Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-12 / 291. szám
1980. december 12., péntek Beszámoló taggyűlés Medgyesegyházán Őszintén a gondokról és az Örömükről Egv év munkájáról adtak számot szerdán a Medgyes- egyházi Vas- és Faipari Szövetkezet kommunistái. A vezetőség nevében Szolnok Sándor, az alapszervezet titkára mondta el, hogy jelenleg a szövetkezetben 35 taggal, öt pártcsoporttal működik az alapszervezet. Munkájukat féléves tervek alapján végezték, rendszeresen éltek a beszámoltatás lehetőségével. A taggyűléseken sokszor bontakozott ki élénk vita az egyes témakörökről, határozatképtelen taggyűlésük nem volt az elmúlt egyéves időszakban. Azt azért kritikusan jegyezte meg a beszámoló, hogy a taggyűléseken bizony nem volt mindig száz- százalékos a megjelenés. Saját munkájáról mondott kritikát a vezetőség azzal, ">gy elismerte: a pártmegbízatások teljesítésének ellenőrzése és végrehajtásának számonkérése felett egy kicsit elsjjdott a figyelmük. Felszínes maradt e nagyon fontos munkaterület ellenőrzése, az erkölcsi elismerés serkentő hatására nem támaszkodtak eléggé. A pártszervezet munkájának fontos része a szövetkezet KISZ-alapszervezetének támogatása. Jelenleg tizenhatan tagjai az ifjúsági szövetségnek, és elmondható, hogy a nehézségek ellenére, munkájuk egyre eredményesebb. A továbblépés érdekéLetűnőben lennének a „nehéz emberek?” Elfáradtak volna a fáradhatatlannak tűnő, újításukkal lankadatlanul küzdő ötletgyárosok? Bizonyára nem, csak nem ugyanazok verekszik végig magukat a műhelyekben, üzemekben, vállalatoknál, intézetekben, hivatalokban, szerkesztőségi szobákban, vagy a tévé képernyőin újításaikkal, mint régen. Viszont az is vitathatatlan tény, hogy az elemzések, adatok arra vallanak: az újítókedv alábbhagyott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai néhol csupán megtorpanásról, másutt visszaesésről adnak számot. Az újítókedv lankadá- sában az elemzések a korábbinál nagyobb szerepet tulajdonítanak a pénzügyi erőforrások megcsappanásának'. Kinek az érdeke? Ilyen körülmények között kiváltképp figyelemreméltó, hogy a vállalatok, intézmények, szövetkezetek közötti ötletcsere elenyésző. A hasznosított megoldásoknak jelenleg még mindig kevesebb mint egy százalékát adják át más gazdálkodó szervezetek részére. „Nem a díjazott, hanem az alkalmazott találmány boldogít!” — nyilatkozta nemrégiben gazdasági hetilapunk hasábjain a fiatal feltaláló, mintegy magyarázatul azok számára, akik ferde szemmel figyelik az ötletei bevezetéséért perlekedő újítót. Az újító szándéka, hogy felismeréséből tartósabb, jobb minőségű, vagy rövi- debb idő alatt, pontosabban előállított termék, takarékosabb termelés, biztonságosabb munkahely feltételei teremtődjenek meg. Az újító — hiszen presztízse, önbecsülése is szellemi szüleménye terjesztését kívánja — aligha állítana ötletének sorompót a műhely, az üzem, a gyár, a vállalat: a szű- kebb környezet „kerítésében azonban a KISZ-tagság létszámát növelni kell, természetesen úgy, hogy a minőségi követelmények ne csökkenjenek. Ez a tevékenység azért is különös figyelmet érdemel, mert a KISZ- nek fontos része van a párttaggá nevelésben. Az idén három új párttagot vettek fel az alapszervezetbe. A beszámoló taggyűlés előkészítéseként őszinte hangú pártcsoport-értekezleteket tartottak a szövetkezetben, és minden párttaggal egyénileg is elbeszélgettek. Sok érdekes gondolat, javaslat, kritika hangzott el, felszínre kerültek a szövetkezet termelő tevékenységét, a párt- alapszervezet életét érintő problémák. Elmondták a párttagok, hogy fontosnak tartják a műhelyértekezletek rendszeres megtartását. Ezeken a gyártásközi problémák gyorsabban oldódhatnak meg, s ennek közvetlen gazdasági kihatásai is vannak. A szocialista brigádmozgalommal kapcsolatban elmondták, hogy jó dolog a vetélkedő, fel lehet mérni a megszerzett tudást. De azt már nem helyeslik, hogy túlzottan a lexikális tudást kérik számon, s emiatt sokan húzódoznak a részvételtől. A szövetkezet párttagságának legfontosabb