Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
1980. december 18., csütörtök Kétféle tehetség Napirenden a művészeti nevelés T ehetséges gyerek — mondják gyakran az iskolában, ha egy tanuló többet produkál valamelyik tantárgyban, mint az átlag. A tehetség vagy te- hetségtelenség magunkban és környezetünkben rögződött tudata később egész életünk kísérője lesz. Előfordul, hogy bizonytalanság, vagy épp magabiztosság okozója, és forrása lehet későbbi csalódásoknak. Mi is hát ez a misztikus fogalom? A pszichológia kétféle módon határozza meg a tehetséget: mint az egyén alkalmasságát arra, hogy az élet valamely területén értékes teljesítményeket hozzon létre, és jelentheti magát a személyt, aki egy adott életterületen a társadalmilag elért eredmények felhasználásával csúcsteljesítményre képes. A tehetség tehát mindenképpen társadalmi jelenség, s ez nemcsak azt jelenti, hogy társadalomban születhet, hanem azt is, hogy számtalan társadalmilag fontos vetülete van. Jelentősége már az iskolában elkezdődik. És ugyanitt jelentkezik első helytelen felfogása is. A pedagógia feladata a tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztése. Sajnos, a nevelők többsége előtérbe helyezi a szellemi készségeket, a gyakorlatot pedig nem értékeli kellőképpen. Az csak ügyes, aki jól bánik például a szerszámokkal, tehetséges viszont az a gyerek, aki az egyes tantárgyak elsajátításában fejlett intellektusról tesz tanúbizonyságot. Ennek1 a szemléletnek jelentős a társadalmi következménye, hiszen nem segíti elő a fizikai munka megfelelő presztízsét. Az egyoldalú megítélés a szellemi pályának ad — akaratlanul is — nagyobb megbecsülést. Ha végigfutunk a statisztikán, láthatjuk, hogy az általános iskola elvégzése után mindössze a gyerekek 20 százaléka jelentkezik gimnáziumba (készül tehát feltehetően értelmiségi pályákra), 25 százalék a szakközépiskolában, 52 százaléka pedig ipari tanulóként sajátít el valamilyen szakmát. Ha figyelembe vesszük' a gimnáziumi lemorzsolódásokat, a fiatalok több mint 80 százaléka nem értelmiségi pályára készül. A XX. században persze egészen mást jelent fizikai munkát végezni, mint mondjuk száz évvel ezelőtt. A tudomány és a technika fejlődése méginkább átértékeli ezt a fogalmat, hiszen a fejlett társadalom semmiképpen nem lehet meg szakmáját magas szinten értő munkások nélkül. Az iparban és a mezőgazdaságban mind több magas szintű technológiai eljárás alkalmazása várható. A forgácsolóiparban például helyenként már bevezették a számjegyvezérléses technológiát, és nincs messze az az idő, amikor az esztergályos programozási, számítástechnikai tevékenységet folytat. R égi igazság, hogy minden ember tehetséges valamiben. Minden embernek szüksége van arra, hogy éljen benne a tudat: valamit jobban tud, mint más. S e tudat kiala/- kulásában kulcsszerepe van az iskolának, a családnak. Ha a szellemi és a gyakorlati tehetségeket azonos szinten értékelik a szülők és a pedagógusok, egészséges értékrend alakul ki a gyerekekben, akik később jó szakmunkásként semmivel sem érzik majd kevesebbnek magukat, mint orvosként, vagy mérnökként. Vetélkedő a téglagyárban Kétévenként rendezik meg Békéscsabán a tégla- és cserépipari vállalat művelődési házában az úgynevezett „Őszi vetélkedőt” a vállalat szocialista brigádjainak. Ez év szeptemberében is meghirdették a vetélkedőt, amelyre 37 brigád adta be jelentkezési lapját. A három írásos fordulóban legjobbnak bizonyult csapatok vettek részt ,a december 13-án megtartott szóbeli döntőn. A művelődési házban R negyedik, egyben utolsó fordulón 16 brigád küzdött a legjobb helyezésért. Többféle feladatot kaptak a 6 tagú csapatok. Politikai és szakszervezeti totót kellett megoldaniuk, majd irodalmi, zenei, képzőművészeti ismereteikről adtak számot írásban és szóban. A válaszokat öttagú zsűri kísérte figyelemmel, melyben a vállalat párt-, KISZ- és szakszervezetének képviselői foglaltak helyet. Az izgalmas vetélkedő három brigád győzelmével ért véget. Az első helyezést, és az ezzel járó pénzjutalmat a központ Március 8. brigádja nyerte el. Második lett a 3-as számú cserépgypár Elektron, harmadik pedig a központ Program brigádja. Irodalmi műsorok a rádióban karácsonykor Ünnepet idéző műsort állított össze karácsonyra a rádió irodalmi osztálya. Az ünnep előestéjén — december 24-én — a Petőfi adón Kigyúlt az égen az esti csillag .címmel Babits Mihály, Móra Ferenc, Rákosy Gergely, Szép Ernő, Thurzó Gábor és Weöres Sándor, valamint két orosz író, Majkov és Bunyin írásaiból készült irodalmi összeállítás hangzik el. Ugyancsak szerda este közvetíti a rádió Mikszáth Kálmán az Apám ismerősei című regényének dramatizált változatát. Csütörtökön Kolozsvári Grandpier- re Emil: Tegnap című önéletírásából készült rádióváltozat újabb epizódját ismerhetik meg a hallgatók, Török Tamás rendezésében. Latinovits Zoltán hangja két irodalmi műsorban is megelevenedik. A két világháború közötti időszakban alkotó Karácsony Benő elfelejtett regényének — a Pjotruskának — feldolgozását Gál István rendezésében tűzik műsorra a művész főszereplésével. Ugyanezen a napon — a hallgatók kérésének eleget téve — megismétlik Juhász Ferenc Anyám című versének ora- torikus rádiós változatát Latinovits Zoltán tolmácsolásában. Az ünnep időszakában Arany János lesz a hét költője. Balladái, versei öt alkalommal hangzanak el a rádióban — neves előadóművészek közreműködésével. A művelődési otthonok egyik alapvető, s talán legsokrétűbb feladata a művészeti nevelés, melyet oly módon kell megvalósítaniuk, hogy a művészi alkotások bemutatása és megértése mellett helyet kapjon az ízlésnevelés, a hétköznapok esztétikája is. Az eredményekről, gondokról és a jövő feladatairól beszéltek tegnap, december 17-én délelőtt Békéscsabán a Vasutas Klubkönyvtárban, a Megyei Művelődési Központ igazgatói munkaközösségének tagjai. A művészeti nevelés területeiről adott általános tájékoztatót Wébel Dezső, a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese, majd Csepelényiné Fekete Mária, a városi tanács művelődés- ügyi osztályvezető-helyettese arról beszélt, milyen eredményekkel dicsekedhet és milyen gondokkal küzd a város. Említette, hogy a követAz író ül az írógép előtt; megy az utcán; dedikál a könyvsátorban; beszélget a kamera előtt; s látható kedvenc törzshelyén, mely egyúttal munkaihely is, a Különleges cukrászdában, ahol cetlijeit rendezgeti... Az író, kinek villámportréját felrajzolja a kamera, Mándy Iván. így kezdődik Gaál Albert rendező forgatókönyve szerint a Kortársunk, Mándy Iván című tévéjáték, amely minden valószínűség szerint a Nyitott könyv sorozatot hivatott helyettesíteni. A televízió 1-es stúdiójában már forgatják a legújabb Mándy regényből készülő „kortárs- bemutatót”. — Ha röviden akarom jellemezni magamat, azt kell mondanom: én vagyok az a magyar író, aki élete végéig sem tudja megszokni azt az egyszerű és hétköznapi tényt, hogy van egy apja és egy anyja... — mondja Mándy Iván a kamera előtt Nemeskürty Istvánnak legújabb könyve, a Mi van, öregnek a forgatása előtt. Az író ezt a kötetét tíz évvel ezelőtt tervezte, azzal a szándékkal, hogy ismét apjáról ír majd. ígéretét beváltotta, a könyv megjelent, és most képernyőn is megelevenednek a figurái, legfőképpen az apa és fia. A fiú, azaz Zsámboky Bálint András. — Zsámboky a szerző szinte valamennyi írásában visszatérő .figura — mondja Bálint András. — Olyan, aki nyilvánvalóan magát az írót kező időszakban főként a zene és a képzőművészet területét kell erősíteni, és megtartani a film, a fotó", a tánc- és a színházművészeti nevelés színvolnalát. Ezután a művelődési házak igazgatói számoltak be a művészeti nevelés terén végzett munkájukról. Elmondották, hogy nagy gond olyan klub-, szakkör- és művészeti csoportvezetőt találni, aki hozzáértő, megbízható, és hosszabb ideig számíthatnak a munkájára. Szóltak arról is, hogy egy- egy rosszul sikerült kiállítás, rendezvény milyen káros hatással van az ízlésnevelésre. A vita után megtárgyalták a jövő évi munkatervjavaslatot, amely különös hangsúlyt helyez az amatőr művészeti mozgalmak segítésére, a kapcsolatok kiszélesítésére, és a szervezettség javítására. személyesíti meg, saját életét, történeteit írja bele. — Játszott már Mándy- figurát? — Igen, nem ez az első találkozásom Mándy Iván hőseivel. Szeretem az írásait, fantasztikus humort fedezek fel bennük. — Ebben a könyvében, a Mi van, öregben is apjáról ír... — Igen. A könyv hőse, Zsámboky együtt él apjával, és bár kötődik hozzá, szereti őt, még sem bírja elviselni a már nem mindig beszámítható, beteg szülőjét, kórházba küldi. Szereti, felnéz rá, rajong érte, de mind e közben ott lappang gyűlölete is. Kettős, ellentmondásos kapcsolat ez, amelyben ki lehet fáradni idegileg. Apa és fiú viszonya! Sokunknak lehet ilyen apja, vagy ehhez hasonlatos. Amikor az ember a saját tulajdon szülőjét akarja legyőzni egyenlőtlennek ígérkező küzdelemben ... A színészt elszólítják. Folytatják a felvételt. Újra felvillannak a kamerák apró, vörös lámpái. A színhely egy betegszoba. Az ajtón belépő látogatók és a fiú előtt különös kép tárul feL Az apa (Till Attila) pizsamában áll fent az ablak párkányán és a mélybe néz majdnem szomorú tűnődéssel. — Korábban kellett volna..-.. most már annyian járkálnák odalent — motyogja, inkább csak magának, majd a fiához fordul. — Kimerültél, öreg? Nagyon kimerültél? Szémann Béla HANGSZÓRÓ Ez a divat? Nem mindig úgy sikerülnek ezek a rádiós sajtókonferenciák, ahogy a műsor szerkesztői és a hallgatók várják. Hétfőn este a divatról volt szó. Nem vitatom, roppant nehéz téma. Az elején mégis megpróbálták né- hányan, hogy meghatározzák, mi is valójában a divat? Egyesek a korszellem megjelenésének tartják, mások a korszerűség részének képzelik. Közben az sem mindegy, hogy az ipar és a kereskedelem miként követi az igényeket, illetve hogyan befolyásolja az emberek divatszokásait? A harciasabb kérdezők ezen a tájon már azt feszegették, hogy nálunk miért 9 hónap az átfutási idő a megrendeléstől a szállításig, nyugatabbra miért csak 3—4? Volt aki arra kért választ: az állami kereskedelem miért nem tudja, mi a divat, és miért tudja a butikos ... Szóval egyre-másra húsbavágó kérdések! „Az a divat — mondta valaki —, amit az ember a Nagykörúton lát”; rá is csaptak egy újabb kérdéssel: akkor jár-e eleget a kereskedelem a Nagykörúton? Tudja-e, mit kellene az ipartól rendelnie? Ha összegezem a válaszokat, véleményeket, akkor a „nem tudja” került döntő túlsúlyba. Aztán, hogy belelendültünk, jómagam is megkérdeztem volna: miért nem kapok sehol e hazában könnyű, hajlékony férficipőt, csak olyat, ami középkori lábvértnek is beillene? Lám-lám, már ironizálok, intettem le magam, de hát őszintén szólva kissé humorosra sikerült ez az egész sajtókonferencia. Aki hallgatta, érezhette. Valahogy az történt, hogy mindkét fél — a kérdezők és a válaszadók — megerősítették érv-hadállásaikat, és ágyúval lő- döstek a verebekre. Talán csak nem azért, mert ez is divat?! Egyetlen válasz azért mégis mélyen meglepett. Az a bizonyos butikos. Hogy a válaszadó illetékesek elismerték: a butikos tudja, hogyan kell reagálni a divatra, mert „ez a profilja”, ebből él. Az áruházak viszont nem tudják, mert nem ebből élnek. Hm, okoskodtam, hát akkor miből? A végén úgy alakultak a dolgok, hogy a résztvevők riposztoztak még egy jót a hiánycikkekről is. Mondhatom, igazán kedvre derített, hogy amit az újságírók sehol sem tudtak megvásárolni, azt a válaszadók éppen az ezüstvasárnapon vették meg. Hiánytalanul. Ha ott vagyok, megkérdezem: hogy csinálták? Mi a tanulság? Jobban szét kell nézni az áruházakban. A kereskedelemben. Hogy mi az, ami — hiányzik? Sass Ervin Gubucz Katalin Szegeden, a Dóm tér új alkotással ga. dagodott. Felavatták Tóth Valéria szobrászművész díszkútját. Képünkön: a bronzból készült dombormű, alsó részén a díszkúttal (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) A Televízióból jelentjük: Kortársunk, Mándy Iván Mill MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.27: Somlyó György: Szerelőszőnyeg. 8.37: Egy éj Velencében. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: Zenélő Dominó. 10.35: Haydn: G-dúr „Oxfordi” szimfónia. No. 92. 11.05: Bikfalvy Júlia népdalokat énekel, Szeverényi Ilona és Enzsöl Tünde cimbal- mozlk. 11.24: Metronóm. (Ism.) 11.39: Szép remények. 12.35: A film nem álomvilág. 12.50: Zenemúzeum. 14.08: Népek költészete Nagy László fordításában. 14.40: Mai dalok. 15.10: Fráter Loránd nótáiból. 15.28: Kagylózene. 16.08: Háttérbeszélgetés, (ism.) 16.35: Barokk muzsika — világhírű zenekarok előadásában. 17.07: A7 Ifjúsági Rádiószinpad bemutatója. Batsányi és Kazinczy. 17.54: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik Mészáros Tivadar vezetésével. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 20.04: Muszorgszkij-ciklus — VHI/3. Hovasesina. Közben: 21.11: Meditáció — a koedukációról. 21.21: Az operaközvetítés folytatása. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.29: Cherubini: d-moll vonósnégyes. 0.10: Operettegyüttesek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkosok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55: Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. 13.25: Gyermekek könyvespolca. 13.30: Cimbalommuzsika. 14.00: Kettőtől fél hatig . . . 17.30: Zenei Tükör. 18.00: Disputa — arról, hogy mi a nemzedék. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Amig az ember eljut odáig... 21.03: Folyamat... Részletek egy színházi rendezés történetéből. 22.01: Nótacsokor. 23.15: A dzsessz a 70-es években. Hl. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Julius Caesar. 10.25: Az emlék jelene. 1944. 11.05: Zenekari muzsika. 12.25: Mozart és Schubert kamarazenéjéből. 13.50: Undine. 14.43: Sosztakovics: VII. „Le- nlngrádi” szimfónia. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Muzsikáló fiatalok. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Bellini operáiból. 18.40: Kodály: Gordonka-zongora szonáta. 19.05: Disputa — még mindig arról, hogy mi a nemzedék. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Állami Hangverseny- zenekar hangversenye. 20.20: Riportok, beszélgetések a hajdú-bihari öregek napközi otthonaiban. Kb. 20.40: A hangversenyközvetités folytatása. 21.20: A Doohacke—Doodles dixieland együttes játszik. 21.56: Üj zenei könyvekről. 22.11: Bemutatjuk új felvételeinket. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazinműsor. Szerkesztő: Gulyás Ferenc. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Iskolatévé. Környezetismeret. (Ált. isk. l. oszt.) 9.30: Rajz. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 11.05: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) _ (f.-f.) 11.35: Kamera. (Középiskolásoknak.) (f.-f.) 12.05: Világnézet. (Középisk. TV. oszt.) (f.-f.) 14.05: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.) 14.30: Rajz. (ism.) 14.50: Fizika, (ism., f.-f.) 15.25: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.05: Hirek. (f.-f.) 16.10: Egészségünkért! 16.15: Hipp-hopp .. . 16.45: Staféta, (f.-f.) 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.00: Kenyér az ördög asztalán, (f.-f.) 17.35: Tévébörze, (f.-f.) 17.45: Telesport. (f.-f.) 18.10: Az Országházból jelentjük.. . 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek, (f.-f.) 20.40: Márkiné. Magyarul beszélő tévéfilm. 21.50: Bartókról — Bartókért. 22.45: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 18.10: Izvesztyija Kupa. Svédország—Finnország jégkorongmérkőzés. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Izvesztyija Kupa. Szovjetunió—Csehszlovákia jégkorongmérkőzés. Közben: kb. 21.20: Tv-hiradó 2. 22.20: Egészségünkért! BUKAREST 14.00: Svédország—Finnország. Jégkorongmérkőzés. 16.35: Tv-híradó. 17.00: Utazás a földgömbön. 17.20: Kulturális híradó. 18.35: Kum-kum. Rajzfilmsorozat. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Gazdasági híradó. 19.40: Fiatalok órája. 20.30: Dokumentumfilmek. 20.50: Szimfonikus zene. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: A madárijesztő. 18.15: Tudomány. 18.45: A dzsessz napjai. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Délkörök — külpolitika. 21.00: Kviszkotéta. 22.05: Hatvan évvel ezelőtt — Bányász elvtársak. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.45: Aktualitások — belpolitika. 19.15: Négy keréken. 20.00 : 3, 2, 1 ... indulj! — adás a filmről. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ SZERELEM Békéscsabán 19 órakor, Szent- péteri-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A negyedik akadály, 6 és 8 órakor: Luxusbordély Párizsban. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A bajkeverő, 7 órakor: Csendestárs. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: A pap, a kurtizán és a magányos hős. Békéscsabai Terv: Sebességláz. Gyulai Erkel: Csúfak és gonoszak. Gyulai Petőfi: 3 és fél 7 órakor: Szibériáda I-., H. rész. Orosházi Béke: 5 órakor: Földi űrutazás, 7 órakor: A cukor. Orosházi Partizán: Kaliforniai lakosztály. Szarvasi Táncsics: Mond, hogy mindent megteszel értem!
