Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-07 / 262. szám
1980. november 7., péntek NÉPÚJSÁG Barátaink életéből II páncélszobák titka Leningrad ma 1917. október 26-án (november 8-án) késő este Petro- grád utcáin tábortüzek égtek. Köröttük felfegyverzett katonák, matrózok, munkások melegedtek, készen arra, ihogy megvédjék az oroszországi forradalom első vívmányait. A Szmolnijban a szovjetek II. kongresszusán Lenin beszélt: „A munkás- és parasztkormány, melyet az október 24—25. forradalom hozott létre, s amely a munkás-, katona- és paraszt- küldöttek szovjetjeire támaszkodik, valamennyi hadviselő népnek és kormányaiknak felajánlja, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat az igazságos, demokratikus békéről... A titkos diplomáciát a kormány megszünteti, a maga részéről ki- feiezve azt az eltökélt szándékát, hogy minden tárgyalást teljesen nyíltan, az egész nép előtt folytat, és haladéktalanul hozzáfog... a titkos szerződések teljes nyilvánosságra hozásához.” (Lenin összes Művei. 35. kötet, 13— 14. 1. Kossuth, 1972.) Huszonkét óra 35 perckor az elnök felkéri a jelenlevőket, hogy szavazzanak a békedekrétumról. A dekrétumot egyhangúlag elfogadják. Néhány nap múlva, október 30-án (nov. 12.) a szovjetek országának rádiója javaslatot tett valamennyi hadviselő államnak a demokratikus béke haladéktalan megkötésére. Nehéz harc kezdődött a már több éve folyó világháború befejezéséért. A lehető leggyorsabban közzé kellett tenni a titkos szerződéseket, hogy valamennyi ország dolgozói előtt leplezzék le az imperialista háború céljait. ... Október 27-én reggel Petrográdban a Palota téren, a volt külügyminisztérium épületének egyik folyosóján, az irattár vasajtói előtt egy napbarnított arcú, alacsony növésű, evikkeres ember állt. Mojszej Urickij, a katonai forradalmi bizottság tagja. Az ajtó mögött levő páncélszobák zárva voltak. A széfekben őrizték a cári Oroszország és az imperialista államok titkos szerződéseit a világ felosztásáról és kirablásáról. Az ajtókat mindenáron ki kellett nyitni. A Téli Palotában letartóztatott volt külügyminiszternek azonban nem voltak kulcsai a páncéltermekhez. A felelős cári tisztviselők pedig elmenekültek. Lenin munkatársa, Jakov Szverdlov előtt egy fiatal, alacsony növésű, keménykötésű matróz állt. Bajusza és szakálla határozottságot és keménységet kölcsönzött az arcának. A Szverdlowal folytatott rövid beszélgetés után Nyikolaj Markin a Szmolnijból a Palota tér 6-ba sietett. Bőrkabátjának zsebében a mandátum: „Megbízom Markin elvtársat, a külügyi népbiztosság titkárát, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a népbiztosság munkájának megszervezése érdekében.” A Palota téren Markint várta Iván Zelkind biológus, a Sorbonne doktora, nyolc európai nyelv ismerője, öt is azzal bízták meg, hogy nyissa ki a páncéltermeket, és készítse elő publikálásra a titkos diplomáciai dokumentumokat. Éjt nappallá téve felelős cári hivatalnokokat kerestek. A vörösgárdisták végül a Palota tér 6-ba vitték Nyera- tovot, volt miniszterelnökhelyettest, Tatyiscsevet, a minisztériumi kancellária főnökét és Taubét, a rejtjel- ző osztály vezetőjét. A volt tisztviselők átadták a szovjet hatalom képviselőinek a kulcsokat és rejtjeleket, elmagyarázták használatukat. November 10-én délelőtt a Pravda és Izvesztyija megjelentette a titkos diplomácia első dokumentumait. A Pravda ezt írta: „A kincstári köpenyekbe öltözött munkások és parasztok most meggyőződnek, hogy a burzsoázia nem a haza védelme érdekében űzte őket a háborúba, hanem azokért a földekért és városokért, melyekre a bankárok és gyárosok szemet vetettek.” Hat hét alatt 7 kék fedelű gyűjtemény látott napvilágot, melyekben összesen 100 titkos szerződés és számos más fontos dokumentum volt található. A világ innen szerzett tudomást a Francia- ország és Oroszország között létrejött 1892-es konvencióról, az 1907-es orosz—angol titkos szerződésről és konvencióról. Nagy-Britannia, Franciaország, valamint a cári kormány 1916 tavaszán kötött egyezményéről, melynek célja Törökország felosztása volt. Emberek milliói értették meg ezekben a napokban, hogy Oroszországban korábban soha nem látott új munkás-paraszt állam született, melynek fő külpolitikai elve a béke lett. Ekkor rakták le annak a békeszerető külpolitikának az alapját, melyet a Szovjetunió több mint 60 éve folytat a nemzetközi küzdőtéren. Jelizaveta Orlova A Téli Palota Híd a Néván > (APN — KS) Megyénk művészeinek kiállítása Penzában V. Szazonov: Életábrázolás A penzaiak immár 10. éve tartanak fenn testvéri kapcsolatokat Békés megyei barátaikkal. Ez idő alatt szoros szálak szövődtek művészeink között is. Először 1971-ben rendeztünk kölcsönösen kiállításokat. Magyar- ország felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ez év áprilisában, májusában a penzai művészek: V. Nyep- janov, J. Romaskov, A. Oi, V. Pavlikov, Ny. Szidorov, A. Korol, V. Orlov, 1. Kulikov és mások mutatták be alkotásaikat Békéscsabán. Most nemrég magyar barátaink küldték el műveiket, s a 23 festőtől, grafikustól, szobrásztól, építésztől összesen 75 alkotás érkezett Penzába. Ezek egy része Békéscsaba és Gyula múzeumaiból származik. A kiállítás anyagát oly módon állították össze, hogy az teljes áttekintést adjon a Békésben élő művészekről. Ezennel műfaji kompozíciókat, portrékat, csendéleteket, illusztrációkat és pia- * kátokat, árujegyek, emblémák, csomagolóanyagok vázlatait, és a könyvtárról készült makettet tekintették meg az érdeklődők. Mindezeket sokáig megőrzik emlékezetükben a penzaiak. A látogatók 10 ezrei nézték meg fél hónap alatt a kiállítást. A nagyfokú érdeklődést bizonyítják a vendégkönyvben olvasható bejegyzések is. Közöttük esetenként olyan ellentmondó véleményeket is találunk, amelyek arról tanúskodnak, hogy a bemutató iránt senki sem maradt közömbös. A látogatók kíváncsiságát változatlanul az egyik legidősebb magyar festőnek, Ruzicskay Györgynek a Not- re-Dame és a Hősök tere című pasztelljei keltették fel, amelyek igen halvány szín- árnyalatokon alapulnak. A színes kréták könnyed kezelésével és a kiárnyékolással a művész úgy ábrázolja a vibráló levegőt, hogy a budapesti Hősök terén álló millenniumi emlékmű és a környező épületek kontúrjait lágyan megtöri. Ugyanakkor jól érzékelteti a végtelen autó- és emberáradattal teli nagyvárosi élet lüktetését is. Ezek az alkotások a mester impresszionizmus iránti vonzódását tükrözik. A természet szabad világába való költői behatolása, a színek harmóniájának mély, organikus szépsége miatt — amely egyúttal az ezüst és arany kombinációjára épül — nagyon elraga-- dónak találjuk Molnár Antal Fahíd című képét. Sok Békés megyei művész választja alkotása témájául a parasztok életét és az őket körülvevő tárgyakat is. A kiállítás egyik legjobb képe az Aranylakodalom, melynek szerzője Bessenyei Antal, a 60 esztendős szarvasi festő. A portré egy paraszt házaspárról készült, s meglehet, hogy a művész az egymás mellett hosszú, dolgos életet leélt szüleit festette meg. A feltartóztathatatlanul múló idő barázdákat szántott arcukra és megőszítette hajukat. A művészi eszközök látszólagos egyszerűsége, szándékos igénytelensége mellett ez a festmény magába foglalja a tiszta harmóniával megjelenített nagy érzést is. Lényegében drámai hangulatot sugall Gaburek Károly Szénásszekér és a Ház előtt című képe. Ez utóbbi festmény vezérmotívuma azoknak az asszonyoknak a magányosságát fejezi ki, akiket örökös várakozásra kárhoztattak. Az alkotás témája a lehető legegyszerűbb: a ház sápadt-zöldes homlokzatának hátterében, amely mintha foszforeszkálna a holdfényben, négy, feketében ábrázolt asszonyalak sötét sziluettje látható, és egy kiszáradt fatörzs, melynek emberi ujjakra emlékeztető ágai a komor ég felé nyúlnak. A szerző szándékosan kerüli az „irodalmiságot”, s ehelyett arra ösztönöz bennünket, hogy eltűnődjünk a hős nők bonyolult, szövevényes sorsa fölött. > A nézők „irritálására” való törekvés, a gondolkodásra késztetés, az egyik vagy másik jelenséghez fűződő viszonyról készített számvetés végül is oda vezet, hogy a békési alkotók tudatosan mellőzik a kifejezés epikai egyszerűségét, s megteremtik a színérzékeny kombinációk sajátos feszültségét, valamint tárgyakat-szimbólumokat vezetnek be. Mindezt nyomon lehet követni például Lipták Pál öregtemplom, öregember és A mezőn, továbbá Zsáki István Asszonyok, Lovak című alkotásain. Ezektől kissé elkülönülnek Koszta Rozália művei: a Kettesben, Alföldi tanya, Penzai emlék c. képek. A művésznő valamikor a lenin- grádi Repin Képzőművészeti Intézetben végezte tanulmányait, és most egy küldöttség tagjaként érkezett városunkba. A Szavickij Képtárban tartott összejövetelen három alkotását ajándékozta Penzának. Koszta Rozália művei arról tanúskodnak, hogy keresi a hatalmas, színes formákat, és bátran alkalmazza a másodrendű, lényegtelen motívumoktól mentes, s színekben gazdag sík felületeket. Érdekes, sajátos munkákat találunk a grafikák között is. Itt elsősorban Takács Győző illusztrációit és Székelyhídi Attila tollrajzait kell megemlítenünk. Ezek a vonalak választékos voltával és a kidolgozás magas színvonalú kulturáltságával tűnnek ki. Bulgária Jövőre ünnepli állami létének 1300. évfordulóját a Balkán-félsziget keleti részén fekvő 110,9 ezer négyzetkilométer területű, közel 9 millió lakosú baráti ország, a Bolgár Népköztársaság. A lakosság bolgár (85%), török (9%), cigány (3%), c’-'cedőn (2*/,), örmény, görög, őrt (1%) nemzetiségű. A népesség 58%-a városlakó. 1944. szeptember 9-én szabadult fel az ország. Az új népi hatalom minden területen gyökeresen átalakította az ország életét. Ezekben az években Bulgária — a Szovjetunió segítségével — elmaradott mezőgazdasági országból modern, iparral és gépesített mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vált. 1980- ig szovjet segítséggel 450 nép- gazdasági létesítmény épül fel. A Szovjetunió támogatásával készült objektumok adják az elekt- romosencrgia-termelés 70, az olaj-vegyipari termékek 80, a kohászati termékek 90 és a vegyipariak 50" n-át. Már 1975-ben az ipar adta a nemzeti jövedelem 54,6%-át, az ipar és a mezőgazdaság termelésének aránya 81,2:18,8 volt. Az iparban végrehajtott termékszerkezet-átalakítás következményeképpen néA kiállítás lehetővé tette a penzaiaknak, hogy megismerkedjenek olyan bonyolult munkákkal, amelyek a formákkal való kísérletezés jegyeit viselik magukon. Ilyenek például: Éjjas Kovács József Udvari ajtó, Trombitás Tamás Kép négy részből c. festményei, továbbá Ignácz Anna plasztikus képei (Kiválasztás, Szegénység), Gubis Mihály (Áttörés) és Fülöp Ilona (Egy nap képei) grafikai munkái. A szobrászat szintén különféle formákkal, stílusokkal képivseltette magát. Itt említjük meg Udvardy Anikó Márta c. portréját, Schöner Mihálynak a népi hagyományokat őrző faszobrait (Pásztorok, Kocsi), Kiss György kifejező plakettjeit (Építészet, Dante) és Mla- donyiczky Béla kisplasztikáit (Alföld, Strandon, Békéscsabai Vénusz). A kiállítás egyik legfiatalabb résztvevője Varga Géza volt, aki a delegáció tagjaként érkezett a megnyitóra. Négy évvel ezelőtt fejezte be a budapesti Képzőművészeti Főiskolát, s azóta Békéscsabán él, és monumentális emlékművekkel kapcsolatos megrendeléseken dolgozik. Nálunk a Termés, a Tánc és a Fésülködő lány c. kisplasztikáit mutatta be; és láthattuk a Pulykakakas c. alkotását is, amelyet különálló bronzlemezekből hegesztett össze. Ebben pontosan ábrázolta a komisz, verekedős madár jellemét. A bemutatott anyag szemmel láthatóan jól demonstrálta a Békés .megyei művészek útkeresésének különbözőségét, s ugyanakkor a plasztikus kifejezési mód, valamint a kompozíciós találékonyság bemutatásával örömet szereztek nekünk. (Penzenszkaja Pravda) Fordította: Bukovinszky István hány termék előállításában és kivitelében jelentős eredményt ért el az ország. Így például cigarettagyártásban 1., elektro- mostargonca-gyártásban 4., lignit- és barnaszéntermelésben 7., cukor- és telefonkészülék-előállításban 8., a zöldkonzervgyár- tásban pedig 10. a világon. A mezőgazdaság termelése 153 agrár-ipari komplexum keretében bonyolódik le. Fontosabb gazdasági növények: búza, cukorrépa, kukorica, paradicsom, olajos növények (a világtermelésben az elsők között), dohány, szőlő és rózsa. Tenyésztett állatok: juh, szarvasmarha, sertés, kecske és baromfi. Bulgária, mint a KGST tagja, aktivan részt vesz a szocialista gazdasági integrációban és a nemzetközi munkamegosztásban. Megkülönböztetett figyelmet fordít a KGST-országokkal folytatott kereskedelemnek. Ezen országok adják a külkereskedelmi forgalom közel 80%-át. A fejlett tőkés országok 12%, a fejlődők pedig 8%-kal részesednek a forgalomból. 'A kivitel főleg cigarettából, dohányból, cementből, gyümölcsből, zöldségből, rózsaolajból és szállítóeszközökből áll. Importját gépek és berendezések, szállítóeszközök, textíliák és energiahordozók adják.--- ROM Á N 1 A j* / 40^5—----■ j Tyulencvo \ TolbuhinifB É.J V ■Csiprovci Dóin, / Sumen Devnya VanSr^ N\4 -Yracai^* ^ fik™“ •' x • B “*»0r|ahovica v r-'h: Sztato----v- r-U L G A R y óajöriahovo— > .^./sIólJírT4C' - / ^ ^Biala ; g-n Kirdzsali ) . > Ructam .“*,ar \ j Törökország _ ^ GÖRÖGORSZÁG ^ ■ Situ a Ólomét: t> CenyvUs DoAinyipi É Kőolaj a Cmkerc laiogyartas W Yittamosenerfia Ú Főiden a Rézérc & Vefyipar 1 Káotó 0 ,00 km A Vasérc Textilipar —= Nemzetközi vasútvonal 1 --------------1 a Mangánérc -% Kohászat 3 Élelmiszeripar
