Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-30 / 304. szám
1980. december 30., kedd e I ül turnéi Tízezer négyzetméter alapterületű üvegházat épített a kaposmérői Latinca Sándor Termelő- szövetkezet mintegy negyvenmillió forintért. Az új üvegházban már szépen fejesednek az első saláták és jól növekszenek a paprikapalánták is. Az ünnepekre már huszonötezer fej salátát szállítottak az üzletekbe. Képünkön: szedés előtt a saláta (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS) Kondorosi Egyesült Tsz Változik az érdekeltségi rendszer Hogyan tovább? Nyolcszázötvenezer tonna cukorrépát szállítottak A MÁV Szegedi Igazgatóságának vasutasai az öt délalföldi megyére kiterjedő munkaterületükről ebben az idényben nyolcszázötvenezer tonna cukorrépát szállítottak a feldolgozó üzemekbe, százezer tonnával többet, mint amennyi a tervükben szerepelt. Számukra ezzel gyakorlatilag le is zárult az egyik legnagyobb feladatot adó szállítási idény. A vasutasok a gazdaságokkal együttműködve, a gyakran kedvezőtlen időjárási viszonyok között, hétköznapvasárnapi szakadatlan rakodással oldották meg a tervüket jóval meghaladó feladatot. Az édességnek való nyersanyag 90 százalékát, vagyis mintegy háromnegyed millió tonnát a zöld út előnyeit élvező irányvonatokkal továbbították a cukorgyárakba. Keréken gördüld víztisztítómü A Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat tervei alapján önjáró víztisztítóművet készítettek az Építőgépgyártó Vállalat veszprémi gyáregységében. Az óránként ötven köbméter víz tisztítására alkalmas berendezést egy kamionpótkocsira szerelték fel. A gépkocsival vontatható víztisztítómű gyorsan a helyszínre juttatható és üzembe helyezhető. Különösen vízvezetékek törése esetén tehet igen nagy szolgálatot. A berendezés kútból vagy patakból azonnal megtisztított, emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet szolgáltat, s kielégíti egy nagyobb falu ivóvízigényét is. Bz év utolsó szerződéskötései A MÖGÜRT Külkereskedelmi Vállalat miután a közelmúltban legnagyobb szocialista partnereivel aláírta a jövő évi járműipari kooperációkat és autóbusz-export szerződéseket, most a görög főváros, Athén közlekedési vállalatának vezetőivel szerződött 200 Ikarus városi autóbusz szállítására. A Technoimpex, a Metrimpex és a Gépexport vállalatok alkotta külkereskedelmi társaság nigériai cégekkel írt alá hatmillió dolláros szerződést december végén. vesebbet. Hat év átlagában és az egész időszakban a nemzeti jövedelem lényegében fedezte a gazdaságfejlesztés és a fogyasztás kiadásait. Az egyensúly irányába ható tendenciát 1974-ben ellenkező előjelű és tartósnak bizonyuló irányzat váltotta fel. Abban az esztendőben a cserearányromlás miatt nemzeti jövedelmünk alig-alig gyarapodott. Ennek ellenére a lakosság fogyasztása mintegy 7, ,a nettó felhalmozás több mint 30 százalékkal, az összes belföldi fel- használás pedig csaknem 13 százalékkal emelkedett. 1974 és 1979 között az összes belföldi felhasználás — tehát a fogyasztás és a felhalmozás — összege majd 200 milliárd forinttal haladta meg a hat év alatt megtermelt nemzeti jövedelem értékét. Fogyasztás — felhalmozás arány A gazdasági egyensúly alapvető követelményét — a nemzeti jövedelem és a belső felhasználás összhangját — nemcsak a végösszegekben kell érvényesíteni, hanem a fogyasztás és a felA megye többi közös gazdaságához hasonlóan a kondorosi Egyesült Tsz-ben is összeállították' az 1981-es esztendőre és a VI. ötéves tervidőszakra szóló elképzeléseket. Igaz a tervet tárgyaló közgyűlésre csak a későbbiekben kerül sor, de a szövetkezet dolgozói már tisztában vannak azzal, hogy milyen fejlesztések várhatók az ágazatokban. A növénytermesztésben az intenzív gabonaprogramban való részvételtől a termésátlagok dinamikus növekedését várják. Azt tervezik, hogy a következő években búzából elérik a hektáronkénti 6,2, kukoricából, a 8,8 tonnás termést. Az intenzív program keretében 42 millió forintért John-Deere és IHC traktorokat vásároltak, az erőgépek és eszközeik 1981- ben érkeznek meg. Jövőre, elsősorban munkagépek' beszerzésére további 6 millió forintot fordítanak. Az idén elkészült a megye északi részén épülő öntözőcsatorna kondorosi szakasza, és 1981-ben várhatóan megépítik a fő műtárgyakat. Ezek után már „csak” az üzemi öntözés feltételeit kell megteremteni. A tervek készítését ebben az évben fejezik be, hogy azután elkezdődhessenek a beruházások. A kétezer hektáros öntözésfejlesztés meliorációval párosul. Ezt a munkát már 1981-ben elkezdik. A kertészeti főágazatban lényegesebb változás nem lesz. A szerződéseket már megkötötték. Nyilvánvaló azonban, hogy a korábban tervezett 5 hektáros üvegház és öthektáros fóliatelep építése a VI. ötéves tervben nem valósul meg. Az állattenyésztésben szakosított tehenészeti telepet építenek. A beruházást jövő év márciusában kezdik el. A 36 hónapig tartó munkálatok után a tejtermelés egyetlen telepen összpontosul, a kiürített tehénistállókba hízó marhákat helyeznek el. A téeszben a beruházástól azt remélik, hogy a mostani egy tehénre jutó 4800 literes tejtermelés tartósan az 5 ezer liter fölé emelkedik. A gazdaságos tehéntartást melléktermékek hasznosításával kívánják megoldani, ezért melléktermék- betakarító gépsorokat vásárolnak. A baromfiágazatban 1981- ben korszerűsítéssel növelik a termelést. Eddig évente 800 ezer broylercsirkét értékesítettek, a korszerűsítést követően pedig több mint egymilliót adnak' el. Mindemellett a gazdaságosabb termelést biztosító fejlesztéseket helyezik előtérbe. Jövőre adják át a hígtrágyahasznosító telepet. A hígtrágya öntözésével évente 3 millió forint értékű műtrágyát takarítanak meg. Korszerűsítik a két bábolnai szárítót, s a tervekben szerepel gazdaságosabb vegyestüzelésű kazánok vásárlása is. Az építőipari ágazat legfontosabb feladata az 1340 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep építése lesz. A gépjavító-ágazat megrendelésekre továbbra is készít battériákat, és az eddiginél több villanymotor szerelését vállalják. Az Egyesült Termelőszövetkezetben 1981-ben nem változik számottevően a főágazatok által előállított termelési értékek aránya. Így várhatóan jövőre is a növénytermesztés adja majd a nyereség több mint felét, vagyis 56, az ipari ágazat 17, a kertészet 15, az állattenyésztés 6 százalékát. A gazdálkodás feltételeinek módosulása egy sor takarékossági intézkedéssel is párosul. Lényeges eleme lesz a gazdálkodásnak az, hogy módosítják az eddigi érdekeltségi rendszert. Az ágazatok nyereségterv szerint dolgoznak majd. Ez minden vezetőnek' nagyobb önállóságot biztosít. Az új érdekeltségi rendszertől az eddig kihasználatlan tartalékok mozgósítását várják. K. J. O z 1980-as esztendő a gazdaságirányítás nagy próbája volt. Ebben az évben egyszerre, egy időben három nagy jelentőségű feladatot kellett megoldania népgazdasá' gunknak. Tudniillik miközben a figyelem homlokterében az ötödik ötéves terv sikeres befejezése állt, fel kellett készülni a hatodik ötéves terv indítására, s tettük mindezt olyan körülmények közepette, amikor a világpiaci helyzet továbbra sem a magyar népgazdaság szája íze szerint alakult. A harmadik — az előbbi kettőnél nem kevésbé fontos — teendő tehát a sokat emlegetett pénzügyi egyensúly javítása, még pontosabban az ország eladósodásának csökkentése volt. Az egyenként is komoly társadalmi összefogást, erőfeszítést és a tartalékok mozgósítását is megkívánó három kiemelt feladat természetesen nem oldható meg egymástól függetlenül. Már az ötödik ötéves terv célirányos befejezésének is feltételévé vált a külföldi kölcsönök felvételi ütemének csökkentése, a további eladósodás megállítása. Ez bizony nem kis megterhelést rótt a termelőkre, ugyanakkor a fogyasztóktól is követelt áldozatvállalást, hiszen a megelőző időszakban megszokott folyamatos életszínvonal-emelés helyébe az elért vívmányok megőrzése lépett követelményként. Világos ugyanis, hogy energiában és nyersanyagban szegény ország — mint a mienk is — nem mondhat le az importról, ennek következtében csak úgy előzheti meg a kritikus mértékű eladósodást, ha ésszerű takarékosságra alapozva csökkenti az energiahordozók, a nyersanyagok, a gépek és a legkorszerűbb technika behozatalát. Másik oldalról viszont — mivel a behozatalról mégsem mondhat le — fokoznia kell az import ellentételeként egyfelől exportját, másfelől pedig kivitele gazdaságosságát. Az elmondottak, amelyek általában igazak a népgazdaság egészére vonatkoztatva, természetszerűleg — a rész és egész viszonya alapján — igazak a gazdaság kisebb egységeire értelmezve, így a termelőegységekre, de a megyék gazdasági életére is. Nézzük ezek után, milyen eredményeket sikerült az előbbi összefüggésrendszerben országunknak, s benne Békés megyének elérnie? Elöljárójában mindjárt el kell mondanunk, hogy ebben az esztendőben a gazdasági szabályozó rendszer további finomításával újabb lépést tettünk árrendszerünk hiányosságaink felszámolásában, a vállalati gazdálkodás önállóságának fokozásában, a piaci viszonyok, a nemzetközi értékrendszer hazai érvényre juttatásában. Mindezek eredményeként és következményeként élénkült a gazdálkodó termelő és pia- cozó tevékenysége, figyelmük a gazdaságfejlesztés minőségi követelményei felé fordult. Ennek, s egy sor helyes központi intézkedésnek köszönhetően 1980-ban jelentős exportteljesítményt értek el vállalataink. Az ország „éléstárára”, Békés megyére is az a feladat várt az idén, hogy a termeMunkásgyűlésen tárgyalta meg tegnap a Gagarin Hőerőmű 1340 fős kollektívája a jövő évi termelési tervet. Az idei év eredményeit összegezve elmondták: jó alapról léphetnek tovább, mert 4 milliárd 250 millió kilowattóra villamosenergia termelésével már teljesítették idei kötelezettségeiket, és év végéig terven íelül várhatóan még további 50 millió kilowattóra fejlesztésével járulnak hozzá az ország villamosenergia-igényeinek kielégítéséhez. lés mérsékeltebb ütemű növekedése mellett a gazdaságosan előállítható és exportképes termékek arányát növelje a termelésben, tartsa szinten az építőipar tevékenységét és az átlagos növekedésnél erőteljesebben emelje a mezőgazdasági termékkibocsátást. Az előzetes felmérések alapján elmondható, hogy a megye ipara a célkitűzéseknek megfelelően dinamikusan növelni tudta exportértékesítését. A hatékonyság javulásában meghatározó szerepet játszott a munkaerőgazdálkodás színvonalának javítása, a munkaszervezés függetlenül attól, hogy az új szabályozás okozott átmeneti zavarokat az anyag- ellátásban, a kooperációkban és a kereskedelmi folyamatokban. A piaci nehézségek következtében a nehézipar és a gépipar egyes ágai csak óriási erőfeszítések árán tudták megközelíteni a számukra előírtakat. Hasonló helyzet alakult ki — jelentős differenciálódással — a könnyűiparban is, míg az építőanyag-ipar termelése a vártnál is kedvezőbben alakult, exportteljesítménye pedig — főleg a nem rubel elszámolású piacokon — a növekedési ütemet is meghaladta. A kiemelt jelentőségű élelmiszer- ipar a kedvezőtlen időjárás által befolyásolt mezőgazda- sági termeléskiesés miatt nem mindenben tudta teljesíteni előirányzatait, ennek ellenére húskészítményekből növelni tudta eladásait külföldön. A mezőgazdaság 1980-as küzdelmei ismertek, ezzel együtt is az ágazat teljesítette a tőle elvárhatót a növénytermesztésben éppúgy, mint az állattartásban. A vihar-, a belvíz- és árvízkárokat leszámítva csupán a zöldborsó- és tojástermelésben adódtak említésre méltó hiányosságok az év folyamán. A háztáji gazdálkodás az irányelveknek megfelelően szervezettebbé vált, a megye mezőgazdasági termelésében elfoglalt helye stabilizálódott. Ezek után, ha összegeznünk kellene, és ebből kiindulva a további teendőket megfogalmaznunk, azt állíthatnánk első helyre, hogy az idén megindult kedvező változásokat kell a jövőben fölerősíténünk. Többek között fokozni az ipari termelői kapacitások kihasználását, a megkezdett beruházások befejezésének ütemét, az export növelését. Az árvízi helyreállításban az építőanyag-ipar külön figyelmet kapjon, az építőiparban pedig a hangsúlyt a munka- és üzemszervezésre helyezzük. mezőgazdaságban továbblépést az átfogó talajrendezés folytatása, a gazdálkodás tartalékainak mozgósítása, az üzemek együttműködésének ki- teljesítése, a hozamokban meglevő indokolatlan különbségek, eredményrontó szélsőségek fölszámolása hozhat. A közlekedés, a kereskedelem és a szolgáltatás, a lakosság áruval való ellátása, a kiemelt kormányprogramok — a lakásépítés, a gyermekintézmények hálózatának bővítése és az ésszerű energiagazdálkodás — legfőbb célja 1981-ben, de a hatodik ötéves terv egész időszakában is: életszínvonalunk megőrzése. A visontai energetikusok a munkásgyűlésen arra vállalkoztak, hogy 1981-re előírt programjukat az idei teljesítéshez képest további 50 millió kilowattóra villamos energia termelésével tetézik. Egyeztették munkaprogramjukat a visontai bányászokkal is, akik 1981-ben 7 millió tonnát meghaladó szénmennyiség átadására vállalkoztak, és így teljesen kielégítik a Gagarin Hőerőmű megnőve dett igényeit. halmozás egymás közötti arányában is.- Több évtizednyi tapasztalat bizonyítja, hogy a kiegyensúlyozott fejlődést szolgáló, kb. 75:25-ös fogyasztás—felhalmozás arány módosulása, a felhalmozás túlzott növekedése az egyensúlyi helyzet szempontjából is hátrányos. Egyebek között azért, mert a felhalmozás importigényes; a beruházási és készletezési csúcsok mindig külkereskedelmi passzívumot okoztak. A felhalmozás aránya — hol a készletek, hol a beruházások gyors növekedése következtében — 1978-ig 3o százalékra módosult, s ez a külgazdasági egyensúlyt is rontotta. A felhalmozás 1975-ben 12, 1977-ben 11, 1978-ban 25 százalékkal nőtt, ezekben az esztendőkben a külkereskedelmi passzívum is jócskán emelkedett. A most záruló tervidőszakban ,a gazdasági növekedés majd minden területén — nemzeti jövedelem, ipari termelés, a lakosság fogyasztása — a tervezettnél kisebb mértékű .az előrehaladás, beruházási előirányzatot viszont megközelítjük, ami azt bizonyítja, hogy az állandósult egyensúlyhiánynak ez az egyik epicentruma. Garamvölgyi István A Tiszai Erőmű Vállalat tiszalöki telepén a szabadtéri 120 35 kilovoltos áramelosztó felújításán dolgoznak a helyi tmk és a VERTESZ brigádjai. A több mint 25 éve szolgáló berendezést alaposan átvizsgálják, kijavítják, illetve kicserélik, hogy a nagyobb terhelésnek megfeleljen. Képünk: Roskó János és Huszár Ferenc szerelők az egyik áramváltó bekötésén dolgoznak (Fotó: Elek Emil felvétele — KS) Kőváry E. Péter Munkásgyülés a Gagarin Hőerőműben
