Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
1980. december 25., csütörtök Panoráma Caesartól Helsinkiig Évezredes út a 279. békéhez Janus, a kétarcú isten templomának kapuját bezárták, és ismét béke honolt az ókori Rómában. Olykor ugyan megesett, mint Karthágóval, hogy lerombolták és felszántották, de többnyire Caesar eszméje győzött: „Addig kell békét kötni, amíg mindkét fél bízik magában”. „Isten békéje” Eleinte a középkorban sem volt másként. Főleg, amíg lójárásnyira, szomszédok hadakoztak egymással. „Isten békéje” — igy hívták a háború szünetét, amíg a katonák néhány napra haza-haza járhattak szántani, vetni, aratni. Azután a népvándorlás, a tucatnyi keresztes háború, a tatár járás/megismertette Európával a kor totális háborúját. Akkortájt már többnyire a megszállt földek kirablásával, lakóinak leölésével teremtettek békét. A diplomácia inkább egy-egy cselre szorítkozott, mint Batu kánnál, amikor a magyar királyi pecséttel előcsalogatta az elbújt lakosságot, learattatta velük a gabonát, s csak utána mészároltatta le őket, megteremtvén a tatárok békéjét. Ám a végső béke végül ismét egyszerűen jött el. A tatárhorda, belső trónviszálya miatt, hazakot- ródott. Az európai országok urai azonban mind gyakrabban ugrottak egymásnak. Ha igaz a szám, amelyet egy angol történész állít, az újkorban és Európában — egészen pontosan: 1450-től 1930-ig — tizenegy ország 278 háborúban vett részt. Nőttön nőtt a tűzerő, kiterjedtek a távlatok, óriási szövetségek születtek, mind nehezebb volt békében maradni. Hétéves háború, harmincéves háború, vagy éppenséggel a törökök 513 éves európai hódítása — a pusztítás lángjai északtól délig csaptak. Békét már nem két fél képviselőinek, hanem országcsoportoknak kellett kötniük. Közép-Európa és kalmárról Az országokra kiterjedő háborúk azonban meglepően hamar meghozták az európai béke gondolatát is. Eltekintve az aranyszájú királyok és püspökök vasárnapi szóvirágaitól, 1462-ben már akadt uralkodó, aki átfogó békére, kollektív biztonságra gondolt. Podjebrád György cseh király terve volt, hogy egyesüljenek a közép-európai keresztény fejedelmek békében, a török ellen, s hogy ebben az összefogásban mindenki egyenlő legyen. „A békeszövetség tagjai lemondanak a háborúkezdés jogáról, vitáikat kizárólag a szövetség oldhatja meg, először diplomáciai úton, s csak ha az eredménytelen, közös fegyveres erővel. A békeszövetség vezetése, amely külső országok között is közvetíthet öt-öt évenként más-más tagországban székeljen, s ' a nemzetek többségi szavazatával döntsön az ügyekben” — így hangzott a terv. amely végül csak terv maradt. Két éven át tárgyalt ugyan Podjebrád György Franciaországgal, Burgundiával, Lengyelországgal. Magyarországgal, Velencével, de a pápának sikerült tervét elgáncsolnia. És sok vér folyt még le a folyókon, amíg — a múlt században — megszületett az első, általános európai békeszerződés. A táncoló bécsi kongresszus teremtette meg kalmárrőf- fel Európa új területi -és politikai arculatát, a nagyhatalmak rendjét. Száz év telt el, és a nagyhatalmak ismét „kinőtték” Európát. Hiába volt Marx Károly intése, hogy „az erkölcs és az igazság egyszerű törvényei, amelyeknek a magánemberek közötti viszonyt kormányozniuk kellene, a nemzetek közötti érintkezésnek is legfőbb szabályai legyenek” — a helyzet még nem érett meg erre. 1914-ben Európa soha nem látott vér- özönbe süllyedt. A korábbi háborúk áldozatainak számát ezrekben mérték, most megjelentek a milliók. Churchill, Wilson, Lenin A kilátástalan helyzetben Winston Churchill ezt mondta: „Rég elmúlt a bécsi kongresszus kora, midőn az arisztokraták, a győzteseket és a legyőzötteket képviselő államférfiak és diplomaták, előzékeny és udvarias vitákra gyűltek össze, s közös elvek alapján dönthettek1 politikai rendszerek sorsáról. Napjainkban — mondta Churchill — a vezetőket fanatizált, forradalmi elvektől föllelkesített népek, százmilliók veszik körül.” Két ember mégis akadt, aki általános béketerv vei állt elő. Woodrow Wilson volt az egyik, az USA elnöke, de híres 14 pontjával teljes kudarcot vallott. Amerikai békét szeretett- volna teremteni Európában, s ez nem sikerült. Békéje rablöbéke lett, politikája, személyes sorsa katasztrófába torkollt. A másik béketerv Lenin műve volt. Néhány órával a forradalom győzelme után a szovjetek kongresszusa kihirdette a békedekrétumot, amely azonnal, igazságos, demokratikus béketárgyalásra tett javaslatot, amely elítélte az annexiókat, kinyilvánította a népek egyenjogúságát, elvetette a rablószerződéseket s a titkos diplomáciát. Remény vagy valóság? Közel hat évtizednek kellett még eltelnie, benne az eddig legvéresebb világháborúval, hogy e dekrétum, legalább európai méretben, realitássá váljék. Helsinki — 1975 — fogalom immár, öt kontinens reménye. De az utóbbi hónapok, hetek komor híreinek hallatán mégis sokan kételkednek. Azt kérdik, igaz lehetne, hogy Európában a háború örökre a múlté? A tét természetesen óriási, de a lehetőség is páratlan. Tény, hogy a 280. európai háborút már aligha venné lajstromba bárki, viszont az is tény, hogy vén kontinensünk példátlanul jó helyzetben van. Európa országai között eddig minden béke a győztesek és a legyőzőitek békéje volt. A fogcsikorgatva aláírt okmányon még nedves volt a tinta, s a vesztes máris leste: mikor, hol, hogyan vághat vissza? A 279. háború után azonban, azon az 1945-ös tavaszon, eddig soha nem volt új helyzet állt elő, amely soha nem látott eredménnyel biztat. A két részre szakadt kontinens egyik fele sem „győztes”, vagy „legyőzött”. Más-más rendszerű, de egyenrangú felek szerződtek Helsinkiben, az ősi elv alapján, hogy mindkét fél bízik magában, s a közös felelősség világos tudatában, hogy a tét az élet, a tét: közös hazánk — Európa. Firon András November végén került kalapács alá egy svájci árverésen Napóleon egykori menyegzői ágya. A képünkön látható díszes császári bútordarab kikiáltási ára 120 ezer svájci frank, azaz töbt mint 70 ezer dollár volt Az óriásfenyö halála A világ legnagyobb élő szervezete a kaliforniai óriásfenyő — Sequoia gigantea — az „örök élet” titkának őrzője. A tudósoknak eddig nem sikerült természetes okból, betegségtől vagy öregségtől elpusztult egyetlen ilyen fát sem találniuk. A Sequoia giganteák csakis a favágó baltájától vagy talajerózió következtében dőlnek ki. Még a Sequoia nemzeti parkot nemrég végigpusztító, eddigi legnagyobb kaliforniai erdőtűz is meglepően kevés kárt tett bennük. A kutatók megállapítása szerint a fa fennmaradásának egyik titka fél méternél vastagabb, nem gyantás, rostos kérge, amelyen csak az ismételt erős tüzek tudnak áthatolni. Az átlagos erdőtűznél kétszer forróbb propánfáklya — egy kéndarabhoz erősítve — több óra alatt csupán kis üreget égetett ki belőle. Az egyik fatörzs belsejébe nagy üreget égettek a lángok, a fa mégis tovább él és növekszik. Másik védekezőszere a tannin, amely mind a fatestben, mind a kéregben megtalálható. Ez ellenállóvá teszi a növényi kártevőkkel és rovarokkal szemben. Az erdőben fekvő kidőlt Se- quoiák évszázadokig egészségesek maradnak. Legveszedelmesebb természetes ellensége az erózió. A fánSÍP'bincs karógyökere, így a hatalmas óriás sekély gyökérzetének széles tányérján egyensúlyozza magát. Ha erózió következtében megszűnik az egyensúlya, a fa eldőlhet, bár még ereje teljében van. Csehszlovákia földgázellátása szempontjából a szovjet földgázszállítások meghatározó jelentőségűek. Míg tíz esztendővel ezelőtt csupán 1,33 milliárd köbmétert importáltak keleti szomszédjuktól, addig 1980-ban ez a mennyiség 9 milliárd köbméter körül alakul. Nagy lendületet adott az importnak a Szövetség I. vezeték néhány évvel ezelőtti elkészülte, amely már 1978-ban 7,2 milliárd köbméter földgáz bevitelét tette lehetővé. Ügy tervezik, hogy a szovjet földgáz csehszlovákiai részesedése egy évtized múlva megközelítheti a 14 milliárd köbmétert. Sokat fog segíteni a helyzeten a Konzorcium III. távvezeték és a Szövetség II. vezeték egy évvel későbbre előirányzott elkészülte. A tervek szerint a nyolcvanas évek közepére a Szovjetunió évente mintegy 40 milliárd köbméter gázt fog a csővezetékeken keresztül Csehszlovákia felé továbbítani. Ennek a mennyiségnek legnagyobb része azonban csupán át fog haladni az országon, mivel rendeltetési helye az NDK, Ausztria, az NSZK, Olaszország, Franciaország és Jugoszlávia lesz (bár Csehszlovákiában is egyre több fog maradni belőle). Nem kis feladatot és költséget jelent északi szomszédunk számára az országon áthaladó nemzetközi távvezetékek bővítése és karbantartása. A legtöbb gondot az új kompresszorállomások építése adja, illetve a már meglevők korszerűsítése és bővítése jelenti a következő években. Az átmenő vezetékek üzemeltetése azért persze nem rossz üzlet, hiszen vagy hozzájárulnak az érdekelt országok az építési költségekhez, vagy később nem csekély „átutazási díjat” fizetnek a tranzitért. Képünkön: a csőtávvezetékek építésének nehéz és felelősségteljes munkájába nyerhetünk betekintést. A meghatározott hosszanti méretű elemekből a helyszínen összehegesztett, majd korrózióvédő réteggel ellátott csőkígyót speciális gépekkel helyezik le a földbe. (KS)-------------------------------------------------------------------- 1 I ■ : Keresztrejtvény OeCeiübeij I___,__________________:_______________________I A rejtvényben Simon István egyik hangulatos versének négy sorát olvashatják megfejtés után. VÍZSZINTES: 1. Az idézet el- ső sora. (Zárt betűk: R, E.) 7. Az idézet utolsó sora. (Zárt betűk: C, G, I.) 13. összevissza les! 14. Gyermekorvos, a hazai csecsemőgyógyászat egyik megalapítója (Pál, 1875—1929). 15. Valamire számító. 16. Mámoros, kótyagos. 17. Háziállat. 19. Megrendel. 20. Svéd váltópénz. 21. Község Zala megyében. 24. Szópárbaj. 25. DV. 26. Kolostor. 28. Mantova része! 29. ... girl — musical. 31. Szőnyeget készítő. 33. Bőségesen elömlik. 34. A lengyel ,.forint”. 35. Svéd és NSZK- beli gépkocsik jelzése. 36. Nagy edény. 37. A nátrium és az oxigén vegyjele. 38. ,, . . . a föld. aki megműveli.” 39. Kétes! 40. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének közismert angol nyelvű rövidítése. 42. Közel-keleti nép. 44. Aránypár egyik eleme, névelővel. 46. Német meseíró. 47. Olasz és liechtensteini járművek jelzése. 50. Cipész dolgozik vele. 51. Részben kiönt! 52. József Attila verse. 54. Betonozáshoz öntőformát készít. 55. A Lóci óriás lesz című vers írójának névjele. 56. Megvehető. 58. Két zenei hang. 59. Gyömöszölő. 60. Baj, kellemetlenség. 62. Férfinév. 65. Csúnya. 66. Miklós Andor lapja volt. FÜGGŐLEGES: 2. Mindkét szülő elvesztése. 3. Például Ro- cinante. 4. Indulatszó. 5. Keleti női név. 6. Lám. 8. Tiltószócska. 9. ILH. 10. Város Ukrajnában. 11. Uszító. 12. Nyári munkás. 13. Az idézet harmadik sora. (Zárt betűk: Z, A, A.) 18. Neheztelő. 21. Az idézet második sora. (Zárt betűk: N, S.) 22. TSC. 23. Olasz város az azonos nevű tó partján. 26. Néma kanári! 27. Gépkocsi része. 30. Télen aratják. 32. Záhony határai! 35. Álokoskodás. 37. Orosz női név. 38. ... -Bekr — az első arab kalifa. 40. aaaa. 41. Tovakerget. 43. Svájci folyó. 44. Egy bizonyos gyümölcs nedve. 45. Félig döngöl! 48. Rakja a téglákat. 49. Középkori aranypénz. 53. Jutalom névelővel. 55. Hizlalásra fogott szarvasmarha. 57. Oxigén, bór és kén. 61. Névelő. 63. DÁ. 64. Holnap újra kezdődik. N. B. Beküldési határidő: 1981. január 7. Megfejtéseket csak le- velezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. A december 14-i rejtvény pályázat helyes megfejtése: — Legyünk hát jobbak, s higyjünk rendületlenül, s ne csak így decemberben. Nyertesek: Baráth Lajos, Doboz; Varga Pál, Magyarbán- hegyes; Nagy Gyula, Körösladány; Hajdú Sándorné, Mu- rcny; Pikó Erzsébet, Gyula; Somlai József, Békés. Tudomány — technika Földgáz — átutazóban
