Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-10 / 263. szám

1980. november 10., hétfő o CQ322SS Megnyílt a Kulich Gyula premfotA-kiállítás Harmincöt éves Új adóztatási rendszer Fotó: Gál Edit lámpa”, végül a Békés me­gyei Művelődési Központ dí­ját a budapesti Berta Béla „A Duna lelett” és „Télutó” című alkotása érdemelte ki. A 15 éves hagyományhoz híven, az idén is november 7-én nyitották meg a békés­csabai Városi Tanács művelő­désügyi osztálya, a Békés megyei Művelődési Központ, valamint a Munkácsy Mi­hály Múzeum rendezésében a Kulich Gyula országos prem- fotó-kiállítást Békéscsabán, a Munkácsy Múzeumban. A délelőtt 11 órakor kezdődött rendezvényen Wébel Dezső, a művelődési központ igaz­gatóhelyettese köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót dr. Szemenyei Sándor­nak, a városi pártbizottság osztályvezetőjének, aki töb­bek között az eddigi kiállí­tások tapasztalatairól szólt megnyitó beszédében. A kiállításra 167 szerzőtől — köztük szovjet és jugo­szláv alkotók is — 790 kép érkezett. A zsűri — Réti Pál, a Népművelési Intézet mun­katársa és Topor Zoltán, a Magyar Fotóművészek Szö­vetségének tagja — 64 szer­ző 107 alkotását javasolta bemutatásra. A legjobb mű­vek alkotói a megnyitó ün­nepségen vették át díjaikat. A szegedi Gyenes Kálmán és Süli István „Iram” című képkompozíciója nyerte az első díjat. A békéscsabai Va­rad! Zoltán „Virág”, illetve „Esték I.” című képe máso­dik, a sárospataki Szabolcsi Mihály által készített „ön­arckép” című alkotás pedig a harmadik díjat érdemelte ki. Többen különdíjat kap­tak. Békéscsaba város Taná­csának díját a békéscsabai Szabó Lajos „Bizalmatlan­ság”, a KISZ Békés megyei bizottságának díját a békés­csabai Illyés Károly „Téli álom” és „Balett”, a Magyar Szombaton este a Fővárosi Operettszínházban tartott ün­nepi záróelőadással befeje­ződött a szovjet kultúra nap­jainak rendezvénysorozata. Az esten az ukrán állami akadémiai „Virszkij” tánc- együttes lépett fel. Az együt­tes 85 táncosa ezúttal is nagy sikert aratott műsorá­val. A tíz napon át tartott sok­színű eseménysorozat bősé­ges zenei kínálatából is ju­tott a szombat esti utolsó „felvonás”-ra. Budapesten — a Nemzeti Galériában — Igor Gavris gordonkaművész Brahms-, Francoeur-, Scsed- rin- és Sztravinszkij-műve­ket tolmácsolt, Borisz Rozin Fotóművészek Szövetségének díját a szovjetunióbeli Vo- robjev Vladimir képei, a Népművelési Intézet díját a győri Somorjai László „Gáz­A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének Békés megyei szervezete, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága ez év szeptember elején pályá­zatot írt ki. Ennek célja: a műszaki haladás, a gazdasá­gos termékszerkezet kialakí­tása, az eredményes terme­lés, a hatékonyabb munka gyakorlati segítését szolgáló pályaművek készítésére ösz­tönözni az alkotó, kezdemé­nyező munkásokat, műsza­zongoraművész közreműkö­désével. Igor Gavris egyéb­ként éppen a magyar fővá­rosban aratta egyik első nagy sikerét: az 1968-as budapes­ti nemzetközi gordonkaver­seny győztese volt. A zeneakadémia nagyter­mében a Szovjetunió Állami Hangversenyzenekara lépett fel. A leningrádi Gorkij Szín­ház a Vígszínházban játszot­ta Osztrovszkij: Farkasok és bárányok című művét Geor- gij Tovsztonogov rendezésé­ben. Az Arkagyij Rajkin ve­zette Leningrádi Miniatűr Színház pedig Székesfehér­várott, a Vörösmarty Szín­házban lépett fel. kiakat. Olyan munkavédel­mi, műszaki fejlesztési, szer­vezési javaslatokkal lehetett benevezni a pályázatra, ame­lyeknek eredménye kimutat­ható, amelyeket már alkal­maznak, vagy alkalmazását tervezik. A felhívásra 43 pályázat érkezett a MTESZ-hez, s ezekből négy egyéni és 9 csoportos művet díjaztak. A díjakat november 9-én, teg­nap délután Békéscsabán, a MTESZ-székházban Zsilinsz- kl András, a MTESZ megyei szervezetének társelnöke ad­ta át. Rövid köszöntőjében elismeréssel szólt a pálya- művekről. Elmondta, hogy gazdasági életünk szinte minden területéről érkezett pályamunka. Az egyéni pá­lyázók közül Szlávik Lajos­nak, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjé­nek és Tomka Lajosnak, a Békés megyei Tervező Válla­lat műteremvezetőjének pá­lyázatát értékelte a legma­gasabbra a bíráló bizottság. A csoportos alkotások közül a legsikeresebbnek ítélt pá­lyázat alkotói: Tóth Lajos, a Békéscsabai Kötöttárugyár gépészmérnöke és Kocziszky László, a kötöttárugyár be­ruházási ügyintézője. A három szerv ezzel a pá­lyázattal jól szolgálta a célt: megismerni és elismerni a fejlesztői, feltalálói, újító te­vékenységet folytató munká­sokat, műszakiakat, akik ily módon is segítik a népgaz­daság, a megye és munkahe­lyük gazdaságpolitikai tervei­nek megvalósítását. Befejeződött a szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozata átadták a megyei műszaki pályázat dijait Kisiparosok, kiskereskedők a lakosság szolgálatában a dívsz Harmincöt esztendővel ez­előtt Londonban 64 ország 30 millió fiataljának képvisele­tében több mint 6 ezer fiú és leány gyűlt össze, hogy — az ifjúsági világkonferencián — megalapítsa a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetségei — emlékezett a történelmi napra vasárnap Ernesto Ot- tone Fernandez, a DÍVSZ el­nöke, az ifjúsági világszerve­zet fennállásának 35. évfor­dulója alkalmából tartott sajtókonferencián. Mint mon­dotta— az 1945 novemberé­ben elfogadott DlVSZ-alap- okmány a világszövetség el­sőrendű feladatának jelölte meg a béke védelmét. A bé­kéért, a leszerelésért, a fegy­verek nélküli világért, a sza­badságukért és függetlensé­gükért küzdő népek támoga­tásáért, az államok és a né­pek közötti barátság és meg­értés szellemének erősítésé­ért az elmúlt három és fél évtizedben nemzetközi ak­ciókkal, világméretű és re­gionális ifjúsági tanácskozá­sokkal, nagyszabású de­monstrációkkal járult hozzá napjaink legnagyobb, a ha­ladó és demokratikus ifjúsá­gi szervezeteket tömörítő nemzetközi ifjúsági szövetsé­ge. A továbbiakban Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára, a soronlevő feladatokról szól­va kiemelte: a világszerve­zet igyekszik hozzájárulni a jövő év januárjában Helsin­kiben összeülő ifjúsági lesze­relési világfórum sikeres megrendezéséhez. Az előké­születek fontos állomása lesz november 11—13-a között Szófiában az a nemzetközi szeminárium, amelyen a rész­vevők a fegyverkezési haj­sza megállítására irányuló kezdeményezéseket, ezen be­lül az ifjúság feladatait elemzik majd. Színházi stúdió November 8-án délután 3 órai kezdettel Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ nagytermében rendezték meg a színházi stúdió évadnyitó ünnepségét. A vendégeket, s a megjelent mintegy 40 hall­gatót Wébel Dezső, a műve­lődési központ igazgatóhe­lyettese üdvözölte. Ezután Rencz Antal, a Jókai Szín­ház főrendezője beszélt töb­bek között a stúdió célkitű­zéseiről, programjáról. A hallgatók, akik a megye leg­különbözőbb településeiről érkeztek, júniusig sajátíthat­ják el az első év anyagát. A megnyitó ünnepséget köve­tően osztályonként meg­kezdték foglalkozásaikat. érdem a kisközség „aranykezű ezermes. terét” — foglalkozá­sa szerint a szakszövetkezet tagja —, hogy miért nem váltja ki az iparengedélyt? Ha már egyszer — lakatos létére — mindent javít, bütyköl, fuserál, amivel a falu lakosai hozzáfordulnak, persze csak „feketén”, amo­lyan kontár módra; s ha már egyszer a községben nincs egyetlen kisiparos sem. leszámítva a női fod­rászt. „Miért, miért?” — szól a viszontkérdés. „Azért, mert kisiparos létemre akkora forgalmat úgysem csinálhat­nék, amit az adóhatóság el­hinne, vagyis, az adó miatt nem éri meg, hogy kivált­sam az ipart.” Ez a kis beszélgetés jutott eszembe a kormány legutób­bi döntésének olvastán, mi­szerint módosították a jöve- delemadó-rendeletet. S jut eszembe annak kapcsán is, hogy az utóbbi években sor- ra-rendre jöttek a hírek: a szó valódi értelmében ..kis ipart” űző emberek, s főleg a szolgáltató kisiparosok nem tartották érdemesnek a műhelyük fenntartását, nem utolsósorban az adóter­hek miatt. A szolgáltatás szempontjából amúgy is fe­hér foltoknak minősülő kis települések még inkább ki- fehéredtek. S ez nem kis gond. Azért sem, mert faluhe­lyen épp oly természetes a televízió, a mosógép, a szte­reóberendezés, és sok min­den más, afféle civilizációs kellék, mint a városokban. Arról nem beszélve, ott még inkább létszükséglet egy sor olyan műszaki berendezés — a vízmotor, a vízmelegítő, a kerti kisgép, ,a praktikus szállítójármű, a kis- és nagy motorkerékpár (az autóról nem is beszélve) —, aminek javítása, karbantartása gya­korlatilag megoldatlan: ha el­romlik egy tv-készülék, azt a legközelebbi városba hell szállítani, s a javításra vár­ni vagy két hetet. Ha „le­robban” a kerti traktor, oly annyira, hogy mozdíthatat­lan, akkor vontatót kell sze­rezni, mert többnyire csak a városba behúzatva remélhető a javítás. Vagy elképzelhető ama bizonyos falusi ezer­mester jóvoltából is, aki miért ne csinálná meg — diktálja ezt saját érdeke és a megrendelő érdeke is; ám e kettős érdekre mindeddig nem volt különösebb tekin­tettel a hatóság. Érthető. A kontármunka, az iparenge­dély nélkül végzett munka — ha egyszer nincs meg az az-engedély — a hatóság ál­tal nem szívesen látott te­vékenység. A tanács csak a számára mérvadó jogszabá­lyok szerint ítélkezhet és ér­tékelhet ... A kormány mostani dönté­se — amely szerint az ala­csonyabb jövedelmű kisipa­rosok a jövőben kedvezőbb adófeltételek mellett működ­hetnék — nagy lépés a szol­gáltatásfejlesztéssel kapcso­latos korábbi határozat meg­valósítása irányában. E dön­tés értelmében az alacso­nyabb jövedelmű kisiparo­sok. több évre szólóan vál­tozatlan adó fizetésével te­hetnek eleget adózási kötele­zettségeiknek. Magyarul: ér­demes vállalkozni, s ha va­laki elszánja magát a vállal­kozásra, akkor lehetősége nyílik „bevezetni” az üzle­tet. Az adóhatóság lojális. Beszámítja ■ a kezdeti nehéz­ségeket, megértőén kezeli az első esztendők hullámzó üz­letmenetét, közvetve lehető­séget ad a műhely jobb fel­szerelésére, a vevő-, illetve a megrendelőkor kiépítésére. A kormány döntése alap­ján a pénzügyminiszter rész­letes végrehajtási rendeletet ad ki, amely az adómegálla­pítás eljárási szabályait is egyszerűsíti. S ez nemcsak a kisiparosokat érinti majd. hanem például a magánke­reskedőket is, akiknek léte, működése megintcsak a kis települések ellátása szem­pontjából a legfontosabb. Mert nem biztos, hogy a kis falvakban, kisvárosokban csakis a nagy kereskedelmi vállalatok „boltegységeinek” kell működniük (mely egysé­gek áruellátása olyan, ami­lyen, adminisztrációja vi­szont kíméletlen következe­tességgel igazodik a „köz­pont” előírásaihoz; működé­sük már csak ezért is ne­hézkes). by magánzöldségbolt, egy magán-vegyes- I kereskedés, uram bo­csa'. egy magánpékség adott esetben célszerűbb, rugal­masabb, s mindenki számára hasznosabb, kifizetődőbb vállalkozás lehet. Egy felté­tellel: ha e kiskereskedők árubeszerzési lehetőségeit nem nehezítik különböző megkülönböztetésekkel. Ha az áruellátásért — s egyálta­lán: a magánkisipar és -kis­kereskedelem működéséért felelős intézmények és szakemberek is felismernék azt, ami a kormány határo­zatából egyértelműen kide­rül: ösztönözni, segíteni kell a lakossági szükségleteket kielégítő kisiparosi és ma­gánkereskedői tevékenységet. Vértes Csaba Ha Volán, recipe ferrum! Az ókori Róma kegyetlen cir­kuszaiban hangzott el — a tör­ténészek szerint igen gyakran — ez a latin mondás: recipe fer­rum. Műfordítva annyit tesz: vasat végy; megölheted. Elnézést a párhuzamért, de a békéscsabai buszokon nap mint nap utazva szintén ez a szólás jut az eszem­be. No, nem gladiátorkodni aka­rok, hanem tanácsot adni mind­azoknak, akik nem bérlettel, hanem annak a bizonyos, na- gyon-nagyon gyakran rakoncát- lankodó narancsszínű jegyauto­matának a kegyéből utazhak jo­gosan, vagy kényszerültén blic­celve. Mert ugyebár bedobom a kettest, lehúzom a kart, az­tán ... vagy kijön a jegy, vagy sem. A megoldás: mindenki hordjon a zsebében (kézitáskájában, kezében) „va­sat”. Zsebkést, körömollót, kö- römreszelőt, szeget, hajtűt vagy hasonlót. Mert az ok legtöbb­ször az, hogy a vékonyka pa­pírka beakad. Ki kell tehát pisz­kálni. Erre a recipe ferrum- módszer. Higgyék el, beválik, ötvenkettő forintot lehet vele spórolni. Igaz, van még egy ta­nácsom a Volánnak. Ok is ve­gyenek vasat. Csavarhúzót, fo­gót, más egyebet. Ami kell, ők a szakemberek. Azaz: végre meg kellene javítani ezeket a fránya masinákat. A kérdés most már csak az, ki veszi először kezébe a „vasat” ... <—silá—) Hagyomány Endrődön, hogy az öregek napja alkalmából a Békés megyei Sütőipari Vállalat gyomai üzemének Martos Flóra Szocialista Brigádja megvendégeli az öregek napközi ott­honának lakóit* November 5-én, szerdán délután rendezték az idei találkozót. A brigád tag­jai most is, mint minden évben, hatalmas tortával vendégelték meg a 22 idős embert, majd beszélgettek, énekeltek késő délutánig Fotó: Martin Gábor Hild lános-éremmel tiintenék ki Szentendrét Szentendrének adományoz­ta az 1980. évi Hild János- érmet a Magyar Urbaniszti­kai Társaság. A városfejlesz­tésben, a művészeti hagyo­mányok ápolásában, s az idegenforgalom fellendítésé­ben elért eredmények elis­meréseként kapott kitünte­tést az urbanisztikai világ­napon, szombaton az ez al­kalommal kezdődő kétnapos eseménysorozat nyitó ülésén Bondor József, az urbanisz­tikai társaság elnöke adta át Marosvölgyi Lajosnak, a vá­rosi tanács elnökének. Az ülésen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, S. Hege­dűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára, ott volt a város, il­letve a megye számos vezető tisztségviselője. Az ünnepség alkalmából a városi tanács Szentendre fej­lesztése terén végzett ki­emelkedő munkájuk elisme­réséül „Pro űrbe Szentend­re” kitüntetést adományo­zott: K. Ráduly Piroska Ybl- díjas építésznek, a VÁTI mérnökének, dr. Majláth Im­rének, a Pest megyei Mú­zeumok Igazgatósága mun­katársának és Oroszlán Lász­lónak, a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága igazga­tóhelyettes főmérnökének. A Magyar Urbanisztikai Társaság nevében Bondor József ez alkalommal ^dta át az egyéni Hild János-ér- meket is: az idén dr. Kör­mendi Klárát, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium tanácsosát és dr. Var­ga Gyulát, a tatai Városi Tanács elnökét tüntették ki vele. Az ünnepi ülés után dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese fel­avatta a városközpontban el­helyezett Hild János-emlék- táblát. A rendezvénysorozat va­sárnap a Hild-éremmel ki­tüntetett városok tanácsko­zásával folytatódott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom