Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
1980. december 7., vasárnap Exportra készítik az alkatrészeket a Munkácsy Tsz tagjai Több mint három évtizede gazdálkodik együtt 3500 hektár földön termelőszövetkezetünk, a gerendási Munkácsy Tsz tagsága. A gerendási határban nincs rét, legelő, az összterület szántóföld, ráadásul jó termőadottságú. Igyekszünk ezt a helyi adottságot — jó munkaszervezéssel, fegyelmezett munkával — a népgazdaság és a tagság javára hasznosítani. Gerendás község határában azelőtt sok volt a tanya. Közvetlenül a község közelében — ahova a villanyt be tudtuk vezetni — még ma is vannak tanyák, kint azonban felszámolták a tulajdonosokat, beköltöztek a községbe, ahol kulturáltabb életkörülményeket biztosíthatnak családjuknak. Sajátos helyzetünkből adó- . dóan határunkban sok a nagyüzemi gazdálkodás fogalmához képest a kis tábla. Vannak 80 hektáros' tábláink is. Olyan dűlőutak választják el egymástól a táblákat, ahol az árokpartokon rég kivágtuk a fákat, de a tüskök ottmaradtak, ezért szántóföldi művelésbe nem tudtuk bevonni. Kiszámoltuk, hogy szövetkezetünk határában legalább 30 hektárnyi terület a tuskés árokpart. Ezért úgy határoztunk, hogy saját erőből kialakítjuk a nagy táblákat, amelyeken gazdaságosabb lesz a termelés, gyorsabb a nagy teljesítményű gépek kiszolgálása, ráadásul a nemzet nagy kincsét, a termőföldet 30 hektárral gyarapítjuk. Vásároltunk egy T—130-as traktort, és magunk végezzük a tuskókiszedést, a föld- egyengetést, a több száz hektáros nagy táblák kialakítását. Abban reménykedünk: valamivel ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Munkácsy Tsz növénytermesztési ágazata még jövedelmezőbb legyen. Hiszen nálunk a búza- és a kukoricatermelés dönti el a szövetkezet gazdasági eredményeit. Búzából és kukoricából is országosan kiemelkedő termésátlagokat érünk el. Biztosítjuk a közös és a háztáii jószágállomány számára a zöld- és az abraktakarmányt. Az 1979. évi kimagasló terméseredményeinkért elnyertük a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címet. Erre nagyon büszkék vagyunk, de arra még jobban, hogy 1980-ban a jégverés és a szeszélyes időjárás ellenére a két fő növényből, búzából és kukoricából hozzuk az 1979. évi szintet. Ügyszintén teljesíti a növénytermelési főágazat a tervezett nyereséget is, pedig időközben — a magasabb terméshozamok betakarításé — több munkát és energiát követelt. Mivel nemcsak jó termő a földünk, hanem ezen a tájon magas a napfényórák száma is, így jelentős területen foglalkozunk zöldség- és vetőmagtermeléssel. A Békéscsabai Hűtőháznak zöldborsót, zöldbabot termelünk, a Ve- tőjnagtermeltető Vállalat részére pedig bab- és borsóvetőmagot. Jelentős területen állítunk elő a közösben és a háztáji földeken hibridkukorica-vetőmagot. Csupán zöldségből és zöldségvetőmagból egy év alatt hétmillió forint értéket termeltünk. Ezt azonban az elkövetkező években nem vállalhatjuk, • kisebb területen termelünk zöldséget, csak azokból a fajtákból^ amelyeknek a termelése és a betakarítása teljesen gépesíthető. A kézi munkaerőből ugyanis nálunk, csakúgy mint másutt, egyre kevesebb áll rendelkezésre. A hibridkukorica-vetőmag előállítását azonban fenntartjuk, 150 hektáron termeljük közösben és háztájiban ezt az értékes magot. Mivel a földünk nagyon jó, nem sajnáljuk a munkát ettől a jól fizető növénytől. Egy táblában termeljük, aki a háztájiban vállal, annak a közösből is vállalnia kell bizonyos területet. így a megmunkálás mindig kifogástalan minőségben történik. Hogy az átadott vetőmag minősége minél jobb legyen, az említett területről kézzel törjük a csöveket, régi hagyományos módszerekkel, nehogy megsérüljenek a szemek. í;: r aztán a mi hibrid- kukorica -vetőmagunk tőkés exportra is kiválóan alkalmas. A Vetőmagtermeltető Vállalat nagyon számít munkánkra, az idén is elismerésüket fejezték ki a jó minőségért. A Gerendás, Munkáesv Tsz Hibrid kukorica betakarítása idején összefognak a rokonok, a jó szomszédok, barátok. Jönnek még az iparban és egyéb területen dolgozók is, csakhogy mielőbb magtárba kerüljön a drága vetőmag. Volt olyan nap, hogy a hibridkukorica-földeken 400-an dolgoztak, alig győztük a szállítást. A vállalatnak pedig azért jó ez a módszer, mert mi esős időben, sárban is törtünk kézzel, amikor a csőtörők nem mehettek a földekre, s a feldolgozó üzem tőlünk folyamatosan kapott alapanyagot. Gerendás község szorgos lakossága ezzel a munkával sokat segít a kukorica-vetőmag előállításában, ugyanakkor saját jövedelmét is érdemben növeli ezzel a munkával. Csak az elismerés hangján szólhatunk azokról, akik esőben, sárban vállalják ezt a nagy gondosságot igényelő kézi munkát. A tagság jó hozzáállásának köszönhető, hogy 1980-ban a növénytermesztési főágazat legalább 60 millió forint árbevételre számíthat. Ameny- nyiben a feltételek nem változnak, szeretnénk megpályázni ebben az évben is a Kiválj Termelőszövetkezeti Gazdaság címet. Az eddigi eredmények erre ösztönöznek bennünket. A növénytermelési főágazatunk az V. ötéves tervét túlteljesíti. Hasonló területen 12 millió forinttal nagyobb termelési értéket produkáltunk. Arányosan nőtt a termelési érték, az árutermelés és a nyereség. Másik fő ágazatunk az állattenyésztés. Nagy öröm számunkra, hogy évek' óta itt is nyereséges a tej-, a hústermelés egyaránt. Csorvás- sal közös sertéstenyésztési és -hizlalási telepet tartunk fenn. Annak idején úgy volt, hogy a régi, hagyományos sertéstartást felszámoljuk. Szerencsénkre nem így történt. Menet közben meggondoltuk magunkat, és inkább fejlesztettük, korszerűsítettük a régi ólakat. ' Az I. S. V. termelési rendszeren belül előbb batériás malacnevelésre rendezkedtünk be. A gyönyörűen fejlett malacokat eladtuk. Aztán rájöttünk, mivel sok jó takarmányt termelünk, eredményesebb lenne, ha a 330 anyakoca szaporulatát magunk hizlalnánk meg. Az elhatározást cselekvés követte: házilagos megoldással a hizlalásra is batériás ólakat rendeztünk be. így évente a közösből 5500 hízott sertést értékesíthetünk. Ezeken a területeken jól képzett, fiatal, lelkes szakemberek irányítják a munkát, és az eredmények kitűnőek. A malacbatériánál például egy kiló húst 2,8 kiló takarmányból állítunk elő. Hasonlóan szépek az eredmények' a szarvasmarhatelepen is. 1978-ban 55 deka abrakból állítottunk elő egy liter tejet, tavaly 34 dekából, és 1980-ban úgy látjuk, hogy elég lesz a 30 deka. Mindez 210 tehén tejtermelésére vonatkozik. Ennek köszönhető, hogy míg 1975-ben 17 millió forintot hozott a közös állattenyésztése, addig 1980-ban elérjük' a 24 milliót. Korszerű szárítóüzem Sertéstelep a Munkácsy Tsz-ben A melléküzemági tevékenység igen nagy jelentőséggel bír szövetkezetünkben: A 3500 hektáros szövetkezetünk 900 tagjából ugyanis 520 az aktív dolgozó. A növénytermelési ágazat magasan kvalifikált gépesítése kiszorította a kézi munkaerőt a földekről. Nagy gondunk volt, hogyan tudjunk folyamatosan munkát biztosítani a lányoknak, asszonyoknak. Hiszen a mi községünknek nincs vasútállomása, a buszjárat sem sűrű. így aki eljár dolgozni, bizony két-három órát eltölt az utazással naponta. Először az orosházi KA- ' ZÉP Vállalattal vettük fel a kapcsolatot. Ide telepítették ■ ki az oxidkerámiai részleget, s mi gyártjuk a textilgépekhez a szálvezérlő berendezéseket. Dolgozóink olyannyira megtanulták a munkát, hogy a termékeiket tőkés és szocialista országokba exportáló gépekhez hasznosítják. Pedig nem volt könnyű a kezdet. Asszonyaink féltek a napi nyolcórai folyamatos munkától. Megszokták, hogy a mezőgazdaságban néha túl nagy a hajtás, de máskor vannak szabadnapok, odahaza több idő jut az állatok ellátására és egyéb munkára. Ellenpropagandisták is akadtak. Végül is felvettünk 25 alkalmazottat, hogy beinduljon az üzem. Be akartuk bizonyítani, hogy ez valóban szép vállalkozás. Nem kell tűző napon, sárban, szeles időben kinn dolgozni a földeken, mégis egész évben meglesz a folyamatos kereset. Igyekszünk a telepen korszerű munka- és életkörülményeket kialakítani. Ma már 40-en dolgoznak ezen a telepen — főleg tsz- tagok —, nagy megelégedéssel. Később a Gyulai Kötőipari Vállalattal kötöttünk hasonló egyezményt. Varrodai részleget helyeztünk üzembe, s oly jók az eredmények,, hogy a gyulai vállalat telepén teljesen felszámolják a varrodai részleget, s nálunk bővítik az üzemet. Ezzel a tevékenységgel régi vágyunk teljesült: megoldottuk a nők foglalkoztatását. De voltak gondjaink a férfiak téli foglalkoztatásával is. A drága, nagy teljesítményű gépeken dolgozó traktorosokkal, szerelőkkel télen nem tudtunk mit kezdeni, mert annyian nem tudnak dolgozni a műhelyben. Ezen a gondon is segített az orosházi KAZÉP Vállalat. Télen kazánszerelésre alkalmazza a mi dolgozóinkat. A háztáji gazdaság a szövetkezet szerves része, főágazatként kezeljük. Növénytermesztésben és állat- tenyésztésben évente 35—38 millió forint értékű árut vásárolunk fel a háztáji és kisegítő gazdaságoktól. Az idén túlhaladjuk a 40 milliót. A munkaigényes magtermesztéshez igénybe veszik a családtagokat, rokonokat is. így többszörösen jól jár a népgazdaság és a tag egyaránt. Hízott sertésből például 5500-at adnak évente a háztájiból. A szövetkezet évente mintegy kétezer tonna szemes terményt és ezer tonna táptakarmányt ad el a háztáji jószágállomány számára. Természetesen vállaljuk a szállítást, és minden fontos munkát. A lakossági szolgáltatás egyébként is erős oldala a szövetkezetnek. Mondhatjuk: a Munkácsy Tsz az egész falu ellátását megoldja. Szövetkezetünk építőbrigádja vállalja a lakosság házépítését, tatarozását, felújítását. Vannak bognáraink, ácsaink, kőműveseink, bádogosok, burkolok és egyéb szakmabeliek segítik' a gyönyörű lakások kialakítását, karbantartását. Manapság egy gerendási parasztházba belépni nagy-nagy gyönyörűség. örülünk, hogy ehhez szövetkezetünk hozzájárul. A tagság élet- és munka- körülményeinek állandó javítása a cél. Ezt szolgálják az Ikarusz-autóbuszok, az öltözők, fürdők, ebédlők. Ma még az ÁFÉSZ-tól hordjuk az ebédet, de a VI. ötéves tervben saját üzemi konyhát építünk. Egyébként gépesítésre, felújításra, rekonstrukcióra és építkezésre 1981—90 között mintegy 45 millió forintot költünk, 10 millióval többet, mint az V. ötéves tervben. (X) Őszi munka a határban A Gyulai Kötőipari Vállalat gerendási telepén
