szerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig. Ezt ígérjük meg most mindannyian, amikor az újévet köszöntve, a jövőre gondolunk. Hogy mekkorát lépünk az újévben és a hatodik ötéves tervben, az mindannyiunkon múlik. B ékés, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézségeket illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De | vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva rajtuk, még nagyobb lehet az örömünk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adattassék* meg minden népnek szerte a földtekén. Fodor Lásrió tervüket A Lábatlani Vékonypapírgyárban ötéves tervüket teljesítve a tervidőszak alatt 33 százalékkal növelték a papírgyártást, s ugyanakkor hét százalékkal csökkentették a létszámot. Több új gépet helyeztek üzembe, ezek kezeléséhez azonban nem vettek fel új dolgozókat, hanem a munkaerő belső átcsoportosításával oldották meg a keresett papírféleségekből a termelés bővítését. A gyár kollektívája ily módon kisebb létszámmal is nagyobb termelési értéket állított elő. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására fokozatosan bővítették a teljesítményben dolgozók körét is. 1976-ban a munkások 62 százaléka dolgozott teljesítményszinthez kötött követelmények alapján, ebben az évben arányuk már túlhaladta a -80 százalékot. A termékszerkezet módosításával az öt év alatt 15- féle új gyártmányt vezettek be. Számítástechnikai fel- használásra különleges nyomópapírok, a doáhnyipar ré- része a külföldit helyettesítő filterburkoló és szivarpapír gyártását kezdték meg. Megjelent a piacon a lábatlani kéztörlő papír is. Az egészségügyi papíroknak öt évvel ezelőtt csak fele volt krep- pelt, most viszont már 90 százalékuk ilyen korszerű termék. I I---------------------------—-----I í ' A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kibontakozásakor a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádja felhívással fordult az ország munkáskollektíváihoz. Kezdeményezésük nyomán a brigádok kommunista műszakokat szervezve, társadalmi munkával széleskörűen járultak hozzá a gyermekintézmények hálózatának fejlesztéséhez, bővítéséhez. A mozgalom indulásakor lapunk részletesen ismertette a megye üzemeiben, vállalatainál megfogalmazott felajánlásokat. Most, a verseny záró szakaszában örömmel tudósíthatunk arról, hogy a Sziklai brigád felhívásának nemcsak a visszhangja volt nagy, hanem eredménye is figyelemre méltó. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának összesítése szerint 1980. december végéig a szocialista brigádok csaknem 700 ezer forint értékben teljesítettek társadalmi munkát bölcsődék, óvodák, iskolák felújításán, bővítésén és építésén. Ezzel egy időben a külön e célra nyitott számlákra a megyében mintegy 2 millió 100 ezer forintot fizettek be. Az adatok tehát még nem tekinthetők véglegesnek, s mivel a statisztika a vállalati szakszervezeti bizottságok tájékoztatója alapján készült el, átfogónak sem mondható ez a felmérés. A társadalmi • összefogás hárommillió forintja mindazonáltal így is sokat mond a valóban széles körű megmozdulásról. Még gazdagabb a kép, ha az egyes szakmák hozzájárulását külön-külön vizsgáljuk. Megyénk jellegére tekintettel értelemszerűen a mezőgazdaság dolgozóinak a legszámottevőbb az együttes hozzájárulása e nemes ügyhöz. Több mint háromnegyed millió forinttal állnak az élen a vasasok és az élelmiszeripariak előtt, ami nem jelenti azt, hogy a vasutasok, a helyi ipar dolgozói vagy az építők nem tettek ki magukért, nem is beszélve mindazokról, akik azon szakszervezetekhez tartoznak, amelyeknek Békésben nincs külön megyei bizottsága. Olvassunk bele ezek után az említett vállalati szak- szervezeti tájékoztatókba, az értékrend kialakításának igénye nélkül! A kertészeti és köztisztasági vállalat kollektívája 31 és fél ezer, a Gyulai Vízműveké 81 ezer forint értékben teljesített társadalmi munkát, a gyulai kertészek 1800 órát dolgoztak a felhíváshoz csatlakozva, míg a Gyulai Kötőipari Vállalat munkásai 36 ezer forint értékben sapkát, sálat, takarót és szobacipőt készítettek a gyermekintézményekben gondozott csöppségeknek. A víz- és csatornamű vállalat a külön munkaakciók eredményeként 75 ezer forintot fizetett be a nemes célra. Az Orosházi Faipari Vállalat kollektívája 1980-ban 21 ezer forinttal járult hozzá a megyei tanács kollégiumi alapjához, a ZÖLDÉRT brigádjai együttesen több mint 58 ezer forinttal gazdagították ezt a mozgalmat, a MEZŐGÉP 127 ezer, a szeghalmi Csepel Autó 70 ezer, a forgácsoló 50 ezer, a HTV 35 ezer forint, a HAFE 27 és fél ezer forint befizetésével, illetve társadalmi munkaakciókkal segítette a bölcsődei, óvod&i, iskolai helyek gyarapgását. Az ÁÉV csaknem 100 ezer forint értékű társadalmi munkával megépítette a békéscsabai Szigligeti úti óvoda tornaszobáját, az Orosházi Üveggyárban 13 és fél ezer órát teljesítettek a brigádok kommunista műszakokban, a vasutasok 8 ezer órát, a 8. számú Volán iskolaépítésre 69 és fél ezer forintot utalt át. a Gyulai Húskombinát dolgozói 63 ezret, az orosházi baromfifeldolgozó 55 ég fél ezret. Két cukorgyárunk kollektívája közösen több mint 200 ezer forintot, az orosházi és á gyomai sütőipariak együtt csaknem 70 ezer forintot fizettek be. Folytathatnánk a sort a mezőgazdaság dolgozóival, kiemelve, hogy az állami gazdaságoknál 360 ezer forint gyűlt össze a felhívás nyomán, a vízügyiek 127 ezer forinttal gyarapították a számlákon levő összegeket. Azután szólhatnánk a költségvetési üzemekről, amelyek közül a sarkadi tanácsé csaknem 38 ezer forintot teljesített a versenyben. Több mint 50 gyárból és üzemből érkezett ugyanis összegzőlevél az SZMT-jhez. E cikk keretei közt nem vállalkozhatunk arra, hogy valamennyi levelet----még ha k ivonatosan is, de — ismertessünk. Nem tehetjük meg azt sem, hogy a tájékoztatók alapján bármely munkásgárdát példaképül a többiek elé helyezzük. Az előbbiekben csupán érzékeltetni szerettük volna azt az erőt, amely a legfőbb küldetés — a termelő 'munka — mellett képes olyan társadalmi célok megvalósításáért is többletteljesít- - ményre, aminek „ellenértékét” nem maga, hanem az utána jövők, a felnövekvő nemzedék élvezi majd. Kőváry E. Péter fl népgazdaság 1981. évi terve A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. (A népgazdaság 1981. évi tervét lapunk 7. oldalán közöljük.)
