Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-12 / 265. szám

1980. november 12., szerda NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Labdarúgó NB I: Csepelen a lila-fehérek A labdarúgó NB I 15. fordulójának párosítása: Zala­egerszeg—Ű. Dózsa, 15.00; Videoton—Bp. Honvéd, 17.00; Kaposvár—Diósgyőr, 13.00; Dunaújváros—Pécs, 13.00; Rába ETO—Vasas, 14.30; Ferencváros—Volán, 17.00; Ta­tabánya—Debrecen, 13.00; Nyíregyháza—MTK-VM, 13.00; Csepel—Békéscsaba, 13.00 (jv.: Mohácsi). „Úgy kell játszani, mint az FTC ellen" Jó a vasgyáriak hazai mérlege (89), 11. Kurucz (74), 12. Me­lis (59), 13. Láza (38). Az itthoni mérkőzések alapján az összetett pontver­senyben Kerekes Attila ve­zet 2006 ponttal, 2. Kőhalmi 1256, 3. Pásztor 1005, 4. Ki­rályvári 803, 5. Rabcsák 712, 6. Budavári 689, 7. Zsiros 683, 8. Zsömbörgi 558, 9. Ku­rucz 556, 10. Steigerwald 400, 11. Csepregi 391. — Például? — Kőhalmi és Pásztor. Láza beállítása sem vitt új lendületet a csapatba. Bár többet támadtunk, a mérkő­zés hajrájában az FTC-nek is voltak helyzetei. A dön­tetlent igazságosnak tartom. Egyébként a durvaságokat leszámítva ilyen jó iramú mérkőzésekre lenne szükség az NB I-ben. '— A Csepel ellen mit vár? — Bár a Csepel otthoni eredményei igen tiszteletre méltóak, ennek ellenére dön­tetlent várok. Vagyis a csa­patot pontszerzésre jónak tartom, de ahhoz olyan eré­nyeket kell csillogtatniuk, mint a Fradi ellen. — Végül az összeállítás? — Rabcsák — Királyvári, Kerekes, Vágási, Zsömbörgi — Pásztor, Kőhalmi, Csepre­gi — Steigerwald, Kurucz, Budavári. A kispadon: Ha- nyecz, Maján, Rácz, Zakar. Itt kívánom megjegyezni, hogy Zsiros két sárga lap miatt nem játszhat Csepe­len. J. P. a meccs, a két feljutó csapat találkozott, biztosra vettük a két pont megszerzését. — És a Békéscsaba ellen? — Most is győzelmet vá­runk. Az év elején az ötven­százalékos teljesítményt tűz­tük ki célul a csapat elé. Ha szerdán két pontot szerzünk, meglesz a 15 pont — 15 mér­kőzésből. — Az összeállítás? — A szombatihoz képest egy helyen változik a csa­pat: a sérült Godán helyett Elekes lesz a jobbhátvéd, vagyis: Kovács — Elekes, Kőhalmi, Wéber, Gálhidi — Kincses, Kelemen, Tóth — Tulipán, Lazsányi, Vincze összetételben kezd a Csepel. L. Z. Varga dr.: „En javasoltam, hogy próbálják meg mással” A Ferencváros elleni mér­kőzést követően ismételten leadták szavazataikat a szur­kolók, amelynek során Zsöm- börgit találták a legjobb já­tékosnak (367), 2. Kerekes (303), 3. Zsiros (293), 4. Rab­csák (202), 5. Királyvári (178), 6. Pásztor (156), 7. Kőhalmi (134), 8. Budavári (117), 9. Steigerwald (107), 10. Vágási — A Ferencváros ellen na­gyon készült a csapat — kezdte a beszélgetést Maros­völgyi Károly vezető edző. — Évek óta izgalmas mérkő­zéseket vívott a két együt­tes, függetlenül attól, hogy itthon az utóbbi meccsek mind döntetlenül végződtek. Az első félidő kemény ösz- szecsapásokkal és számunkra sajnos súlyos sérüléssel vég­ződött. Melist azóta megope­rálták. Játékára így termé­szetesen egy ideig nem szá­míthatunk. A második fél­időben a 10 ferencvárosi já­tékos ellen mindenképp győ­zelemre szerettük volna vin­ni a mérkőzést. Az első ne­gyedórát követően úgy lát­szott, sikerülni is fog. — Mégis döntetlen lett... — Végül is nem tudtunk győzni, mert a jól tömörülő FTC-védelem ellen kevés volt a széleken vezetett támadás. Ezen túlmenően sok lehető­séget kihagytak játékosaink. Talán harmadik okként fel­hozhatom : egy-két játéko­sunk a második félidőben gyenge teljesítményt nyúj­tott. (Tudósítónk jelentése) A békéscsabai együttes vendéglátója, a Csepel jelen­leg a 10. helyet foglalja el a bajnokságban. A csapat az eddigi találkozókon felemás mérleget mondhat magáénak, otthon rendszerint jól szere­pel a gárda, míg idegenben nemigen sikerül pontot sze­rezniük. — Vendégként sokszor bal- szerencsés körülmények kö­zött szenvedtünk vereséget, nemegyszer egyetlen góllal — mondta ezzel kapcsolatban Kun Jenő, a Csepel szakosz­tályvezetője. — Legutóbbi mérkőzésünket itthon ját­szottuk a Kaposvár ellen, és a helyzetek alapján akár két számjegyű győzelmet is arat­hattunk volna. Fontos volt az 0 Kondoroson tömegsport­napokat rendeztek az elmúlt hét végén. A tömegsportbi­zottság által rendezett kispá­lyás labdarúgótornára 14, az Egyesült Tsz szakszervezete által rendezett bajnokságra 10 csapat nevezett, s játszott a kupákért. 0 A kosárlabdázók Or­szágos Serdülő Kupa döntő­jén a Szarvasi FSSC leány­csapata a BSE és a Szolnoki Sí mögött a harmadik he­lyen kötött ki, így nem ju­tott tovább. Totótippjeink 1. Gyula—Salgótarján 1 2. Nagybátony—Ózd x 1 3. Szabó L. SE—Gyöngyös x 1 4. Budafok—Pénzügyőr 1 5. Oroszlány—Szegedi Dózsa x 1 6. Várpalota—Olajbányász 2 x 7. Bábolna—Pécsi VSK x 2 8. Alumínium—Bauxitb. x 9. Catania—Taranto 1 10. Cesena—Monza 1 x 11. Lecce—Sampdoria 1 12. Pescara—Palermo x 1 13. Lanerossi—Verona 1 PÖTMÉRKÖZÉSEK 14. Atalanta—Pisa 1 15. Építők SC—Bem SE X 16. Ganz M.—Kecskemét 1 Borg visszavágott TENISZ Idén harmadszor találko­zott a világ legjobb tenisze­zőjeként emlegetett Björn Borg és a trónkövetelőnek minősíthető amerikai J ohn McEnroe. Üjabb összecsapá­suk színhelye a Borgnak jobban kedvező Stockholm volt, ahol a svéd fedett pá­lyás nyílt bajnokság döntő­jére került sor. A wimbledo­ni győztes, Borg azon a tor­nán éppen az amerikait fek­tette két vállra — mindent beleadott, hiszen élt benne a visszavágás vágya az ame­rikai nyílt bajnokságon el­szenvedett vereségéért, s egyben azért, hogy a McEn­roe elleni mérlege év végére 1—1-ről 2—1-re alakuljon. A stockholmi „szupertalálkozó” nem tartott túl sokáig, óva­tos kezdés után Borg bele­lendült, és 6:3, 6:4-re győ­zött. Ezzel a sikerrel a svéd alighanem két legyet ütött egy csapásra, kiérdemelte — az idén is — az „év játéko­sa” címet. Kner-sporttelep — önerőből Érdekes cikket olvastunk laptársunk a Kner-tükör novemberi számában. Gár­donyi Gábor sorait apróbb változtatásokkal tesszük közzé: Egy „újszülött” érkezése minden családban óriási ese­mény. Különösen igaz ez ak­kor, ha késik. Márpedig a miénk késett, nem is keve­set: több évet. 1976-ban kezdtünk hozzá sporttelepünk építéséhez. Nagy elszántsággal, kevés pénzzel. Elkészült a Nádas sori telek kerítése és a sa­lakos kézilabdapálya, aztán stop. Sem megfelelő pénz­alappal, sem kivitelezővel nem rendelkeztünk. Két év­vel ezelőtt gondoltunk egy merészet: az eredetinél sze­rényebb méretekben, saját erőből, házi kivitelező rész­legünkkel építtetjük meg az öltözőt. Támogatókban nem volt hiány, már ami az ígé­retet illeti. Annyian biztosí­tottak bennünket segítségük­ről, hogy már attól féltünk, nem győzzük őket munkával ellátni. Az építkezés beindu­lásakor aztán kiderült, hogy ettől nem kell tartanunk. Szerencsére azonban kiala­kult egy olyan kisebb lét­számú csoport, mely a ké­sőbbiekben folyamatosan se­gítette munkánkat. Senki ne értse félre, hogy az átadás öröme helyett a menet közben előforduló ne­hézségeket említjük, de sze­retnénk érzékeltetni, hogy a sportpálya — melyet a válla­lat minden dolgozója élvezni fog — úgy készült el, hogy nem mindenki segítette egy­formán az építkezést. Az öltöző, a kézilabdapá­lya és a lövőfal október kö­zepére elkészült, a többi lé­tesítmény még várat ma­gára, de a sporttelep már használható. Nem kell ezen­túl idegen pályát bérelni. Az üzemi tömegsportmoz­galom fellendítésében ez a létesítmény igen sokat segít­het. Reméljük, most már több lesz a mozogni vágyó nődolgozónk is. Lehetőség nyílik arra is, hogy a társ- vállalatokkal (Debrecen, Sze­ged) korábban fenntartott eredményes sportkapcsolatot felfrissítsük. Békéscsaba köztudottan sportlétesítmény-gondokkal küzd. Örüljünk neki, hogy van saját sporttelepünk, és legyünk büszkék rá, hogy önerőből építettük. A kínál­kozó sportolási lehetőséget pedig minél hamarabb és minél többen használjuk is ki. Legutóbb két esztendeje, 1978 novemberében történt idény közben edzőváltozás az NB I-ben, amikor Zala­egerszegen Kárpáti Béla he­lyébe Palicskó Tibor lépett. Tizenkét bajnoki után érke­zett az új szakvezető a za­lai együtteshez, most pedig 13 játék után köszönt le dr. Varga László az utolsó he­lyen álló Dunaújvárostól. A korábbi szerződésbon­tásokkal ellentétben ezúttal a vezető edző kezdeményez­te az elválást. — Nagy tervekkel láttam munkához, bár tudtam, hogy a feladat nehéz lesz — mon­dotta dr. Varga László. — Az idénykezdet előtt nyilat­koztam az MTI-nek, s akkor kiemeltem, hogy nem jó je­lekkel készültünk a bajnok­ságra. A sérült Szűcs, az el­távozott Kuti és a katonás­kodó Sulija a csapat meg­határozó emberei voltak, pótlásuk szinte lehetetlennek tűnt. A mérkőzések sajnos ezt igazolták ... A legutóbbi, debreceni ta­lálkozó után én álltam oda BÉKÉSSZENTANDRÁSON A Hűvös időben rendezték meg Békésszentandráson a női kézilabda Szőnyeg Ku­pát, amelyet a Szőnyegszövő Htsz és a szarvasi járási-vá­rosi sportfelügyelőség írt ki. Az idei tornán öt csapat küz­dött az elsőségért, a helyezé­sekért. A rendezvény nem­zetközivé bővült, mivel részt vett Békésszentandrás jugo­szláviai testvérközségének, Kishegyesnek a II. ligás női csapata is. Eredmények: Kishegyes—Bé­késszentandrás 14—6; Martfű— Szolnok 19—10; Szeged—Békés­Békéscsabán, az egészség- ügyi szakközépiskola sport­pályáján rendezte meg a bé­késcsabai Városi Tanács V. B. Testnevelési és Sportfel' ügyelősége a női November 7. Kupa küzdelmeit. Eredmények: 611. sz. DSK— Bcs. Kórház A. 4—2; Gyermek­otthon-Építők 6—5; 611. sz. DSK —Kórház 3—3; Egészségügy- Építők 8—5; Egészségügy—Gyer­mekotthon G—2. A döntőben: Egészségügy—611. sz. DSK 5—3. A November 7. Kupa végered­ménye: 1. Egészségügyi Szakkö­zépiskola, 2. 611. sz. DSK, 3. Gyermekotthon, 4. Kórház, 5. Építők. A legeredményesebb játékos Laurinyecz Márta (Építők) lett, aki 10 alkalommal talált a ka­puba. A legjobb kapus Lengyel Mária (Gyermekotthon), a leg­technikásabb játékos Kittig Pi­roska (Egészségügy) volt. A leg­sportszerűbb csapatok: Építők, Kórház. * * * Negyedik alkalommal ren­dezték meg Mezőhegyesen a November 7. ' Vándorkupa férfi kézilabda villámtornát. (Az eddigi nyertesek: 1977.: Bcs. MÁV; 1978.: Kondorosi TSZSK; 1979.: Mezőhegyesi SE.) A versenykiírás szerint az a csapat nyeri el véglege­sen a vándorkupát, amelyik két alkalommal — nem fel­tétlenül egymást követő két A kupán való részvétel mellett az újkígyósiak bemu­tató-hírverő mérkőzést ját­szottak a Szegedi Volán NB I-es férfi kézilabdacsapatá­val. A szegediek válogatott­jaikkal, komplett csapatuk­kal érkeztek Mezőhegyesre. A találkozó „jegyzőkönyve”: Szegedi Volán SC—Üjklgyósi TSZSK 23—17 (9—7). V: Kocsis, Varga A. Volán: BARTALOS — Dobó 4, Oláh V. 3, Barabás 1, SZABÓ 5, LELE 4, Lesti 1. Cse­re: Fekete (kapus), Lukács 1, Barát 2, HUBAI. Újkígyós: a vezetők elé: hátra van még 21 bajnoki találkozó, próbálkozzanak mással, hát­ha kijönnek a bajból. A ma­gam részéről mindent meg­tettem, nem volt problé­mám a vezetőkkel és a já­tékosokkal sem, csak éppen semmi sem sikerült. Béké­ben váltunk el. Kértem a csapat tagjait, ebből a hely­zetből is álljanak talpra, ke­rüljék el a kiesést, mert csak akkor igazolódik az idény végén, hofey bennem volt a hiba. Ha viszont nem változik a helyzet, akkor be­bizonyosodna, nemcsak én vétettem el valamit. Nagyon szurkolok a Dunaújváros­nak, hogy forduljon jobbra a csapat sorsa. Mi lesz ezután? — Jó másfél hónap áll rendelkezésemre, hogy dönt­sék, hogyan tovább. A lab­darúgásban szeretnék tovább ténykedni, de ha itt nem kapok megfelelő szerepet, akkor átmenetileg más terü­letre megyek, jogász vagyok, és rendelkezem vendéglátó­ipari szakképzettséggel is. Heti mozaik „ÉN EMLÉKSZEM!” Meg­írtunk, hogy az NB-s lab­darúgó-bajnokságban ritkán előforduló eredménnyel nyert a MÁV-DAC, 12—0-al küldte haza Pét csapatát. „Én emlékszem hasonló ered­ményre Békés megyében is” — kopogtatott a szerkesz­tőségbe a minap a 74 éves Lipták Tibor bácsi. „Ma­gam ugyan sohasem játszot­tam, de a harmincas évek­ben vezetőségi tagja voltam a Békéscsabai Törekvésnek, és mindig nagy barátja a futballnak. Szóval, ha jól emlékszem, ’38 őszén volt egy Battonya—Törekvés meccs az NB II csabai alosz­tályában. A battonyai pálya vízben állt, ezért .megvet­tük’ a pályaválasztói jogot, és Csabán 14—0-ra nyert a Törekvés, amely később al­osztálybajnok lett, és osztá- lyozót játszhatott a szegedi győztessel.” 15 EZER NÉZŐ. Miközben az ádáz csata első félideje zajlott a csúszós gyepen, a figyelmesebb nézők már ész- revehették: a szünetben ké­szül valami. A salakpályán didergő apróságok igyekeztek megszabadulni melegítőjük­től. Volt amelyik sárga, má­sok1 piros, zöld vagy éppen kék dresszben futkároztak. Gyorsan előkerültek a ka­puk, és amikor Jaczina je­lezte a szünetet, nyomban újra benépesült a pálya. Egyszerre négy csapat ker­gette a labdát, szívmelenge­tő lelkesedéssel. Ezúttal ta­lán az eredmény a legke­vésbé fontos, annál inkább a kezdeményezés. Az Előre Spartacus—FTC mérkőzés szünetében 15 ezer néző előtt játszottak a legkiseb­bek, a jövő labdarúgói. Nem véletlenül esik mind több szó az utánpótlásról, s az MLSZ is számos intézkedést hozott már, hogy a fiatalok előtt minden kaput nyitva kell tartani a sportág mi­előbbi, újbóli felemelkedése érdekében. Kitűnő alkalom, biztos sikerélmény 8—10 éves gyerekeknek ekkora szurkolósereg előtt bemutat­ni, hogy megy a labdalevé­tel, sikerül-e már leszorított lábfejjel lőni? Bizonyos, hogy más alkalommal is jól szolgálná a labdarúgás nép­szerűsítését, a gyerekek fej­lődését az ilyen bemutató. Nemcsak Békéscsabán, má­sutt is. « ÉS AZ EGYESÜLETEK? A minap ülést tartott a bé­késcsabai sportcsarnok épí­tésére alakult szervezési és propagandabizottság. Meg­állapították, hogy a külön­féle szervek komolyan vet­ték és veszik a társadalmi összefogást, amelyet a je­lentős bekerülési összeg enyhítésére hirdettek. Ki- sebb-nagyobb kollektívák csekkjei jelzik; szeretnék, ha a megyeszékhelyen is mielőbb elkészülne a fedett csarnok. Meglepő azonban, hogy ez idáig éppen a sport­egyesületek' „mozgolódtak” legkevésbé. Amilyen örven­detes például, hogy a Békés­csabai Előre Spartacus KISZ- alapszervezete 6000 forintot ajánlott fel, vagy a Kötegyá- ni TSZSK (!) ennek az ösz- szegnek csaknem a felével járul hozzá a költségekhez, annyira elgondolkoztató, hogy a megye mintegy száz­tíz sportegyesülete nem ke­resi a módot arra, hogy se-" gítse a nagyszabású beruhá­zást. Természetesen nincs mindegyiknek módja fo­gadni például a magyar lab­darúgó-válogatottat — mint szombaton a Szarvasi FSSC, amely a bevételt szintén a 619-03148-as számlára fizeti be —, ám mégis keresni kellene a lehetőséget másutt is, annak érdekében, hogy gyarapodjon a pénz. F. I. Ünnepi kézilabdatornák NOVEMBER 7. KUPA BÉKÉSCSABÁN ÉS MEZŐHEGYESEN BEMUTATÓ — VÁLOGATOTTAKKAL MARTFŰ NYERT szentandrás 17—6; Kishegyes— Szolnok 14—10; Martfű—Szeged 12—9; Szolnok—Békésszentandrás 16—13; Kishegyes—Szeged 15—10; Martfű—Békésszentandrás 22—8; Szeged—Szolnok 17—11; Martfű- Kishegyes 6—4. A Szőnyeg Kupa végeredmé­nye: 1. Martfű, 2. Kishegyes, 3. Szegedi Textil, 4. Szolnoki Spar­tacus, 5. Békésszentandrás. A legjobb, legeredményesebb játékosok és a győztes csapat értékes tiszteletdíjakat vehetett át. A legjobb kapus Herke Jú­lia (Kishegyes, Jugoszlávia), a legjobb mezőnyjátékos Keliger Erzsébet (Martfű), a legeredmé­nyesebb játékos Király Jusztina (Szolnoki Spartacus) lett. A leg­sportszerűbb csapat címet Bé­késszentandrás nyerte. évben — a torna győztese. Erre az idén egyedül a Me­zőhegyesi SE csapatának volt meg a lehetősége, mert a Kondorosi TSZSK — felte­hetően az osztályozóra való készülés miatt — nem fogad­ta el a meghívást. Részt vett viszont az Újkígyósi TSZSK NB Il-es együttese, a Csong- rád megyei bajnokság ezüst­érmese, a Szegedi Vízügy és a szeghalmi férfiegyüttes, és természetesen a Mezőhegyesi SE. A négy csapat körmér­kőzéses formában döntötte el a végső sorrendet. A színvonalas mérkőzéseken sportszerű körülmények között lezajlott találkozókon a követ­kező eredmények születtek: Üj- kígyósi TSZSK—Szeghalom 14— 12; Mezőhegyesi SE—Szegedi Víz­ügy 18—14; Újkígyósi TSZSK— Szegedi Vízügy 11—9; Szeghalom —Mezőhegyesi SE 13—12; Újkí­gyós! TSZSK—Mezőhegyesi SE 19—16; Szegedi Vízügy—Szegha­lom 26—17. A torna végeredménye: 1. Üj- kígyósi TSZSK 6, 2. Szegedi Víz­ügy 2, 3. Mezőhegyesi SE 2, 4. Szeghalom 2 ponttal. A torna gólkirálya Szabó Sándor (Szege­di Vízügy) 20 góllal, a legjobb kapus Bakajsza Ferenc (Szegha­lom) lett. Az Újkígyósi TSZSK férfi­együttese lett a végső győztes, a kígyósiak ezzel „biztosították” a küzdelemsorozat folytonosságát. SZÁSZ — Medovarszki 2, Bene, BÉKÉSI 8, Kolarovszki 2, Bacsa 3, Bánfi. Csere: Várai, Sódar, Ha­rangozó. Lele hatalmas gólja aratta az első tapsot és nyitotta meg a szó szoros értelmében vett bemutatót. A Volán együt­tese a számára szokatlan körül­mények ellenére szellemesen, könnyedén, helyenként kifeje­zetten látványosan játszott. Kü­lönösen Bartalos Z. és Szabó volt elemében. (Bartalos öt hét­méterest hárított.) Amint az eredmény is mutatja, az újkí­gyósi csapat nem játszott alá­rendelt szerepet. A végig sport­szerű mérkőzésen végül is a na­gyobb tapasztalat és a jobb erőnlét döntött. A, RÖVIDEN BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpás! Zoltán. Ter­jeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Kner Nyomda Dürer üzeme, Békéscsaba, Szerdahelyi utca 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom