Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
1980. december 16., kedd 0 Befejeződött a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) igazat. Főként a bizalmiaknak kell fellépniük, hogy az embereket igazságtalanság ne érje. Nem arról van szó, hogy a szakszervezet védje azokat is, akik kötelességüket nem teljesítik, arra azonban ügyelniük kell, hogy a dolgozók méltánytalanul ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Még ma is vannak olyan vezetők, akik azt képzelik, hogy felsőbb érdekeknek tesznek eleget, amikor figyelmen kívül hagyják az egyes dolgozók konkrét helyzetét. Szerencsére egyre kevesebb a különböző szinteken az olyan vezető, aki úgy véli, hogy a hatalom mindenre jogosít és semmire sem kötelez. Hatalmával senki sem élhet vissza, az mindenkit arra kötelez, hogy becsülettel végezze el munkáját, és tisztességgel intézze a rájuk bízott emberek ügyeit. Természetesen a vezetőknek is, a szakszervezeteknek is tudniuk kell nemet mondani, amikor ez a reális válasz A nyereségrészesedést például csak ott követelhetik meg, ahol azt megtermelték. Ahol ez nem történt meg, ott nem lehet nyereséget osztani. Ha a szakszervezetek a dolgozókat mindig helyesen tájékoztatják a dolgok okairól, akkor nincs illúzió és nincs csodavárás. Be fogják látni, nem valamelyik testület jóindulatán múlik, ki mikor mit kap, hanem attól, hogy az egyén, az iparág, az ország hogyan dolgozott. Gáspár Sándor végül a nemzetközi kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek a lengyel szakszervezeti mozgalomban segítenek minden olyan erőt, amely a kibontakozást, a problémák szocialista megoldását szolgálja. A főtitkár összefoglalója után az elnök bejelentette, hogy a számvizsgáló bizottság munkájával kapcsolatban észrevétel nem hangzott el. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag elfogadták a Szakszervezetek Országos Tanácsa írásos és szóbeli beszámolóját, a szám- vizsgáló bizottság jelentését, valamint Gáspár Sándor összefoglalóját. A kongreszszus az elé terjesztett határozati javaslatot — a módosításokat figyelembe véve •— határozattá emelte, végül elfogadta a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítását. Ezzel lezárult a kongresszus első két napirendi pontja, s egyben lejárt a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szám- vizsgáló bizottság mandátuma. Ezután a kongresszus rátért a napirend 3. pontjára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szám- vizsgáló v bizottság újjává- lasztására. * * * Megyénkből a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagjává választották: Fórján Zoltánt, az Üvegipari Művek orosházi üveggyárának olvasztárát, a szakszervezeti bizottság elnökét, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének a tagját; Irházi Lajosnét, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkárát; dr. Jakucs Tamást, a Békés megyei Bíróság elnökét; Pális Irént, a magyar- bánhegyesi BARTÖV keltetői dolgozóját, szakszervezeti bizalmihelyettest. * * * Mindkét újonnan választott testület megtartotta alakuló ülését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megválasztotta elnökségét, titkárságát, vezető tisztség- viselőit, a munkabizottságokat és kinevezte, illetve megerősítette a SZOT-osz- tály- és -intézményvezetőket. A számvizsgáló bizottság II A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége á magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa alkalmából vasárnap az Országházban fogadást adott a szakszervezetek újonnan megválasztott vezető szervei és tisztségviselői, továbbá a kongresszus külföldi vendégei tiszteletére. A fogadáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT főmegválasztotta elnökét és titkárát. Ezt követően a kongresz- szus plenáris ülésen folytatta munkáját, ahol az elnöklő Földvári Aladár ismertette a választások eredményét. A SZOT ELNÖKSÉGE: Elnök: Földvári Aladár. Alelnökök: Duschek Lajosné, Kiss Károly, Ligeti László, Ország Ferencné, Palotai Károly. Főtitkár: Gáspár Sándor. Főtitkárhelyettesek: Jakab Sándor, Gál László. Titkárok: dr. Csehák Judit, Sólyom Ferenc, Timmer József, Virizlay Gyula. A SZOT TITKÁRSÁGA: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, dr. Csehák Judit, a SZOT titkára, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Timmer József, a SZOT titkára, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Sáli Ferenc, a SZOT szervezési és káderosztályának vezetője, Gedeon Pál, a Népszava fő- szerkesztője. Zárszavában az elnök rámutatott: most a feladatok végrehajtására kell a fő figyelmet fordítani, az erőket összpontosítani. A szakszervezetek, a tisztségviselők azon munkálkodjanak, hogy a szakszervezeti mozgalom egyre színvonalasabban feleljen meg társadalmi hivatásának. Az egész tagság bátor kiállással, alkotó tenni- akarással lásson hozzá a közös célok megvalósításához. Végül az elnök köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kongresszus eredményes- munkájához. A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa az In- ternacionálé hangjaival ért véget. titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari miniszter és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A SZOT újonnan megválasztott elnöksége nevében Gáspár Sándor üdvözölte a fogadás részvevőit, és köszönetét mondott a kongresszus sikeréért végzett munkáért I SZOT elnökségének fogadása Segítik az árvízkárok helyreállítását A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn Szlamenicky István elnökletével a közös támogatási alap felosztásáról döntött. A rendelkezésre álló 61 millió forint kétharmadát a nyári felső-magyarországi ég a tiszai árvíz, illetve az ezzel összefüggő belvíz miatt keletkezett károk, egy- harmadát pedig más elemi csapás — tűz, vihar, földrengés — okozta pusztítás helyreállítására fordítják. Békés, Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár, Borsod és Heves megyében 20 ÁFÉSZ, összesen 42 egységének felújítását. újjáépítését segítik. Továbbá a kiegyensúlyozott helyi ellátás érdekében a kölcsönös támogatási alapból egészítik ki olyan szövetkezetek fejlesztési alapját, amelyek viszonylag rosszabbul ellátott területeken ABC-áruházak, bisztrók, élelmiszerboltok, iparcikküzletek, vendéglátóegységek építését, illetve felújítását határozták el. Határozott az elnökség arról is, hogy mely szövetkezeti beruházások meggyorsításához ad anyagi hozzájárulást a közös fejlesztési alapból, amelynek kifizetésre szánt összege 33 millió forint. Meggyorsítják az enyingi ÁFÉSZ horganyzott edényeket gyártó üzemének termelésbe állítását is. Mivel a ceglédi ÁFÉSZ felvásárlótelepét nem építették meg, a korábban a közös fejlesztési alapból odaítélt ösz- szeget a Galgavidék ÁFÉSZ íelvásárlótelepének beruházására adta át az elnökség. Megvitatták a Szövetkezeti Kutató Intézet ötéves programját. Az 1981—85-ös években a korábbinál nagyobb számban foglalkoznak közgazdasági jellegű elemzésekkel, vizsgálódásokkal. Az ÉRDÉRT 11. számú kétegyházi telepén ipari és mezőgazdasági ládaelemeket készítenek a csomagolóiparnak Fotó: Veress Erzsi 1980. DECEMBER 14. A magyar szakszervezetek XXIV. kongresz- szusa megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését az elmúlt öt évben végzett munkáról, jóváhagyta a szakszervezetek alapszabályának módosítására tett előterjesztést. A határozat leszögezi: társadalmi helyzetünket, szocialista fejlődésünket illetően a kongresszus egyetértett a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa által végzett elemzéssel, értékeléssel és magáénak vallja a kitűzött célokat és feladatokat, mert azok híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milliós szakszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A határozat megállapítja, hogy a szakszervezetek az elmúlt években is felelős, cselekvő részesei voltak mindannak, ami a szocialista építés programjának végrehajtásáért történt és történik. Eredményeik mellett azonban vannak kifogásolható tényezők is. Sok tisztségviselő még bátortalanul él a szak- szervezeti jogokkal és az érdekvédelmi funkció érvényesítésében is sok még a bizonytalanság. Az irányító, ellenőrző munkában is akadnak még bürokratikus, formális vonások. L A határozat rámutat, hogy társadalmunk vezető ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a marxizmus—leninizmus elvei és saját történelmi tapasztalatai alapján megteremtette azokat a politikai és jogi feltételeket, amelyek között a szakszervezetek betölthetik hivatásukat. A szocialista társadalom építése a szakszervezeti mozgalom által képviselt négy és fél millió szervezett dolgozó ügye is. Ebből fakad a szakszervezetek kettős funkciója: egyfelől szervezik és nevelik a dolgozókat a munkásihatalom védelmére, erősítésére, társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális erejének növelésére, másfelől segítik és ellenőrzik a munkások, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális érdekeinek kielégítését, védelmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, képviselik érdekeit. A kongresszus megállapította, hogy az állami és a szakszervezeti szervek között jól működő munkakapcsolat alakult ki, de a növekvő feladatok ennek továbbfejlesztését igénylik. Vegyenek részt a szakszervezetek aktívabban az országgyűlés munkájában. Szervezett feltételeket kell biztosítani ahhoz is, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő jninden rendelkezés meghozatala előtt a SZOT, az érintett ágazati szak- szervezet véleményt mondhasson. II. A gazdasági építőmunka kérdéseit érintve a határozat kifejti, hogy a szakszervezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelveiben megfogalmazott elgondolásokkal, gazdaságpolitikánk tervezett fő céljaival és irányaival. A gazdaságpolitika fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelése, a minőségi tényezőkön alapuló intenzív fejlődés kibontakoztatása legyen. A szakszervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy az életszínvonalban elért vívmányaink megőrzése és megszilárdítása érdekében tartós, hosszú távú megoldások kerüljenek előtérbe. A szocialista munkamozgalmak szorosan kapcsolódjanak gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. Segítsék a vállalati belső tartalékok gyorsabb feltárását és hasznosítását, a gazdasági erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, az újító, az alkotó munka hatékonyabb kibontakoztatását. A szocialista demokrácia érvényesülése, fejlesztése társadalmi előrehaladásunk egyik döntő feltétele. A szocialista demokrácia fórumai kialakultak, működnek, most tartalmasabbá tételük a legfőbb feladat. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek fellépjenek a demokratikus módszereket lebecsülő nézetek és gyakorlat ellen. Utasítsanak el minden formalitást, látszatdemokráciát. Határozottan követeljék meg, hogy mindenütt vegyék figyelembe azoknak a véleményét, akiket a döntések érintenek, s akikre a feladatok megoldása hárul. Különös figyelmet kell fordítani a szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak és a munkahelyi gazdasági vezetők, illetve a bizalmi testületek és a vállalatok, intézmények vezetői közötti együttműködésre. Ennek keretében vállalniuk kell az érdekek ütköztetéséből fakadó esetleges konfliktusokat is. A szakszervezeti szervek meggyőző módon képviseljék az egyéni, a kollektív, a társadalmi érdekeket, a napi, a távlati célok helyes sorrendjét. ni. A határozat szükségesnek tartja, hogy ne csökkenjen azoknak az életszínvonala, akik a megnövekedett követelményeket teljesítik. Aki pedig ennél többet nyújt, azé növekedjék is. A szociális célokra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban az alacsony jövedelműek, a sokgyermekes családok, a nyugdíjasok helyzetének javítására, a lakásépítés fejlesztésére kell felhasználni. A közvélemény megérti, hogy az áraknak a piac és a termelés igényeihez kell alkalmazkodniuk, de igényli, hogy az eddiginél gondosabban mérlegeljék a szükséges áremelések gazdasági indokait, a különböző rétegekre gyakorolt hatását. Központi árintézkedéseknél, a bérek reálértékének megtartása érdekében indokolt esetekben alkalmazni kell a kompenzálás lehetőségeit. A szakszervezetek sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem politikailag nem tartják célszerűnek, hogy kialakuljon az árak és bérek „versenye”. Ezért elvárják az állami intézményektől, hogy az árképzésben és árellenőrzésben érvényesítsék a legszigorúbb állami fegyelmet, és ennek megsértői, valamint a tisztességtelen haszonra szert tevők ellen példamutató szigorral lépjenek fel. A szakszervezetek javasolják a kormánynak, hogy a következő tervidőszakban olyan bérpolitikai gyakorlatot folytasson, amely elősegíti az egyes ágazatok munkaerő-ellátásában, a szakképzettségben tapasztalható jelenlegi ellentmondások mérséklődését, megszüntetését. Szükséges, hogy a közeljövőben hosszabb távú bérpolitika kidolgozására is sor kerüljön, amit a dolgozókkal előzetesen meg kell vitatni. A kongresszus rámutat, hogy a teljes foglalkoztatást hazánkban változatlanul fenn kell tartani. A kongresszus belátja, hogy a szocialista társadalomban a teljes foglalkoztatottság és a létbiztonság a munkaerő-gazdálkodásban nem jelenthet mozdulatlanságot. A társadalom nem garantálja kinek-kinek a kívánsága szerinti munkahelyet. Lehetőséget kell teremteni azonban arra, hogy mindenki képzettségének és képességének megfelelően helyezkedjék el. Nagyobb mértékben kell megszervezni a dolgozók továbbképzését, illetve átképzését. Ki kell dolgozni az egységes, korszerű rehabilitáció rendszerét, ezzel is segítve a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást, az egyéni és társadalmi érdekek jobb összhangját. A szakszervezetek működjenek közre abban, hogy a szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítás körültekintő előkészítéssel, emberséggel történjék. A szakszervezetek szükségesnek tartják az ötnapos munkahétre való áttérés megkezdését. Ezzel együtt gondoskodni kell a munka- fegyelem megszilárdításáról, a munkaidő jobb kihasználásáról, valamint arról, hogy szabad idejüket hasznosan tölthessék el a dolgozók. A társadalmi juttatások rendszere, színvonala szocialista életünk egyik legnagyobb vívmánya. A szakszervezetek álláspontja az, hogy gazdasági eredményeinkkel összhangban ezeket meg kell őrizni, megszilárdítani és továbbfejleszteni. A kongresszus hosszú távú szociálpolitikai terv megfogalmazását és előzetes társadalmi vitára bocsátását javasolja. Szinten kell tartani, de lehetőleg még javítani is kell a gyermekellátást, az ifjúságról való gondoskodást. Könnyíteni kell a több gyermekes családok terhein. Ezért javasolja a kongresszus a gyes és a családi pótlékok felemelését, az óvodai hálózat, az általános iskolai és a napközi otthoni helyek számának növelését. Szükségesnek tartja az alacsony nyugdíjak reálértékének megőrzését, fejlesztését. Ki kell dolgozni az idősekkel való foglalkozás társadalmi programját. IV. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy tovább erősödjék a szakszervezeti vezető testületek, választott tisztségviselők és aktivisták felelőssége a nevelő munkáért. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista brigádok kulturális és közéleti tevékenységére; az olvasómozgalmakra; az öntevékeny művészeti együttesekre. A szakszervezetek segítsék a szakmai képzést és továbbképzést, valamint az alapműveltség általános megteremtését. Vonják be fokozottabban a műszaki értelmiséget a világszínvonalú műszaki ismeretek, eljárások terjesztésébe. V. A szakszervezeti demokráciában az elmúlt öt évben kibontakozott pozitív folyamatokat új elemekkel kell bővíteni úgy, hogy társadalmi hatásuk tovább erősödjék. Az eddigieknél is jobb tájékoztatással, rendszeres képzéssel, továbbképzéssel és folyamatos módszertani segítséggel kell biztosítani, hogy a bizalmiak csoportjuk tényleges, elismert vezetői, a gazdasági vezetésnek pedig felelős partnerei legyenek. A határozat rámutat, hogy a szakszervezeti mozgalom irányítása egységes. A minisztériumok felépítésében bekövetkező szervezeti változás érinti a szakszervezetek tevékenységét is. Ki kell dolgozni az összevont minisztériumokkal való együttműködés szervezeti formáit és módszereit. A kongresszus arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos feladat a dolgozók sokoldalú tájékoztatása. A SZOT és a kormány megbeszéléseiről, az ágazati szakszervezetek és minisztériumok közös tanácskozásairól, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a megyei tanácsok vezetőinek megbeszéléseiről, az igazgatók és a szakszervezeti bizottságok tárgyalásairól a dolgozóknak a korábbiaknál alaposabb tájékoztatást kell nyújtani. VI. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozva a határozat felhívja a szakszervezeteket, hogy hagyományaikhoz híven aktívan vegyenek részt a világ dolgozóinak a békéért, a társadalmi haladásért, a jobb élet- és munkakörülményekért, a szocializmusért vívott küzdelmében. Szorgalmazzák és segítsék elő a különböző irányzatú szakszervezetek együttműködését és akcióegységének erősítését. Továbbra is tekintsék meghatározónak a szoros barátság és együttműködés erősítését a szocialista országok szakszervezeteivel, törekedjenek arra, hogy ezek a kapcsolatok tartalmasabbá váljanak. Az internacionalista hagyományokhoz híven részesítsék sokoldalú támogatásban a fejlődő országok szakszervezeteit. Gazdagítsák kapcsolataikat a fejlett tőkés országok szakszervezeteivel, elsősorban Európában. Fokozottabb lendülettel, kezdeményezőbben vegyenek részt a Szakszervezeti Világszövetség és a szakmai nemzetközi szövetségek munkájában. A kongresszus végül megköszöni valamennyi aktivista és tisztségviselő munkáját. Reményét fejezi ki, hogy a következő években a szakszervezeték előtt álló feladatok végrehajtásában továbbra is számíthatnak rájuk. (MTI) II kongresszus határozata
