Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
NÉPÚJSÁG 1980. december 3., szerda SPORT SPORT SPORT II sakkolimpia hírei Kedden folytatták Valettá- ban a sakkolimpia 10. fordulójában vasárnap függőben maradt játszmákat. Az eredmények a magyar férfiválogatott szemszögéből nézve kedvezőtlenül alakultak, mivel Faragó vesztett Lange- weggel szemben, a szovjet Geller pedig megnyerte félbeszakított partiját az izlandi Olafsson ellenében. Így a kedd esti 11. forduló megkezdése előtt Magyarország előnye egy pontra csökkent, 28 ponttal áll az élen. A Szovjetuniónak 27, Jugoszláviának pedig 26 pontja van. Elutazott a ligaválogatott Tegnap hosszú útra indult a magyar labdarúgó ligaválogatott. December 7—15. között Afrika délkeleti csücskében, Mozambikban játszanak nemzetközi tornán. Maputo a küzdelmek színhelye, s amint Monostori Tivadar, a csapat edzője elmondotta, szovjet, bolgár, és NDK-beli együttes mellett négy helyi csapat lesz még az ellenfél, de bővülhet a mezőny egy angolai tizeneggyel is. Kapusok: Csepecz (Tatabánya), Tamás (Vasas), Hajdú (Ferencváros). Védők: Egervári (MTK-VM), Láza (Békéscsaba), Miklós (Ü. Dózsa), Váradi O. (Nyíregyháza), Márkus (Volán), Mészáros (Kaposvár). Középpályások: Kerepeczki (Bp. Honvéd), Szepesi (Ferencváros), Paksi (MTK-VM). Csatárok: Glázer, Pénzes (mindkettő Rába ETO), Tamás (Tatabánya) és Dákay (Debrecen). Négy lengyel labdarúgó játékjogát felfüggesztették Hétfőn a lengyel labdarúgó-szövetség kivizsgálta a varsói repülőtéren történteket, azokat az eseményeket, amelyek a válogatott Rómába indulása előtt zajlottak le. November 29-én a lodzi Wid- zew kapusa, Jozef Mly* narczyk túlságosan sok alkoholt fogyasztott, s ittas állapotban érkezett a légi kikötőbe. A válogatott vezető edzője, Ryszard Kulesza ezek után úgy döntött, hogy a kapust kizárja a válogatottból, mire Mlynarczyk három klubtársa, Wladislaw Zmu- da, Zbigniew Boniek és Stanislaw Terlecki „bojkottal” fenyegette meg a szakveze- tőt, azt hangoztatva, hogy akkor ők sem állnak a lengyel válogatott rendelkezésére. A lengyel labdarúgó-szövetség arra az álláspontra helyezkedett, hogy Jozef Mlynarczyk kétségkívül vétkes, ugyanúgy a pártját fogó három klubtársa is. Döntést azonban csak azután lehet hozni, ha az ügy minden érintettje elmondja véleményét, Mlynarczyk és társai, a többi válogatott és persze a csapat vezetői is. Ettől függetlenül azonban a négy válogatott játékjogát felfüggesztették, s hazarendelték őket a római edzőtáborból, ahol Kulesza és játékosai a vasárnapi Málta elleni világ- bajnoki selejtező mérkőzésre készülődnek. Totútájékoztató A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 48. heti totónyeremények az illeték levonása után a következők : 13 találatos szelvény 13 darab, nyereményük egyenként 152 513 forint. Ebből 13 plusz 1 találatos szelvény 5 darab, a nyeremény és a jutalom együtt 284 691 forint. 12 találatos szelvény 513 darab, nyereményük egyenként 2577 forint. 11 találatos szelvény 6501 darab, nyereményük egyenként 203 forint. A 10 találatos szelvények száma 45 332 darab, ezekre egyenként 44 forintot fizetnek. II balhátvéd Orosházán az OMTK—Nagyszénás mérkőzés előtt a vendégcsapat öltözőjében egy kevés szavú fiatalember is készülődött. A dologban nem lenne semmi különös, ha csak nem az, hogy nevét már a mérkőzés előtt is gyakran emlegették a nézőtéren. Játszik? Nem játszik? Eltiltották? A találgatások főszereplője, Verbőczi Ferenc, a Nagyszénás balhátvédje szótlanul öltözött, mint aki tudja, hogy neve közszájon forog a szurkolók között. Az okát is tudta. Orosházán kezdte labdarúgó-pályafutását, majd (miért, miért nem) átigazolt Nagyszénásra. Mikor az OMTK jogot szerzett az NB ll-be való szereplésre, Verbőczi visz- szatért. Aztán a csapat balszerencsés körülmények között elbúcsúzott a magasabb osztálytól. Ö is búcsút intett. Következetes ember, ismét Nagyszénásra távozott. Lehet, hogy már egy héttel korábban is a rangadó feszültségét érezte, mikor hazai pályán feleselésért piros lapot kapott. Hogy mégis pályára léphetett a régi csapattársak ellen, az annak tudható be, hogy több mint hét évig sosem volt kiállítva. Aztán a rangadón, a 60. percben — minden különösebb cicoma nélkül — berúgta a vendégek vezető gólját. Az OMTK rákapcsolt, a kétezer főnyi nézősereg feszülten leste a fejleményeket, mikor egy sztentori hang hasított át a levegőn: „Hazaárulól” A bekiabálást moraj, rosz- szalló derültség követte. Név nélkül is tudta mindenki, hogy kinek címezte egy „túlhevült” szurkoló. A gól — végül is — egy pontot ért. A mérkőzés után a vendégöltözőben a játékosok izgatottan, kimerültén tárgyalták a 90 perc eseményeit. Egy fiatalember szótlanul zuhanyozni indult. Arcán nyomokban sem, lehetett föllelni az öröm jegyeit. Csak a fáradtságét... Varga Zoltán u Asztalitenisz A megyei asztaliteniszszakszövetség ideális körülmények között Gyulán, az 5. sz. általános iskola tornatermében rendezte meg az év utolsó versenyét, a II. osztályú egyéni bajnokságot. Az OMTK pingpongozói nagyszerű játékkal több meglepetést okozva, ragyogó eredményeket érte el.. Szokodi Ágnes (OMTK) megismételte a Tízek-bajnokságán elért eredményét, és most is legyőzte a döntőben klubtársát, Gönczi Mártát. A férfiaknál Schneider György szerezte meg az első helyet. Eredmények. Férfiak: 1. Schneider, 2. Plenter (mindkettő OMTK), 3. Balogh (Bcs. Konzerv), 4. Forgács (Bcs. Előre Sp.). Nők: 1. Szokodi, 2. Gönczi, 3. Miszlai (mindhárom OMTK), 4. Andrási (Szarvas). Kézilabda A pécsi városi sportcsarnokban rendezték meg az NB Il-es kézilabda-osztályo- zók közül annak a csoportnak a küzdelmeit, amelyikben Békés megye bajnoka, az Orosházi MTK volt érdekelt. Az orosháziak első ellenfele szombathelyi együttes volt. Bár a szünetben két góllal még vezettek ellenük, végül négygólos vereséget szenvedtek. Következett a BÁCSÉP, amely ellen nagyobb gólkülönbségű győzelem még elegendő lett volna a sikerhez, de a BÁCSÉP öt góllal nyert. Végül a Herendi Porcelán négygólos győzelmet aratott az OMTK ellen. Az osztályo- zót 6 ponttal a Herendi Porcelán, egykori NB I-es játékosokkal telitüzdelt csapata nyerte, mellettük' a 4 pontot szerzett Szombathely jutott az NB II-be. Harmadik helyen 2 ponttal a BÁCSÉP végzett, míg 4. helyezett — pont nélkül — az OMTK lett A battonyai szakmaközi bizottság tömegsportcsoportja idén is megrendezte Battonyán a már hagyományos tekebajnokságot. A verseny végeredménye. Nők. Csapat: 1. ÁFÉSZ, 2. OTP, 3. MOM, 4. Járásbíróság, 5. Asztalos Ktsz, 6. Tanács. Egyéni (31 induló): 1. Dobozi Józsefné (ÁFÉSZ), 2. Körösi Györgyné (Tanács), 3. Tóth Margit (ÁFÉSZ). Férfiak. Csapat: 1. Petőfi Tsz, 2. ÁFÉSZ, 3. MOM, 4. Nyugdíjasok, 5. Költségvetési Üzem, 6. Téglagyár. Egyéni (83 induló!): 1. Soós Béla (ÁFÉSZ), 2. Gyömbér László (Petőfi Tsz). 3. Veszprémi István (nyugdíjas). Labdarúgás A megyei II. rúgó-bajnokság végeredménye: osztályú labdaőszi idényének 1. H. Szalval 15 11 2 2 56-17 24 2. Gyulavári 15 12- 3 48-13 24 3. Kondoros 15 11 2 2 40-15 24 4. Gádoros 15 10 1 4 37-20 21 5. Doboz 15 9 3 3 33-20 21 6. Ojkígyós 15 8 3 4 36-19 19 7. Kétegyháza 15 7 4 4 36-25 18 8. Csorvás 15 8 1 6 39-25 17 9. Elek 15 6 1 8 28-23 13 10. Kunágota 15 5 2 8 25-32 12 11. Gy. K.-táj 15 4 4 7 16-30 12 12. Vésztő x 15 5 2 8 21-37 11 13. Kétsoprony 15 3 1 11 13-47 7 14. Endréd xx 15 3 3 9 21-60 7 15. Sk.-tür 15 2- 13 5-38 4 16. Mb.-hegyes 153 12 15-48 3 x, xx = büntetőpont levonás az ifjúsági csapat : ki nem állásáért. Ifjúságiak 1. Kétegyháza 14 11 3 63-15 25 2. Gádoros 14 8 5 1 43-22 21 3. Elek 14 8 3 3 41-17 19 4. Kondoros 14 8 2 4 53-21 18 5. Ojkígyós 14 8 2 4 36-22 18 6. Gy.-vári 14 7 3 4 27-17 17 7. Csorvás 14 7 3 4 26-20 17 8. Doboz 14 3 7 4 22-22 13 9. Kunágota 14 4 4 6 24-35 12 10. Kétsoprony 14 4 2 8 23-65 10 1L Endréd 14 3 3 8 20-28 9 12. Gy.-K.-táj 14 2 4 8 18-21 8 13. Vésztő 14 3 2 9 12-39 8 14. S.-keresztúr 14 3 2 9 20-47 8 15. Mb.-hegyes 14 2 3 9 28-65 7 amatőrök és profik « Milliomosok a ringben Az ökölvívás egyes statisztikusai 1892. szeptember 7-ét piros betűs ünnepként tartják nyilván... Az eme- rikai Jim Corbett ugyanis ezen a napon a 21. menetben kiütéssel győzött honfitársa, John J. Sullivan ellen, e mérkőzést a nehézsúlyú hivatásos világbajnokság nyitányának tekintik. A huszonegyedik menet említésére megdöbben az ember. A menetek számát akkor még nem korlátozták a szabályok; a küzdelem, ha nem is a szó igazi értelmében véve, életre-halálra, de mindenképpen az ellenfél végső harcképtelenné tételéig folyt. Az első, hivatásos nehézsúlyú világbajnok, ez a bizonyos Jim Corbett egyébként a korszerű ökölvívás atyja megtisztelő címet' is kiérdemelte, mert a nyers erő érvényre juttatása helyett ügyességével, változatos küzdőmodorával, széles ütésskálájával aratta sikereit. Szigorú orvosi ellenőrzés mellett folyó, csaknem dupla súlyú kesztyűkkel vívott hárommenetes amatőr mérkőzések némi jóindulattal még sportszerű küzdelemnek tekinthetők. A tizenkét—tizenöt menetet verekedő hivatásos ökölvívók azonban egészségüket, életüket viszik vásárra. A profi boksz papíron milliókat kereső bajnokai korunk gladiátorai, a rómaiak „kenyeret és cirkuszt” jelszavát váltják valóra napjainkban. Az ökölvívás abban a tekintetben is csaknem egyedülálló a sportágak sorában, hogy a szorítókban előbb a profik jelentkeztek. Az ökölvívás csak 1904-ben, az amerikai szervezők jóvoltából St. Louisban került először az olimpiák műsorára, s csak 1920-tól avatnak folyamatosan bajnokokat az olimpiai játékokon. Az amatőr ökölvívás tulajdonképpen csak az első világháború utáni időszakban indult fejlődésnek, amikor Jack Dempsey, az első nagy „fighter”, azaz az ellenfelét magához közel engedő, s utána úgynevezett belharcban megsemmisítő amerikai nemegyszer százezer néző előtt lépett a szorí- tóba. Az óriási üzlet reménye csak növelte a kockázatot. Amíg a csúcsot meghódítók • viszonylag hosszabb időn át maradtak a trónon (Jack Dempsey 1919—1926, Joe Louis 1937—1949), Rocky Marciano (1952—1956) addig a szerényebb képességű, balszerencsés próbálkozók olykor csúfosan ráfizettek. A tengerentúl kiadott statisztika szerint az utóbbi másfél évtizedben csak az Egyesült Államokban 117 hivatásos ökölvívó lelte halálát a szorítóban, vagy a szo- rítóban szerzett sérülése következtében. Természetesen akadnak más, veszélyesebb sportágak is, ahol talán magasabb a baleseti statisztika, de hol van még egy olyan sport, ahol az ellenfél kiütése, azaz harcképtelenné tétele a cél, ami jóvátehetetlen agyi sérülésekkel járhat együtt, s nem hiába követelik időről időre világszerte a profi ökölvívás betiltását. Arról nem is beszélve, hogy a profi boksz az ötvenes években az amerikai alvilág irányítása alá került. A maffia szelleme ma is változatlanul kísért. Gondoljunk csak az 1960-ban még félnehézsúlyban olimpiai bajnokságot nyert Cassius Clay, azaz Muhammad Ali óriási reklámhadjárattal kísért szeptemberi visszatérésére, majd szégyenteljes bukására. Ali a tizedik menet után már nem tudta folytatni a mérkőzést, edzője bedobta azt a bizonyos törülközőt. Larry Holmes maradt a világbajnok. „Ennyi pénzért bárki vállalta volna a mázsás pofonokat...” — írja a sportsajtó az előzetesen kialkudott nyolcmillió dolláros fellépti díjra célozva. Ezzel a nyolcmillióval együtt egyébként Ali összes keresetének végösszege a hatvan- millió dollárt is meghaladta — papíron. Azért papíron, mert ki tudja, hogy ebből mikor, mennyit kellett — avagy kellett volna — az adóhivatalnak befizetnie, s mennyit tartott vissza menedzsere. A profikat ugyanis egyes menedzserek, csoportok versenyeztetik, ezek fedezik felkészülésének költségeit, fizetik az edzőtársakat, kötik le a mérkőzéseket, de mindezért busás hasznot vágnak zsebre. Ilyen csillagászati összegű fellépti díjakra természetesen csak néhány legjobb ökölvívó számíthat. Ali például annak idején, 1960 októberében, nyolc héttel olimpiai bajnoksága után kétezer dollárt kapott első profi mérkőzése után. S az első, milliós csekket csak 1971-ben Frazier legyőzése nyomán adták a kezébe. Az is felvetődhet, hogy honnan ez a rengeteg pénz? Nos ennek az utolsó Holmes —Ali találkozónak hatvan- millió volt a bevétele. A jegyeket is drágán mérték Las Vegasban, hiszen a legolcsóbbért ötven, a ringülésért ötszáz dollárt kértek, de a jegyekből „csak” hatmilliót vettek be. De például az amerikai televíziónak kétmillióért adták el a mérkőzés filmjét, méghozzá azzal a kikötéssel, hogy csak egy hónappal a mérkőzés után tűzhetik műsorra. Akik látni akarták a mérkőzést, azoknak nagy mozikba, színház- termekbe kellett beülni drága belépőkkel, ahol óriási vászonra vetítve közvetítették a találkozót. S hogy az egész szemfényvesztés igazi cirkusz volt, annak bizonyításaként hadd idézzük a Nürnbergben megjelenő Kic- ker-Sportmagazin szallagcí- mét: Újra becsapták a világot!... Vad Dezső Pillanatkép az első, milliót érő mérkőzésről: Ali itt visszavág Frazicrnek Heti mozaik MEHE-TEKE? Ezútw lószínű senki sem kérdezte ezt Battonyán. Már csak azért sem, mert — írd és mond — 83! jelentkező akadt „csupán" a férfiak között a hagyományos tekebajnokságra, amelyet a battonyai szakmaközi bizottság tömegsportcsoportja rendezett meg. Még egyszer leírjuk betűkkel is, nehogy valaki elírásnak értse: nyolcvanhárom! induló a férfiak mezőnyében. Közöttük tsz- tagok, üzemi munkások, tanárok, ÁFÉSZ-esek, igazságügyiek, nyugdíjasok. S akkor még a női vállalkozókról nem is beszéltünk. Velük együtt jóval több mint százan vettek részt e rendezvényen. Természetesen a mozogni vágyókon kívül dicséret illeti a rendezőket is. Egyrészt mert példásan levezették a nagy tömegű versenyt, s külön azért, hogy ennyi embert megmozgattak egy hét végén. S ha már teke. Vajon a megyeszékhelyen mikor láthatunk újra tekézőket? Akárcsak úgy, mint Battonyán — tömegsportszinten? Vagy: sokan ismerik Hursán Zsófia nevét, hiszen világbajnok e sportágban. Tehát verseny- sportként. Mert bizony az idén nem adhattunk számot a Békéscsabai Előre Spartacus vagy a Bcs. MÁV teké- zőinek eredményeiről. OSZTÁLYOZOK. Ilyenkor, az esztendő utolsó hónapjában a sportban is a számadások ideje következik. Egyes sportágakban a fel- jebbjutás a bajnoki helyezés alapján tisztázódik, de van, ahol még egy erőpróba vár a megyei bajnokokra. Az osztályozón kell megmutatniuk, hogy többre képesek, s ezeken a mérkőzéseken egyúttal lemérhetik a sportvezetők azt is: az ország más megyéiben zajló bajnokságok színvonala alacsonyabb, vagy magasabb-e mint az itt zajlók? A várakozás ilyenformán több tételes vizsga. Megyénkből az idén is jó néhány együttes kelt útra, s a megmérettetés — eddig legalábbis — változatos képet mutat. A kondorosi férfi ké- zilabdások NB II-be jutása azt bizonyítja, megfelelő az egész évi helytállást biztosító megyei bajnokság színvonala (férfivonalon tavaly a békésiek is léphettek egy fokot a lépcsőn, sőt, a szeghalmi nők is), és igaz ez akkor is, ha az orosházi női gárdának ez most nem sikerült. Jövőre az élvonalban szerepelhetnek viszont birkózóik. Ügy tűnik, ismét jó úton halad Gyoma női röplabda- sportja is — jövőre az NB II mezőnyében küzdenek. A sakkozóknál is lezajlott az osztályozó — itt a szarvasiak voltak érdekeltek —, de nem tudták felborítani a papírformát, nem kerültek az OB II-be. Hátra van még az asztalitenisz-osztályozó, melynek során az igen nehéz körülmények között készülő békéscsabai női együttes (december 20—21-én Budapesten a Jégszínházban) és a gyulai férficsapat (december 20-án Szegeden) próbálja kiharcolni az NB II-be, illetve NB III-ba jutást. Egyiknek sem lesz könnyű, de bizakodunk, hiszen esélyük egyformán van. Az osztályozókon való helytállás mérlegének végső megvonásához tehát még várni kell. Annyit azért mégis megkockáztathatunk, nem zár rossz évet a megye sport- mozgalma, s itt most a minőségi szakosztályokra gondolunk. JP—FI BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. i. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Kner Nyomda Dürer üzeme, Békéscsaba, Szerdahelyi utca 2/A, 5600. Vezérigazgató: Ráromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.