Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

o 1980. november 7„ péntek NÉPÚJSÁG Több mint három évtizedes — küzdelmekben és ered­ményekben gazdag — múlt­tal rendelkezik szövetkeze­tünk, a végegyházi Szabad­ság Termelőszövetkezet, ösz- szesen 2358 hektár a szántó­földünk. Ügy iparkodunk, hogy a nemzet nagy kincsé­vel, a termőfölddel ésszerűen gazdálkodjunk. Sül a hurka, kolbász az üzemi konyhán A növénytermelés fő nö­vénye a kukorica. A KITE termelési rendszerben a leg­korszerűbb technológiával dolgozunk. Ennek köszönhe­tő, hogy országosan kiemel­kedő termelési átlagokat ta­karítunk be évről évre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény: az elmúlt három évi folyamatos jó terméshozamokért az 1980. évi budapesti országos me­zőgazdasági kiállításon ezüst­fokozattal tüntették' ki szö­vetkezetünket. Az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére a tavalyi­hoz hasonló, jó termést ta­karítunk be 1100 hektárról. Kenyérgabonát 560 hektáron termeltünk, s ez is terven felül hozott. Itt szeretnénk elmondani, hogy 1980-ban nem volt olyan növényünk, zöldségünk, és vetőmagfé­lénk, amely ne hozott volna jó eredményt. Ezt elsősor­ban annak köszönhetjük, hogy jól képzett, fiatal szak­munkások vezetik és szerelik a nagy teljesítményű, drága gépeket, munkafegyelmük, szorgalmuk jó. A zöldségtermelést kiemelt feladatként kezeljük. Min­den növényt rendszerben termelünk, mert így meg­kapjuk a technológiát, azt betartjuk, s az eredmény soha nem marad el. Vörös­hagymát például 100 hektá­ron termeltünk' az orosházi Üj Élet Tsz és a ZÖLDÉRT Vállalat társulás irányítá­sával. A biztonságos terme­lés érdekében minden év­ben termelünk magról és dughagymáról. Az eredmé­nyek azt mutatják: tovább­ra is csak így szabad. 1980- ban például a dughagymáról ültetett vöröshagyma hektá­ronként 40 százalékkal töb­bet adott, mint az előző esz­tendőben. Máskor a magról vetett táblák hoznak) re­kordtermést. Kitűnő termést hozott a mák is. Hasonló nagy jelentőségű szövetkezetünkben a külön­böző vetőmagvak termeszté­se. Zöldséget és zöldségvető­magot együtt az összes szán­tóterület 10 százalékán ter­melünk. Végegyházán a ta­laj és éghajlati adottságok kitűnően alkalmasak az ér­tékes apró magvak termelé­sére. Magas a napfényórák száma is. ezt szeretnénk sok gondot és aprólékos kézi munkát igénylő munkával a népgazdaság javára haszno­sítani. Termelünk többek1 között sárgarépa-, petrezselyem-, hagyma- és póréhagyma-ve­tőmagot. Jó termést hozott mindegyik. Hagyomány már nálunk a cukorrépavetőmag-terme- lés. Az idén is jó eredménye­ket értünk el. Hibridkukori­ca-vetőmagot 300 hektáron állítottunk elő. Ez is igen­igen jól sikerült. Monda­nunk' sem kell, hogy e téren nemcsak az aktív dolgozóké az érdem, hanem a család­tagoké, az öregeké, a fiata­loké is. A dolgozó tagok létszáma mindössze 230. Nem tud­nánk ilyen magas jövedelmű, munkaigényes magvak ter­melésére vállalkozni, ha nem segítenének' a családtagok. Arra törekszünk, hogy egy­ségnyi területről minél több értéket adjunk a népgazda­ságnak, hiszen ez a tagság­nak is előnyös. Különböző vetőmagot a szántóterület 15 százalékán termelünk, ami sok gond­dal-bajjal jár, de az ered­mény is jó. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a sertés- tenyésztés dominál. Jelenleg a sertéstelepen 330—350 anyakocát tudunk tartani, s a szaporulatot felneveljük', meghizlaljuk. Ezért is fontos a kukoricatermelés. Az idén megkezdődött a telep re­konstrukciója. 1982 nyarán adják át rendeltetésének mintegy 20 millió forintos költséggel. Ezután már leg­alább 580 anyakocát tartha­tunk, s a háztájival együtt ez a kis kollektíva évente több mint 10 ezer hízott ser­tést ad majd a népgazda­ságnak. Ha a sertésprogramot be­fejezzük, akkor lesz szövet­kezetünkben az állattenyész­tésből és növénytermesztés­ből származó árbevétel ará­nya 50—50 százalék. Hí­zómarhát egyébként a háztá­jiból és a közösből évente 250-et adunk vágásra. A szarvasmarha-tenyész­tésben a hús- és tejhasznú állomány tartása egyaránt dominál. Magyartarka tehe­neket tartunk, és az a fő cél, hogy tenyésztői munká­val felfejlesszük az állo­mányt. Az eddiginél több húst és tejet adhassunk a népgazdaságnak. Szövetkezetünkben nem­csak papíron, de a szó igazi értelmében is szerves része a háztáji a közös gazdaság­nak. 1979-ben 17 millió fo­rint értékű húst, vetőmagot és egyéb árut adott el szö­vetkezetünk' közvetítésével a háztáji gazdaságból a tag­ság. Ez pedig csak hasznára válik mindenkinek. Azon vagyunk, hogy sok­oldalú segítséget nyújtsunk a háztáji és a kisegítő gazda­ságoknak. Ezt a célt szol­gálja egyebek' között a ta­karmányboltunk. Szemes terményből, táptakarmány­ból maximálisan igyekszünk kielégíteni az igényeket. Ezért is vetettünk ősszel a szokásosnál nagyobb terüle­ten őszi árpát. Igen jó a kapcsolatunk' a Békés negyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lattal, de mi magunk is ar­ra törekszünk, hogy saját földünkön minél több sze­mes terményt takarítsunk be. Ki miből mennyit kér, any- nyit adunk évközben. Itt szeremén' megemlíte­ni, hogy az utóbbi években új módszert vezettünk be a háztáji földek jobb haszno­sítására. Ügy látszik, ez be­válik! Nem akadályozzuk meg a tagokat abban, hogy a legjö­vedelmezőbb, erősen mun­kaigényes növényeket ter­meljék a háztájiban. De együtt műveljük, egy táblá­ban a háztájit és a közöst, hogy egyforma minőségű munkát végezzünk s egyön­tetű legyen a hozam men’- • nyiségre, minőségre. Hogy is értjük ezt? A ter­melőszövetkezet az ún. pén­zes és munkaigényes növé­nyeket (pl. étkezési hagy­ma, seprűcirok) abban az esetben biztosít háztájiban, ha a tag a háztáji területé­hez viszonyítva 50 százalé­kos nagyságnyi területet vál­lal a közösből megművelés­re. Az így kimért másfél rész betakarítása után osz­tozik a pénzen a tag és a szövetkezet. A terület meg­műveléséért a szövetkezet meghatározott munkabért fi­zet bérkollekcióban a tag­ságnak. Ezenkívül a tag igénye szerint kukoricaföldet is biztosítunk, vagy örmény­ben. nyugdíjas tagjainkna . pedig, ha kérik, pénzben ad­juk az abraktakarmány árát. A szövetkezetünk pénzügyi helyzete szilárd. Hiteltarto­zásunk' nincsen, saját eszkö­zeinkből gazdálkodunk, és ez igen nagy szó! A Szabadság Tsz takarmányboltjában Ez teszi lehetővé, hogy ál­landóan továbbfejlesszük az emberekről való gondosko­dást, szépítsük, építsük kör­nyezetünket, megkönnyítsük a tagság életét, munkáját, hétköznapját és ünnepét... Csak a legfontosabbakat említjük: a központban kor­szerű irodaház épült, s ezen belül üzemi konyha és tá­gas, szépen berendezett ebédlő. Erre a célra külön két és fél millió forintot köl­töttünk. Naponta 300 adagot főznek itt a szakácsok kitű­nő minőségben, jó, házias ízekkel, minőségben min­den vendéglői ételt felül­múlva. Nemcsak az aktívan dol­gozó tagok, hanem a nyugdí­jasok is innen étkeznek, de ellátjuk az iskola napközi otthonos diákjait is. Külö­nösen az egyedül élő öregek hálásak nekünk ezért. Nemcsak a községben, ha­nem kinn, a kerületekben is igyekszünk megfelelő élet- és munkakörülményeket ki­alakítani. Szociális létesít­ményekkel rendelkezünk töb­bek között a sertéste’epen, a műhelyben, csupán a szarvasmarhatelepen nin­csen, de ezt is megoldjuk legkésőbb 19P2-re. Évente megrendezzük az öregek baráti találkozóját. Legutóbb 1980. október 30—31-én volt. Ilyenkor a vezetőség beszámol az ered­ményekről, a szövetkezet időszerű munkáiról, a to­vábbi tervekről. Ünnepi ebé­det adunk az idős emberek­nek. és valamennyien pénz­jutalomban részesülnek. Beruházásra az V. ötéves tervben 45 millió forintot költöttünk'. Többek között kocaszállás, műhely, üzemi konyha és ebédlő, irodaház, két raktár épült, bővült a szárítóüzemünk. Szövetkezetünkben az ak­tívan dolgozók átlagos élet­kora 37,5 év. A fiatalság a technika kiszolgálására szer­ződött. Tanulnak, állandóan továbbképzik magukat. Büszkék vagyunk rájuk. A vezetőségben 60 százalék az ifjúkorúak aránya. Van ta­nácstagunk a községben, de megyei szinten is. Segítjük a fiatalokat abban, hogy szak­mailag továbbképezzék ma­gukat, ezzel nemcsak' saját maguknak, hanem a szövet­kezetnek is nagy szolgálatot tesznek. A nők szintén arányosan vesznek részt a vezetésben. Nálunk ismeretlen probléma a munkabérben a nők és férfiak közötti különbség. Csak az számít: ki mit tesz az „asztalra”... örülünk annak is, hogy hét szocialista brigád tevé­kenykedik, igen jó ered­ménnyel a kollektív gazda­ságunkban. Hagyomány már nálunk, hogy november 7- én ünnepi közgyűlést tar­tunk. A szovjet hősök em­lékművének megkoszorúzása után összejövünk, rövid be­számolót tart a vezetőség. Ezután jutalmazás, kitünte­tések átadása következik, így lesz az idén is: mintegy 100 ezer forintot osztunk ki a törzsgárdatagoknak, a ju­bilánsoknak, a szocialista munkaverseny élenjáróinak, kitüntetett dolgozóinknak. (X) Ebédhez terítenek az üzemi konyhán Bemutatkozik a végegyházi Szabadság Tsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom