Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

NÉPÚJSÁG

SZÜLŐFÖLDÜNK

1980. december 14., vasárnap

o

Békés megye VI. ötéves tervének irányelvei

Az MSZMP Központi Bizottságának 1980. november 13-i határozata értékelte az V. ötéves terv várható teljesítését. ■ Eredményeink' mellett rámutatott gazdálkodásunk gyenge pontjaira, megjelölte az 1981—85. év feladatait a XII. kongresszus határozatai alapján. A megyei pártértekezlet összegezve fejlődésünk eddigi eredményeit, meghatározta a

megye fejlődésének sajátos feladatait: lassúbb növekedési ütem mellett, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyensúlyát, szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat.

flz V. öléves terv várható teljesítése

A megye gazdasága — a tervezettnél nehezebb feltételek ellenére is — dinamikusan fejlődött, és a főbb előirányzatokat tekintve megközelíti a megyei középtávú tervet. Az ipar termelése várhatóan 21 százalékkal, a mezőgazdaságé 17 százalékkal növekszik. A kongresszusi határozat, majd az új követelmények gyakorlati végrehajtását ösztönző, segítő Központi Bizottság határozatai hosszú távú és kiemelt feladatként jelölték meg a hatékonyság növelését, az intenzív jellegű és exportorientációjú gazdaságfejlesztést.

Változott és fejlődött a megye gazdaságának szerkezete. Az országos jelentőségű és dinamikusan fejlődő mezőgazdaság mellett a megye természeti kincseire, hagyományaira, a még termelésbe vonható munkaerőre alapozva tovább növekedett az ipar részaránya. Néhány ágazat — az élelmiszeripar, a szénhidrogén-kitermelés, az építőanyag-ipar, a mezőgazdasági gépgyártás — jelentősége túlnő megyénk határain. A mezőgazdaság termelése az országosat meghaladó ütemben bővült, szerkezetében jobban igazodott a népgazdaság igényeihez. Az átlagosnál gyorsabb volt a gabonatermelés, a sertés- és juhtenyésztés fejlődése.

A termelő beruházások terén elsőbbséget kaptak és meghatározóvá váltak a gazdaságos exportot növelő, a hatékonyabb foglalkozást szolgáló, az importhelyettesítést biztosító fejlesztések.

Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésével párhuzamosan folytatódott a termelői és lakossági infrastruktúra kiépítése; felgyorsult az urbanizációs folyamat. A gazdasági fejlődés együtt járt a megye lakosságának anyagi gyarapodásával, életszínvonalának növekedésével. Mindez a dolgozók, a szocialista brigádok szorgalmas munkája, a párt- és tömegszervezetek, állami és gazdasági szervek munkájának eredményeként jöhetett létre, amiért a megyei pártbizottság elismerését, köszönetét fejezi ki.

A kedvező folyamatok eredményei ellenére továbbra sem sikerült megoldani néhány, a megye gazdaságának fejlődését nehezítő, lassító problémát:

— A gyenge kooperációs fegyelem, a gyáregységi, telephelyi rendszer, az elavult termelőberendezések fékezték a termékszerkezet-váltást, a termelési tényezők jobb kihasználását.

— A szűkös kivitelezői kapacitás, az építőszervezetek együttműködésének' és színvonalának hiányosságai lassították, gátolták a fejlesztési tevékenységet.

— A fejlődés ellenére a növekvő mezőgazdasági termelés és néhány tároló-feldolgozó kapacitás közötti feszültség továbbra is fennmaradt.

— Az erőfeszítések ellenére sem csökkent a mezőgazdasági üzemek' differenciálódása, a termelési eredmények azonos természeti feltételek melletti szóródása.

— A vállalatok vezetése, belső szervezeti rendje, anyagi ösztönzési rendszere még nem igazodott megfelelően a hatékonyság, a minőség, ' a takarékosság követelményeihez.

Az ipar fejlődése az intenzív szakaszba lépett. A növekedés forrásainak szűkülése, a piaci igények változása nem tette lehetővé a megye középtávú tervében előirányzott mennyiségi növekedés realizálását. A termelés növekedése 90 százalékban a termelékenység javulásából származik. Javult a vállalatok piaci munkája, erősödött a termelés exportorientációja. Az export aránya az értékesítésen belül 29 százalékra emelkedett.

A nehézipar növekedési üteme kissé elmaradt az előirányzottól, ugyanakkor a mérsékeltebb növekedés gyorsabb szerkezetváltással párosult. Az átlagot meghaladó az üvegipar és a mező- gazdasági gépgyártás fejlődése.

A könnyűipar mennyiségi növekedése lényegesen lassúbb volt a tervezettnél, de nőtt a termelési érték, fokozódott a tőkés export, emelkedett a hazai alapanyag felhasználása.

Az élelmiszeripar éves fejlődési üteme meghaladta a 10 százalékot. Az ágazat termelőkapacitása és a létszáma a Gyulai Húskombinát és más beruházások belépésével gyors ütemben bővült.

Az építőipar teljesítménye a korszerűsödés és a teljesítőképesség fokozódása ellenére elmaradt a tervezettől, és az igényektől.

A mezőgazdaság kedvezően fejlődött. Az időjárás okozta nehézségek, és egyéb természeti csapások ellenére várhatóan teljesíti az ötéves tervi előirányzatot. A termőföld védelme érdekében a tervidőszak közepétől felgyorsult és komplexé vált a meliorációs tevékenység. Mindezek ellenére . a kedvezőtlen eloszlású és nagy mennyiségű csapadék miatt növekvő volt a vetetlen terület. A mezőgazdaságilag, művelt terület csökkenése tnérséklődött. A termelés növekedése a mezőgazdaságban kizárólag a termelékenység emelkedéséből származott. A fejlődés egyik lényeges forrása volt az üzemek közötti együttműködés erősödése, új társulási formák kialakulása. Országos jelentőséggel bír a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés létrehozása és működése. A megye mezőgazdaságának eredményességét rontja a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek visszatérő veszteséges gazdálkodása. A növénytermesztésben továbbra is a gabonatermesztés volt a meghatározó, emellett nőtt a cukorrépa, a napraforgó, és a zöldségtermelés. Továbbra sem volt kielégítő a rizstermesztés és a szálastakar- mány-termesztés színvonala.

Az állattenyésztés létszámban és a fajlagos mutatók terén egyaránt dinamikusan fejlődött. A sertésállomány tartósan meghaladja az egymillió darabot. A tejtermelés mennyiségi növekedése mellett a szarvasmarha-állomány létszáma elmaradt a tervezettől. Erőteljesen növekedett a juhállomány és a gyapjútermelés. Nem kielégítő az ipari és kiegészítési tevékenység fejlődése.

A közlekedés-szállítás a tervnek megfelelően fejlődött. Megnőtt a közúti közlekedés jelentősége. Gyors ütemben növekedett a'közúti járműpark, fejlődtek a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások. Befejeződött a vasutak körzetesítése, és néhány vasútvonal felújítása. A közúthálózat fejlődése elsősorban a főtútvonalak burkolaterősítésében jelentkezik, ugyanakkor a tanácsi utak kiépítésében nem sikerült előrelépni.

Az V. ötéves terv társadalompolitikai céljainak teljesítése összességében pozitívan értékelhető. Ezek a következők :

— számottevően sikerült javítani a lakásellátás helyzetét (17 500 lakás). és a vezetékes ivóvízellátást;

— enyhültek a mennyiségi hiányok az óvodai és általános iskolai férőhelyeknél;

— a békéscsabai kórház beruházásának befejezésével az egészségügyi ellátás feltételei javulnak;

— javult a közművelődési háttér;

— a kereskedelem és a szolgáltatóhálózat fejlődése a tervidőszakban meggyorsult.

Mindezek eredményeként javultak megyénk lakosságának életkörülményei.

A megyében a munkaerő- forrásként figyelembe vehető népesség száma csökkent. A nők foglalkoztatása a tervidőszak végére elérte a társadalmi és a megye gazdasági jellegének megfelelő maximumot. Továbbra sem volt kielégítő a munkaerő áramlása a hatékonyabb üzemek felé.

n VI. ötéves tervidőszak irányelvei

A következő években a

valóságos helyzetből kiindulva a távlati célokhoz, de a változó külső és belső körülményekhez az eddiginél jobban igazodva kell biztosítani a tervszerű fejlődést. A Központi Bizottság 1980. november 13-i határozatának megfelelően a VI. ötéves terv fő feladata a társadalmi előrehaladás gazdasági alapjainak erősítése, a tervszerű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, az elért életszínvonal megszilárdítása, az életkörülményeknek a — lehetőségekhez igazodó — javítása. Ez megköveteli a

népgazdasági tervezés, az irányítás, a gazdálkodás színvonalának emelését, a

termelés korszerűsítését, a

tudomány és a technika eredményeinek hasznosítását, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését.

Békés megye legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzései a következőkben foglalhatók össze:

— Fokozni kell a jó minőségű, korszerű, gazdaságosan értékesíthető és exportálható termékek gyártását.

— Növelni kell a munkatermelékenységet a termelőeszközök, az üzem- és munkaszervezés lehetőségeinek jobb kihasználásával, az ésszerű munkaerő- és bér- gazdálkodással.

— Általánossá és folyamatos feladattá kell tenni az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot, az ipari és mezőgazdasági melléktermék-, hulladékhasznosítást, a helyi adottságok eredményesebb felhasználását.

— A jelentősebb beruházások mérséklődését a hatékonyságuk, korszerűségük javításával, célszerű sorolásával és szelektív rekonstrukcióval kell ellensúlyozni.

— Javítani kell a vezetői tevékenységet. Emelni kell a vezetők hozzáértését, vezetőkészségét, a változások iránti fogékonyságát. Biztosítani kell a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek szakemberellátását. A tudomány eredményeit bátrabban kell felhasználni a termelés. a szolgáltatás területén.

Az ipar a VI. ötéves tervben olyan termelési szerkezet irányába fejlődjön, amely elősegíti a termelés hatékonyságának további emelését, és hozzájárul a gazdaság egészének fejlődéséhez. A termelés bővítéséhez magas technikai színvonalú rekonstrukciók szükségesek.

A megye iparában a VI. ötéves terv időszakában a termelés növekedési üteme továbbra is mérsékelt lesz. Az ipari termelés összességében 20—22 százalékkal növekedhet, amely teljes egészében a termelékenység növekedéséből származzon. Az iparon belül az élelmiszer- ipar és nehézipar növekedésének feltételei jobbak.

A szénhidrogén-feltárás és -termelés az országos programnak megfelelően történik.

A gépipar termelését a piaci igényekhez kell igazítani. A fejlesztési eszközök nagy részét az alkalmazott gyártástechnológiák korszerűsítésére, a műszaki színvonal emelésére, az export- képesség fokozására kell felhasználni.

Az építőanyag-iparban a

durvakerámia-, az üveg- és a szigetelőanyag-gyártás kapacitásait bővítéssel, rekonstrukciókkal, jobb szervezéssel kell fokozni. Folytatni kell a termékstruktúra korszerűsítését, a versenyképes exporttermékek arányának növelését.

A könnyűipar az ipar átlagánál mérsékeltebben növelje termelését. A növekedést elsősorban a minőség, a termelés jobb szervezésével, a választék bővítésével, a belföldi ellátás javításával lehet elérni. A külkereskedelmi tevékenységben a tőkés relációjú export növelése a cél. Az ágazaton belül legdinamikusabban a nyomdaipar növeli termelését.

Az élelmiszeripar üzemei dolgozzák fel a megyében megtermelt mezőgazdasági eredetű nyersanyagok döntő többségét. Növelni kell az élelmiszeripar exportra alkalmas termékeinek volumenét és a lakosság igényeinek választékosabb kielégítését. Az eddigieknél jobban kell érvényesíteni az élelmiszeripari befolyást a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok minőségére. Az élelmiszeripar további fejlesztését és a meglevő feltételek jobb kihasználását sürgetik a még fennálló feszültségek, a mezőgazdasági termelés várható bővülése, valamint a növekvő export- feladatok teljesítése. A megtermelt termékek mennyiségi és minőségi megóvása elsősorban a gabonatárolás fejlesztését és a hűtőtárolás rekonstrukciós bővítését indokolja. A többi területen az elavult állóeszközök folyamatos felújítása és cseréje,' a rekonstrukciók befejezése a feladat.

Az építőipari szervezetek

működési területét, szervezeti rendjét, gazdálkodását a létrehozandó gazdasági társulás keretén belül úgy kell kialakítani, hogy növekedjék az építési tevékenység térbeli és szakmai rugalmassága. Erősödjön a vállalkozási szemlélet és ezáltal az építőipari szervezetek kapacitásaikkal képesek legyenek igazodni a változó összetételű kereslethez. Az építőipar — fenntartási építés arányának emelése mellett — 12—14

százalékkal növelje termelését.

A mezőgazdasági termelés a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparral változatlanul kiemelkedő jelentőségű az adottságok és a népgazdasági igények szempontjából. A feladatokat megyénk számára a Központi Bizottság Titkárságának 1980. október 20-i határozata széleskörűen megfogalmazta. A mezőgazdasági termelés növelését — a belföldi szükségletek kiegyensúlyozott kielégítése mellett — elsősorban a külgazdasági kereslet és a hatékonyság követelményeinek kell alárendelni. A célkitűzések között első helyen szerepel a mezőgazdaság pótolhatatlan termelési eszköze, a termőföld minél nagyobb mérvű megóvása. Alapvető feladat a talaj termelékenységének fenntartása, javítása, a hatékony talajvédelemről és talajművelésről való gondoskodás, víztelenítés és a komplex melioráció megvalósítása útján. Emellett szükségessé válik a korábban végrehajtott vízrendezések rekonstrukciója. Az öntözés fejlesztését továbbra is koncentráltan kell megvalósítani. Fontos feladat a mező- gazdasági termelésben rejlő hatékonysági tartalékok feltárása és kihasználása. A megye mezőgazdaságának termelése az V. ötéves terv időszakának átlagához viszonyítva 13—15 százalékkal növekedjen. A mezőgazdasági termelés szerkezetében lényeges változtatást végezni nem indokolt. A fejlesztési lehetőségek mérséklődése, a szántóterület további művelési változása miatt várható csökkenése és a mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő létszámának szinten maradása az intenzív fejlődéssel járjon együtt.

A növénytermelés fejlődési üteme haladja meg a mezőgazdaság átlagát. Továbbra is kiemelt feladat a búza, a kukorica, az olajos növények, a cukorrépa, a zöldség, valamint a vetőmag termelése. A növénytermelés tervezett növekedésének alapvető feltételét képezi a tervezett komplex melioráció gyorsított elvégzése, a vetetlen terület csökkentése, a belvíz okozta károk mérséklése, illetve megszüntetése, az öntözés fejlesztése. A műtrágya-felhasználás ésszerű növelésével, a legnagyobb termőképességű fajták gyors elterjesztésével, a talaj- és levélvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodás általánossá tételével kell a feltételeket megteremteni. A tervidőszakban szükségessé válik nagy teljesítményű traktorok, kombájnok beszerzése, illetve a szeméstermény-szá- rító kapacitás ésszerű növelése. A búza vetésterületét 130 000 hektár körüli nagyságrendben célszerű kialakítani, és a tervidőszak végére el kell érni az 5,5 tonna'hektár termésátlagot. A kukorica vetésterületét ■ 120 000 hektárra kell növelni, és 1985-re el kelj érni a 7 tonna hektár hozamot. Fajtakiválasztásnál jobban szem előtt kell tartani azok béltartalmát, valamint szárítási igényét. A cukorrépa területének 15 000 hektárra való növelésével párhuzamosan törekedni kell a hektáronkénti cukortermés fokozására (5 tonna hektár). Az olajos növények hozamát is jelentősen kell fokozni.

A melléktermékeket az eddigieknél még nagyobb arányban kell hasznosítani.

Az állattenyésztésben az előző tervidőszakhoz képest kisebb mértékű növekedéssel számolunk. Általános feladat a hatékonyság jelentős javítása, különösen az alábbi területeken :

— Az állattartó telepek bővítő rekonstrukciójával és gépesítésével növelni kell a hústermelést.

— Az állategészségügyi helyzet javításával csökkenteni az elhullási veszteséget.

— A takarmányozási költségek csökkentése, a takarmányok beltartalmi vizsgálatának általánossá tétele.

A termelés növekedését elsősorban a nagyüzemeknek kell biztosítani, de fontos népgazdasági érdek a háztáji és kisegítő gazdaságok magas szintű termelésének stabilizálása. A sertéshústermelés, a tejtermelés, a vágó- juh- és vágómarha-termelés növekedésével, valamint a baromfihús-termelés piaci igényekhez való alakításával számolunk. E program végrehajtásában nagyobb feladatot kell hogy vállaljanak a jelenleg is működő termelési rendszerek, és üzemközi együttműködések. Tovább kell szorgalmazni a kiegészítő tevékenységek létesítését, ki kell használni az együttműködések adta lehetőségeket.

A közlekedésben a vasút területén a fővonalak átbocsátóképességének növelése, a mellékvonalak korszerűsítése a legfontosabb feladat. A közlekedés feltételeinek javítása érdekében folytatni kell a Körösök hídjainak átépítését. Meg kell oldani a városok átkelési szakaszainak korszerűsítését. A közúti közlekedésben az utak minőségének javítása mellett biztosítani kell az áru- és személyszállítás feltételeit. A postaforgalom területén több közép- és kishivatal építésének, korszerűsítésének folytatása a feladat. A tervidőszak elején be kell fejezni a békéscsabai műszaki központ építését.

A fogyasztás alakulására áz eddiginél nagyobb hatása lesz a kínálat összetételének és az áruk, szolgáltatások minőségének.

A kereskedelmi forgalom mérsékeltebb növekedési ütemével számolunk a lakossági jövedelmek várható alakulása alapján. Javítani szükséges a kereskedelmi munka minőségét, kulturáltságát, a vásárlási körülményeket. Elő kell segíteni a lakosság jobb ellátását a kereslet, a kínálat összehangolásával, a szervezet korszerűsítésével, új üzemeltetési formák elterjesztésével. Elő kell mozdítani az áru útjának lerövidítését, fokozni az ipartól történő beszerzést, esetenként a közvetlen termelő tevékenységet is.A lakásellátásban fennálló és újratermelődő feszültségekből adódóan a helyzet javítását továbbra is kiemelt társadalompolitikai feladatnak tekintjük. A lakásépítésre biztosított anyagi lehetőségek 14 000 darab lakás — ezen belül 4500 darab telepszerű több szintes — megépítését teszik lehetővé. Továbbra is meghatározó marad a személyi tulajdonú lakásépítés. A tervidőszak folyamán igen fontos feladat a lakóházak korszerűsítése, fenntartása.

A lakásépítéssel egyidejűleg fejlesztjük a lakosság alapfokú ellátását szolgáló intézményhálózatot, az alapellátást jelentő közműhálózatot. A vízellátás terén kiemelkedő feladat a térségi vízmű építésének folytatása, a kieső vízbázisok pótlása. Növelni kell a közműves vízzel ellátott és a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányát, a szennyvíz- tisztítás kapacitását.

Az egészségügyi ellátásbán súlyponti célkitűzés a fekvőbeteg-ellátás bővítése és színvonalának biztosítása. Az_el- látás tárgyi és személyi feltételeinek további javítása.

A kulturális területen az általános iskolai tanulólétszám növekedése miatt a tanterem építésének elsődlegességét kell biztosítani, és az eszközöket a megyeszékhelyre és a kiemelt településekre szükséges koncentrálni. Az ágazatban rendelkezésre álló eszközök felhasználásában a hatékonyság biztosításával • láthatók el a feladatok.

Kellő figyelmet kell fordítani természeti értékeink megóvására és hasznosítására, a természet" és környezetvédelemre, az idegenforgalom fejlesztésére.

A VI. ötéves terv irányelveiben megfogalmazott feladatok végrehajtása fegyelmezett munkát követel meg a megvalósításban valameny- nyi résztvevőtől, de biztosítja elért vívmányaink és élet- színvonalunk megőrzését és lehetőség szerinti továbbfejlesztését. A kommunisták és pártonkívüliek, az állami és társadalmi szervekben, intézményekben dolgozók aktív részvételével a további fejlődésünket szolgáló célkitűzések megvalósításának feltételei biztosítottak. A termelőegységek, gazdálkodószervek és intézmények a célok és feltételek reális és sokoldalú elemzésével készítsék el középtávú terveiket, és tegyenek meg minden erőfeszítést a tervek megvalósításában.

MSZMP

Békés megyei Bizottsága