Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

1980. december 25., csütörtök Panoráma Caesartól Helsinkiig Évezredes út a 279. békéhez Janus, a kétarcú isten templomának kapuját bezár­ták, és ismét béke honolt az ókori Rómában. Olykor ugyan megesett, mint Kart­hágóval, hogy lerombolták és felszántották, de többnyi­re Caesar eszméje győzött: „Addig kell békét kötni, amíg mindkét fél bízik ma­gában”. „Isten békéje” Eleinte a középkorban sem volt másként. Főleg, amíg lójárásnyira, szomszédok ha­dakoztak egymással. „Isten békéje” — igy hívták a há­ború szünetét, amíg a kato­nák néhány napra haza-ha­za járhattak szántani, vetni, aratni. Azután a népvándor­lás, a tucatnyi keresztes há­ború, a tatár járás/megismer­tette Európával a kor totális háborúját. Akkortájt már többnyire a megszállt földek kirablásával, lakóinak leölé­sével teremtettek békét. A diplomácia inkább egy-egy cselre szorítkozott, mint Batu kánnál, amikor a ma­gyar királyi pecséttel előcsa­logatta az elbújt lakosságot, learattatta velük a gabonát, s csak utána mészároltatta le őket, megteremtvén a ta­tárok békéjét. Ám a végső béke végül ismét egyszerűen jött el. A tatárhorda, belső trónviszálya miatt, hazakot- ródott. Az európai országok urai azonban mind gyakrabban ugrottak egymásnak. Ha igaz a szám, amelyet egy angol történész állít, az újkorban és Európában — egészen pontosan: 1450-től 1930-ig — tizenegy ország 278 háború­ban vett részt. Nőttön nőtt a tűzerő, kiterjedtek a távla­tok, óriási szövetségek szü­lettek, mind nehezebb volt békében maradni. Hétéves háború, harmincéves hábo­rú, vagy éppenséggel a törö­kök 513 éves európai hódí­tása — a pusztítás lángjai északtól délig csaptak. Békét már nem két fél képviselői­nek, hanem országcsopor­toknak kellett kötniük. Közép-Európa és kalmárról Az országokra kiterjedő háborúk azonban meglepően hamar meghozták az európai béke gondolatát is. Eltekint­ve az aranyszájú királyok és püspökök vasárnapi szóvirá­gaitól, 1462-ben már akadt uralkodó, aki átfogó békére, kollektív biztonságra gon­dolt. Podjebrád György cseh király terve volt, hogy egye­süljenek a közép-európai ke­resztény fejedelmek békében, a török ellen, s hogy ebben az összefogásban mindenki egyenlő legyen. „A békeszö­vetség tagjai lemondanak a háborúkezdés jogáról, vitái­kat kizárólag a szövetség oldhatja meg, először diplo­máciai úton, s csak ha az eredménytelen, közös fegy­veres erővel. A békeszövet­ség vezetése, amely külső or­szágok között is közvetíthet öt-öt évenként más-más tag­országban székeljen, s ' a nemzetek többségi szavaza­tával döntsön az ügyekben” — így hangzott a terv. amely végül csak terv ma­radt. Két éven át tárgyalt ugyan Podjebrád György Franciaországgal, Burgun­diával, Lengyelországgal. Magyarországgal, Velencével, de a pápának sikerült tervét elgáncsolnia. És sok vér folyt még le a folyókon, amíg — a múlt században — megszületett az első, általá­nos európai békeszerződés. A táncoló bécsi kongresszus teremtette meg kalmárrőf- fel Európa új területi -és politikai arculatát, a nagy­hatalmak rendjét. Száz év telt el, és a nagy­hatalmak ismét „kinőtték” Európát. Hiába volt Marx Károly intése, hogy „az er­kölcs és az igazság egysze­rű törvényei, amelyeknek a magánemberek közötti vi­szonyt kormányozniuk kelle­ne, a nemzetek közötti érint­kezésnek is legfőbb szabályai legyenek” — a helyzet még nem érett meg erre. 1914-ben Európa soha nem látott vér- özönbe süllyedt. A korábbi háborúk áldozatainak szá­mát ezrekben mérték, most megjelentek a milliók. Churchill, Wilson, Lenin A kilátástalan helyzetben Winston Churchill ezt mond­ta: „Rég elmúlt a bécsi kongresszus kora, midőn az arisztokraták, a győzteseket és a legyőzötteket képviselő államférfiak és diplomaták, előzékeny és udvarias viták­ra gyűltek össze, s közös el­vek alapján dönthettek1 poli­tikai rendszerek sorsáról. Napjainkban — mondta Churchill — a vezetőket fa­natizált, forradalmi elvektől föllelkesített népek, száz­milliók veszik körül.” Két ember mégis akadt, aki általános béketerv vei állt elő. Woodrow Wilson volt az egyik, az USA elnöke, de hí­res 14 pontjával teljes ku­darcot vallott. Amerikai bé­két szeretett- volna teremte­ni Európában, s ez nem si­került. Békéje rablöbéke lett, politikája, személyes sorsa katasztrófába torkollt. A másik béketerv Lenin műve volt. Néhány órával a forradalom győzelme után a szovjetek kongresszusa ki­hirdette a békedekrétumot, amely azonnal, igazságos, de­mokratikus béketárgyalásra tett javaslatot, amely elítélte az annexiókat, kinyilvání­totta a népek egyenjogúságát, elvetette a rablószerződése­ket s a titkos diplomáciát. Remény vagy valóság? Közel hat évtizednek kel­lett még eltelnie, benne az eddig legvéresebb világhábo­rúval, hogy e dekrétum, leg­alább európai méretben, rea­litássá váljék. Helsinki — 1975 — fogalom immár, öt kontinens reménye. De az utóbbi hónapok, hetek ko­mor híreinek hallatán mégis sokan kételkednek. Azt kér­dik, igaz lehetne, hogy Eu­rópában a háború örökre a múlté? A tét természetesen óriási, de a lehetőség is páratlan. Tény, hogy a 280. európai háborút már aligha venné lajstromba bárki, viszont az is tény, hogy vén kontinen­sünk példátlanul jó hely­zetben van. Európa országai között eddig minden béke a győztesek és a legyőzőitek békéje volt. A fogcsikorgatva aláírt okmányon még ned­ves volt a tinta, s a vesztes máris leste: mikor, hol, ho­gyan vághat vissza? A 279. háború után azon­ban, azon az 1945-ös tava­szon, eddig soha nem volt új helyzet állt elő, amely soha nem látott eredménnyel biztat. A két részre szakadt kontinens egyik fele sem „győztes”, vagy „legyőzött”. Más-más rendszerű, de egyenrangú felek szerződtek Helsinkiben, az ősi elv alap­ján, hogy mindkét fél bí­zik magában, s a közös fe­lelősség világos tudatában, hogy a tét az élet, a tét: kö­zös hazánk — Európa. Firon András November végén került kalapács alá egy svájci árverésen Napóleon egykori menyegzői ágya. A képünkön látható díszes császári bútordarab kikiáltási ára 120 ezer svájci frank, azaz töbt mint 70 ezer dollár volt Az óriásfenyö halála A világ legnagyobb élő szervezete a kaliforniai óri­ásfenyő — Sequoia gigantea — az „örök élet” titkának őrzője. A tudósoknak eddig nem sikerült természetes ok­ból, betegségtől vagy öreg­ségtől elpusztult egyetlen ilyen fát sem találniuk. A Sequoia giganteák csakis a favágó baltájától vagy ta­lajerózió következtében dől­nek ki. Még a Sequoia nem­zeti parkot nemrég végig­pusztító, eddigi legnagyobb kaliforniai erdőtűz is meg­lepően kevés kárt tett ben­nük. A kutatók megállapítá­sa szerint a fa fennmaradá­sának egyik titka fél méter­nél vastagabb, nem gyantás, rostos kérge, amelyen csak az ismételt erős tüzek tud­nak áthatolni. Az átlagos er­dőtűznél kétszer forróbb pro­pánfáklya — egy kéndarab­hoz erősítve — több óra alatt csupán kis üreget ége­tett ki belőle. Az egyik fa­törzs belsejébe nagy üreget égettek a lángok, a fa mégis tovább él és növekszik. Másik védekezőszere a tannin, amely mind a fa­testben, mind a kéregben megtalálható. Ez ellenállóvá teszi a növényi kártevőkkel és rovarokkal szemben. Az erdőben fekvő kidőlt Se- quoiák évszázadokig egészsé­gesek maradnak. Legveszedelmesebb termé­szetes ellensége az erózió. A fánSÍP'bincs karógyökere, így a hatalmas óriás sekély gyö­kérzetének széles tányérján egyensúlyozza magát. Ha erózió következtében meg­szűnik az egyensúlya, a fa eldőlhet, bár még ereje tel­jében van. Csehszlovákia földgázellá­tása szempontjából a szovjet földgázszállítások meghatá­rozó jelentőségűek. Míg tíz esztendővel ezelőtt csupán 1,33 milliárd köbmétert im­portáltak keleti szomszéd­juktól, addig 1980-ban ez a mennyiség 9 milliárd köb­méter körül alakul. Nagy lendületet adott az import­nak a Szövetség I. vezeték néhány évvel ezelőtti elké­szülte, amely már 1978-ban 7,2 milliárd köbméter föld­gáz bevitelét tette lehetővé. Ügy tervezik, hogy a szov­jet földgáz csehszlovákiai ré­szesedése egy évtized múlva megközelítheti a 14 milliárd köbmétert. Sokat fog segíte­ni a helyzeten a Konzorci­um III. távvezeték és a Szövetség II. vezeték egy év­vel későbbre előirányzott el­készülte. A tervek szerint a nyolcvanas évek közepére a Szovjetunió évente mintegy 40 milliárd köbméter gázt fog a csővezetékeken ke­resztül Csehszlovákia felé to­vábbítani. Ennek a mennyi­ségnek legnagyobb része azonban csupán át fog ha­ladni az országon, mivel ren­deltetési helye az NDK, Ausztria, az NSZK, Olaszor­szág, Franciaország és Jugo­szlávia lesz (bár Csehszlová­kiában is egyre több fog ma­radni belőle). Nem kis fel­adatot és költséget jelent északi szomszédunk számára az országon áthaladó nem­zetközi távvezetékek bővíté­se és karbantartása. A leg­több gondot az új komp­resszorállomások építése ad­ja, illetve a már meglevők korszerűsítése és bővítése je­lenti a következő években. Az átmenő vezetékek üze­meltetése azért persze nem rossz üzlet, hiszen vagy hoz­zájárulnak az érdekelt or­szágok az építési költségek­hez, vagy később nem cse­kély „átutazási díjat” fizet­nek a tranzitért. Képünkön: a csőtávvezeté­kek építésének nehéz és fe­lelősségteljes munkájába nyerhetünk betekintést. A meghatározott hosszanti mé­retű elemekből a helyszínen összehegesztett, majd korró­zióvédő réteggel ellátott csőkígyót speciális gépekkel helyezik le a földbe. (KS)-------------------------------------------------------------------- 1 I ■ : Keresztrejtvény OeCeiübeij I___,__________________:_______________________I A rejtvényben Simon Ist­ván egyik hangulatos versé­nek négy sorát olvashatják megfejtés után. VÍZSZINTES: 1. Az idézet el- ső sora. (Zárt betűk: R, E.) 7. Az idézet utolsó sora. (Zárt be­tűk: C, G, I.) 13. összevissza les! 14. Gyermekorvos, a hazai csecsemőgyógyászat egyik meg­alapítója (Pál, 1875—1929). 15. Va­lamire számító. 16. Mámoros, kótyagos. 17. Háziállat. 19. Meg­rendel. 20. Svéd váltópénz. 21. Község Zala megyében. 24. Szó­párbaj. 25. DV. 26. Kolostor. 28. Mantova része! 29. ... girl — musical. 31. Szőnyeget készítő. 33. Bőségesen elömlik. 34. A len­gyel ,.forint”. 35. Svéd és NSZK- beli gépkocsik jelzése. 36. Nagy edény. 37. A nátrium és az oxi­gén vegyjele. 38. ,, . . . a föld. aki megműveli.” 39. Kétes! 40. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövet­ségének közismert angol nyelvű rövidítése. 42. Közel-keleti nép. 44. Aránypár egyik eleme, név­elővel. 46. Német meseíró. 47. Olasz és liechtensteini járművek jelzése. 50. Cipész dolgozik vele. 51. Részben kiönt! 52. József Attila verse. 54. Betonozáshoz öntőformát készít. 55. A Lóci óriás lesz című vers írójának névjele. 56. Megvehető. 58. Két zenei hang. 59. Gyömöszölő. 60. Baj, kellemetlenség. 62. Férfi­név. 65. Csúnya. 66. Miklós An­dor lapja volt. FÜGGŐLEGES: 2. Mindkét szülő elvesztése. 3. Például Ro- cinante. 4. Indulatszó. 5. Keleti női név. 6. Lám. 8. Tiltószócska. 9. ILH. 10. Város Ukrajnában. 11. Uszító. 12. Nyári munkás. 13. Az idézet harmadik sora. (Zárt betűk: Z, A, A.) 18. Neheztelő. 21. Az idézet második sora. (Zárt betűk: N, S.) 22. TSC. 23. Olasz város az azonos nevű tó partján. 26. Néma kanári! 27. Gépkocsi része. 30. Télen arat­ják. 32. Záhony határai! 35. Ál­okoskodás. 37. Orosz női név. 38. ... -Bekr — az első arab kalifa. 40. aaaa. 41. Tovakerget. 43. Svájci folyó. 44. Egy bizo­nyos gyümölcs nedve. 45. Félig döngöl! 48. Rakja a téglákat. 49. Középkori aranypénz. 53. Juta­lom névelővel. 55. Hizlalásra fo­gott szarvasmarha. 57. Oxigén, bór és kén. 61. Névelő. 63. DÁ. 64. Holnap újra kezdődik. N. B. Beküldési határidő: 1981. január 7. Megfejtéseket csak le- velezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat da­rab 50 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. A december 14-i rejtvény pályázat helyes megfejtése: — Legyünk hát jobbak, s higyjünk rendületlenül, s ne csak így decemberben. Nyertesek: Baráth Lajos, Doboz; Varga Pál, Magyarbán- hegyes; Nagy Gyula, Körösladány; Hajdú Sándorné, Mu- rcny; Pikó Erzsébet, Gyula; Somlai József, Békés. Tudomány — technika Földgáz — átutazóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom