Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

1980. december 3., szerda o Bővítik az általános iskolát Dombegyházán. A helyi terme­lőszövetkezet építőbrigádja dolgozik itt, és a következő tan­évben már ezt az új részt is birtokba vehetik a kisdiákok Fotó: Veress Erzsi Horgászok megyei küldöttközgyűlése Ez van Dombegyházán Számítanak a számvitelre A Magyar Országos Hor­gászszövetség (MOHOSZ) no­vember 30-án megtartott me­gyei küldöttközgyűlésén Gu­lyás György, az intéző bi­zottság (ib) titkára először tájékoztatást adott az idei haltelepítésről. Elmondta egyebek között, hogy főként az árváltozások miatt a terv­től kissé eltérő mennyiségű hal került a horgászvizekbe. A halasításban azonban — a területi engedélyekből szár­mazó bevételek aránya alap­ján — Békés megye országo­san az elsők között áll. A továbbiakban ismertette a MOHOSZ döntését, mely szerint a kákafoki holtág 1981. január 1-től az ib keze­lésébe kerül. Ettől kezdve ezen a holtágon is az orszá­gos horgászrend előírásai lesznek érvényesek. A kákafoki holtággal meg­növekedett vízterületet az ib három kategóriára bontotta: — Szabályozható vízállá­sú a kákafoki, a félhalmi, a gyomai Sirató- és a Danzug- holtág. — Szabályozhatatlan vízál­lású holtágak és bányagöd­rök az orosházi, a gyulai ta­vak, a Bodzás, a Ligetalja és a kákafoki Sirató-holt- ágak. — Élővizek. A szabályozható vízállású holtágakat az ib intenzív víz­zé kívánja tenni. A terv szerint az ib terü­leti engedélyeinek az ára a jelenlegihez képest nem vál­tozik lényegesen. Az ifjúsági területi engedélyek árát kis­sé emelni kellett. A kákafo­ki holtágra érvényes területi engedélyek az eddigieknél valamivel olcsóbbak lesznek. A végleges árakról a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának a jóváhagyása után az ib tájékoztatja majd az egyesületeket. Módosulnak az országos területi engedélyek árai is. Az árvíz miatt jelentős halpusztulás következett be. Az ib kezelésében levő víz- területeket az árvíz miatti kiesések három helyen érin­tették : a Fekete-Körösön a megnyitott Mérgesi, a Hár­mas- és a Sebes-Körösön a mályvádi tárolónál, a Kettős- Körösön pedig a gátszaka­dásnál. A kár becslés sze­rint 1 millió 400 ezer forint volt. A természetvédelmi terü­lettel kapcsolatban Gulyás György elmondta, hogy meg­állapodás szerint a horgá­szok — mint a HNF kereté­ben működő társadalmi őrök — motorcsónakjukat tovább­ra is használhatják. A ter­mészetvédelmi terület végle­ges határainak a kijelölésé­ben részt vesznek majd a horgászok képviselői is. Szi­gorúan védett területté vár­hatóan csak a szarvasi Si- rató-holtág kis szakaszát nyilvánítják majd. A horgászok téli oktatásá­val kapcsolatban az ib java­solja, hogy az egyesületek S-4 előadást szervezzenek. Ezen túl a békéscsabai egyesületeknek is önállóan kell megoldaniuk az okta­tást. Ide tartozik még, hogy a horgászismeretekből min­den horgásznak be kell szá­molnia. A Gyulai Építőipari Szö­vetkezet fő tevékenységét az épületfenntartás, -felújítás adja. A csaknem 100-tagú szövetkezet az idén 16,5 mil­lió forint termelési érték el­érését tűzte célul, ami pon­tosan egymillió forinttal több a tavalyinál. Ez évben leg­nagyobb munkájuk a gyulai gyermekkórház épületének felújítása volt, mely önma­gában 5,5 millió forint, ezenkívül számottevő épület- fenntartást vállaltak a Gyu­lai Húskombinátban és a Gyulai Harisnyagyárban. Az idén a szövetkezet so­kat költött gépesítésre, kis- és célgépekkel látták el a munkahelyeket. Ennek nyo­mán az egy tagra jutó anyag­mentes termelési érték a ter­vezettnél dinamikusabban nőtt, 13 százalékkal nagyobb. Amikor három évtizeddel ezelőtt a dombegyházi Petőfi Tsz megalakult, az akkori elnök, Fülöp József egy ce­ruzát, meg egy kockás füze­tet hordott a zsebében. Eb­be az irkába jegyezte föl naplószerűen mindazt, amit fejben tartani nem tudott: ki, hány órát teljesített, mi­lyen munkában vett részt, mennyi előleg takarmányt vitt el, hány mázsa búzát tettek el vetőmagnak, meny­nyibe került az öt kasza, amit újonnan vásároltak és így tovább. Akkoriban — mondhatni — ez a notesz volt a közös gazdaság egész könyv- és számvitele. Még akkor is jól tükrözte mindez a termelés adott színvonalát, ha az állí­tásban van is némi túlzás, hiszen a szövetkezeteket, alakulástól, különböző rend­szeres statisztikák, mérlegek készítésére kötelezték. Az viszont mindenképpen igaz, hogy a szövetkezeti vezetők nagy többsége ilyen-olyan füzetekbe rótt feljegyzések, tudnivalók alapján irányítot­ta a közös munkát. 1 Ha a dombegyházi Petőfi Tsz mai elnökét, az alapító elnök névrokonát, Fülöp Sándort kárhoztatnák arra, hogy „zsebből”, azaz határ­időnaplójából ítélje meg: mikor mi a teendő, milyen határozatokat kell hozni, utasításokat adni, bizony ne­héz helyzetbe kerülne. Először is a Petőfi Tsz ma már 10 ezer hektárra kiter­jedő, három település — Magyardombegyház, Kis- dombegyház és Dombegyház — határait átfogó mezőgaz­dasági nagyüzem, ahol az éves nyereséget tízmilliók­ban, a termelési értéket 100 milliókban mérik. A kiadá­Országos gyepszemlét tar­tott a MÉM illetékes bizott­sága. 450 ezer hektár olyan gyepterületet vizsgáltak meg, amelynek a termés mellett az is a funkciója, hogy nö­vényzetével — egyáltalán: ottlétével — megvédje a ta­lajt a pusztulástól, a kedve­zőtlen természeti tényezők hatásától. A szemle tapasztalatai nem valami kedvezőek. Egy év alatt mintegy 80 ezer hek­tárral csökkent a tsz-ekben a műtrágyázott terület, és 8 A szövetkezet saját fejleszté­si alapjából ebben az eszten­dőben 920 ezer forintot for­dított beruházásra, a jövő évben saját fejlesztési alap­juk meghaladja az 1,3 mil­lió forintot. Így 1981-ben to­vább korszerűsítik szállító­parkjukat, önrakodó teher­gépkocsit, szállítószalagot, pótkocsit és rakodógépet vá­sárolnak. Januártól a Gyulai Építő­ipari Szövetkezetnél áttérnek a számítógépes adatfeldolgo­zásra : kilenc költségvetési üzemmel közösen a szövetke­zet gyűjti az adatokat, amit azután feldolgozásra Szeged­re, az ÉKSZI-hez továbbíta­nak. A jövőben számítógépes adatfeldolgozás segíti a szö­vetkezetben az ügyvitelt, s azzal készítik a költségveté­seket és a számlákat. sokat és bevételeket, 760 dolgozó tag teljesítményét, járandóságát, személyi ügye­it, a folyamatban levő beru­házások menetét, a meglevő eszközök elhasználódását, az állattartó telepek költségeit és hozamait jegyezni, figye­lemmel kísérni egy kockás füzetben, egy embernek — nos, ezt különösebb hozzáér­tés nélkül is lehetetlennek kell ítélnünk. Más kérdés az, ami egyben e cikk témájának fő vonalá­ba is tartozik, hogy mekkora gárda, és milyen felszerelt­séggel, felkészültséggel ké­pes a mai követelményeknek eleget tenni, azaz a termelés vezetőinek, döntéseikhez ele­gendő és pontos adatot szol­gáltatni. Mindenesetre a dombegyházi Petőfi Tsz számvitelében jelenleg 33-an dolgoznak, vagyis minden 200 emberre hét „könyvelő” jut, ami a szövetkezeti átla­got tekintve még igazán nem mondható indokolatlannak. A termelőszövetkezet szám­vitele különösen azóta tett jelentős lépéseket a kor kö­vetelményeihez igazodván, amióta Kulcsár Imréné sze­mélyében új főkönyvelő ke­rült az „ágazat” élére. A környék közös gazdaságai közül jó néhányból felkeres­ték már a Petőfi Tsz-t, az itt kialakított számvitel ta­nulmányozására. Ez minden érvnél kézzelfoghatóbban és meggyőzőbben tanúskodik amellett, hogy a dombegy­házi termelőszövetkezetben sikerült kialakítani a célirá­nyos információs rendszert. 2 A forma talán túl sokat nem árul még el a sikerről, ettől függetlenül érdemes megismerkednünk a tsz szám- és könyvvitelének ta­ezer tonna hatóanyaggal ke­vesebb műtrágyát használtak fel. Más a helyzet az állami gazdaságokban; ott örvende­tesen nőtt a felhasznált ha­tóanyag mennyisége, ösz- szességében azonban a mező- eazdasági nagyüzemek ellen­őrzött gyepterületének mind­össze 30 százalékát kezelték vegyi anyagokkal. Ilyen ala­csony szintű tápanyag-fel­használás mellett a gazdasá­gok — amint a bizottság je­lentése is leszögezi — nem is várhatnak jelentős fejlődést a termésátlagokban. Ellenőrizték, hogyan tesz­nek eleget a mezőgazdasági nagyüzemek annak a kötele­zettségüknek, hogy kaszáló­val és legelővel lássák el a háztáji és a kisegítő gazda­ságokat. Megállapították, hogy az üzemek döntő több­sége erre nagy gondot for­dít. Országosan mintegy 150 ezer hektárt engedtek át a kistermelő állattartóknak tartós használatra. A haszno­sításnak ez a módja tovább­ra is figyelmet érdemel, an­nál is inkább, mert a kister­melők a legelők jártatásával és használatával egyúttal hozzájárulnak a gyepek mi­nőségének javításához is. A MÉM a következő idő­szakban azokat a gyepeket vizsgálja meg, amelyek az úgynevezett termő kategóriá­ba tartoznak, tehát ahonnan az átlagosnál nagyobb hoza­mokat várnak. A területek korszerűsítése a fűhozam ug­rásszerű javulását hozhatja magával, és így szántóföldi tömegtakarmány-termő terü­leteket szabadíthatnak fel más fontos árunövényeknek. gozódásával. Akárcsak az ipari vállalatoknál, itt is osztályszervezésben gyűjtik és dolgozzák fel a naponta beérkező adatokat a terme­lésről, a termelőeszközökről, és a munkát végző emberek­ről. A könyvelési osztály öt dolgozója a szövetkezet 70 rpillió forintos készletválto­zásait követi nyomon, nyil­vántartja a 170 millió fo­rintos állóeszköz-állományt, s adatokat szolgáltat az évi 191 millió forintnyi értékesí­tésben kifejeződő termelőte­vékenység önköltségének szá­mításához. A bérosztály — nevében hordozott — teendőit hatan látják el. Közreműködnek a bérszabályzat készítésében, s a munkadíjak alakulásának jegyzése mellett a szabadsá­gok nyilvántartása, a háztáji termékforgalmazás admi­nisztrációja, a földjáradék, földmegváltás és Sztk-ügy- intézés ugyancsak a felada­tuk. Kezükön 29 millió fo­rint munkabér és 60 millió forint segédüzemi költség „megy keresztül”. A pénzügyi osztályt hár­man alkotják, számlákat fo­gadnak, és maguk is szám­láznak. A már említett 200 millió forintot megközelítő bevételeket, és nem sokkal kisebb együttes összeget adó kiadásokat ez az osztály nyugtázza. Hiteleket, szerző­désekét tartanak nyilván, és sajátos eszközeikkel gondos­kodnak az előírt határidő szerinti teljesítésekről. A ki- és befizetések során ők hárman évente mintegy 10 ezer bizonylatot állítanak ki. Végül a terv- és közgazda- sági osztály, a főkönyvelőnő szerint a legnehezebb hely­zetben levő együttes. Hár­man egy negyedik ember fel­adatát is teljesítik. Ezen az osztályon elemzik a másik háromnál összegyűlő adato­kat, információkat, készítik el a statisztikai jelentéseket, és állítják össze a vezetés­hez nélkülözhetetlen napi, havi tudnivalókat. 3 Az osztályszervezést for­mai oldalként emeltük ki, de hozzá kell tennünk, hogy ez a forma elősegítette a tartalmi fejlődés kibontako­zását. A gárda a technikai feltételek tökéletesítésével készen áll a termelési, tech­nológiai folyamatok elemzé­sére, az előrejelzések kidol­gozására, arra, hogy valóban a vezetés partnere legyen. Ez Dombegyházán már az igen közeli jövő. A jelen eredményei sem lebecsülen­dők azonban: ma már min­den hónap 23-ig ott a ki­mutatás az elnök és a fő- ágazat-vezetők asztalán a tervek teljesítéséről, az el­múlt év azonos időszakával összevetésben. Az pedig már megint más kérdés, hogy a mezőgazda­ságnak immár a számítógé­pek alkalmazására is fel kell készülnie. Igaz ez idő tájt ezzel még csak az ag­ráripari egyesülés foglalko­zik komolyabban, bár — ezt se hallgassuk el — a hoza­mok és az alkalmazott tech­nika mai, és még inkább holnapi szintjén a termelő- szövetkezetek számvitelének mostani átlagos képe: ko­runk kockás füzete — hova­tovább! Kőváry E. Péter Mongol együttműködés a K6ST- országokkal A szocializmus építése so­rán Mongóla, a korábban elmaradott feudális ország, agrár-ipari országgá válto­zott. A KGST-országokkal foly­tatott három évtizedes együttműködés jelentős ered­ményeket hozott a mongol nemzetgazdaság fejlődésé­ben. Az ország nemzeti jö­vedelme 5,7-szeresére, az egy főre eső ipari termelés a 6-szorosára növekedett ebben az időszakban. A fo­gyasztási alapok — ingyenes oktatás, orvosi ellátás, nyug­díjak és más szociális jut­tatások — az elmúlt 10 év során 2,5-szeresére növeked­tek. A KGST-tagországok a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjának keretén belül nyújtanak óriási segítséget a Mongol Népköztársaságnak. Bulgária részvételével bőr- és szőr­mefeldolgozó üzem épült Darhanban, húsfeldolgozó Csojbalszanban. Magyaror­szág segítséget nyújtott az ulánbátori ruhagyár építé­sében, továbbá geológiai és vízügyi munkákban. Az NDK húsfeldolgozó üzem, szőnyeggyár, nyomda létesí­tésében nyújtott segítséget. További üzemek • épültek lengyel, román és csehszlo­vák együttműködéssel. Műszaki-tudományos in­formációs központ épült fel Ulánbátorban szovjet, NDK és csehszlovák közreműkö­déssel- Ez a központ lehető­séget nyújt Mongólia számá­ra a korszerű tudományos­műszaki ismeretek, szabvá­nyok és dokumentációk fel- használására. A KGST-országok, a Nem­zetközi Gazdasági Együtt­működési Bank és a Nem­zetközi Beruházási Bank megkönnyített fizetési felté­telek mellett nyújt hiteleket a Mongol Népköztársaság­nak. A hosszú távú együttműkö­dési program széles lehető­ségek sorát nyitja meg Mon­gólia számára. Az óriási mennyiségű kokszolható szén, a foszforit, a réz-mo- libdén és az egyéb ásványi lelőhelyek közös fejlesztése fontos szerepet fog játszani a mongol gazdaság haté­konyságának javításában. Ú| húsipari termékek Több új termékkel növeli áruválasztékát a miskolci húsipar. Elsőként a dobozolt marhasonka készítéséhez láttak hozzá. Ebből a ter­mékből jövőre mintegy két­százötven—háromszáz tonnát hoznak forgalomba és fo­lyamatosan növelve a ter­melést 1985-ig összesen ezer tonnányit gyártanak majd évente. Ugyancsak most kezdték meg az erdélyi túristaszalá- mi készítését. Ezt a papri­kás szalámiféleséget első­sorban a borsodi fogyasz­tóknak szánják. Évente kö­rülbelül százötven—kétszáz tonnát gyártanak majd. Harmadikként rövidesen hozzálátnak a miskolci má­jas hurka előállításához is. Ebből a fogyasztók számára nagyobb mennyiséget 1981- első negyedévében szállíta­nak majd. P. B. Fő tevékenységük a felújítás Országos gyepvizsgálat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom