Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-31 / 305. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. DECEMBER 31., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Szilveszter: egészségére kedves Olvasó! Fotó: Martin Gábor : ■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■aMinuuanuauMHanuHaMuaiumai Kádár János látogatása Angyalföldön Angyalföldre látogatott kedden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kíséretében volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Előbb a XIII. kerületi párt- bizottságon a párt vb tagjaival találkoztak a vendégek, majd megtekintették a Szikra Lapnyomdának az Árpád-híd mellett felépített új ofszetüzemét. A pártbizottságon Deák Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt- bizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, majd tájékoztatást adott a nagy múltú munkáskerület idei eredményeiről. Elmondta, hogy a kerületi nagyvállalatok helyzete rendezett, jövőjüket is megfelelően biztosították. Példaként említette a Magyar Hajó- és Darugyárat, ahol az idén is töretlenül folytatódott az 1975-től kibontakozott fejlődés. Az állami tervbizottság megnyugtatóan rendezte a további munka feltételeit; másfél milliárd forint áll rendelkezésre beruházásokhoz, mindenekelőtt a műszaki színvonal további emeléséhez. A többi nagyvállalattal együtt a minél gazdaságosabb termelésre helyezik a fő hangsúlyt. A XIII. kerületi vállalatok jól alkalmazkodnak a gazdasági szabályozók új rendszeréhez. Legnagyobb belső tartalékaikat az üzem- és munkaszervezés javításában, a teljesítmény szerinti bérezés következetesebb alkalmazásában látják. A hatodik ötéves terv jelzi a kerület további gyarapodását. Megépül 6500 új lakás, kiemelten foglalkoznak az általános iskolák, az egészségügyi létesítmények fejlesztésével, a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításával. Angyalföldön 35 000 nyugdíjas él, fokozott gondot fordítanak életkörülményeikre, számítanak gazdag tapasztalataikra, egészséges lokálpatriotizmusuk kamatoztatására. A politikai munkában . arra törekszenek — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy jól éljenek a párt iránti bizalommal, őszinte, nyílt módszerekkel mindenkit megnyer- jenek-mozgósítsanak a jó politika jó végrehajtására. A Szikra Lapnyomda Árboc utcai modern épületének megtekintésére az eddigi féléves próbaüzemelés utolsó előtti napján érkeztek a vendégek. A bensőséges fogadtatás után meghallgatták Csöndes Zoltán vezérigazgató tájékoztatóját a kiemelt nagyberuházásként megvalósult új nyomdáról. A beszélgetésen részt vett Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter, Karakas László, az MSZMP KB osztályvezetője, Várkonyi Péter, a Népszabadság főszerkesztője, a Központi Bizottság tagjai, Ács János, a nyomda pártvezetőségének titkára, Váczi István szb-titkár, Bándi Béla, a KISZ-bizottság titkára, Takács Ferencné gépmunkás és Kiss Zoltán villany- szerelő. A házigazdák elmondták Kádár Jánosnak, hogy január elsejétől kezdi meg az új ofszetlapnyomda az üzemszerű működést. A kivitelezés eredetileg kitűzött határidejét sikerült fél évvel előbbre hozni, a beruházás — amely folytatódik — eddig 2,7 milliárd forint költsége is kevesebb a tervezettnél. Biztonság, percnyi pontosság, ezekkel jellemezhető leginkább az óriási területű, egymásba kapcsolódó üzemcsarnokok munkája. Ezt bizonyították az elmúlt hónapokban pró" baüzemeléssei készített újságok — a Népsport, a Népszava vidéki kiadása és a rádió-televízió műsorújság sok millió példányban készített számai, továbbá más nyomdatermékek gyors előállítása és kifogástalan minősége. Az új évtől itt készül ofszetnyomással a Nép- szabadság és a Népszava minden száma. A szedést egyelőre hagyományos módon a régi nyomdákban végzik, de az új üzemben majd átállnak a fényszedésre, távolabbi elképzelés, hogy közvetlen elektronikus hírközlő kapcsolatot építenek ki az érdekelt lapszerkesztőségek, az MTI és az angyalföldi ofszetnyomda között. Az új nyomda további beruházások révén a korszerű kapacitás teljes kihasználásával — a tervek szerint — 1983- ra a hazai nyomdaipar teljesítőképességének egynegyedét adja. Az ofszetlemez-készítő, a gépcsarnok, a feldolgozóterem és a diszpécserközpont megtekintése után Kádár János, aki nagy érdeklődéssel tanulmányozta a modern nyomdakombinátot, elismeréssel szólt a látottakról, gratulált a tervezőknek és a kivitelezőknek, jó munkát, sok sikert kívánt a korszerű üzem 400 munkásának, és Angyalföld minden dolgozójának. Magyarország 1980-ban — politikai eseménykrónika Eseményekben és eredményekben, fontos döntésekben és egész népünk javát szolgáló kezdeményezésekben gazdag esztendő zárul december 31-én. Erről tanúskodik az év legfontosabb történéseinek krónikája: belpolitikai életünkről, külkapcsolataink alakulásáról, a magyar vezetők találkozóiról és tárgyalásairól külföldi államférfiakkal itthon és más országokban. Közvéleményünk megkülönböztetett figyelme övezte az év legfontosabb belpolitikai eseményét: a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát, amely a felszabadulásunk 35. évfordulóját megelőző napokban ülésezett. Március 24. és 27. között Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megrendezett tanácskozásra a több mint 800 ezer párttag képviseletében 767 küldöttet választottak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertette előadói beszédében a Központi Bizottság beszámolóját a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Pártunk — miként megnyitó beszédében Németh Károly, a KB titkára hangsúlyozta — nagy munka közben, egységesen, népünkkel szorosan összeforrva érkezett el a XII. kongresszushoz. A párt legmagasabb fórumán, az ország színe előtt — mondta — felelősen kijelenthetjük: pártunk a legutóbbi öt évben is a magyar nép, hazánk, a Magyar Népköztársaság odaadó szolgálatát tekintette legfontosabb kötelességének. Ez vezérelte akkor is, amikor internacionalista elveinkhez híven végezte nemzetközi tevékenységét. Pártunk és népünk kapcsolata szoros, a kölcsönös bizalomra épül, a párttagok és a pártonkívüliek összefogása az elmúlt években is kiállta a próbát. Ez a fő forrása mindannak, amit együttesen elértünk, s ez a záloga annak is, hogy sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Erről a bizalomról szólt a Központi Bizottság beszámolójában Kádár János is, hangsúlyozva: azáltal, hogy a társadalmunk életében vezető szerepet betöltő párt politikáját cselekvőén támogatják a tömegek, erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építő- munkának, éppen úgy, mint hazánk kedvező nemzetközi megítélésének. Most, átmenetileg, reálisan azt a célt tűzhetjük magunk elé, hogy valamivel lassúbb fejlődési ütem mellett, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyensúlyát, és szilárdítsuk meg az elért élet- színvonalat. Arra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. Minden munkahelyen azoknak a dolgozóknak legyen hitelük, becsületük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik elegét tesznek vállalt kötelezettségeiknek, akik tisztességesen élnek és dolgoznak. Az előttünk álló feladatok — hangsúlyozta Kádár János — nagyok, de megoldhatók. Nehezebb akadályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk és van erőnk. A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkás- osztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, a magyar nép számtalanszor bebizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadó- an dolgozni. Munkánkban támaszkodhatunk népünk tehetségére, öntudatára, helytállására, tettrekészségére. Építhetünk a szocialista közösség keretében megvalósuló sokoldalú együttműködésére, a nemzetközi szolidaritásra. Megalapozottan bízhatunk abban, hogy feladatainkat közös erőfeszítéssel, a nemzet alkotó erőinek ösz- szefogásával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül előre halad a szocialista fejlődés útján. Sokan és sokféleképpen, de valamennyien egyetértőleg visszatértek ezekre . a főbb gondolatokra a kongresszusi vitában is, amelynek során 57 felszólalás hangzott el, a társadalom minden rétege és több nemzedéke részéről. Kádár János vitaösszefoglalója után elfogadták a KB beszámolóját és a Központi Ellenőrző Bizottság által beterjesztett jelentést is, majd határozatot hoztak a soron következő évek feladatairól külpolitikánkban, társadalmi és politikai viszonyaink fejlesztésében, a gazdasági építőmunkában, az életszínvonal, a szociális ellátás területén, az ideológiában, tudományban, művelődésben, a párt- és tömegszervezeteket illetően, valamint a párt nemzetközi munkájában. A kongresszus zárónapján megválasztották a Központi Bizottság 127 és a Központi Ellenőrző Bizottság 25 tagját, majd a vezető tisztségviselőket. A Központi Bizottság első titkára Kádár János, titkárai Gyenes András, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly és Óvári Miklós. A Központi Bizottság ez évben nyolc alkalommal ülésezett. Februárban és a márciusi ülésen, amelyet a Központi Ellenőrző Bizottsággal együttesen tartottak, a kongresszus politikai és szervezeti előkészítéséről volt szó. A kongresszuson újjáválasztott Központi Bizottság megválasztotta a 13 tagú Politikai Bizottságot, a titkárságot, a KB mellett működő munkabizottságokat, kinevezte a párt lapjainak és folyóiratainak főszerkesztőit, illetve a KB apparátusának osztályvezetőit. A további üléseken az időszerű nemzetközi kérdésekről négy alkalommal hangzott el tájékoztató. Napirendre került a VI. ötéves terv előkészítése, az 1980. évi országgyűlési és tanácsi választások lebonyolítása, tárgyaltak a népgazdasági terv végrehajtásának első félévi tapasztalatairól, elfogadták az iparirányítás fejlesztésének alapelveit, kidolgozták a tagdíjfizetés új rendjét, határozatot hoztak a párt vezető testületéinek munkarendjéről és munka- módszeréről, megvitatták és elfogadták a VI. ötéves terv, illetőleg az 1981. évi népgazdasági- terv és állami költségvetés irányelveit, s döntöttek szervezeti és személyi kérdésekben. Az országgyűlés négy ülésszakot tartott. Márciusban (Folytatás a 3. oldalon) n vaskohászat ötéves mérlege Vaskohászatunk az V. ötéves tervidőszakban maradéktalanul kielégítette a hazai ipar acél- és hengerelt- áru-igényeit, jó néhány új félkész- és késztermék gazdaságos sorozatgyártásával pedig tetemes import-megta- k'arítást tett lehetővé más népgazdasági ágaknak. Elsősorban az építőipar számára kezdték meg az új acélszer- kezetek, építészeti hegesztett hálók, raktárállvány- elemek, és az anyagmozgatáshoz görgőspályák készítését. E feldolgozott kohászati termékek, valamint más másod- és harmadtermékek arányának lényeges növelésével és a selejt csökkentésével sikerült olyan gyártmányválasztékot kialakítani, amely minden korábbinál nagyobb és jövedelmezőbb exportot tett lehetővé. A szocialista exportkötelezettségek általában ütemes teljesítése mellett 1976—80 között megkétszereződött a tőkés kivitel az előző tervidőszakhoz képest. S bár a kohászati alapanyagimport is fokozódott, az ágazat tőkés devizaegyenlege igen kedvezően alakult; több mint 800 millió dollárral járultak hozzá a népgazdaság devizamérlegének javításához. Nagyon sok munkaterületen nélkülözhetetlen kellék a védőruházat. A Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezetben bőrből készítenek munkavédelmi kesztyűket és lábbeliket. Képünkön a gumitalpas, magas szárú cipőket formázzák Fotó: Veress Erzsi Megalakult a BÉRI Üj néyrövidítéssel ismerkedhetnek a közeljövőben a megye lakosai. Ugyanig tegnap, december 30-án Békéscsabán megalakult a BÉKI, azaz: a Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda. Szám szerint 21 építőipari és az építőipart ellátó, szállító vállalat hozta létre az irodát. Mint az elnevezés is jelzi, legfőbb feladata a vállalkozások, gépek és a munkaerő koordinálása. Természetesen úgy, hogy a lehető leghatékonyabban használják fel a vállalatok a rendelkezésükre álló eszközöket, munkaerőt. Az igazgatóságban mind a 2T vállalat képviselteti magát, közösen döntenek az egyes beruházások vállalásáról, átcsoportosításokról. Az iroda 1981. január 1-én kezdi meg működését.
