Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

1980. december 6., szombat Mi lesz, ha újra fordul a kocka? Állami gazdaságok évzárás előtt Tizenhétezer lakás — OTP-segítséggel Beszélgetés Csók Sándorral, az Országos Takarékpénztár Békés megyei igazgatóságának vezetőjévei Aligha van olyan felnőtt magyar állampolgár, akinek ne lett volna már dolga az OTP-vel. Sőt a legtöbb em­ber egyszerre többféle üzleti viszonyban is áll a takarék- pénztárral: ott helyezi el megtakarított pénzét, de ugyanakkor különféle kölcsönökkel tartozik is neki. Az OTP kezeli a lakosság pénzének tekintélyes hányadát, szerepe jóval nagyobb, mint ahogy azt nevéből sejteni lehetne. Hogyan gazdálkodik a lakosság pénzével a la­kosság bankja? A kérdést Csók Sándornak, az OTP Békés megyei Igazgatósága vezetőjének tettem fel. Olykor nem tudja a fej, mit csinál a kéz. Vagy, ha még pontosabbak akarunk lenni, van amikor a „fej” nem méri fel körültekintően, milyen hatással jár egy-egy intézkedés. Ezt bizonyítja a következő eset­Tavaly a kistermelők még annyi tojást kínáltak fel Bé­kés megyében, hogy annak értékesítése okozott gondot. Legalábbis sokan erről be­széltek. A valóságban tehát más volt a helyzet? Nos, a tojás értékesítése valóban gondot okozott, mert a leg­nagyobb felvásárló, a ba­romfifeldolgozó veszteséggel tudta azt tovább adni. Sem­milyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy növelje (szinten tartsa) a szóban forgó tér- mék forgalmazását. A tojást így a termelő mind nehezeb­ben tudta eladni, pedig mint később kiderült, az ország más pontjain biztos piacra találtak volna a tojáster­melő szakcsoportokat szer­vező fogyasztási szövetkeze­tek, ha ezek után ők veszik kézbe az ügyet. Nem tették. így végül is kénytelenek voltak elfogad­ni a termelés gazdaságossá­gát kedvezőtlenül befolyáso­ló intézkedéseket. A tojástermelés 62 millió­ról egy év alatt (az első há­romnegyedév számai) 36 millió darabra zuhant visz- sza. A termelés ilyen visz- szaesésére seholsem számí­tottak. A piacon kereslet alakult ki. Ám, a termelés fellendí­tésére tett eddigi kísérletek kudarcot vallottak. A kis­termelők körében bizalmat­lanság uralkodik, és alig vállalkoznak a kivágott ál­lomány pótlására. Mert mi lesz akkor — vélekednek —, ha újra fordul a kocka? A piac törvényeit ismerők tisztában vannak persze azzal, hogy a kereslet és kí­nálat viszonya máskor is megváltozhat. Ki vállalja tehát a jövőben a kockáza­tot, hogy a termelők rövid idő alatt újra mozgósíthatók legyenek? A felvásárló, a forgalmazó, vagy éppen a termelő? Mindenesetre az a tény, hogy a szerény tőkével rendelkező kistermelő nem nem fog gazdaságtalanul termelni- És mi van akkor, ha termékeire mégis szük­ség van? A múlt tanulsággal szol­gál tehát a jövőnek! K. J. Mint általában a mezőgaz­dasági üzemek, az állami gaz­daságok is nehéz évet, terv­ciklust zárnak az év végén. Árvíz, belvíz, jégeső, késői érés, küzdelmes betakarítás jellemezte munkájukat az idén. Tervteljesítésüket ezért különösen befolyásolta a természet nehézségei elleni harc. Békéscsabai 1 G. A rendkívüli időjárás el­lenére teljesítették tervüket a Békéscsabai Állami Gaz­daság dolgozói. A várható­an 18—20 millió forintos nye­reség 48 százalékát a nö­vénytermesztés, 42 százalé­kát az állattenyésztés, 10 százalékát az alaptevékeny­ségen kívüli munkák adják. Kiemelkedő a sertés- és a juhágazatok eredményjavu­lása, ugyanis a tavalyi 7 milliós veszteséggel szemben az idén együttesen 3 millió forint nyereséget hoznak. Nagy gondot fordítottak a gazdaság üzemgazdasági szakemberei a költséggazdál­kodásra. Ennek köszönhető, hogy az energia- és alap- anyagárak növekedése elle­nére a termelés költségei csak 4,2 százalékkal nőttek az előző évihez képest. A csökkenő költségek' miatt jelentős munkabér-megta­karítás jelentkezett, ezért decemberben 1,5—1,8 millió forintot kiosztanak a kima­gasló munkát végző gazda­sági egységek és dolgozóik között. A kedvező év végi eredmény lehetővé teszi, hogy a részesedési alap a tervezett 5 százalék helyett 7 százalék legyen. Körösi A. G. A gyomai Körösi Állami Gazdaság vezetői kérésünk­re az ötödik ötéves terv tel­jesítéséről tájékoztattak. Eb­ből kiderül, hogy a tervezett 3 és fél tonnás hektáronkén­ti búzatermést nem sikerült elérni. A hiányzó ötven ki­logrammban az 1979. év rendkívül rossz időjárása, termése a „ludas”. A 31 mázsára tervezett rizster­mésnek is alig több mint fe­lét sikerült lehozni a táb­lákról. Érdemes megemlíte­ni, hogy a gazdaság az el­múlt öt évben 43 millió fo­rintot fordított juhágazatá­nak fejlesztésére, ennek eredményei várhatóan a kö­vetkező években jelentkez­nek. A gyomai nagyüzem termelési értéke az eltelt öt esztendő alatt 11 százalékkal emelkedett, az ötödik ötéves terv célkitűzéseit a körül­ményekhez képest megköze­lítették, illetve egyes ága­zatokban teljesítették. Szeghalmi A. G. Sok nehézséggel találták magukat szemben az idén a Szeghalmi Állami Gazdaság dolgozói. Elég, ha a súlyos árvízre gondolunk, amely 21 millió forintos kárt okozott. A 14 ezer 600 hektárból 1241 hektárt öntött el a víz, s ez jól magyarázza a 27 millió forintos árbevétel-kiesést. Rossz jel a következő évre, hogy az árvízzel elöntött te­rületen még mindig nem tudnak dolgozni, s tavasszal vetni. Ezt ellensúlyozza, hogy az őszi betakarítási munkákat még a rossz idő beállta előtt befejezték a gazdaság dolgozói. A növény- termesztés a tervezett hoza­mokat — a napraforgó kivé­telével — teljesítette, az ál­lattenyésztésben pedig a baromfiágazat nem érte el a kitűzött célokat. A már említett nedves talajok miatt nehéz esztendő vár ismét a szeghalmi gazdaságra, ez azonban csöppet sem jelenti azt, hogy nem néznek biza­kodással a jövő év elé. M. Sz. Zs. — Az Országos Takarék- pénztár tevékenysége sok szempontból egyedülálló. Még a szocialista országok közül sem tölt be sehol olyan nagy szerepet a lakos­ság életében, mint nálunk. Mi ugyanis nemcsak betétek gyűjtésével és ebből rövid- és hosszú lejáratú kölcsönök adásával foglalkozunk, ha­nem nagyon nagy mérték­ben kivesszük részünket a lakásépítési program finan­szírozásából. Kölcsöneink túl­nyomó többségét lakásépítés­re, vásárlásra folyósítjuk. A takarékpénztár kezeli a ta­nácsok pénzeszközeit is. — Mennyi pénze van az OTP-nek? — Kevesebb, mint azt a legtöbb ember hinné. Féléves megyei adatokról tudok be­számolni, eszerint ez év jú­nius 30-án megyénk lakossá­gi összbetétállománya 50 milii* forint híján 5 milliárd forint volt. Hitelállomá­nyunk 4 milliárd 868 millió forint, így likviditásunk, az­az a szabadon mozgatható pénzek összege a 100 millió forintot sem éri el. Ez per­sze nem baj, hiszen nekünk nem az a feladatunk, hogy számláinkon sok pénz le­gyen, mert az ott levő pénz így csak holttökének számí­tana. Nekünk ésszerűen kell átcsoportosítanunk a lakos­ság megtakarításait, a külön­féle pénzeket a lehető Leg­jobban igyekszünk felhasz­nálni. — A likviditás viszonylag kis számát látva önkéntele­nül is felmerül a kérdés: mi történik, ha hirtelen minden­ki ki akarja venni a pénzét? — Nos, akkor nagy baj van, de elsősorban nem azért, mert mi nem tudunk fizetni. A világ egyetlen bankja sem lenne képes ar­ra, hogy az összes betétet egyszerre kifizesse, hiszen minden pénzintézet abból él. hogy a nála elhelyezett beté­teket forgatja. Azért lenne nagy baj egy tömeges pénz­kivétel, mert az azt jelezné, hogy megingott az emberek bizalma a pénzben, illetve végső soron a társadalmi rendszerben. Ettől szeren­csére nem kell tartanunk, még a nehéz 1956-os időben sem volt pánikszerű pénzki­vétel. Kapcsolataink a lakos­sággal a kölcsönös bizalmon alapulnak, és ez azt is jelzi, hogy a betétek állandóan nö­vekszenek. Igaz, az első fél­évben némiképp lassabban, mint régebben, de ennek az az oka, hogy az életszínvonal sem növekszik úgy, mint ahogy azt megszoktuk. — Hogyan pl meg az OTP ebből a pénzforgatásból? — Egy dolgot tisztáznunk kell: a mi feladatunk gyö­keresen eltér a nyugati ban­kokétól. Mi nem a minél nagyobb nyereségre törek­szünk, hanem nagyon fontos és széles körű szociálpoliti­kai feladatokat oldunk meg. Számokkal kifejezve a dol­got, a helyzet a következő: a nálunk tartósan lekötött be­tétekre mi 5-6 százalék ka­matot fizetünk. Az általunk folyósított kölcsönökre a ka­mat 2-től 8 százalékig ter­jed. Csakhogy a 8 százalékos kamatú kölcsönök részará­nya viszonylag kevés, pedig ezen tudunk keresni. A túl­nyomó többség — a hitelek csaknem 93 százaléka — rendkívül alacsony kamatú, hosszú lejáratú kölcsön. Vilá­gos tehát, hogy a magas be­téti és az alacsony hitelka­matból nem tudnánk megél­Szigorúbb munkafegyelem — csökkent az elvándorlás és a létszámhiány A tatabányai szénbányák­nál a fizikai munkások szá­ma túlhaladta a 10 600-at, s ezzel minimálisra csökkent a fizikai dolgozók hiánya a vállalatnál. Az év folya­mán alaposan lecsökkent az elvándorlók száma, lényege­sen több új bányászt vet­tek fel, mint amennyien eltá­voztak, s mindezek hatására még egyetlen évben sem volt olyan kedvező a munkásállo­mány létszáma és összetéte­le, mint az idén. Az országos rendeletek alapján a bányászoknak jut­tatott különféle kedvezmé­nyeken kívül a vállalat ál­tal bevezetett intézkedések is előnyösen hatottak a mun­kaerő-vándorlás csökkenté­sére, a stabilabb munkás­gárda kialakulására. Nemré­giben például megszigorítot­ták a felvételt: az új dolgo­zók munkába állásánál a föld alatti munkára való al­kalmasság mellett egyik el­sődleges szempont lett a megbízhatóság. Nem veszik fel például az olyan dolgo­zót, akinek egy éven belül kettőnél több munkahelye volt. Ezen a címen az idén már számos jelentkezőt el­utasítottak. Az eddiginél szi­gorúbban bírálják el azokat is, akik igazolatlanul mű­szakot mulasztanak, sza­bálytalanul, fegyelmezetle­nül dolgoznak. Az ilyen ese­tekben hozott fegyelmi hatá­rozatok szigorú megrovással és különféle kedvezmények elvonásával járnak együtt a vállalatnál. A rendszeresen kimaradozókat — a törvé­nyességi fokozatok betartá­sával — fegyelmi úton el­bocsátják. Ugyancsak előnyösen ha­tott a szénbányák munka­erő-gazdálkodására a válla­laton belüli létszám-átcsopor­tosítás. Alapos felmérések után néhány üzemből a fe­leslegesnek, létszámfeletti­nek ítélt dolgozókat azokba az üzemekbe irányították, ahol hatékonyabban foglal­koztatják őket. Az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást, a nagyobb teljesítmények el­érését szolgálja a vállalat ösztönzőbb bérpolitikája is. Az év eleji bérfejlesztések­nél átlagon felüli összegeket kaptak a több műszakra és a több szakma elsajátítására vállalkozó munkások, az egész vállalat eredményeit döntően befolyásoló szénfa-- lon dolgozó munkacsapatok. A tervezettnek megfelelő ütemben épül a fővárosban az észak—déli metróvonal Arany Já­nos úti állomása. A Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalat, valamint az Országos Szakipari Vállalat dolgozói a szakipari munkákat végzik, a KÉV pedig a lejtaknát betonozza. Ké­pünkön: a vágányok betonágyát készítik (MTI-fotó felv. KS) ni, de még egyszer mondom, nem is ez a célunk. — Rendkívül magas tehát a hosszú lejáratú kölcsönök aránya, de ez így önmagá­ban még keveset mond. Konkrét számokra lefordítva, hány lakás felépítését segíti elő az OTP? • — Békés megyében az V. ötéves tervidőszakra 2030 célcsoportos lakás építését tervezték, ebből 1979 végéig 1813 lakás készült el. Ezzel szemben igazgatóságunk 4 ezer saját beruházású társas­házi lakás felépítésével szá­molt a tervidőszakban, de ehelyett 5 ezer 300 lakás fö­lött lesz a ténylegesen elké­szültek száma. Jól látható tehát, hogy rendkívül nagy részt vállalunk a lakásgon­dok mielőbbi megoldásából. — Társasházak jórészt a városokban épülnek, a fal­vakra az egyedi építkezés a jellemző. Ezt hogyan támo­gatja az OTP? — A törvényesen engedé­lyezett mértékig minden megalapozott lakásépítési szándékot támogatunk. Itt hangsúlyoznom kell a meg­alapozottságot, mert régeb­ben többször előfordult, kel­lő saját erő nélkül fogtak hozzá, esetleg anyagi lehető­ségeiket meghaladó építke­zésbe kezdtek ügyfeleink. Ennek többnyire az lett a következménye, hogy elfo­gyott a pénzük, mi több köl­csönt nem tudtunk adni, és a ház évekig befejezetlenül állt. Az ilyen esetek meg­akadályozására, most már szigorúan ellenőrizzük, hogy a tervek, a költségek és a le­hetőségek összhangban állja­nak egymással. De visszatér­ve a számokra: ebben a tervidőszakban 8 ezer csalá­di ház felépítését terveztük kölcsönnel támogatni, ezzel szemben több mint 9 ezer 400 családi ház építéséhez nyújtottunk hitelt. Emellett kölcsönökkel támogattuk a lakásépítő szövetkezetek be­ruházásait, a vállalati és egyésb szervezésű társasház­építéseket is. összességében ebben a tervidőszakban csaknem 17 ezer lakás léte­sült a mi beruházásunkban, vagy a mi jelentős kölcsön- támogatásunkban. — Hogyan lesz ezután? A VI. ötéves tervidőszakban fenntartható a lakásépítések jelenlegi üteme? — A következő tervidő­szak pontos lakásszámai még nem ismeretesek, de valószí­nű, hogy az általunk építte­tett lakások száma kevesebb lesz, mint ebben a tervidő­szakban. Ennek a magyará­zata egyszerű: a lakások egy­re drágábban, és ugyanannyi pénzből csak kevesebbet le­het felépíttetni. Nem tör­vényszerű viszont, hogy a megyében összességében ke­vesebb új lakás épüljön, mint ebben az öt évben. Megnőtt a magánerős lakás­építések száma, az OTP is egyre jobban támogatja eze­ket. fgy, ha egy kissé módo­sított formában is, de a jö­vőben is kivesszük részünket a lakásgondok mielőbbi meg­oldásából. ' ónyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom