Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-12 / 265. szám
1980. november 12., szerda Helytörténeti gyűjtemény Sarkadon Hivatalosan még nem az, mert a gyűjtés javában folyik, és a leltározás is. Egyetlen helyiségben zsúfolódik közel 4 ezer tárgy, fotográfia, irat és más egyéb, a község múltja szempontjából szinte felbecsülhetetlen érték. Hadabás János tanár, a gimnázium könyvtárosa szorgoskodik a gyűjtéssel és a leltározással, miközben alkalmanként kiállításokat is rendez régi használati tárgyakból, eszközökből, öltözékekből. Az egész gyűjteményt bemutatni azonban még távoli lehetőség, ez a közeljövő gondja, feladata lesz. — Gyűjtőkörünk eléggé általános, kialakult azonban két nagy csoport, amit különösen fontosnak tartunk. Az első, hogy összegyűjtsük a sarkadi és a környékbeli népviselet még meglevő darabjait, a mindennapos használati eszközöket, tárgyakat. A második nagy terület a kiemelkedő életutat megjárt sarkadi születésűekkel kapcsolatos gyűjtés. Ezek közül máris igen szép és értékes anyagunk van Veress Sándorról, aki 1828-ban született, debreceni kollégista volt, és a szabadságharc időszakában Bem oldalán harcolt. Később Kossuth szárnysegédje lett, és elkísérte az emigrációba is. Nagy műve: „A magyar emigratio Keleten”. öccse, a szintén Sarkadon született Veress Ferenc önkéntesként állt a honvédseregbe, Világos után tanító lett, majd uradalmi ispán Kétegyházán. Ütleírásai, a szabadságharcra való visz- szaemlékezései az 1870-es években pesti lapokban jelentek meg. Itt dolgozott hosszú ideig Márki Sándor történész, bátyja, Márki István itt is született. Ö volt az első magyar sakkönyv írója, ezt a könyvet hamarosan megszerezzük a gyűjtemény számára. A közelmúlt kiemelkedő sarkadi egyéniségeinek munkásságát is felmérjük, összegyűjtjük tárgyi emlékeiket. A nagyközségi tanáccsal együtt Sarkadi útikalauz összeállítását kezdtük meg, mely fotókkal illusztrálva mutatja majd be a mai Sarkadot, de utal múltjára is. A megyei, múzeumi szervezet segíti a sarkadiak törekvését, hogy történelmük eseményeit, a népművészet emlékeit szakszerűen megőrizzék, és — ha ideje érkezik — azt megfelelő kiállításon a község lakóinak és vendégeinek is bemutathassák. (sass e.) A Rakéta Regénytár izgalmas kötete Bacsó Péter: Bacsó tényleg ügyes (talán túlzottan is ügyes?) kézzel nyúlt a témához. Ügy tesz, ahogyan az okos felnőtt szokott a félős gyerekkel. Odaviszi a sötétben szörnyetegnek, sárkánynak, boszorkánynak látszó jelenséghez, és biztatja, hogy nyugodtan fogja, tapintsa meg a jámbor kérődzőt, a szélben sejtelmes ábrákat rajzoló fákat, bokrokat. Mert amit értünk, amit meg tudunk fejteni, az már nem félelmetes, azzal már tudunk mit kezdeni. A hasonlat persze — mint mindig — sántít is, s nagy oktalanság csak butának tartani messzi őseinket, akik rettegve féltek az óriásoktól, szörnyektől, a fantáziájuk teremtette és a valóságos rémektől! Bacsó Péter filmregénye ugyanis kísérletet tesz arra, hogy — noha csak a jelenség szintjén — bemutassa azt a hatalmi-politikai struktúrát, amelynek alapeleme volt a félelem és a bizonytalanság. Groteszk helyzeteivel és jellemeivel azt bizonyítja be, hogy ebben a mechanizmusban teljesen esetleges, hogy ki a végrehajtó és ki az áldozat. Pontosabban egyszerre az mindenki : szenvedő alanya és tárgya is. Az egészben az a pokoli, hogy senki se lát tisztán, mert az igazságot alárendelik a hazugságoknak, a hamisságokat gyönyörű Csillogó frázisokba csomagolják. Mert az nyilvánvaló, s mindenki (még az ellenség is) elfogadta, hogy egy társadalmat gyökeresen átalakító változásnak vannak valós és potenciális ellenségei. Ám ahelyett, hogy pontosan megnevezték volna azokat, erőfeszítéseket tettek volna megnyerésükre, a gyanút tétA tanú ték totálissá, kiterjesztve mindenkire, aki él és mozog. így jött létre az a jogtörténetben képtelen helyzet, amelyben az ártatlanságot kellett bizonyítani a bűn helyett. Márpedig ki mondhatja el magáról, hogy soha semmit se vétett? S ha nem vétett is, kit nem lehet megrágalmazni? Tanú is akad mindenre, ha nagyon akarják, s már kész a vádirat. Pelikán József gátőr, hogy legyen mit enniük, disznót hizlal abban a pincében, amelyben annak idején a nyilasok elől elbújtatta kommunista barátját. „Feketevágásért” feljelentik, s mit hoz a sors, a véletlen: éppen az a miniszter barátja „buktatja le” a tepertőszakon szimatot fogó rendőrök előtt, akit annak idején a nyilasok elől a pincébe, történetünk idején meghűlés elől az ágyába menekített. Ezzel kezdődik Pelikán József hullámvasútszerű „karrierje”, amely a börtönből a különböző igazgatói székekbe (uszoda, vidám park, narancstermelő állami gazdaság) löki ezt a derék, az eseményekből és „elvárásokból” mitsem értő gátőrt. S miközben a hátborzongató történetet olvassuk, úgy nevetünk fel önkéntelenül időnként, hogy a hideg futkos a hátunkon. Mert a helyzet, s a szellem, amely ezeket a helyzeteket megteremtette, egyszerre volt nevetségesen stupid, ugyanakkor félelmetesen raffinált. Azaz — kitalálták már erre a szót — abszurd és groteszk. Abszurd volt maga a mechanizmus, és groteszk bábok benne az emberek, a fő- és mellékszereplők egyaránt. Pelikán, „a kisember” csupán élni akart, és felnevelni nyolc gyerekét, életben maradni mindenáron, Ösztönösen, helyzetéből adódóan volt baloldali és demokratikus érzelmű, egészséges valóságismerete, föld- közelisége tiltakozott mindenféle metafizikus „ideológia” ellen. Elvben ugyan elfogadta, hogy van ellenség, sőt fel is ismerte az igazit, a „kisnyilast”, Horthy rendőrét, aki kiverte a fogát, és nem értette, hogy ezek a Gazemberek hogyan válnak eszközzé a hatalom kezében, amelyeket igeneit, s amely mindenkor őrá, a pelikánjó- zsefekre hivatkozott. Ám ez olyan ellentmondás, olyan ideológiai gubanc — ideje lenne már beszélni erről is —, amelyeket Pelikán Józsefnél képzettebb, felkészültebb elmék sem tudtak megérteni, illetve ki meggyőződésből, ki gerinctelensége miatt bólogatott rá. A múlt, a múltunk nem olyan, mint egy szép kifestőkönyv, amelyben tetszőlegesen kiszínezhetjük az előrajzolt ábrákat. A történelem olykor fekete tussal ír, de hiba lenne, ha ezeket a lapokat kitépnénk a könyvből, mint ahogyan az is nagy felelőtlenség, ha oldalakat ol vasat - lanul átlapozunk. Bacsó Péter filmregénye csupán szerény ábra ebben a múltat idéző-feltáró könyvben. Irodalomnak kevés, de hisz nem is annak szánta. A pa- radoxona a dolognak az, hogy a belőle készült film viszont mintha nem is lenne, alig láthatta valaki, mert szinte titokban vetítették, itt- ott. Rejtély, hogy akkor az alapanyagul szolgáló sztorit miért dobták ebben a papes- back sorozatban nagy példányszámban a piacra? Nem olyan ez, mint a filmbeli citromízű „narancs”?... Reklámja valaminek, ami gyakorlatilag nincs?... (Magvető Könyvkiadó, 1980. Budapest) Horpácsi Sándor Hollywood csillogása és árnyai I. A kezdetektől a filmvárosig A nem szocialista országok mozijainak műsorát általában 60 százalékban amerikai filmek teszik ki (míg a szocialista filmek aránya csak 5 százalék). A szocialista országokban a kulturális elvek által alakított arány nem kedvez ennyire az amerikai filmnek, de az amerikai filmek sikere itt is kétségtelen. 1979-ben (csak a bemutatás évét véve) két amerikai film érte el a 2-2 milliós nézőszámot, míg a leglátogatottabb magyar film nézőinek száma is fél millió alatt maradt. Az amerikai film tehát letagadhatat- lanul életünk mindennapi ténye, moziban és televízióban egyaránt. S az amerikai film — bár a nagyon szoros összefüggés már egy kicsit megbomlott — máig sem választható el Hollywoodtól, pontosabban attól, amit Hollywood a filmkészítésben jelent. Hollywoodban ma már 30—40—50 millióért is készítenek filmet, amelyeknek legalább 100 milliót kell behozniuk (s ezt olyan filmek, mint a Cápa vagy a Csillagok háborúja, be is hozzák). Üzletileg tehát ugyanúgy nem elhanyagolható Hollywood, mint akkor, amikor a film keletkezése után hamarosan az. Egyesült Államok negyedik iparága lett. Nem véletlen tehát a vele kapcsolatos különböző nézet, az érdeklődés és a misztifikáció. Mindezek mellett egy visszatekintést Hollywood útjára az amerikai film vitalitása is indokolja. Most, a filmművészeti válságok idején, a megújulási képesség sok tanulsággal jár más országok számára is. * * * A mai értelemben vett mozi Louis Lumiére találmánya révén 1895-ben jött létre Franciaországban, azonban 1891-ben egy amerikai feltaláló és üzletember, Thomas Alva Edison már szabadalmat jelentett be az ún. kinetoscope-ra. Mozgó- fénykép volt ez is, de nem volt kivetítve, mint a Lu- miére-féle mozi, hanem végtelenített szalagon egy pénzdarab bedobásával kis szekrényszerű dobozban volt — egyszerre egy személy számára — látható. Természetesen Louis Lumiére után Edison is áttért a vetítésre, de már ezt megelőzően társaságot hozott létre a találmány. kiaknázására. Kezdetben nemcsak filmet, hanem gépet is adott el a társaság (hiszen enélkül nem tudtak volna vetíteni), amely 1902-ben tért át a filmkölcsönzésre. Amerikában 1905-ben épült fel az első, kizárólag filmvetítésnek otthont adó helyiség, s 1908-ban már tízezer mozi működött. A kereslet óriási volt, messze felülmúlta a kínálatot. Ezt a hatalmas üzleti lehetőséget tíz jelentősebb cég aknázta ki az adott időben, amelyek 1908-ban összefogtak és létrehozták az ún. Filmszabadalmi Társaság nevű kartellt. Az ún. független vállalkozóknak a tröszt nem tudott sokáig ellenállni. Ezek a független cégek hozták létre végül Hollywoodot, sőt nagyjából máig is ez a nyolc jelenti alapjában Hollywoodot. Nyilvánvaló, hogy Hollywood nemcsak természeti és építészeti adottságaival vonzotta őket, hanem igyekeztek eltávolodni New Yorktól, a tröszt ellenőrzési szférájától. És persze győzelmükhöz a tröszt felett nemcsak Kétszáz kisdiák jár a végegyházi általános iskolába, amely- ; nek öt tanterme négy épületben kapott helyet. A szűkös hely ! miatt összevont osztályokban is tanulnak a gyerekek. Képűn- ■ kön a hetedik osztályosok Paulik Anna tanárnő irányításá- ; vaj Móricz Zsigmond egyik elbeszélését elemzik az irodalom- § órán Fotó: Gál Edit g saját erejükből jutottak. Egyre inkább felébredt a bankházak és monopóliumok érdeklődése a filmüzlet iránt, és egyre inkább finanszírozták a trösztök vállalkozását, így a függetlenek csak a tröszttől voltak szabadok, valójában egyre jobban függőségbe kerültek a monopóliumoktól. A Paramount Pictures Inc. a magyar Adolph Zukor nevével kapcsolódott össze. Zukor Magyarországról tizenhat évesen került Amerikába, ahol bolti szolga Jett egy szőrmeüzletben. A prémmegóvással kapcsolatos találmánya révén önállósította magát. Majd Marcus Loewvel panoptikumot nyitott. Később mozit vett, amelyet mozihálózattá fejlesztett. Ezt követte egy gyártó vállalat létrehozása, amely egyesült Jesse Lasky vállalatával. Végül egy forgalmazó vállalattal való egyesüléssel kialakult a Paramount (ez eredetileg a forgalmazó vállalat neve volt). A Metro—Goldwyn—Mayer vállalathoz több név ismerete szükséges. A lengyel Samuel Goldfish még gyermekkorában került Amerikába. Színész és színházi vállalkozó lett. Hamarosan az a Jesse Lasky lett a sógora, aki előbb aranyásó volt, majd újságíró lett, végül a show-üzletbe lépett be. Együtt alapították azt a vállalatot, amely később Zukor vállalatával egyesült. Maga Goldfish pedig Edgar Selwyn filmrendezővel hozott létre vállalatot (amelyet összevont nevükkel jelöltek: Goldwyn). Közben Marcus Loew szintén otthagyta a panoptikumot, és moziüzemeltető vállalatba fektette a pénzét, majd megvette az elég jelentéktelen Metro filmvállalatot. Ez a vállalat egyesült annak az orosz származású Louis Mayernek a cégével, aki színházi vállalkozóból lett mozitulajdonos, majd filmforgalmazó és -gyártó. Az új vállalat megvette a már bevezetett Goldwyn nevet, bár a vezető Mayer volt. William Fox német szülőktől Magyarországon született, és szintén gyerekkorában került Amerikába. Előbb szabóságban dolgozott, majd megfelelő társat találva egy, majd több mozit vásárolt. Később forgalmazó és gyártó vállalatot hozott létre. Idővel anyagi okokból bele kellett mennie egy egyesülésbe. így jött létre a Twentieth Fox Film Corporation. A Warner-család eredetileg Lengyelországból származott, és a legidősebb fivér még ott is született. A négy testvér: Harry, Albert, Sam, Jack kezdetben ügynökként dolgoztak, majd mozit, később forgalmazó vállalatot hoztak létre. Többszörös egyesüléssel alakult ki véglegesen gyártó cégük, a Warner Brothers Pictures Incorporated. Ez a cég igen nagy szerepet játszott egy következő vállalat, az RKO létrejöttében. Nemes Károly (Folytatjuk) MdI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: Világablak. 8.51: Olvasólámpa. 9.06: st. Martin-in-the-Fields-i kamarazenekar játszik. 9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: Csiribiri. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Szovjet előadóművészek felvételeiből. 11.25: Fehér Sándor népi zenekara játszik, Gergely Anna és Csőr József nótákat énekel. 12.35: Hét város kísérlete. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.15: Lehel György vezényli a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát. 15.10: András Béla féld.: Mónár Anna. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Vaszy Viktor—Andrássy Lajos—Tóth Béla: 1919 — kantáta. 16.34: Húsba vágó beruházások. 17.07: A Rádió Dalszínházának bemutatója. Szőnyi Erzsé- ben: Az igazmondó juhász. 18.03: Könnyűzene — hangszerszólók. 19.15: A Rádió Könyvklubja. 20.11: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 20.59: Töltsön egy órát kedvenceivel ! 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Esti hangverseny. Koó Tamás gordonkázik. 23.30: Francia muzsika. 0.10: Miljutyin operettjeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: idősebbek hullámhosszán. 9.28.: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Búza és borostyán. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől fél négyig... 15.30: Mindenki iskolája. 16.00: Közvetítés a ZTE—Ú. Dózsa és a Rába ETO—Vasas bajnoki labdarúgómérkőzésről. 16.50: Fiataloknak! 17.40: ötödik sebesség. 18.33: Közvetítés a Videoton— Bp. Honvéd és az FTC— Volán bajnoki labdarúgómérkőzésről. 18.55: Zenemalom. 19.25: Nem zavarok? 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.23: A cornwalli kalóz. 22.15: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A Village People együttes felvételeiből. 10.00: Attila. 11.05: A Dunánál. 11.25: Zenekari muzsika. 13.07: Wilhelm Backhaus zongorázik. 14.00: Candide vagy az optimizmus. I. rész. 14.50: Bemutatjuk új felvételünket. 15.00: Händel: Nagy Sándor ünnepe — oratórium. 16.45: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: üj kamarazene-felvételeinkből. 18.03: Hovascsina. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Állami Hangverseny- zenekar hangversenye. Közben: kb. 20.30: Hotel Lélekharang. 20.50: A hangverseny közvetítés folytatása. Kb. 21.30: Eszmecsere — a szlovén— magyar irodalmi kapcsolatokról. 21.54: Operaáriák. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 47.05: Gilbert Becaud énekel. 17.15: Napjaink. Palatinus István jegyzete. 17.20: Híres alföldi prímások. Id. Burai Zsiga zenekara játszik. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Reggae-ritmusok. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (sím.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. l. oszt.) 9.05: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.30: Delta, (ism., f.-f.) 9.50: Ártatlan kék szemek, (ism.) 10.40: A MOM-iskola. (ism., f.-f.) 11.10: Velence dúrbán és mohban. Zenés film. (ism.) 14.00: Iskolatévé. Fizika, (ism., f.-f.) 14.30: Bohóc a falon, (f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: pápua Oj-Guinea élővilága. (ism.) 16.35: Postafiók 250. 16.50: Reklám, (f.-f.) 16.55: Videoton—Bp. Honvéd bajnoki labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Reklám. 18.45: staféta, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: önök kérték. 21.05: Magyarok a világ végén. II. rész. 21.55: zene, zene, zene. 22.45: Tv-hiradó 3. ?2.55: Tv-tükör. (f.-f.) II. MŰSOR 19.05: Unser Bildschrim — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vezetni tudni kell. 20.25: A rajz, mint fegyver. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Vámbéry. Magyar rövidfilm. (ism.) 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.40: Rideg Sándor: Indul a bakterház. BUKAREST 13.00: Politechnica Iasi—Timisoara labdarúgó-mérkőzés. 16.00: Riportfilmek a nagyvilágból. 16.35: A jog szellemében. 17.00: Norvégiái képeslapok. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Gazdasági aktualitások. 18.40: Lányok, asszonyok. 19.25: Filmmúzeum. Az orvos és a varázslat. Olasz film. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Bugojno: Bosznia és Hercegovina színházi találkozója. 18.15: Művelődési adás. 18.45: A szabadkai énekkar — népszerű zene. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Válogatás szerdán. 21.30: Rock and roller. 22.30: Dokumentumfilm. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.35: Tanya Mali Ritben. Drámasorozat. (ism.) 19.55: Ma este. 20.00: A szép Vida. Dráma, a Maribori Nemzeti Színház előadása. 21.55: Huszonnégy óra. 22.15: válogatás az iskolatelevízió műsorából. 22.45: Az Opus 4 csoport hangversenye. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Tűzharc, 8 órakor: Szívzörej. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A túsz, 4 órakor: Szi- bériáda I., II. rész, 8 órakor: Szerelmem, Moszkva. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A Szentév, fél 8 órakor: Szelíd motorosok. Gyulai Erkel: A Scotland Yard vendége. Gyulai Petőfi: Norma Rae. Orosházi Partizán: Mondd, hogy mindent megteszel értem!