feladata, hoey segítse a gazdasági célkitűzések megvalósítását. Ebben szép sikereket értek el. nél”. Hiszen az újító anyagilag is érdekelt ötlete átadásában. A „vevő” vállalattól ugyanolyan díjat kaphat, mint a saját cégétől. Következésképpen az újítóról kétszeresen sincs okunk feltételezni, hogy útját állná a vállalatok közti ötletcseré- nefc. Az már inkább előfordul, hogy belefárad a házalásba. Szervezett cserebere ugyanis nemigen van, vagy ha igen, csak gyér sikerrel. A Kohó- és Gépipari Tudományos Informatikai és Ipargazdasági Központ évente két alkalommal 1000—1200 hasznosítható újítást ismertető kiadványt jelentet meg. Ezek közül általában 300— 400 után érdeklődnek’, és legfeljebb 30—40 talál vevőre. Mi lehet vajon a nagyfokú érdektelenség oka? Talán bizony a szabályozók késztetik a vállalatokat az „önmegtartóztatásra”? (Mi másnak lehetne nevezni ezt, a hasznot hajtó ötletek átvételétől húzódozó magatartást? Nos, erre sem lehet egyértelmű igennel felelni — sőt. A vállalatok ugyanis a vásárolt újításokat a költségek között számolhatják' el — nem pedig a részesedési vagy a béralap terhére, amiből saját dolgozóik újításait finanszírozzák. Növeli a vállalat jövedelmét Jóllehet, országosan az ösz- szes béralap fél százalékát sem teszik ki az újítási díjak, sokan mégis úgy érzik: megrövidítik őket az ötletekért kifizetett összegekkel. Azt már kevesebben veszik számításba, hogy ezek az ötletek a vállalati jövedelmeket gyarapítják. Tavaly például 225 millió forintot fizettek' ki az országban újítási díjként, ugyanakkor ezek becsült gazdasági eredménye 3,8 milliárd forint volt. Ez az összeg megsokszorozható lenne az újítások vállalatok közti cseréjének Évről évre eredményesen gazdálkodott a szövetkezet, jól haladnak saját termékeik fejlesztésével, és kooperációs kapcsolataik is kétoldalúvá váltak. Még ebben az évben teljesen elkészül az 520 négyzetméteres lakatos- és szerelőműhely, javítják a többi műhely fűtését is. Egyre korszerűbb eszközökkel termel a szövetkezet, amit az is jelez, hogy a közös vagyon már meghaladja a 25 millió forintot. Mindezek jó alapot adnak a további munkára, a szövetkezet párt- és gazdasági vezetése úgy ítéli meg, hogy biztosított a folyamatos fejlődés lehetősége. Ebben az évben befejeződnek az építő jellegű beruházások, ezután a gépesítés kapja a fő hangsúlyt. A beruházások eredményeként a szövetkezet termékei korszerűbbek lesznek, javul piac- és versenyképességük. A beszámoló után a hozzászólásokban a pártalap- szervezet életét és a szövetkezet munkáját érintő további kérdések kerültek napirendre. Kritikusan és önkritikusan szóltak a még meglevő hiányosságokról, örömmel számoltak be az eredményekről és a tovább- léDés lehetőségeit, módjait is felvázolták. A vita után a párttagság elfogadta a vezetőség beszámolóját. L. L. szorgalmazásával. A téma szakértői közül többen úgy vélik: mindez — részben legalábbis — előmozdítható a személyi érdekeltség fokozásával. Magyarán: ott kell kitapintani az érdekeltségi pontokat, ahol az újí- tásik átvétele eldől (és természetesen ezt megelőzően a folyamatos tájékozódásra, informálódásra apelláló ösztönzőkre is szükség van). flz információ szerepe Az is elképzelhető, hogy az információnak' a véltnél is nagyobb szerepe van. A Szakszervezetek Győr-Sop- ron megyei Tanácsa kezdeményezésére például újítási kiállítást és börzét rendeztek. A rendezvényt követően háromszorosára nőtt a más vállalattól átvett, hasznosított újítások száma. Jóllehet, ez az eredmény abszolút számban még mindig szerény, ám a korábbiakhoz képest ugrásszerű az előrelépés. Bizonyára ez utóbbi összehasonlítás vezérelte a november közepétől tartó, kéthetes fővárosi újítási kiállítás és börze rendezőit, amikor az ötletek továbbadása érdekében több mint 900 újítást és a televízió „Felkínálom...” című műsorából mintegy négyszáz hasznot hajtó eljárást programoztak számítógépbe. A hírek szerint ez a betáplálás sem mentes a — veszni hagyott forintokban is kifejezhető — szépséghibáktól: az egyes kategóriák túl nagy témaköröket ölelnek fel, s így a számítógép helyett az ember feladata a böngészés, az ötletek közti válogatás. De talán még így is akadnak keresgélők. Olyanok', akik nem restek az újí- tómozgalom időszerűvé vált megújításán, és ezzel együtt a másutt kitalált módszerek hasznosítását fáradozni. Elvégre őket — s velük együtt vállalatukat — valóban az alkalmazott újítás „boldogítja”. Molnár Patrícia „őz alkalmazott találmány boldogít” A hídpálya betonozása mínusz 10 fok alatti hőmérsékletnél megfeszített munkát követel Finisben a hídépítők Ismeretes, hogy a nyár végén megsérült a Kettős-Körös békési hídja. Akkor áthidaló megoldásként, viszonylag rövid idő alatt pontonhíd készült, ám a nagy Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkezik. A közös közös gazdaságban évek óta az egyik legeredményesebb ágazat a juhászat. A szövetkezet az idén átfogó programot készített az ősgyepek felújítására, fokozottabb hasznosítására és a juhászat fejlesztésére. Az idén a tsz saját kivitelezésében 1500 férőhely- lyel bővítette juhászaiét. A 2,2 millió forint’ összköltséggel átalakított épületekbe 2 millió forintért vásároltak tenyészállatokat. Mindez azt jelenti, hogy már jövőre a közös gazdaságban 3 ezer anyajuhot tartanak, s több mint 2500 bárányt — tejesés pecsenyebárányt — exportálnak a tőkés országokba. vízszintingadozás miatt legtöbb esetben csak a gyalogosok vehették igénybe. A tervezők és a Hídépítő Vállalat jóvoltából a gondok ellenére is az eredeti határA hústermelés aránya is változik. A pecsenyebárány helyett az elkövetkező esztendőtől nagyobb arányú lesz a hízóbárány értékesítése, mindez természetesen a gyapjúhozamokat is növeli. A jövő évben várhatóan mintegy 16—17 tonna nyers gyapjút értékesít a szövetkezet. A juhállomány tartásához megfelelő legelőkre is szükség van.- A gyepekből 1983- ig három ütemben összesen 343 hektárt újítanak fel az FLR segítségével. Mindezzel lehetővé válik az intenzív legelőgazdálkodás. Az elképzelések szerint a legelőket két tömbre osztják, váltakozó legeltetéssel hasznosítják majd. időre elkészül a híd új része. A 42 méter hosszú hídszerkezethez szükséges vasbeton gerendákat a Beton- és Vasbetonipari Művek soron kívül legyártotta és leszállította. A hídépítők a kemény hideggel dacolva becsületbeli kötelességüknek érezték a határidő tartását. Megfeszített munkával befejező szakaszához érkezett az énítés: tegnap, csütörtökön már az útpályát aszfaltozták, és a híd korlátjait helyezték el. Hétfőn 14 órától ismét megindulhat a forgalom a Tarhost Békéssel összekötő úton. Az átadást követő héten a betonszerkezet további szilárdulásáig személygépkocsik és öt tonna súlyú járművek haladhatnak át, az autóbuszok utasai átszállással folytathatják útjukat. A karácsonyi ünnepektől viszont már az autóbuszok és más teherjárművek is áthaladhatnak a hídon, melynek összteher-bírása 40 tonna. A régi, megrongálódott hídszerkezet bontása és azúj rész tervezése három hetet vett igénybe. A 6,7 millió forintos költséggel épült híd- tag kivitelezése nem egészen három hétig tartott. —sz— Sikeres vadászszezon Jó hírek érkeznek az őszitéli vadásszezonról: az elejtett vadak trófeái általában jó minőségűek, a magyar vadgazdálkodás magas színvonaláról tanúskodnak. A MÉM összesítése szerint az elejtett szarvasbikák trófeája a tavalyinál mintegy 10— 15 százalékkal nagyobb fajsúlyú. Tömörebbek, súlyosabbak az agancsok. Az országos bírálat szerint november 30-ig 230 aranyérmes trófeát zsákmányoltak a vadászok1, 16-tal többet, mint egy évvel korábban. További 535 ezüst- és 700 bronzérmes bikát is adtak az erdők. A tavalyinál csaknem 500-zal több őzbaktrófeát bíráltak el. Az adatok szerint az állomány minősége évek óta változatlan — változatlanul magas színvonalú. Huszonöt hektárra számítanak! átlagosan egy őzet. Hozzávetőleg ezer dámvadat ejtettek el. A még folyamatban levő trófeabírálatok sikerre biztatnak. A beton „érlelését” gőzfejlesztők gyorsították Fotó: Veress Erzsi / Fejlesztik a juhászától
