Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-10 / 263. szám

1980. november 10., hétfő o Hétköznapok ünneplőben A vésztői Lenin brigád délutánja Fotó: Gál Edit Díszítőművészeti kiállítás Mezőberényben Vésztőn vagyunk. A MÁV körzeti üzemfőnökség vonta­tási részlegének Lenin bri­gádját keressük. Átbukdá­csolunk a síneken. Léptein- neszére nehézkes szárnycsat- toeással két varjú száll fel egy közeli fa hidegtől meg­csontosodott ágairól. Meg­rezzenünk. Minden csendes. A korai tél hideg lehelete belekap kabátunk szélébe, s cibálni kezdi. Fázunk. Odább mozdony sóhajt. Elgémbere­dett acéltagjain a nemrég el­állt eső cseppjei dideregnek. Végre célunkhoz érünk. A kinti, halott világ után jól­esik a kedves fogadtatás, s az iroda kellemes melege. A brigád vezetője, Ladányi Jó­zsef mentegetőzik: — Csak Szatmári Sanyi, a brigádvezető-helyettes tud itt lenni — mutat társára —, a többiek kinn dolgoznak. Tudja, ütemterv szerint kell menjen minden. Ha a kijáró mozdony javítását félreten­nék, akkor Okány felé nem menne vonat... A brigádnaplóban gazdag választék: sok mindenre rá­kérdezhetünk. „1980. évi vál­lalásainkat úgy állítottuk össze, hogy csak egy kicsivel többet és jó minőséggel vé­gezzük munkánkat!” — ol­vassuk. Aztán lentebb: „Szat­mári Sándor eredményesen elvégzi a motorvezetői tan- folyamot. Kovács Endre a Diesel-lakatos tanfolyamot...” — és így tovább. — Az árvíz alaposan meg­nehezítette a munkánkat. Embereink Szeghalomra jár­tak át ügyeletet tartani — emlékezik Szatmári Sándor —, hogy a közlekedés a le­hető legzavartalanabbul men­jen. Még így is felgyűlt a munka ... Azért az idő szorításában — mert a vonatoknak men­ni kell! — közös művelődés­re is gondolnak. A brigád­vezető büszkén meséli, az idén hatodjára neveznek be a megyei közművelődési vetél­kedőre. — Elosztjuk, ki mit olvas, eljárunk színházba, moziba. A felkészülésben segít a já­rási művelődési központ, az itteni kultúrház és a könyv­tár. A legjobb eredményünk a vasúti elődöntő 2. helye­zése. Van egy csabai brigád, azokat nem tudtuk még le­győzni. Közben fiatalasszony lép be, kávét hoz. Mint kiderül, a brigádvezető felesége ... No, hiszen, épp jókor jött! — Színház. Mozi. Csak en­gem nem visz soha! Maradok a gyerekkel. Mondtam, hogy mennék, de azt mondja, más sem hozza az asszonyt... — zsörtölődik. Nem méregből, csak úgy, magának mondja. Aztán elköszön. — Különös brigád ez a miénk — keres hamar más témát Szatmári Sanyi. — Van egy 4-5 tagú magja, a többiek csak egy ideig van­nak itt a műhelyben, aztán kimennek utazni, mozdony­MAI MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.25: Verdi-operaáriák. 9.00: Álom a vándorlásról. 9.10: A hét zeneműve. 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 10.35: Századunk zenéjéből. 11.05: A Budapesti koncertfúvós­zenekar magyar indulókat játszik. 11.20: Fejezetek az orosz nép tör­ténetéből. 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 12.50: Zenei érdekességek az el­múlt hét műsorából. 14.45: Jelenség. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.10: Külföldről érkezett. . . 15.30: Leporelló. 16.05: Kórusainknak ajánljuk. 16.30: Világablak. 17.10: Geszty Szilvia és Peter Schreier operettfelvételei­ből. 17.27: Magyar Múzsa. ra. Célunk, s egyben felada­tunk az idekerülő fiatalok se­gítése a munkahelyi beillesz­kedésben. S még valamiben erősek vagyunk; az újítás­ban ... Hunyadi György, a párt­vezetőség titkára az imént toppant be. Eddig némán hallgatta a beszélgetést, most ő is megszólal: — Évente rendezünk ötlet­napot. Józsi! — fordul a bri­gád vezetőjéhez. — Te meny­nyit is adtál be? — Huszonegyet — jön a szűkszavú válasz. Szatmári Sanyi már beszédesebb: — Elég gyenge a felszerelt­ségünk, így egyre azon gon­dolkodunk, hogy lehetne könnyebben, jobban és ol­csóbban ... A fiatalabbakat is erre biztatjuk. Elsősorban célszerszámokat, munkatevé­kenységet segítő berendezé­seket gondolunk ki. A naplóban is megemlé­keztek az ötletnapról, össze­sen 37 ötletet adtak be, eb­ből hatot újításként köny­veltek el... — Szatmári Sanyi már el­érte a Magyar Népköztársa­ság Kiváló Újítója cím bronz fokozatát — kapcsolódik is­mét a beszélgetésbe Ladányi József. — Nekem még vár­nom kell egy évet, mert fel­emelték 15-re az újítások számát, melyet e cím eléré­séhez be kell adnunk. 19.15: Pszichológiai vizsgálat ar­ról, hogy miért kell 70 percben ünnepelni valakit, azért, mert hetven éves. 20.25: Aranylemezek . . . 1958— 1964. 21.10: Fehéren — feketén. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Itzhak Perlman Bach-he- gedűestje a salzburgi ün­nepi játékokon. 23.38: Operahármasok. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Nóták. 9.00: Slágermúzeum. 9.50: Érdekek a mérlegen. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: CTj népzenei felvételeink­ből. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Aki dudás akar lenni. . . 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Verseny — hagyomány. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Zeneközeiben. 19.30: Moszkvából érkezett. . . 20.00: Az élet technológiája — avagy, mi mindent tanul­hat a technika az élővilág­tól. Sok mindenről szó esik még. Hogy november 7-e tiszteletére kommunista mű­szakot tartanak, hogy KISZ- szervezetük háromszor nyer­te el a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját, s ebben része van a brigádnak is, hisz valamennyien KISZ-tagok. De elmesélik, hogy március­ban elsők lettek egy politi­kai vetélkedőn, s nemrég a járási munkavédelmi 'ver­senyről jöttek haza jnásodik helyezéssel.. > — Az idén szocialista szer­ződést kötöttünk a községi művelődési házzal — jut eszébe hirtelen Ladányi Jó­zsefnek. — Eljárunk az elő­adásokra, s a kisebb műsza­ki és elektromos hibákat is mi javítjuk ki... Közben végeztek a többiek is, cseppet közöttük is lehe­tünk. Vidámak, készségesek. Mosolyogva néznek farkas­szemet a fényképezőgép len­cséjével. Ahogy elnézzük olajtól, ko­romtól feketéllő arcukat, á nevetéstől kivillanó fehér fogsorukat, ránk is átragad a vidámság. Mintha gondta­lan ünnep lenne ... Pedig csak kedd van. De ők most is, mint máskor, lelkiisme­retes, pontos munkájukkal öltöztették ünneplőbe a hét­köznapokat. Nem csoda hát, ha a sok-sok cím mellett, már kétszer elnyerték a MÁV Kiváló Brigádja arany fokozatát is. Nagy Ágnes 20.33: Világirodalmi Dekameron. 21.13: Kálmán-est. 22.43: Muzeális nótafelvételeink­ből. 23.30: Könnyűzene Fáy András szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Irina Bogacsova és Paolos Raptis operaáriákat éneke’. 10.06: Gondolatjel. 11.05: Szimfonikus zene. 12.50: Király László: Zalai bok­réta. 13.07: Kétely. 13.34: Kamarazene. 14.00: A könnyűzene nagy gitá­ros egyénisége. 14.50: Titus. 16.00: Iskolarádió. 16.30: Harminc perc beat. 17.00: Artur Rubinstein zongorá­zik, a Guarneri vonósné­gyes játszik. 18.11: Zsebrádiószinház. 18.40: Holnap közvetítjük .. . 19.05: Fiataloknak — kortárs ze­néről. 19.35: Világhírű előadóművészek lemezeiből. 21.35: Vendégeink a szovjet kul­túra napjain. 22.00: A hét zeneműve. Megjelent: A gyorsuló időben A közelmúltban jelent meg a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya Pe­dagógus-továbbképzési Inté­zetének és a Magyar Pedagó­giai Társaság Békés megyei tagozatának módszertani ki­adványa, A gyorsuló időben 20. száma. Már a kiadvány első tudományos igénnyel megfogalmazott írása meg­szívlelendő pedagógiai követ­keztetéseket von le. A szer­zőpáros: Asztalos Gyuláné és Kovács Gáborné „A világné­zet formálása, alakulása a nevelés folyamatában” című munkájában először is pon­tos elméleti megfogalmazást nyújt a világnézetről, annak fontosságáról, miközben elemzi ennek szerepét az 1948-os tan tervtől kezdődően. A több alapos felmérés ta­núságát összegző dolgozat­ban három tantárgy mérési adatai alapján vonnak le kö­vetkeztetéseket. Különösen a nyelvtani mérőlapok megol­dásánál derültek ki súlyos hiányosságok. S akkor joggal tették fel a szerzők a követ­kező kérdést: „— A pontat­lan, hiányos, zavaros, verbá­lisán — rövid időre — be­vésett ismeretek hogyan al­kothatnak rendszert? A rendszerbe nem ágyazódott ismeretek alakulhatnak-e né­zetekké? Nem kérdéses to­vábbá, hogy a kialakulatlan nézetek — a figyelmetlenség, felületesség talaján — nem lehetnek a dialektikus mate­rialista világnézet erősítői, bázisai.” A továbbiakban a szerző­páros a tanulók természet- és társadalomszemléletéről valló nagyszabású felmérés eredményeit összegzi, össze­foglaló gondolataikat érde­mes volna égy-egy tantestü- leti vagy munkaközösségi ér­tekezlet keretében meghány- ni-vetni általános iskoláink­ban. Janovszki Attila a mozgal­mi képzés eredményességét vizsgálta Békés megye né­hány úttörőcsapatában. Eb­ben az írásban is van né­hány, a gyakorlatban jól hasznosítható felismerés. Ko­csis Jánosné békéscsabai óvó­nő az erkölcsi fogalmak, íté­letek alakulását vizsgálta óvodai csoportjában, illetve ennek a felnőttekhez, a tár­sakhoz való viszony megíté­lésében érzékelhető szerepé­ről. Dr. Ratkay Imréné az is­kolai kör yvtár helyzetének alakulásáról számol be a Békéscsabai 10-es számú Ál­talános Iskolában szerzett ta­pasztalatai alapján. Az isko­lai könyvtárak vezetői jó né­hány hasznos tapasztalatot meríthetnek e rövid írásból. Olvasmányos, inkább prob­lémafelvető jellegű Zó'ld La- josné „A tanulók személyi­ségének megismerési és jel­lemfejlesztésének lehetőségei az irodalomórákon” című írása. Végezetül a korábban meg­kezdett osztályfőnöki óraváz­latok harmadik része is megjelent, amelyben az álta­lános iskola hetedik osztá­lyának témáit dolgozták ki az alkotók. B. S. E. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Hétfői hullámhosszunk. Szerkesztő: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Funky-ritmusok. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUKAREST 15.00: Magyar nyelvű adás. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Gazdasági aktualitások. 18.40: Tudományos dokumen­tumfilmek. 19.10: Világhíradó. 20.00: Folytatásos film. Büszke­ség és előítélet. 1. rész. 21.05: Tv-híradó., BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Füles mackó — bábjáték gyermekeknek. 18.00: Gyerekek énekelnek. 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szervusztok, fiatalok! D ivat a folklór, azaz a népművészet. Talán kicsit tül sokat is foglalkozunk vele. A nagy igénybevételnek van egy olyan következménye is, hogy elkopik, érdektelenné, szürkévé silányodik az, amit szépnek, nemesnek tudunk. Ugyanakkor a népművé­szettel, mint kuriózummal, helye-nincs hobbival is fog­lalatoskodunk. Pedig a szó­ban nemhiába van benne a művészet szó; még akkor is, ha az eredeti funkció meg­szűnt, ha faluközösségekről, mint a népművészet éltető eleméről és foglalatáról ma már nem beszélhetünk, ha a feltámasztásában és fenn­tartásában olyanok működ­nek közre, akik nem hiva­tásszerűen, nem is művész- diplomával, csak egyszerűen szeretetből, belső indíttatás­ból munkálkodnak. Ezek az emberek — falujuk, lakó­helyük népi értékeit össze­gyűjtők (anyagi érdek nél­kül!), nótákat és dalokat, meséket és történeteket agyukban megőrzők, hím­zésmintákat újrafelfedező, és ismét vászonra varró lá­nyok és asszonyok — az egyetemes művészet alkotói. Azokká lehetnek, válhatnak. Művészekké, minden elő- és ragadványnév nélkül. Néha tán sokkalta inkább, mint a jelenkori művészetek képvi­selői ... S hogy ez így legyen, ah­hoz azért csak szükséges egy intézmény, néhány lelkes, a többieket is magával ra­gadni tudó ember. Megyénk­ben kétségtelenül a legjobb példa —; az esetleges ellent­mondásokkal együtt is — Mezöberényé. Hét esztendő­vel ezelőtt, 1973 januárjá­ban alakult az úgyneve­zett díszítőművész szakkör, amelynek szokásos évi kiál­lítását csütörtökön este nyi­tották meg a szakkörnek is otthont adó Petőfi Sándor Művelődési Központban. „Akár ha zenét hallgat­nánk: a tiszta forrásból ere­dő, csodálatos hangulatot keltő muzsika dallamai mel­lé itt a kedves, szemet gyö­nyörködtető, sok-sok elmon­dott és el nem mondott gon­dolat, érzést sejtető díszít­mény, amelynek eredője, tiszta forrása az egyszerű emberi vágy, hogy legyen szép, legyen minden tárgy egyszersmind egyéni, legyen tulajdonsága az emlékezésre serkentés, az emlékeztetés — mondotta megnyitójában Nagy Ferenc, a nagyközségi HNF-bizottság titkára, majd így folytatta: — A mezőbe- rényiek körében népszerű díszítőelemeket napjainkban is ismerjük. Ezek a motívu­mok is öröklődtek a szőtte­sekben, a szűcsök munkájá­ban. Jellemzőjük a termé­szettel, a herényi emberek 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Milos Radovic: Valami a/ életből. Tv-dráma. 21.20: Kiválasztott pillanat. 21.25: A kultúra ma. 22.25: A Szerb zenetörténeten át II. MŰSOR 17.30: Néma burleszkek. 18.50: Indirekt — sportműsor. 19.55: Ma este. 20.00: A megismerés útjai. 21.00: Huszonnégy óra. 21.20: Washington zárt ajtók mö­gött. Filmsorozat. MOZI Békési Bástya: Tűzharc. Békés­csabai Szabadság: de. 10 óra­kor: Hétköznapi fasizmus, 4 órakor: Szibériáda L, II. rész. 8 Arakor: Svéd asszony. Békés­csabai Terv: fél 6 órakor: A Szentév, fél 8 órakor: Szelíd motorosok. Gyulai Erkel: A Cukor. Gyulai Petőfi: Norma Rae. Orosházi Béke: Szöktetés Orosházi Partizán: Mondd, hogy mindent megteszel értem ■ Szarvasi Táncsics: Circus maxi­mus. munkájával összefüggő ele­mek egyszerűsége mind for­mailag, mind színeiben." S miközben a zsúfolásig megtelt kiállítóteremben a közönség az elmúlt egy év „originál” termését néze­gette, Szabó Antal és felesé­ge hangszeres kísérettel népdalokat adott elő. Hogy még harmonikusabb legyen ez az áhitat... A díszítőművész szakkö­rök, hímzőkörök, léte, azaz létjogosultsága is ellentmon­dásos. Mert az addig rend­ben is van, hogy tíz-húsz, vagy még több, fiatalabb és idősebb asszony hetente egy- szer-többször bejön a műve­lődési házba, aztán cigány­dalokat hallgatva, a legfris­sebb „értesüléseket”, azaz a pletykákat kicserélve el- varrogasson a fűtött klub­szobában. Valljuk meg őszin-, tén: a művelődési házak ve­zetőinek is „jól jönnek” ezek a mondvacsinált körök, a technikai és társadalmi to­vábblépés során megszűnt, kapu előtti kispad ilyetén utóda. Nőtt a látogatottság. Csakhát ez még nem az áhí­tott népművészeti kincs fel­újításának, fenntartásának műhelye. Pedig kimondva- kimondatlanul ez lenne a cél, az értelmet is adó. Tud­juk, hogy mennyi olyan té­nyező létezik, amely a nagy­anyáktól örökbe kapott „tisz­ta forrású” szellemi hagya­tékot elferdítheti, kommer- szizálhatja. S hogy éz nem így történt Mezőberényben, az a ház vezetőinek, Kiszely Jánosné szakkörvezetőnek, a nagy­község népi kultúrájának rekvizitumait gyűjtő, hagyo­mányait ápoló embereknek, és a „kiválasztódásnak”, az­az, hogy aíz értékeset a si­lánytól megkülönböztetni képes lányokat és asszonyo­kat szakkörbe gyűjtő szán­dékának köszönhető. Vala­hogy ez a „recept”. így kell, és így lehet értelmet adni, jelentőséggel ellátva egy díszítőművész szakkört. Hogy az „művész” lehessen. A csodás kézimunkák magyarázó szövegeit hadd soroljuk föl: békési szűcsminták; tótkom - lósi nőiködmön-minták; he­rényi szűcsminták; herényi nőiködmön-minták; buzsáki hímzés; palócföldi (Heves megye, Nógrád megye) hím­zés; írásos minták (Kolozs megye); az 1978-as erdélyi út gyűjtése; torockói és széki minták;: Kalocsa-vidéki hím­zések; mezőkövesdi minták; furtai hímzések. A több mint hetven tagot számláló, országos hírű szakkör kiállí­tását tekinthetik meg az ér­deklődők a mezőberényi mű­velődési központ emeleti ki­állítótermében. (Nemesi) Nyugdíjasklubok Az alkotókészség fenntar­tásának, sőt kibontakozta­tásának segítése a nyugdí­jasklubok legfontosabb fel­adata — állapították’ meg szombaton az érdi művelő­dési központban a Pest me­gyei nyugdíjasklubok veze­tőinek első tanácskozásán. Pest megyében az országos átlag feletti lélekszámban élnek idős emberek, ennek ellenére a 167 település kö­zül alig 30-on működik nyug­díjasklub. A klubok számá­nak gyarapodása, a társadal­mi erők mozgósítása ér­dekében hasznos lenne, ha a járási, városi művelő­dési központok olyan, taná­rokból, orvosokból álló gár­dát szerveznének, amelynek tagjai szívesen vezetnének egy-egy közös foglalkozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom