Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

1980. december 6., szombat o IgHiWkfiW Szőnyegtisztító üzemet adtak át Újjáalakult a termelési ellátási bizottság A Békés megyei Tanács termelési és ellátási bizott­sága tegnap, december 5-én tartotta a választásokat kö­vető alakuló ülését. A ta­nácskozást Békéscsabán a megyei tanács székházában rendezték meg. A termelési és ellátási bizottság elnöke dr. Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese lett, aki a pénteki megbeszélésen tájékoztatta a résztvevőket a bizottság feladatairól. Ezután Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője a mezőgazdaság és élelmiszeripar VI. ötéves tervének főbb előirányzatait ismertette. Az anyag ezt kö­vetően az elhangzott kiegé­szítésekkel együtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé kerül majd. A TEB vége­zetül elfogadta 1981-es mun­katervét. Továbbra is csúszósak az utak tizembe helyezték a szőnyegtisztító gépet Fotó: Martin Gábor A Békés megyei Patyolat Vállalatnál tegnap adták át Békéscsabán az üzemi kol­lektíva kivitelezésében a 800 ezer forintos költséggel épült szőnyegtisztító üzemrészt. Az egyedi szárítóberendezés üzembe helyezésével lehető­vé vált, hogy Békéscsabán 3 nap alatt, vidékieknek egy hét alatt vállaljanak sző­nyegtisztítást. Ezzel mintegy felére csökken a vállalási ha­táridő. A nagy jelentőségű A pályaválasztás segítése nem csupán az egy évtizedes múlttal rendelkező tanács­adó intézetek feladata, de egyre fontosabb helyet kap az iskolák tevékenységében. A változó társadalmi igé­nyek figyelembevétele, s ezek összehangolása az egyén elképzeléseivel nem könnyű feladat. — Mik az időszerű pályaválasztási te­endők, s hogyan segítik az intézetek a pedagógusok ez» irányú munkáját? — Erről beszélt tegnap délelőtt Bé­késcsabán az ifjúsági ház­ban a III- Békés megyei pe­dagógiai napok egyik ren­dezvényén Kanczler Gyula, az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgató­ja. — A pályaválasztási tevé­kenység szervesen épüljön be az iskolai nevelőmunká­ba — mondotta. — Az ál­talános és a középiskolák pályaválasztási felelősei mű­ködjenek együtt a tanács­adó intézetek munkatársai­val, az üzemek, intézmé­nyek szakembereivel. Alkal­mat kell teremteni a pályák megismertetésére, a munka­helyek bémutatására- A Sötétség Rémálomnak is rossz, amit kedd este hallottam a rádió­ban. Valóságos XX. századi boszorkány történet, fűszerez­ve döglött békákkal, izzó sze­mű, hirtelen köddé váló macskákkal, és egyéb kellé­kekkel. Tűzrőlpattant, tem­peramentumos asszony, aki­re bélyeget sütött a falu. Először csak nevetett, aztán sírt, ma meg már büszke: babonás erőt tulajdonítottak neki. • — „Ember képében” jött erre, és megfogta a kaput — mesélte sejtelmesen egyik öregasszony. — Megmosdot­tam tetőtől talpig szentelt - vízben, azért nem történt semmi — tette hozzá. — Ma­gam se hittem, amíg nem láttam, hogy néz az a macs­ka mozdulatlanul. A szeme mint a parázs! — suttogta egy férfi, akiről hamarosan kiderült, hogy a szesziparban dolgozik, és nem veti meg a „kóstolgatást”. — Az a legszomorúbb — mondta a tanácstitkár —, hogy ezek az emberek tv-t néznek, színházba járnak, mosógéppel mosnak. Sötétség. Áthatolhatatlan tudatlanság. És mindez ma, a XX3. század küszöbén, alig 8 kilométerre a várostól. — gubucz — beruházás sikerét bizonyítja, hogy az üzem kollektívája által kialakított és szerkesz­tett berendezéssel a beruhá­zás 8 millió forint helyett 800 ezer forintból valósulhatott meg. Az üzem az igényektől függően két műszakos üzem­mé alakul majd át. Jelenleg 8 óra alatt — tisztítás után — 35—40 szőnyeg szárítását tudják folyamatosan elvé­gezni. mindennapi nevelőm un ka segítse elő, hogy a gyerekek mind jobban megismerjék saját személyiségüket. Le­hetőséget kell adni a szülők­nek is, hogy együttműköd­jenek az iskolával, s ily módon reálisabb elvárásaik legyenek, s reálisabb dön­tést hozzanak a gyerekek. Az előadó beszélt a hibák­ról is. Elmondotta, hogy ma még korlátot jelent a peda­gógusok túltelítettsége, a szülők és a társadalmi el­várás közti különbség, a pá­lyaválasztás gyakran kam­pányjellege. Említette, hogy A napokban látott napvi­lágot az MTA Földrajztudo­mányi Kutatóintézete alföldi csoportjának, a megyei ta­nácsnak és a megyei pedagó­gus-továbbképzési intézet­nek a dr. Tóth József által szerkesztett, Változó világ- gazdaság című kiadványának ez évi 11. füzete. A me­gyénkben földrajzot oktató pedagógusokhoz szóló kiad­ványban több, a közérdek­lődésre is számot tartó adat szerepel. így a föld 163 or­szágának listája is népes­ségszám szerinti sorrendben. Itt hazánk az-54. helyen sze­repel. Az 1980. év közepének helyzetét mutató statisztika szerint a világon minden ne­A megyei tanács munka­ügyi osztályának és a köz- alkalmazottak Békés megyei bizottságának közös rendezé­sében munkavédelmi konzul­tációt tartottak tegnap dél­előtt. Ezen a járási, a városi és a közsági tanácsok mun­kavédelmi vezetői, valamint a szakszervezeti tisztségvise­lők vettek részt, akiket Ba- gyinka Mihály osztályvezető­helyettes köszöntött. Beveze­tőjében többek között a mun­kavédelem céljáról, az okta­tás színvonalának növelésé­ről és az ellenőrzéssel össze­függő teendők ellátásának szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a mun­kavédelem nemcsak a gaz­dasági vezetés, vagy a szak- szervezeti szakemberek dol­ga. Ezen a területen — mint mondotta — a dolgozóknak széles körű jogaik és kötele­zettségeik vannak. Ezekkel élve mindenki elsősorban a A hirtelen jött havazást követően tegnap éjjel ke­mény hideg köszöntött a megyére. A KPM Közúti Igazgatóság gépei egész éjjel tisztították a megye útjait, a főútvonalak többségéről sikerült letakarítaniuk a havat. A kemény hideg nyo­mán az utak burkolatán jégpáncél keletkezett, az éj­szakai és a hajnali órákban kiszórt só csak a délelőtt folyamán éreztette hatását. A megye északi részében még nincsenek fekete útpá­lyák. ez többnyire csupán a fele­lősök „egyszemélyes” fel­adata, pedig a többi peda­gógusnak, elsősorban az osztályfőnököknek sokkal többet kellene tenni azért, hogy tanulóik képességeinek megfelelő hivatást válassza­nak. Beszélt a készülő mód­szertani kiadványokról, amelyek közül már nyom­dában van az „Óravázlatok az általános iskolai osztály- főnökök részére” című gya­korlati útmutató, és készül a felsőfokú pályák követel­ményeit ismertető kiadvány. G. K. gyedik-ötödik ember kínai lakos, minden negyedik in­diai, szovjet vagy egyesült államokbeli állampolgár, mi­vel ebben a négy országban él a népesség fele. S még egy érdekes adat: a föld né­pességének közel 92 százalé­ka a hazánkénál nagyobb lé­lekszámú országokban él! A kiadványban részletes tájékoztatót lehet olvasni a világ elektromosenergiá-, acél-, szén-, műtrágya-, ká­vé- és cukortermeléséről (1979-es adatok!); tehát olyan termékekről és nyersanya­gokról, amelyek igen nagy jelentőségűek a világpiac szempontjából. saját munkaterületén járul­hat hozzá a munkavédelmi helyzet javításához. Ezután Prókai Ferenc munkavédelmi osztályvezető megtartotta vitaindító elő­adását az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról, valamint A síkos utakon lelassult mind a távolsági-, a helykö­zi és a helyi autóbuszforga­lom. A megyében közlekedő járatok 20—30 perces, a tá­volsági járatok 60—70 per­ces késéssel érkeznek a cél­állomásokra. A kemény hideg kisebb zavarokat okozott a vasúton- A váltók befagytak, csak megfeszített munkával tet­ték üzemképessé. A Mező­túrnál kisiklott teherkocsik okoztak további fennaka­dást a Budapest—Békéscsa­ba vonalon. így pénteken reggel a megyeszékhelyről induló Orient expressz, mely Romániából érkezik, Hódmezővásárhely—Szentes —Szolnok vonalon ment to­vább. A Csaba expressz is nagy késéssel, 8 óra 30-kor indult Budapestre. A megyében, a szárnyvo­nalakon közlekedő vonatok 10—20 perces késéssel köz­lekednek, a fővárosból ér­kező vonatok 60 perces ké­séssel érkeznek. Erdészeti tájkonferencia Szolnokon A jövőben mindinkább a ha­zai erdők termékeiből kell ki­elégíteni a bútor- és építőipar faanyagszükségletét, továbbá a tüzifaszükségletet — hangsú­lyozták pénteken, a Szolnokon rendezett erdészeti tájkonfe­rencián, amelyen hat megye szakemberei vettek részt. A dr. Soós Gábor államtitkár elnök­letével folyó tanácskozáson többek között elmondották, hogy az V. ötéves terv erdő­gazdálkodási eredményei to­vább javultak, az ország erdő­sűrűsége elérte a 17,2 százalé­kot. A tervidőszakban ipari fából 100 ezer köbméterrel ter­meltek többet. Ezzel az ütem­mel azonban nem tartott lépési az erdőfelújítás és a -telepítés, ami elsősorban a jövő szem­pontjából jelent veszélyt. Hangsúlyozták a fenyveserdők fejlesztésének jelentőségét, mi­vel az import a közeljövőben tartósan tovább csökken. Mint a vizsgálatok megállapították, az alföldi térség is alkalmas arra, hogy értékes fenyőültet vényeket telepítsenek. Beje­lentették, hogy az erdőgazda­ságok fafeldolgozó kapacitását tovább bővítik. az üzemi balesetek kivizsgá­lásáról. A munkavédelmi konzul­táción megjelent és felszó­lalt dr. Nyiri Béla főügyész­ségi tanácsos, valamint Pa- gyoga Lajosné, a közalkal­mazottak megyei bizottságá­nak titkára is. Brigádvetélkedfi Orosházán (Tudósítónktól.) A közelmúltban rendezte meg az orosházi faipari vál­lalat szakszervezeti és mű­velődési bizottsága a szocia­lista brigádok vetélkedőjét. A döntőt közel kéthónapos felkészülési időszak előzte meg, amelynek során a részt vevő 13 kollektíva a szabá­lyos közlekedés ismereteiből, a művészetekkel és az iro­dalommal kapcsolatos kérdé­sekből, Orosháza történeté­ből és a szakszervezeti okta­tás anyagából készült fel. A vetélkedő lebonyolításához nagy segítséget nyújtott a városi Szántó Kovács János Múzeum is. A szoros ver­senyben az első helyet a Radnóti, a másodikat a Sza­bász, a harmadik helyet pe­dig a Birkás Szocialista Bri­gád szerezte meg. Ö. L Időszerű feladatok a pályaválasztásban Munkavédelmi konzultáció Békéscsabán Egy hasznos füzet tanároknak II pártcsoportok és a légkör O párt szervezetrend­szerében a pártcso­port a legkisebb mű­ködő egység. Bár önálló ha­tározathozatali joggal nem rendelkezik, jelentősége, sze­repe elvitatlatatlan a párt tomegkapcsolatának erősíté­sében, a párttagok nevelésé­ben, aktivitásuk fokozásában: a politikai munka első vona­lában közvetlenül a párton- kívüliek körében végzik munkájukat. A pártszervezetek többsé­gében úgy igyekeznek létre­hozni ezeket a közösségeket, hogy tevékenységi területük kellően körülhatárolt legyen, lehetőleg egy-egy brigád, üzemrész, ágazat vagy lakó­terület legyen működésük színtere. Ám amíg a tevékenységük határa jól meghatározható, nem mondható el annak kö­rére. A pártszervezeti vezető­ségek igyekeznek a legfonto­sabb politikai feladatokra irányítani a pártcsoportok fi­gyelmét, mind szervezettebbé tenni tömegpolitikai munká­jukat. A tapasztalatok azon­ban azt bizonyítják, nem he­lyes — és nem is lehet — pontosan megtervezni a párt­csoportmunkát. Mindinkább teret nyer a pártszervezetek­ben az a helyes felfogás: a pártcsoportmunka lényege a jó munkahelyi-lakóhelyi lég­kör kialakításának segítése. Sok-sok összetevője van a kedvező munkahelyi légkör­nek, címszavakban is hosz- s/.an lehetne sorolni. Ahe­lyett, hogy ezt tennénk, az alapvető jellemzőiét érdemes meghatározni. Ott jó a mun­kahelyi légkör, ahol felszín­re kerülnek az emberi érté­kek, ahol a dolgozók kibon­takoztathatják képességei­ket, s a személyek megítélé­sében az értékmérő a vég­zett munka. Az ilyen helyen a vezetők igénylik a dolgozók véleményét, meghallgatják és érvényesítik észrevételeiket, érvényesül a bírálat-önbírá- lat szelleme. Ez utóbbiból következik, hiábavaló az arra való törekvés, hogy egy-egy munkahelyen mindenki jól érezze magát. A munka, a teljesítmény elvének érvé­nyesítése nemcsak a jók, a kiválók jutalmazását, meg­becsülését jelenti, hanem szükségképpen azt is, hogy kevesebbet kapnak az elma­radók, a kevésbé képzettek. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a „húzók”, a vállalat kulcsemberei jól érezzék magukat. Sok ilyen jó légkörű mun­kahely van az ipari és a me­zőgazdasági üzemekben, s mind többre van szükség. Mit kell ezért tenniük az ott működő pártcsoportoknak ? Ezeknek a kommunista kol­lektíváknak tudniuk kell azt, hogy a munkahelyeken a mindenkori vezető nem csu­pán a szakmai feladatok végrehajtásáért felelős, ha­nem az ott uralkodó légkö­rért is. Nincs, nem is lehet a kollektív szellem megfele­lő, jó gazdasági vezető nél­kül. Minden vezetőnek, de főként a munkahelyi veze­tőknek szükségük van olyan társakra, partnerekre — s ebben van a párttagok szer­vezett összefogásának ereje —, akik segítik őket munká­jukban, a párt gazdaságpoli­tikájának gyakorlati megva­lósításában. A munkahelyi vezetőknek tudniuk kell, hogy amennyiben fontos in­tézkedéseiket a helyi párt- ■ csoport mellőzésével hoz­zák, nem számíthatnak au­tomatikus politikai támoga­tásra a kommunista kollek­tívától. A pártcsoportok ügyeljenek arra, hogy a munkahelyi vezetők — a pártonkívüliek is — kapja­nak meghívást az olyan párt- csoport-rendezvényekre, ahol a munkahely ügyeit tárgyal­ják. A pártcsoportoknak, abból eredően, hogy saját munká­jukon kívül nincs határozat- hozatali joguk, nem minden esetben sikerül a felvetődő gondokat-bajokat helyben megoldaniuk. A munkahelyi vezetőkkel való együttműkö­dés nem zárja ki a vitát, esetenként azt sem, hogy nem mindig sikerül nézet- azonosságra jutniuk. Tekint­ve, hogy a pártcsoport a gazdasági vezetőket nem uta­síthatja, ilyen esetekben je­lezzenek a pártszervezet ve­zetőségének, amelynek köte­lessége, hogy segítsen, és a probléma megoldásáról, an­nak módjáról tájékoztassa a pártcsoport tagjait. Napjainkban a munkahe­lyeken sok, gyakran népsze­rűtlen feladat vár megoldás­ra. Nem csupán a műszaki fejlesztésben, a termékszer­kezet alakításában, a haté­konyabb termelésben kell előbbre lépni, hanem ezzel egyidejűleg az emberek tu­datának formálásában is. A kommunisták vállalják is ezt a nem könnyű munkát. Tá­mogatják a gazdasági veze­tők helyes döntéseit, erköl­csi-politikai súlyukkal fellép­nek a téves nézetek és gya­korlatok ellen. Ezzel elősegí­tik a nyílt, jó munkahelyi légkör kialakítását. O ostanában valameny- nyi pártcsoport érté­keli tagjainak párt- megbízatását, egész munká­ját. Ebben az értékelésben kapjon megfelelő helyet az egyes párttagoknak és kom­munista közösségnek a jó munkahelyi légkör alakítá­sában végzett munkája. A legtöbbet ugyanis ezzel tehe­tik gazdasági gondjaink meg­oldásáért. Mihók Sándor Tejsiker a tervidőszakban A sikerrel végrehajtott szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram és az ipar- fejlesztés nyomán hosszú stagnálás után az ötödik öt­éves terv időszakában negye­dével nőtt az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás. Egyfelől a fogyasztói szoká­sok terén történt frontáttö­rés, másfelől az is bebizo­nyosodott, hogy a gazdasá­goknak, az állattartóknak is kedvére van az anyagilag jobban ösztönzött „alap- anyag”-termelés. A tejtermelés öt év alatt 540 millió literrel nőtt, nem a tehenek száma gyarapo­dott, hanem a tejhozam emelkedett. Az 1975. évi egy tehénre jutó 2626 literes tel­jesítmény 1980-ban — az előzetes számítások szerint — várhatóan 3550 literre nő. A termelők által felkínált te­jet az ipar folyamatosan és zavartalanul vette át. Mind­ezt a kapacitás folyamatos bővítése tette lehetővé. Űj üzemet adtak át Szombathe­lyen, Vácott, Veszprémben, Kaposváron, Kistelken, Má­tészalkán, Karcagon, Ceglé­den, Tiszafüreden, Kiskun­félegyházán és Balmazújvá­rosban. Az új létesítmények­kel, valamint a meglevő üze­mek gépparkjának fejleszté­sével az 1975. évi 5,4 millió literes napi feldolgozó kapa­citás 1980-ra 7 millió literre bővült. Az egyik legfontosabb eredmény az élelmiszeripar­nak ebben az ágazatában: az országban ma már min­denüvé eljut a pasztőrözött tej. A hatodik ötéves terv idő­szakában az ipar azt tervezi, hogy még szélesebb vásárlói körhöz juttatja el a korszerű, új termékeket. Ennek érde­kében az áruk eltarthatósági idejét megnövelik. Tervezik a csomagolás korszerűsítését is. Mindenekelőtt a táplál­kozásbiológiai szempontból értékes termékek arányát fo­kozzák az elkövetkező évek­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom