Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
1980. december 21., vasárnap o Az alapító okiratot kiadták, a vezérigazgatót és helyetteseit kinevezték. A továbbiakban a nagy múltú Mezőhegyesi Állami Gazdaság az ugyancsak patinásnak mondható Mezőhegyesi Cukorgyárral érdekközösségre lépve Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátként gyarapítja tovább azokat az anyagi javakat, amelyek egyaránt járulnak hozzá maga, a nagyközség, a megye és az ország gazdagodásához. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát mellett másik hat olyan gazdaság is Békés megyei földeket művel még, amelyeket nem a földművesek szövetkező hajlandósága, hanem állami aka- • rat hozott egybe. Nézzük már most sorra-rendre, mivel járultak hozzá állami gazdaságaink 1980 mezőgazdaságának megyei eredményeihez? összegzésünket az az értekezlet könnyíti, amelyen e gazdaságok igazgatói legutóbb a Békéscsabai Állami Gazdaság központjában. Telekgerendáson vonták meg a tervidőszak mérlegét. Ezeket az igazgatói beszámolókat próbáljuk most meg 10 —15 mondatba sűrítve visz- szaadni. (Az állami gazdaságok csoportosítása és sorrendje nem jelent ez esetben értékrendet.) A Békéscsabai Állami Gazdaság meg a Hidasháti Állami Gazdaság elsősorban abból a szempontból tehető egymás mellé, hogy mindkettőnek a kiemelt útvonalakhoz, vasútvonalakhoz, féldolgozó üzemekhez, s a megyeszékhelyhez viszonylag közel esik a központja, s adott esetben ez is közgazdasági adottság lehet. Ez- idáig mindezzel a Békéscsabai Állami Gazdaság nemigen élt. A vezetésváltást követően az idei esztendő mindenesetre fordulónak tűnik a kollektíva életéhen. Ez már jól tükröződött abban is, hogy a megszokottól eltérően most nem gyomosodott el a csabai határ. Az előbbinél is fontosabb, hogy szinte valamennyi, korábban veszteséges ágazat nyereségesre fordította termelését. Ezeknek sorából érdemes külön is kiemelni a juh.- és sertéstartást, összességében a gazdaság 20 millió forint körüli éves nyereségre számít, aminek 53 százalékát a növénytermesztés — benne egy-két ez évben kipróbált új növény —, 42 százalékát az állattenyésztés hozta. A tervek szerint a hatodik ötéves terv az utóbbi ágazat öt esztendeje lesz. A Hidasháti Állami Gazdaságban a most záruló tervciklusban nem a vezetés, hanem a gazdálkodás keretei változtak azzal, hogy a Bi- harugrai Állami Halgazdaság a muronyi központú gazdaság részévé lett. Az idén sikerült az alapokat megvetni ahhoz, hogy a halászat, a jövőben nyereségessé váljon. Sok gondot, nehézséget okozott a hidashátiaknak a Körösök árvize, amely büszkeségüket, az 1340 férőhelyes tehenészeti telepet is el-, öntötte. A mentesítés után a gazdaság úgy döntött, hogy ezt az ágazatot tovább bővíti, a sertéstartásban viszont a megfelelő feltételek hiányában végleg megrekedtek. Talajrendezés, öntözésfejlesztés. nagyarányú gépesítés •— ezek szerepelnek a közeljövő célkitűzései között, amihez jói jön a most várható 30—32 millió forintnyi nyereség, a tervezett 27-tel szemben. A Szarvasi Állami Tangazdaság, a Szeghalmi Állami Gazdaság, a Körösi Állami Gazdaság — ezek azok a mezőgazdasági üzemek, kiváltképp az utóbbi kettő, amelyek nem dicsekedhetnek természeti adottságaikkal. A csoportban kivételnek számító szarvasi gazdaság szintén átszervezést élt át a nem is olyan régmúltban a meliorációs vállalat beolvadásával. Jó néhány merész kezdeményezést a gazdaságnak most saját magának kellett felülbírálnia. E folyamat sikeréről a 20 millió forintot közelítő nyereség tanúskodik. A jövőben a szarvasi gazdaság a rizst csak azokon a területeken termeszti, amelyeknek talajminősége lehetővé teszi a nyereséget is biztosító átlaghozamok elérését. A legtöbb veszteséget hozó rizshántolást abbahagyták, fokozták az előfőzött rizs termelését és a vetőmagüzem tevékenységének ésszerűsítését. A rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésével elsősorban a tejtermelés növelését vették célba. A Szeghalmi Állami Gazdaság kedvezőtlen termőhelyi adottságait a Körösiével együtt 1983-ig „ismeri el” az országos irányítás. Három év alatt, megalapozott tervek szerint arra a színvonalra kell emelni mindkét gazdaságot. hogy a továbbiakban támogatások nélkül is képes legyen a bővített újratermelésre. A Szeghalmi Állami Gazdaságban a termelés eredményességében föllelhető ingadozásokat kell megszüntetni, az idén 5 millió forint körüli nyereséget várnak, amit 1983-ig 16 millióra szeretnének föltomászni, a juhászat nyereségessé tételével. a tehenészet eredményének növelésével, az ipari melléktevékenység meghonosításával. A Körösi Állami Gazdaságról tudott, hogy az 1976— 77-es látványos előrehaladás után 1978-ban megtorpant. Maradtak még — de valóban nem érdem szerint — a déliek: a legjobb termőhelyi adottságúnk. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátról már elárultuk, hogy ismét új utakon jár Az ötödik ötéves terv a gazdaság kiemelkedő időszaka volt, akár a termelés felfutását, akár a kollektívának Mezőhegyes fejlődésében betöltött szerepét vizsgáljuk is. Az új felállásban megteremtődött a mezőgazdasági és cukorgyári melléktermékek széles körű felhasználására alapozott tejtermelés kiteljesítéséhez valamennyi feltétel ugyanúgy, mint a körzetben a cukorrépa-termesztői érdekeltség fokozásának lehetősége. A sertéstelep rekonstrukciója, a gépjavítás központosított átszervezése, a kialakult vetésszerkezetből kiindulva a hozamok további fokozása, a takarmánygazdálkodás fejlesztése, mindmind olyan követelmény, amely jelzi, hogy megállás nincs. Az Orosházi Állami Gazdaság öt év alatt háromszor annyi nyereséget termelt, mint a megelőző öt évben. Búza, kukorica, zöldborsó és cukorrépa — ezek fémjelzik a növénytermesztést, ugyanakkor néhány nem kedvező jelenség miatt még mindig szükség van a vetésszerkezet finomítására. Az állattenyésztésben az elmúlt öt év eredménye az egykori állami gazdasági közös szakost- - tott sertéstelep termelési veszteségeinek fölszámolása, s ezzel a nyereséges húselőállítás feltételeinek kialakítása. E cikk keretei között nem foglalkozhattunk azzal a kérdéssel: hét állami gazdaságunk miből mennyivel járult hozzá tételesen megyénk mezőgazdaságának termeléséhez. Egy igazgatói értekezlet beszámolói alapján megpróbáltuk felvillantani azokat a gondokat, amelyekkel a többi termelőhöz hasonlóan az állami gazdaságok is küzdenek, illetve érzékeltetni akartuk azokat a törekvéseket, amelyekkel állami gazdaságaink az alapításkor rájuk szabott feladatnak, küldetésnek igyekeznek eleget tenni. Kőváry E. Péter „Univerzális” fejlődés Orosházán Négy év óta új néven, orosházi Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetkezetként dolgozik a lakatosok és szolgáltatók egykori szövetkezete. A változást megelőzően főleg hiánycikknek számító egyszerűbb fémárukat állítottak elő kooperációban, vagy megrendelésre vasipari munkákat folytattak, bér- munkaszerződéseknek tették eleget Háztartási gépek, tűzoltókészülékek javításával viszont már ez idő tájt is foglalkoztak, autószervizük pedig 1975-re alakult M. A technikai színvonal nem tett lehetővé látványos felfutást az árutermelésben, ezért döntöttek úgy, hogy a kínálkozó lehetőséget megragadva kérik a szövetkezet át* sorolását a szolgáltató ágazatba. A döntés helyesnek bizonyult, amiről az tanúskodik, hogy 1977. január 1. óta a szolgáltatások fejlesztésének eredményeként a dolgozói létszámot messze meghaladó ütemben tudták növelni a szövetkezet árbevételét, termelési értékét. Jelenleg az Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetkezet körzetében eleget tesz a gépkocsijavítás, a motorkerékpár- és kerékpárjavítás, a háztartásikisgép' és hűtőgépjavítás iránti igényeknek, a tűzoltókészülékek javításában is megrendelés szerint áll az ügyfelek rendelkezésére. A szövetkezet lehetőségeit a lakásfelújítás- ban és -korszerűsítésben a kereslet jóval felülmúlja, pedig jól felszerelt építő- és szakipari részleget működtet. A szolgáltatások körének bővítésére, a minőségi munka feltételeinek megteremtésére a szövetkezeti üzem nemrég jelentős beruházásba fogott: kiépíti korszerű központi telephelyét, ahol első lépésben a hűtőgépjavítóknak és a szakipari részlegnek ad otthont. Az ugyancsak rekonstrukciós fejlesztés előtt álló autószerviz tevékenységét alváz- és üregvédelemmel bővítik és növelik azon autótípusok számát is, amelyeket zárttechnológiás javítási rendszerben, időszakos műszaki vizsgáztatásra fogadnak. A következő esztendőkben szeretnék megoldani a szolgáltatóhálózatból kieső területek ellátásának megszervezését is. K. E. P. majd 1979-ben soha nem látott veszteséggel zárta az évet. Az idei esztendőt várhatóan sikerűi veszteség nélkül befejezniük, miközben a rizs a remélt 5 millió forintos nyereség helyett 10 milliós veszteséggel döntötte halomra a gazdaság reményeit. A másik „fekete bárány” az üzemben a juhtartás. Ez az a két ágazat, amelyben új alapokra keli helyezni a termelést Gyomán. Megmentő- jük ,a tehenészet, amely 12 milliós nyereséggel járul hozzá a kényes egyensúlyhoz. A Szarvasi Állami Gazdaság üzemében az idén kétszer annyi előfőzött rizs készült, mint az elmúlt esztendőben Fotó: Veress Erzsi Egy kombinát meg hat állami gazdaság „Őszi munkák” Emberek, gépek küszködnek a sárral, a ködben nehéz követni a sorokat. Hideg van a földeken, az őszi munkák alaposan áthúzódtak a télbe. Mind kevesebb azonban azoknak az üzemeknek a száma, ahol répát szednek, kukoricát törnek és szántanak egyszerre. Közéjük tartozik viszont a gyulai Munkácsy Tsz, amelynek dolgozóit alaposan próbára teszi a „téli ősz”. Nem ritka a 70—80 centi mélységű keréknyom Még a K—700-as is erőlködik, nehéz a cukorrépával megrakott IFA Hát ez sajnos elakadt, segítséget kellene hívni A hatalmas köd miatt sokszor meg kell állni a kombájnok" nak Fotó: Veress Erzsi
