Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-10 / 263. szám
1980. november 10., hétfő o CQ322SS Megnyílt a Kulich Gyula premfotA-kiállítás Harmincöt éves Új adóztatási rendszer Fotó: Gál Edit lámpa”, végül a Békés megyei Művelődési Központ díját a budapesti Berta Béla „A Duna lelett” és „Télutó” című alkotása érdemelte ki. A 15 éves hagyományhoz híven, az idén is november 7-én nyitották meg a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a Békés megyei Művelődési Központ, valamint a Munkácsy Mihály Múzeum rendezésében a Kulich Gyula országos prem- fotó-kiállítást Békéscsabán, a Munkácsy Múzeumban. A délelőtt 11 órakor kezdődött rendezvényen Wébel Dezső, a művelődési központ igazgatóhelyettese köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót dr. Szemenyei Sándornak, a városi pártbizottság osztályvezetőjének, aki többek között az eddigi kiállítások tapasztalatairól szólt megnyitó beszédében. A kiállításra 167 szerzőtől — köztük szovjet és jugoszláv alkotók is — 790 kép érkezett. A zsűri — Réti Pál, a Népművelési Intézet munkatársa és Topor Zoltán, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja — 64 szerző 107 alkotását javasolta bemutatásra. A legjobb művek alkotói a megnyitó ünnepségen vették át díjaikat. A szegedi Gyenes Kálmán és Süli István „Iram” című képkompozíciója nyerte az első díjat. A békéscsabai Varad! Zoltán „Virág”, illetve „Esték I.” című képe második, a sárospataki Szabolcsi Mihály által készített „önarckép” című alkotás pedig a harmadik díjat érdemelte ki. Többen különdíjat kaptak. Békéscsaba város Tanácsának díját a békéscsabai Szabó Lajos „Bizalmatlanság”, a KISZ Békés megyei bizottságának díját a békéscsabai Illyés Károly „Téli álom” és „Balett”, a Magyar Szombaton este a Fővárosi Operettszínházban tartott ünnepi záróelőadással befejeződött a szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozata. Az esten az ukrán állami akadémiai „Virszkij” tánc- együttes lépett fel. Az együttes 85 táncosa ezúttal is nagy sikert aratott műsorával. A tíz napon át tartott sokszínű eseménysorozat bőséges zenei kínálatából is jutott a szombat esti utolsó „felvonás”-ra. Budapesten — a Nemzeti Galériában — Igor Gavris gordonkaművész Brahms-, Francoeur-, Scsed- rin- és Sztravinszkij-műveket tolmácsolt, Borisz Rozin Fotóművészek Szövetségének díját a szovjetunióbeli Vo- robjev Vladimir képei, a Népművelési Intézet díját a győri Somorjai László „GázA Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének Békés megyei szervezete, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága ez év szeptember elején pályázatot írt ki. Ennek célja: a műszaki haladás, a gazdaságos termékszerkezet kialakítása, az eredményes termelés, a hatékonyabb munka gyakorlati segítését szolgáló pályaművek készítésére ösztönözni az alkotó, kezdeményező munkásokat, műszazongoraművész közreműködésével. Igor Gavris egyébként éppen a magyar fővárosban aratta egyik első nagy sikerét: az 1968-as budapesti nemzetközi gordonkaverseny győztese volt. A zeneakadémia nagytermében a Szovjetunió Állami Hangversenyzenekara lépett fel. A leningrádi Gorkij Színház a Vígszínházban játszotta Osztrovszkij: Farkasok és bárányok című művét Geor- gij Tovsztonogov rendezésében. Az Arkagyij Rajkin vezette Leningrádi Miniatűr Színház pedig Székesfehérvárott, a Vörösmarty Színházban lépett fel. kiakat. Olyan munkavédelmi, műszaki fejlesztési, szervezési javaslatokkal lehetett benevezni a pályázatra, amelyeknek eredménye kimutatható, amelyeket már alkalmaznak, vagy alkalmazását tervezik. A felhívásra 43 pályázat érkezett a MTESZ-hez, s ezekből négy egyéni és 9 csoportos művet díjaztak. A díjakat november 9-én, tegnap délután Békéscsabán, a MTESZ-székházban Zsilinsz- kl András, a MTESZ megyei szervezetének társelnöke adta át. Rövid köszöntőjében elismeréssel szólt a pálya- művekről. Elmondta, hogy gazdasági életünk szinte minden területéről érkezett pályamunka. Az egyéni pályázók közül Szlávik Lajosnak, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjének és Tomka Lajosnak, a Békés megyei Tervező Vállalat műteremvezetőjének pályázatát értékelte a legmagasabbra a bíráló bizottság. A csoportos alkotások közül a legsikeresebbnek ítélt pályázat alkotói: Tóth Lajos, a Békéscsabai Kötöttárugyár gépészmérnöke és Kocziszky László, a kötöttárugyár beruházási ügyintézője. A három szerv ezzel a pályázattal jól szolgálta a célt: megismerni és elismerni a fejlesztői, feltalálói, újító tevékenységet folytató munkásokat, műszakiakat, akik ily módon is segítik a népgazdaság, a megye és munkahelyük gazdaságpolitikai terveinek megvalósítását. Befejeződött a szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozata átadták a megyei műszaki pályázat dijait Kisiparosok, kiskereskedők a lakosság szolgálatában a dívsz Harmincöt esztendővel ezelőtt Londonban 64 ország 30 millió fiataljának képviseletében több mint 6 ezer fiú és leány gyűlt össze, hogy — az ifjúsági világkonferencián — megalapítsa a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségei — emlékezett a történelmi napra vasárnap Ernesto Ot- tone Fernandez, a DÍVSZ elnöke, az ifjúsági világszervezet fennállásának 35. évfordulója alkalmából tartott sajtókonferencián. Mint mondotta— az 1945 novemberében elfogadott DlVSZ-alap- okmány a világszövetség elsőrendű feladatának jelölte meg a béke védelmét. A békéért, a leszerelésért, a fegyverek nélküli világért, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek támogatásáért, az államok és a népek közötti barátság és megértés szellemének erősítéséért az elmúlt három és fél évtizedben nemzetközi akciókkal, világméretű és regionális ifjúsági tanácskozásokkal, nagyszabású demonstrációkkal járult hozzá napjaink legnagyobb, a haladó és demokratikus ifjúsági szervezeteket tömörítő nemzetközi ifjúsági szövetsége. A továbbiakban Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára, a soronlevő feladatokról szólva kiemelte: a világszervezet igyekszik hozzájárulni a jövő év januárjában Helsinkiben összeülő ifjúsági leszerelési világfórum sikeres megrendezéséhez. Az előkészületek fontos állomása lesz november 11—13-a között Szófiában az a nemzetközi szeminárium, amelyen a részvevők a fegyverkezési hajsza megállítására irányuló kezdeményezéseket, ezen belül az ifjúság feladatait elemzik majd. Színházi stúdió November 8-án délután 3 órai kezdettel Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ nagytermében rendezték meg a színházi stúdió évadnyitó ünnepségét. A vendégeket, s a megjelent mintegy 40 hallgatót Wébel Dezső, a művelődési központ igazgatóhelyettese üdvözölte. Ezután Rencz Antal, a Jókai Színház főrendezője beszélt többek között a stúdió célkitűzéseiről, programjáról. A hallgatók, akik a megye legkülönbözőbb településeiről érkeztek, júniusig sajátíthatják el az első év anyagát. A megnyitó ünnepséget követően osztályonként megkezdték foglalkozásaikat. érdem a kisközség „aranykezű ezermes. terét” — foglalkozása szerint a szakszövetkezet tagja —, hogy miért nem váltja ki az iparengedélyt? Ha már egyszer — lakatos létére — mindent javít, bütyköl, fuserál, amivel a falu lakosai hozzáfordulnak, persze csak „feketén”, amolyan kontár módra; s ha már egyszer a községben nincs egyetlen kisiparos sem. leszámítva a női fodrászt. „Miért, miért?” — szól a viszontkérdés. „Azért, mert kisiparos létemre akkora forgalmat úgysem csinálhatnék, amit az adóhatóság elhinne, vagyis, az adó miatt nem éri meg, hogy kiváltsam az ipart.” Ez a kis beszélgetés jutott eszembe a kormány legutóbbi döntésének olvastán, miszerint módosították a jöve- delemadó-rendeletet. S jut eszembe annak kapcsán is, hogy az utóbbi években sor- ra-rendre jöttek a hírek: a szó valódi értelmében ..kis ipart” űző emberek, s főleg a szolgáltató kisiparosok nem tartották érdemesnek a műhelyük fenntartását, nem utolsósorban az adóterhek miatt. A szolgáltatás szempontjából amúgy is fehér foltoknak minősülő kis települések még inkább ki- fehéredtek. S ez nem kis gond. Azért sem, mert faluhelyen épp oly természetes a televízió, a mosógép, a sztereóberendezés, és sok minden más, afféle civilizációs kellék, mint a városokban. Arról nem beszélve, ott még inkább létszükséglet egy sor olyan műszaki berendezés — a vízmotor, a vízmelegítő, a kerti kisgép, ,a praktikus szállítójármű, a kis- és nagy motorkerékpár (az autóról nem is beszélve) —, aminek javítása, karbantartása gyakorlatilag megoldatlan: ha elromlik egy tv-készülék, azt a legközelebbi városba hell szállítani, s a javításra várni vagy két hetet. Ha „lerobban” a kerti traktor, oly annyira, hogy mozdíthatatlan, akkor vontatót kell szerezni, mert többnyire csak a városba behúzatva remélhető a javítás. Vagy elképzelhető ama bizonyos falusi ezermester jóvoltából is, aki miért ne csinálná meg — diktálja ezt saját érdeke és a megrendelő érdeke is; ám e kettős érdekre mindeddig nem volt különösebb tekintettel a hatóság. Érthető. A kontármunka, az iparengedély nélkül végzett munka — ha egyszer nincs meg az az-engedély — a hatóság által nem szívesen látott tevékenység. A tanács csak a számára mérvadó jogszabályok szerint ítélkezhet és értékelhet ... A kormány mostani döntése — amely szerint az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok a jövőben kedvezőbb adófeltételek mellett működhetnék — nagy lépés a szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos korábbi határozat megvalósítása irányában. E döntés értelmében az alacsonyabb jövedelmű kisiparosok. több évre szólóan változatlan adó fizetésével tehetnek eleget adózási kötelezettségeiknek. Magyarul: érdemes vállalkozni, s ha valaki elszánja magát a vállalkozásra, akkor lehetősége nyílik „bevezetni” az üzletet. Az adóhatóság lojális. Beszámítja ■ a kezdeti nehézségeket, megértőén kezeli az első esztendők hullámzó üzletmenetét, közvetve lehetőséget ad a műhely jobb felszerelésére, a vevő-, illetve a megrendelőkor kiépítésére. A kormány döntése alapján a pénzügyminiszter részletes végrehajtási rendeletet ad ki, amely az adómegállapítás eljárási szabályait is egyszerűsíti. S ez nemcsak a kisiparosokat érinti majd. hanem például a magánkereskedőket is, akiknek léte, működése megintcsak a kis települések ellátása szempontjából a legfontosabb. Mert nem biztos, hogy a kis falvakban, kisvárosokban csakis a nagy kereskedelmi vállalatok „boltegységeinek” kell működniük (mely egységek áruellátása olyan, amilyen, adminisztrációja viszont kíméletlen következetességgel igazodik a „központ” előírásaihoz; működésük már csak ezért is nehézkes). by magánzöldségbolt, egy magán-vegyes- I kereskedés, uram bocsa'. egy magánpékség adott esetben célszerűbb, rugalmasabb, s mindenki számára hasznosabb, kifizetődőbb vállalkozás lehet. Egy feltétellel: ha e kiskereskedők árubeszerzési lehetőségeit nem nehezítik különböző megkülönböztetésekkel. Ha az áruellátásért — s egyáltalán: a magánkisipar és -kiskereskedelem működéséért felelős intézmények és szakemberek is felismernék azt, ami a kormány határozatából egyértelműen kiderül: ösztönözni, segíteni kell a lakossági szükségleteket kielégítő kisiparosi és magánkereskedői tevékenységet. Vértes Csaba Ha Volán, recipe ferrum! Az ókori Róma kegyetlen cirkuszaiban hangzott el — a történészek szerint igen gyakran — ez a latin mondás: recipe ferrum. Műfordítva annyit tesz: vasat végy; megölheted. Elnézést a párhuzamért, de a békéscsabai buszokon nap mint nap utazva szintén ez a szólás jut az eszembe. No, nem gladiátorkodni akarok, hanem tanácsot adni mindazoknak, akik nem bérlettel, hanem annak a bizonyos, na- gyon-nagyon gyakran rakoncát- lankodó narancsszínű jegyautomatának a kegyéből utazhak jogosan, vagy kényszerültén bliccelve. Mert ugyebár bedobom a kettest, lehúzom a kart, aztán ... vagy kijön a jegy, vagy sem. A megoldás: mindenki hordjon a zsebében (kézitáskájában, kezében) „vasat”. Zsebkést, körömollót, kö- römreszelőt, szeget, hajtűt vagy hasonlót. Mert az ok legtöbbször az, hogy a vékonyka papírka beakad. Ki kell tehát piszkálni. Erre a recipe ferrum- módszer. Higgyék el, beválik, ötvenkettő forintot lehet vele spórolni. Igaz, van még egy tanácsom a Volánnak. Ok is vegyenek vasat. Csavarhúzót, fogót, más egyebet. Ami kell, ők a szakemberek. Azaz: végre meg kellene javítani ezeket a fránya masinákat. A kérdés most már csak az, ki veszi először kezébe a „vasat” ... <—silá—) Hagyomány Endrődön, hogy az öregek napja alkalmából a Békés megyei Sütőipari Vállalat gyomai üzemének Martos Flóra Szocialista Brigádja megvendégeli az öregek napközi otthonának lakóit* November 5-én, szerdán délután rendezték az idei találkozót. A brigád tagjai most is, mint minden évben, hatalmas tortával vendégelték meg a 22 idős embert, majd beszélgettek, énekeltek késő délutánig Fotó: Martin Gábor Hild lános-éremmel tiintenék ki Szentendrét Szentendrének adományozta az 1980. évi Hild János- érmet a Magyar Urbanisztikai Társaság. A városfejlesztésben, a művészeti hagyományok ápolásában, s az idegenforgalom fellendítésében elért eredmények elismeréseként kapott kitüntetést az urbanisztikai világnapon, szombaton az ez alkalommal kezdődő kétnapos eseménysorozat nyitó ülésén Bondor József, az urbanisztikai társaság elnöke adta át Marosvölgyi Lajosnak, a városi tanács elnökének. Az ülésen részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, ott volt a város, illetve a megye számos vezető tisztségviselője. Az ünnepség alkalmából a városi tanács Szentendre fejlesztése terén végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül „Pro űrbe Szentendre” kitüntetést adományozott: K. Ráduly Piroska Ybl- díjas építésznek, a VÁTI mérnökének, dr. Majláth Imrének, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársának és Oroszlán Lászlónak, a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága igazgatóhelyettes főmérnökének. A Magyar Urbanisztikai Társaság nevében Bondor József ez alkalommal ^dta át az egyéni Hild János-ér- meket is: az idén dr. Körmendi Klárát, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tanácsosát és dr. Varga Gyulát, a tatai Városi Tanács elnökét tüntették ki vele. Az ünnepi ülés után dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese felavatta a városközpontban elhelyezett Hild János-emlék- táblát. A rendezvénysorozat vasárnap a Hild-éremmel kitüntetett városok tanácskozásával folytatódott.
