Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

NÉPÚJSÁG 1980. november 25., kedd Film Békés megyéről Klubszínházi bemutató Akkor szép az élet, ha zajlik Gálfy László és Forgács Tibor, Móricz Zsigmond: „Mint a mezőnek virágai” című egyfelvonásosában Fotó: Demény Gyula A Békés megyei Tanács megbízásából Simó Sándor, a sikeres „Szemüvegesek” cí­mű íilm rendezője forgatta azt a félórás filmet, amely átfogó képet ad megyénk há­rom és fél évtizedes fejlődé­séről. A kezdő képsoroktól — az Orosháza környéki ta­nyasi lakosok felszabadulás előtti nyomorának felvillan­tásától — a megye városai' nak fejlődését bemutatva jut el a film a forradalmi múl­tú" Viharsarok jelenéig. Eközben lehetősége nyílt az A szovjet irodalom kifeje­zés éppen olyan gyűjtőfoga­lom, mintha latin vagy ger­mán irodalmat mondanánk. Állandó meglepetésekkel szolgáló, szinte parttalanul tág világ ez, amelyről alig mondhatja el valaki, hogy alaposan ismeri. Ha elmond­juk, Ekrem Ejliszli azerbajd­zsán író, akkor előbb a tér­kép fölé kell hajolnunk, hogy megkeressük, hol is él ez a mohamedán vallású, a török nyelvcsaládba tartozó, nagy múltú nép. Valamit se­gít, ha Avicenna nevét em­lítjük, aki szintén ennek a kultúrkörnek a jeles képvi­selője volt. Az Európa-szerte ismert és tisztelt filozófus, orvos nevét természetesen csak afféle „mankónak” használhatjuk a fiatal azer­bajdzsán író (1937-ban szü­letett) novelláinak megérté­séhez. Egy ősi, máig is ható nor­mák szerint élő nép hétköz­napjaiba pillanthatunk be, amely — a kötetet végigol­vasva — a földrajzi távolság, a mienktől sajátosan eltérő történelme ellenére is oly is­merős gondokkal, nehézsé­gekkel küzd. Baku, ahová Ejliszli hősei beutaznak, be­költöznek tanulni, dolgozni, vagy éppen csak „világot látni” Buzbulapból, ebből a hegyek közé szorult isten há­ta mögötti kis faluból, min­den erőlködés nélkül behe- lyettesíthetők magyar hely­ségnevekkel is, mint aho­gyan a szereplők, Szerverek, Mirza Manafok, Csaneli ta­nár úrék, Gadirek neve Kis Jánosokra, Joó Györgyökre, Vonó Ignácokra. S ezzel már el is árultuk, hogy miről szólnak Ejliszli történetei. Az életformavál­tásról, amely elsőrenden a faluból városba került embe­reket gyötri meg, hogy halá­lukig olthatatlan nosztalgiá­val vágyódjanak vissza Buz- bulapba, s amely nem hagy­ja érintetlenül a még oly tá­voli kis falut sem. A Bagdadi utazás főhőse. alkotó csoportnak, hogy tük­rözze azt az utat is, amelyet hazánk e tájegysége járt be az eredményes iparosításig, egy időben a vidékre jellem­ző mezőgazdaság felvirágoz­tatásával. A „Viharsarok — 1980” cí­mű filmet a gyártó cég, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, a rende­ző és munkatársai jelenlété­ben tegnap délután vetítette le a megrendelők előtt a bé­késcsabai Szabadság Film­színházban. Gurbet Azizov például új la­kást kap, egy hajdani „fő­emberét”, aki a történet ide­jén már börtönben ül. Ám ennek az oka, Gurbet Azizov nagy erkölcsi dilemmája csak a kicsit körülményesen bo­nyolított cselekmény végére világosodik meg az olvasó előtt. A lakás ajtaja elé minden reggel különféle „ajándékokat” (halat, húst, bort stb.) helyeznek rejtélyes látogatók. Amikor Gurbet Azizov rájön, hogy ez lénye­gében az előtte ott lakó név­rokonának juttatott baksis ki tudja milyen szolgálato­kért, akkor előbb felháboro­dik, majd „megbolondul”. Felesége ugyanis természe­tesnek tartja a rájuk köszön­tött jólétet, s eszében sincs visszautasítani, fel nem élni a kéretlenül kapott ajándé­kokat. Az „élhetetlen” férjét tartja „bolondnak”, akinek az erkölcsi érzéke tiltakozik mindenféle tisztességtelenség ellen. Márpedig az ilyen „bo­londok” egyedül maradnak — mondja Ejliszli, hiába ro­konszenvezik velük az olva­só is. Tisztább, de nem zavarta­lanabb idill a falu világa sem. Az erkölcsi alapnormá­kat a Korán határozza meg, amelyek nosztalgiákat éb­resztenek a városba távozot- takban, mert az ifjúságukat hagyták ott, s amelyek foj- togatóvá válnak az ottmara- dottak számára. A falu azonban még ebben az álla­potában is jól funkcionáló kö­zösség, amely számon tartja az egyes emberek sorsát, tet­teit, s hol korlátozóan (pél­dául a Kúra menti meleg erdők-nél), hol meg segítő­én, gyámolítóan közbe is avatkozik (például ősz füge nélkül, A kék tenger). A fordítás (oroszból) He­ring Margit, Katona Magda és Vándor Anna munkája. (Európa Könyvkiadó, Buda­pest, 1980. Modern Könyvtár 414. kötete.) Horpácsi Sándor Országszerte egyre na­gyobb igény mutatkozik a kamarajellegű színházi elő­adások iránt. A közönség igényli a bensőségesebb kap­csolatot, azt, hogy néhány méterről, szinte tapintható- an érzékelhesse a színészek játékát. A kötetlenebb for­ma, a nagyobb változatossá­got kínáló műsor tette évek óta kedveltté Békéscsabán is a klubelőadásokat. Az al­kalmas környezet végre megvalósult: az idei évad­ban újjászületett mini-szín­ház várja a közönséget. November 23-án, vasár­nap avatták az új klubszín­házat. „Akkor szép az élet, ha zajlik” címmel érdekes összeállítást mutatott be a társulat. A jól választott cím már beharangozta, hogy vi­dám, pergő műsor követke­zik. Szakonyi Károly, Courteline, Móricz Zsigmond, Karinthy Ferenc rövid jele­netei egyetlen közös vonás­sal rendelkeztek: nevettetni akartak. Persze, a nevetés nagyon sokféle lehet. Szám­talan szó akad a magyar nyelvben a vidámság, e talán legemberibb érzelem kifeje­zésére: mosoly gunk, kaca­gunk, bruhaházunk, sírva vigadunk. A színház évezre­dek óta egyik fő feladatának tartja a nevettetést. Jó né­hány műfajt hozott létre e célból, s valamennyi mara­dandóvá vált. Említhetnénk a komédiát, a vígjátékot, a bohózatot, és mindezek fél­testvérét, a napjainkban di­vatos szatírát. A Jókai Színház sokszínű csokrot kívánt elhelyezni a vidámság oltárán. A klub­színházi előadás kétségtele­nül — mint egy engedelmes kistestvér — a „nagyszín­ház” fő törekvését tette ma­gáévá: mindenféle igényt próbált kielégíteni. Kínált A közművelődési alapból további 11 és fél millió fo­rinttal egészítik ki az év vé­géig a művelődési célokra előirányzott helyi pénzeszkö­zöket. Az Országos Közmű­velődési Tanács Elnökségé­nek- ez az állásfoglalása le­hetővé teszi újabb, korszerű művelődési formák alkal­mazását. E támogatás révén létre­hozhatják — egyelőre Bács- Kiskun, Szolnok, Hajdú-Bi- har. Komárom, Vas és Veszprém megyében — a szakkörök módszertani köz­pontjait: ezek -szakmai ta­nácsot, útmutatást adhatnak e népszerű kis közösségeknek, tapasztalatcseréket, vándor- kiállításokat rendezhetnek. Bács-Kiskun, Komárom és Szabolcs-Szatmár megyében megszervezik a könyvtárellá­tó rendszert, amely a perem- kerületekbe, a tanyákra is gyorsan eljuttatja a szüksé­vaskos humort, és finom iró­niát, ízelítőt adott a század­elő polgári társadalmából, a 30-as évek magyar paraszti világából, és azokból a gon­dokból, amelyek1 a ma embe­rét foglalkoztatják. Előtérben a páros kapcsolatok álltak, hiszen, ez az örök téma kí­naija nemcsak a legtöbb hu­mort és a legtöbb izgalmat, de nemigen akad ember, akit ne foglalkoztatna. A klubszínházi bemutató értéke elsősorban a műsor­választás volt, bár a sorrend talán megkérdőjelezhető. A I rendezés legnagyobb hibájá­ul róható fel a túlzott apró­lékosság, a kicsit „szájbará- gó” stílus, örvendetes, hogy ges könyveket. Más megyék­ben már bevált a könyvellá­tásnak ez a módja. A kiste­lepülések és külterületek la­kosainak művelődését is elő­segíti ez a központi juttatás. Salgótarjánban például — ahol a lakosság 30 százaléka a peremkerületekben lakik — létrehoznak egy központi ka­binetet, ez látja el majd a művelődési otthonokat az előadásokhoz és más prog­ramokhoz szükséges eszkö­zökkel, s hozzájárul a nép­művelők képzéséhez is. Megvalósulhat Békés vá­ros terve: a Dánfoki üdülő­övezetben szabadidőközpon­tot létesítenek, ahol hang­versenyeket, szórakoztató előadásokat tarthatnak. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió, a Művelődési Mi­nisztérium és a KISZ KB által meghirdetett népdal- énekes-verseny megrendezé­sét is támogatják a juttatás­elsősorban a fiatal színészek kaptak szerepet, s így lehe­tőségük nyílt bemutatkozni több oldalukról. Néhányan — jóformán ismeretlenként — meglepően ügyesen for­málták szerepüket, de akad­tak gyakorlatlanok is. Em­lítésre méltót alakított Ven­nes Emmy, Basa István, Nagyidai István, Gálfy Lász­ló,' Forgács Tibor. Bátran mondhatjuk, hogy ez a bemutató összességében gazdagította a Jókai Színház ez évi műsorkollekcióját. Re­mélhetőleg új, és még fris­sebb színfoltot jelentenek majd a következő klubszín­házi előadások. — gubucz — ból. A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Vas megyei Szervezetének azért juttatnak pénzt a központi alapból, hogy az általa fel­újított épületben korszerű természettudományi bemu­tató- és kísérleti termet ren­dezzen be. Az Országos Közművelődé­si Tanács Elnöksége megálla­pította : a közművelődési alapból az utóbbi években adott összeget általában ren­deltetésének megfelelően hasznosították az igénylő in­tézmények és szervezetek. Főleg a munkások, a kistele­püléseken, a tanyákon élő lakosság művelődését segí­tették elő. A központi és a helyi erőforrások ésszerű, ta­karékos hasznosításának eredményeként számos jó kezdeményezés valósult meg, növekedett a művelődési in­tézmények rendezvényeinek színvonala, látogatottsága. KÉPERNYŐ Hetilap vagy tartalomjegyzék? Ritkán szólnak arról hír­adások, hogy ha valaki gör­csösen ragaszkodik elképze­léséhez, hogy most jót és csak jót csinál, az valóban úgy is sikeredett volna. Fő­képpen akkor, ha énnek a bizonyos eredménynek köny- nyednek, szórakoztatónak kellene lennie. Az „ered­mény” tehát leginkább iz­zadság szagú lesz. Körülbe­lül olyan, mint az elmúlt kedden este indult Stúdió ’80 című magazinműsor, amely­nek következő számát ma este láthatjuk. „A televízió kulturális he­tilapja” — ez a műfaji meg­jelölése ennek az egyórás műsornak. Hetilap, amely a képi technikai adottságokat kihasználva akarja mindazt megmutatni, ami az ország­ban hét nap alatt történik, ami érdeklődésre tarthat szá­mot. Alighanem bejött a so­kat markol, keveset fog mondás igazsága: úgy egy tucatig számoltam a témá­kat, aztán abbahagytam. Pe­dig volt még ugyanennyi. Röpke felvillanások a „ki, hol, mikor, mit és miért” ötös elv szinte állandó meg­sértésével, képben és hang­ban kapkodóan. Valahogy az újszerű inzertek közbevágá­sa (most X. Y. beszélt stb.) sem a legszerencsésebb; fő­leg akkor, ha még ezt sem csinálják következetesen. A műsornak — legyen az kul­turális hetilap, riportok so­rozata, szórakoztató össze­állítás, bármi egyéb — vala­miféle gerincének kell len­nie. Egy nyomvonal, amitől csak indokoltan, a néző, az olvasó, a közönség figyelmét feleslegesen nem összezavar­va lehet eltérni. Az, hogy magazin, még nem jelenthe­ti, hogy 'tücsköt-bogarat ösz- szevágunk, mondván: a sok­féleség egyenlő a szórakozta­tó és tájékoztató könnyed­séggel. Nagyon vártuk, nagyon vártam a tévé rendszeresen jelentkező kulturális műso­rát. Ennek talán a legkézen­fekvőbb magyarázata éppen abban van, amiben a műsor szerkesztői is vétettek: sok­szor a bőség zavara miatt nem tudunk, vagy alig tu­dunk kiigazodni a rengeteg esemény, az első látásra ér­dekesebbnél érdekesebbnek és vonzóbbnak tűnő program özönében. Persze, a csecse­mőműsorból még akármi (akárki) is lehet: torz fel­nőtt éppúgy, mint ép és egészséges, tiszteletet ér­demlő. Reméljük, hogy a műsorcsecsemő szülei a leg­jobb tudásuk szerint azon lesznek, hogy ez utóbbi kö­vetkezzék' be. <N. L.) Ekrem Ejliszli: Bagdadi utazás Távoli rokonságban irodalmunkkal Békésnek támogatás a szabadidőközpontra Műt MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: Sokoldalú szakmunkás holnap, vagy olcsó mun­kaerő ma? 8.57: Népdalok, néptáncok. 9.44: Az ábécé. 10.05: MR 10—14. 10.35: Gogol, Osztrovszkij, Csi- ky. 11.03: Takács Paula és Jámbor László operaáriákat éne­kel. 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. 13.45: Nótacsokor. 14.44: Arcképek a bolgár iroda­lomból. 15.10: Fábián Márta és Tarjám Ferenc felvételeiből. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Barokk versenyművek. 17.07: Mozgásterek. 17.32: Eper és vér. 17.45: A Szabó család. 19.15: T. Vargha Anikó népda­lokat énekel, Baranyai Zsolt furulyázik. 19.35: Tudomány és gyakorlat. 20.05: Világhírű zongoraművé­szek. 21.05: Húszas stúdió. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Régi híres énekesek mű­sorából. 22.59: Meditáció — hazai vezető- képzésünk mai állapotá­ról. 23.09: Richard Strauss zongorá­zik és vezényel. 0.10: Kovács Andor gitározik. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Keringők fúvószenekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.25: Látószög. 12.33: Melódiákoktól. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Daloló, muzsikál* tájak. 18.54: Neményi Lili operettfel­vételeiből. 19.20: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című fo­lyóiratban? 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Püthagorasz. 21.11: örökzöld dallamok. 22.15: Rodgers zenés játékaiból. 23.15: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kamarazene. 11.05: zenekari muzsika. 13.07: Fritz Wunderlich és Feli­cia Weathers operaáriá­kat énekei. 13.45: Dzsesszfelvételeinkből. 14.09: Kapcsoljuk a 22-es stú­diót. 15.09: Candide vagy az optimiz­mus. 16.02: A Milánói Scala háborús krónikája. II/2. rész. 16.45: Labirintus. 17.00: Michael Rabin hegedül. 17.30: Harminc perc alatt a föld körül. 18.03: Közvetítés az Erkel Szín­házból. Puccini: Tripti­chon. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Az operaközvetítés folyta­tása. Közben: 20.27: Külföldi tudósoké a szó. 20.42: Az operaközvetítés folyta­21.37: Schumann: F-dúr vonós­négyes. 22.00: Ázsiai zenekultúrák. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Könnyű hangszerszólók. 17.15: A kiskertek kedvelőinek. Szerkesztő: Pais Judit. 17.25: A gyomai népdalkor éne­kel. 17.30: Kulturális figyelő. Szer­kesztő : Pálréti Ágoston. 17.50: Morricone filmzenéiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Stylistics együttes ját­szik. 18.25—-18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Földrajz. (Ált. isk. 7. oszt.) 8.30: Korok művészete. (Közép- iskolásoknak.) (f.-f.) 9.05: Földrajz. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.35: Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) (f.-f.) 10.05: Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 10.50: stop! 10.55: Óvodások filmmüsora. 1. Plim. (ism.) 2. Mindenütt jó, de legjobb otthon. 11.15: Röpsuli. (ism.), 14.00: Iskolatévé: Földrajz. (Alt. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 14.30: Stop! (ism.) 14.40: Magyar nyelv, (ism.) 14.50: Környezetismeret, (ism.) 15.10: Földrajz, (ism., f.-f.) 15.35: Napköziseknek, szakkö­röknek. (f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Nyilvántartó hivatal. A vérnász. (ism.) 17.00: Kolostorok Bulgáriában. 17.25: Mindenki iskolája. Fizika. 18.00: Irodalom, (f.-f.) 17.55: Közben: Reklám, (f.-f.) 18.35: Ha mindenkinek lakása lesz. lS.oát Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: „Üj” Scotland Yard. Té­ves ítélet, (f.-f.) 20.50: Stúdió '80. 21.50: Panoráma. 22.15: Pori dzsessz, 1980. 22.55: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 20.00: Vezetni tudni kell. 20.25: Gyermely — 1971. (ism., 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Egészségünkért! 21.30: A rajz, mint fegyver. 22.00: BITEP 14. BUKAREST 8.00: Iskolatévé. 9.15: Michael Mullen ügy. Első rész. (ism.) 10.25: Energiadosszié. 15.50: A szocialista országokból. 16.45: Ifjúsági klub. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.40: Tv-ankét. 19.20: Színházi est. Henrik Ib­sen : Hedda Gabler. 21.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Úttörő tv-stúdió. 18.15: Olvasmány. , 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Aktualitások. 20.55: Ember az üvegketrecben. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Az emberi test. 19.15: Rövidfilm. 20.00: Brazil show. 21.00: Huszonnégy óra. 21.20: Az esküdtszék. 22.10: Költői színház. SZÍNHÁZ AKKOR SZÉP AZ ÉLET, HA ZAJLIK Békéscsabán 19 órakor, ,.B”- bérlet. (Klubszínház.) BALASSI TÁNCEGYÜTTES Békéscsabán 19 órakor. NEBANCSVIRÄG Szentesen 19 órakor. Megnyílt a klubszínház: ma este a ,,B” bérlet érvényes. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Keresztül a nagy vízválasztón, 8 órakor: Mozidiszkó. Békéscsa­bai Szabadság: minden előadá­son: örökség. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Hintó géppuská­val, fél 8 órakor: A kétdimen­ziós gyilkos. Gyulai Erkel: Szenzáció! Gyulai Petőfi: 3 óra­kor: A versenyló elrablása, 5 órakor: Luxusbordély Párizs­ban, 7 órakor: Mozidiszkó. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A hét mesterlövész, fél 6 és fél 8 órakor: Férfiak póráz nélkül. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 óra­kor: őszi maraton, 22 órakor: Szerelem az első látásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom