Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-06 / 286. szám
1980. december 6., szombat Mi lesz, ha újra fordul a kocka? Állami gazdaságok évzárás előtt Tizenhétezer lakás — OTP-segítséggel Beszélgetés Csók Sándorral, az Országos Takarékpénztár Békés megyei igazgatóságának vezetőjévei Aligha van olyan felnőtt magyar állampolgár, akinek ne lett volna már dolga az OTP-vel. Sőt a legtöbb ember egyszerre többféle üzleti viszonyban is áll a takarék- pénztárral: ott helyezi el megtakarított pénzét, de ugyanakkor különféle kölcsönökkel tartozik is neki. Az OTP kezeli a lakosság pénzének tekintélyes hányadát, szerepe jóval nagyobb, mint ahogy azt nevéből sejteni lehetne. Hogyan gazdálkodik a lakosság pénzével a lakosság bankja? A kérdést Csók Sándornak, az OTP Békés megyei Igazgatósága vezetőjének tettem fel. Olykor nem tudja a fej, mit csinál a kéz. Vagy, ha még pontosabbak akarunk lenni, van amikor a „fej” nem méri fel körültekintően, milyen hatással jár egy-egy intézkedés. Ezt bizonyítja a következő esetTavaly a kistermelők még annyi tojást kínáltak fel Békés megyében, hogy annak értékesítése okozott gondot. Legalábbis sokan erről beszéltek. A valóságban tehát más volt a helyzet? Nos, a tojás értékesítése valóban gondot okozott, mert a legnagyobb felvásárló, a baromfifeldolgozó veszteséggel tudta azt tovább adni. Semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy növelje (szinten tartsa) a szóban forgó tér- mék forgalmazását. A tojást így a termelő mind nehezebben tudta eladni, pedig mint később kiderült, az ország más pontjain biztos piacra találtak volna a tojástermelő szakcsoportokat szervező fogyasztási szövetkezetek, ha ezek után ők veszik kézbe az ügyet. Nem tették. így végül is kénytelenek voltak elfogadni a termelés gazdaságosságát kedvezőtlenül befolyásoló intézkedéseket. A tojástermelés 62 millióról egy év alatt (az első háromnegyedév számai) 36 millió darabra zuhant visz- sza. A termelés ilyen visz- szaesésére seholsem számítottak. A piacon kereslet alakult ki. Ám, a termelés fellendítésére tett eddigi kísérletek kudarcot vallottak. A kistermelők körében bizalmatlanság uralkodik, és alig vállalkoznak a kivágott állomány pótlására. Mert mi lesz akkor — vélekednek —, ha újra fordul a kocka? A piac törvényeit ismerők tisztában vannak persze azzal, hogy a kereslet és kínálat viszonya máskor is megváltozhat. Ki vállalja tehát a jövőben a kockázatot, hogy a termelők rövid idő alatt újra mozgósíthatók legyenek? A felvásárló, a forgalmazó, vagy éppen a termelő? Mindenesetre az a tény, hogy a szerény tőkével rendelkező kistermelő nem nem fog gazdaságtalanul termelni- És mi van akkor, ha termékeire mégis szükség van? A múlt tanulsággal szolgál tehát a jövőnek! K. J. Mint általában a mezőgazdasági üzemek, az állami gazdaságok is nehéz évet, tervciklust zárnak az év végén. Árvíz, belvíz, jégeső, késői érés, küzdelmes betakarítás jellemezte munkájukat az idén. Tervteljesítésüket ezért különösen befolyásolta a természet nehézségei elleni harc. Békéscsabai 1 G. A rendkívüli időjárás ellenére teljesítették tervüket a Békéscsabai Állami Gazdaság dolgozói. A várhatóan 18—20 millió forintos nyereség 48 százalékát a növénytermesztés, 42 százalékát az állattenyésztés, 10 százalékát az alaptevékenységen kívüli munkák adják. Kiemelkedő a sertés- és a juhágazatok eredményjavulása, ugyanis a tavalyi 7 milliós veszteséggel szemben az idén együttesen 3 millió forint nyereséget hoznak. Nagy gondot fordítottak a gazdaság üzemgazdasági szakemberei a költséggazdálkodásra. Ennek köszönhető, hogy az energia- és alap- anyagárak növekedése ellenére a termelés költségei csak 4,2 százalékkal nőttek az előző évihez képest. A csökkenő költségek' miatt jelentős munkabér-megtakarítás jelentkezett, ezért decemberben 1,5—1,8 millió forintot kiosztanak a kimagasló munkát végző gazdasági egységek és dolgozóik között. A kedvező év végi eredmény lehetővé teszi, hogy a részesedési alap a tervezett 5 százalék helyett 7 százalék legyen. Körösi A. G. A gyomai Körösi Állami Gazdaság vezetői kérésünkre az ötödik ötéves terv teljesítéséről tájékoztattak. Ebből kiderül, hogy a tervezett 3 és fél tonnás hektáronkénti búzatermést nem sikerült elérni. A hiányzó ötven kilogrammban az 1979. év rendkívül rossz időjárása, termése a „ludas”. A 31 mázsára tervezett rizstermésnek is alig több mint felét sikerült lehozni a táblákról. Érdemes megemlíteni, hogy a gazdaság az elmúlt öt évben 43 millió forintot fordított juhágazatának fejlesztésére, ennek eredményei várhatóan a következő években jelentkeznek. A gyomai nagyüzem termelési értéke az eltelt öt esztendő alatt 11 százalékkal emelkedett, az ötödik ötéves terv célkitűzéseit a körülményekhez képest megközelítették, illetve egyes ágazatokban teljesítették. Szeghalmi A. G. Sok nehézséggel találták magukat szemben az idén a Szeghalmi Állami Gazdaság dolgozói. Elég, ha a súlyos árvízre gondolunk, amely 21 millió forintos kárt okozott. A 14 ezer 600 hektárból 1241 hektárt öntött el a víz, s ez jól magyarázza a 27 millió forintos árbevétel-kiesést. Rossz jel a következő évre, hogy az árvízzel elöntött területen még mindig nem tudnak dolgozni, s tavasszal vetni. Ezt ellensúlyozza, hogy az őszi betakarítási munkákat még a rossz idő beállta előtt befejezték a gazdaság dolgozói. A növény- termesztés a tervezett hozamokat — a napraforgó kivételével — teljesítette, az állattenyésztésben pedig a baromfiágazat nem érte el a kitűzött célokat. A már említett nedves talajok miatt nehéz esztendő vár ismét a szeghalmi gazdaságra, ez azonban csöppet sem jelenti azt, hogy nem néznek bizakodással a jövő év elé. M. Sz. Zs. — Az Országos Takarék- pénztár tevékenysége sok szempontból egyedülálló. Még a szocialista országok közül sem tölt be sehol olyan nagy szerepet a lakosság életében, mint nálunk. Mi ugyanis nemcsak betétek gyűjtésével és ebből rövid- és hosszú lejáratú kölcsönök adásával foglalkozunk, hanem nagyon nagy mértékben kivesszük részünket a lakásépítési program finanszírozásából. Kölcsöneink túlnyomó többségét lakásépítésre, vásárlásra folyósítjuk. A takarékpénztár kezeli a tanácsok pénzeszközeit is. — Mennyi pénze van az OTP-nek? — Kevesebb, mint azt a legtöbb ember hinné. Féléves megyei adatokról tudok beszámolni, eszerint ez év június 30-án megyénk lakossági összbetétállománya 50 milii* forint híján 5 milliárd forint volt. Hitelállományunk 4 milliárd 868 millió forint, így likviditásunk, azaz a szabadon mozgatható pénzek összege a 100 millió forintot sem éri el. Ez persze nem baj, hiszen nekünk nem az a feladatunk, hogy számláinkon sok pénz legyen, mert az ott levő pénz így csak holttökének számítana. Nekünk ésszerűen kell átcsoportosítanunk a lakosság megtakarításait, a különféle pénzeket a lehető Legjobban igyekszünk felhasználni. — A likviditás viszonylag kis számát látva önkéntelenül is felmerül a kérdés: mi történik, ha hirtelen mindenki ki akarja venni a pénzét? — Nos, akkor nagy baj van, de elsősorban nem azért, mert mi nem tudunk fizetni. A világ egyetlen bankja sem lenne képes arra, hogy az összes betétet egyszerre kifizesse, hiszen minden pénzintézet abból él. hogy a nála elhelyezett betéteket forgatja. Azért lenne nagy baj egy tömeges pénzkivétel, mert az azt jelezné, hogy megingott az emberek bizalma a pénzben, illetve végső soron a társadalmi rendszerben. Ettől szerencsére nem kell tartanunk, még a nehéz 1956-os időben sem volt pánikszerű pénzkivétel. Kapcsolataink a lakossággal a kölcsönös bizalmon alapulnak, és ez azt is jelzi, hogy a betétek állandóan növekszenek. Igaz, az első félévben némiképp lassabban, mint régebben, de ennek az az oka, hogy az életszínvonal sem növekszik úgy, mint ahogy azt megszoktuk. — Hogyan pl meg az OTP ebből a pénzforgatásból? — Egy dolgot tisztáznunk kell: a mi feladatunk gyökeresen eltér a nyugati bankokétól. Mi nem a minél nagyobb nyereségre törekszünk, hanem nagyon fontos és széles körű szociálpolitikai feladatokat oldunk meg. Számokkal kifejezve a dolgot, a helyzet a következő: a nálunk tartósan lekötött betétekre mi 5-6 százalék kamatot fizetünk. Az általunk folyósított kölcsönökre a kamat 2-től 8 százalékig terjed. Csakhogy a 8 százalékos kamatú kölcsönök részaránya viszonylag kevés, pedig ezen tudunk keresni. A túlnyomó többség — a hitelek csaknem 93 százaléka — rendkívül alacsony kamatú, hosszú lejáratú kölcsön. Világos tehát, hogy a magas betéti és az alacsony hitelkamatból nem tudnánk megélSzigorúbb munkafegyelem — csökkent az elvándorlás és a létszámhiány A tatabányai szénbányáknál a fizikai munkások száma túlhaladta a 10 600-at, s ezzel minimálisra csökkent a fizikai dolgozók hiánya a vállalatnál. Az év folyamán alaposan lecsökkent az elvándorlók száma, lényegesen több új bányászt vettek fel, mint amennyien eltávoztak, s mindezek hatására még egyetlen évben sem volt olyan kedvező a munkásállomány létszáma és összetétele, mint az idén. Az országos rendeletek alapján a bányászoknak juttatott különféle kedvezményeken kívül a vállalat által bevezetett intézkedések is előnyösen hatottak a munkaerő-vándorlás csökkentésére, a stabilabb munkásgárda kialakulására. Nemrégiben például megszigorították a felvételt: az új dolgozók munkába állásánál a föld alatti munkára való alkalmasság mellett egyik elsődleges szempont lett a megbízhatóság. Nem veszik fel például az olyan dolgozót, akinek egy éven belül kettőnél több munkahelye volt. Ezen a címen az idén már számos jelentkezőt elutasítottak. Az eddiginél szigorúbban bírálják el azokat is, akik igazolatlanul műszakot mulasztanak, szabálytalanul, fegyelmezetlenül dolgoznak. Az ilyen esetekben hozott fegyelmi határozatok szigorú megrovással és különféle kedvezmények elvonásával járnak együtt a vállalatnál. A rendszeresen kimaradozókat — a törvényességi fokozatok betartásával — fegyelmi úton elbocsátják. Ugyancsak előnyösen hatott a szénbányák munkaerő-gazdálkodására a vállalaton belüli létszám-átcsoportosítás. Alapos felmérések után néhány üzemből a feleslegesnek, létszámfelettinek ítélt dolgozókat azokba az üzemekbe irányították, ahol hatékonyabban foglalkoztatják őket. Az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást, a nagyobb teljesítmények elérését szolgálja a vállalat ösztönzőbb bérpolitikája is. Az év eleji bérfejlesztéseknél átlagon felüli összegeket kaptak a több műszakra és a több szakma elsajátítására vállalkozó munkások, az egész vállalat eredményeit döntően befolyásoló szénfa-- lon dolgozó munkacsapatok. A tervezettnek megfelelő ütemben épül a fővárosban az észak—déli metróvonal Arany János úti állomása. A Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalat, valamint az Országos Szakipari Vállalat dolgozói a szakipari munkákat végzik, a KÉV pedig a lejtaknát betonozza. Képünkön: a vágányok betonágyát készítik (MTI-fotó felv. KS) ni, de még egyszer mondom, nem is ez a célunk. — Rendkívül magas tehát a hosszú lejáratú kölcsönök aránya, de ez így önmagában még keveset mond. Konkrét számokra lefordítva, hány lakás felépítését segíti elő az OTP? • — Békés megyében az V. ötéves tervidőszakra 2030 célcsoportos lakás építését tervezték, ebből 1979 végéig 1813 lakás készült el. Ezzel szemben igazgatóságunk 4 ezer saját beruházású társasházi lakás felépítésével számolt a tervidőszakban, de ehelyett 5 ezer 300 lakás fölött lesz a ténylegesen elkészültek száma. Jól látható tehát, hogy rendkívül nagy részt vállalunk a lakásgondok mielőbbi megoldásából. — Társasházak jórészt a városokban épülnek, a falvakra az egyedi építkezés a jellemző. Ezt hogyan támogatja az OTP? — A törvényesen engedélyezett mértékig minden megalapozott lakásépítési szándékot támogatunk. Itt hangsúlyoznom kell a megalapozottságot, mert régebben többször előfordult, kellő saját erő nélkül fogtak hozzá, esetleg anyagi lehetőségeiket meghaladó építkezésbe kezdtek ügyfeleink. Ennek többnyire az lett a következménye, hogy elfogyott a pénzük, mi több kölcsönt nem tudtunk adni, és a ház évekig befejezetlenül állt. Az ilyen esetek megakadályozására, most már szigorúan ellenőrizzük, hogy a tervek, a költségek és a lehetőségek összhangban álljanak egymással. De visszatérve a számokra: ebben a tervidőszakban 8 ezer családi ház felépítését terveztük kölcsönnel támogatni, ezzel szemben több mint 9 ezer 400 családi ház építéséhez nyújtottunk hitelt. Emellett kölcsönökkel támogattuk a lakásépítő szövetkezetek beruházásait, a vállalati és egyésb szervezésű társasházépítéseket is. összességében ebben a tervidőszakban csaknem 17 ezer lakás létesült a mi beruházásunkban, vagy a mi jelentős kölcsön- támogatásunkban. — Hogyan lesz ezután? A VI. ötéves tervidőszakban fenntartható a lakásépítések jelenlegi üteme? — A következő tervidőszak pontos lakásszámai még nem ismeretesek, de valószínű, hogy az általunk építtetett lakások száma kevesebb lesz, mint ebben a tervidőszakban. Ennek a magyarázata egyszerű: a lakások egyre drágábban, és ugyanannyi pénzből csak kevesebbet lehet felépíttetni. Nem törvényszerű viszont, hogy a megyében összességében kevesebb új lakás épüljön, mint ebben az öt évben. Megnőtt a magánerős lakásépítések száma, az OTP is egyre jobban támogatja ezeket. fgy, ha egy kissé módosított formában is, de a jövőben is kivesszük részünket a lakásgondok mielőbbi megoldásából. ' ónyai László
