Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-07 / 262. szám

1980. november 7., péntek NÉPÚJSÁG Barátaink életéből II páncélszobák titka Leningrad ma 1917. október 26-án (novem­ber 8-án) késő este Petro- grád utcáin tábortüzek ég­tek. Köröttük felfegyverzett katonák, matrózok, munká­sok melegedtek, készen arra, ihogy megvédjék az oroszor­szági forradalom első vív­mányait. A Szmolnijban a szovjetek II. kongresszusán Lenin beszélt: „A munkás- és parasztkormány, melyet az október 24—25. forrada­lom hozott létre, s amely a munkás-, katona- és paraszt- küldöttek szovjetjeire tá­maszkodik, valamennyi had­viselő népnek és kormánya­iknak felajánlja, hogy hala­déktalanul kezdjenek tárgya­lásokat az igazságos, demok­ratikus békéről... A titkos diplomáciát a kormány meg­szünteti, a maga részéről ki- feiezve azt az eltökélt szán­dékát, hogy minden tárgya­lást teljesen nyíltan, az egész nép előtt folytat, és haladék­talanul hozzáfog... a titkos szerződések teljes nyilvános­ságra hozásához.” (Lenin összes Művei. 35. kötet, 13— 14. 1. Kossuth, 1972.) Huszonkét óra 35 perckor az elnök felkéri a jelenlevő­ket, hogy szavazzanak a bé­kedekrétumról. A dekrétu­mot egyhangúlag elfogadják. Néhány nap múlva, október 30-án (nov. 12.) a szovjetek országának rádiója javas­latot tett valamennyi hadvi­selő államnak a demokrati­kus béke haladéktalan meg­kötésére. Nehéz harc kezdő­dött a már több éve folyó világháború befejezéséért. A lehető leggyorsabban közzé kellett tenni a titkos szerző­déseket, hogy valamennyi or­szág dolgozói előtt leplezzék le az imperialista háború céljait. ... Október 27-én reggel Petrográdban a Palota téren, a volt külügyminisztérium épületének egyik folyosóján, az irattár vasajtói előtt egy napbarnított arcú, alacsony növésű, evikkeres ember állt. Mojszej Urickij, a katonai forradalmi bizottság tagja. Az ajtó mögött levő páncél­szobák zárva voltak. A szé­fekben őrizték a cári Orosz­ország és az imperialista ál­lamok titkos szerződéseit a világ felosztásáról és kirab­lásáról. Az ajtókat minden­áron ki kellett nyitni. A Té­li Palotában letartóztatott volt külügyminiszternek azonban nem voltak kulcsai a páncéltermekhez. A felelős cári tisztviselők pedig elme­nekültek. Lenin munkatársa, Jakov Szverdlov előtt egy fiatal, alacsony növésű, keménykö­tésű matróz állt. Bajusza és szakálla határozottságot és keménységet kölcsönzött az arcának. A Szverdlowal folytatott rövid beszélgetés után Nyikolaj Markin a Szmolnijból a Palota tér 6-ba sietett. Bőrkabátjának zsebé­ben a mandátum: „Megbí­zom Markin elvtársat, a kül­ügyi népbiztosság titkárát, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a nép­biztosság munkájának meg­szervezése érdekében.” A Palota téren Markint várta Iván Zelkind biológus, a Sorbonne doktora, nyolc európai nyelv ismerője, öt is azzal bízták meg, hogy nyissa ki a páncéltermeket, és készítse elő publikálásra a titkos diplomáciai doku­mentumokat. Éjt nappallá téve felelős cári hivatalnokokat kerestek. A vörösgárdisták végül a Pa­lota tér 6-ba vitték Nyera- tovot, volt miniszterelnök­helyettest, Tatyiscsevet, a minisztériumi kancellária főnökét és Taubét, a rejtjel- ző osztály vezetőjét. A volt tisztviselők átadták a szov­jet hatalom képviselőinek a kulcsokat és rejtjeleket, el­magyarázták használatukat. November 10-én délelőtt a Pravda és Izvesztyija megje­lentette a titkos diplomácia első dokumentumait. A Prav­da ezt írta: „A kincstári kö­penyekbe öltözött munkások és parasztok most meggyő­ződnek, hogy a burzsoázia nem a haza védelme érdeké­ben űzte őket a háborúba, hanem azokért a földekért és városokért, melyekre a ban­károk és gyárosok szemet vetettek.” Hat hét alatt 7 kék fede­lű gyűjtemény látott napvi­lágot, melyekben összesen 100 titkos szerződés és szá­mos más fontos dokumentum volt található. A világ innen szerzett tudomást a Francia- ország és Oroszország között létrejött 1892-es konvenció­ról, az 1907-es orosz—angol titkos szerződésről és kon­vencióról. Nagy-Britannia, Franciaország, valamint a cári kormány 1916 tavaszán kötött egyezményéről, mely­nek célja Törökország felosz­tása volt. Emberek milliói értették meg ezekben a napokban, hogy Oroszországban koráb­ban soha nem látott új mun­kás-paraszt állam született, melynek fő külpolitikai elve a béke lett. Ekkor rakták le annak a békeszerető külpo­litikának az alapját, melyet a Szovjetunió több mint 60 éve folytat a nemzetközi küzdőtéren. Jelizaveta Orlova A Téli Palota Híd a Néván > (APN — KS) Megyénk művészeinek kiállítása Penzában V. Szazonov: Életábrázolás A penzaiak immár 10. éve tartanak fenn testvéri kapcsolatokat Békés megyei barátaikkal. Ez idő alatt szoros szálak szövődtek művészeink között is. Először 1971-ben rendeztünk kölcsönösen kiállításokat. Magyar- ország felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ez év áprilisában, májusában a penzai művészek: V. Nyep- janov, J. Romaskov, A. Oi, V. Pavlikov, Ny. Szidorov, A. Korol, V. Orlov, 1. Kulikov és mások mutatták be alko­tásaikat Békéscsabán. Most nemrég magyar ba­rátaink küldték el művei­ket, s a 23 festőtől, grafi­kustól, szobrásztól, építész­től összesen 75 alkotás ér­kezett Penzába. Ezek egy ré­sze Békéscsaba és Gyula múzeumaiból származik. A kiállítás anyagát oly módon állították össze, hogy az tel­jes áttekintést adjon a Bé­késben élő művészekről. Ezennel műfaji kompozíció­kat, portrékat, csendélete­ket, illusztrációkat és pia- * kátokat, árujegyek, emblé­mák, csomagolóanyagok váz­latait, és a könyvtárról ké­szült makettet tekintették meg az érdeklődők. Mindezeket sokáig megőr­zik emlékezetükben a pen­zaiak. A látogatók 10 ezrei nézték meg fél hónap alatt a kiállítást. A nagyfokú ér­deklődést bizonyítják a ven­dégkönyvben olvasható be­jegyzések is. Közöttük ese­tenként olyan ellentmondó véleményeket is találunk, amelyek arról tanúskodnak, hogy a bemutató iránt senki sem maradt közömbös. A látogatók kíváncsiságát változatlanul az egyik leg­idősebb magyar festőnek, Ruzicskay Györgynek a Not- re-Dame és a Hősök tere cí­mű pasztelljei keltették fel, amelyek igen halvány szín- árnyalatokon alapulnak. A színes kréták könnyed keze­lésével és a kiárnyékolással a művész úgy ábrázolja a vibráló levegőt, hogy a bu­dapesti Hősök terén álló millenniumi emlékmű és a környező épületek kontúrjait lágyan megtöri. Ugyanakkor jól érzékelteti a végtelen autó- és emberáradattal teli nagyvárosi élet lüktetését is. Ezek az alkotások a mester impresszionizmus iránti von­zódását tükrözik. A természet szabad vilá­gába való költői behatolása, a színek harmóniájának mély, organikus szépsége miatt — amely egyúttal az ezüst és arany kombináció­jára épül — nagyon elraga-- dónak találjuk Molnár Antal Fahíd című képét. Sok Békés megyei művész választja alkotása témájául a parasztok életét és az őket körülvevő tárgyakat is. A kiállítás egyik legjobb képe az Aranylakodalom, melynek szerzője Bessenyei Antal, a 60 esztendős szarvasi festő. A portré egy paraszt házas­párról készült, s meglehet, hogy a művész az egymás mellett hosszú, dolgos életet leélt szüleit festette meg. A feltartóztathatatlanul múló idő barázdákat szántott ar­cukra és megőszítette haju­kat. A művészi eszközök lát­szólagos egyszerűsége, szán­dékos igénytelensége mellett ez a festmény magába fog­lalja a tiszta harmóniával megjelenített nagy érzést is. Lényegében drámai han­gulatot sugall Gaburek Ká­roly Szénásszekér és a Ház előtt című képe. Ez utóbbi festmény vezérmotívuma azoknak az asszonyoknak a magányosságát fejezi ki, akiket örökös várakozásra kárhoztattak. Az alkotás té­mája a lehető legegyszerűbb: a ház sápadt-zöldes homlok­zatának hátterében, amely mintha foszforeszkálna a holdfényben, négy, feketében ábrázolt asszonyalak sötét sziluettje látható, és egy ki­száradt fatörzs, melynek em­beri ujjakra emlékeztető ágai a komor ég felé nyúl­nak. A szerző szándékosan kerüli az „irodalmiságot”, s ehelyett arra ösztönöz ben­nünket, hogy eltűnődjünk a hős nők bonyolult, szövevé­nyes sorsa fölött. > A nézők „irritálására” va­ló törekvés, a gondolkodás­ra késztetés, az egyik vagy másik jelenséghez fűződő vi­szonyról készített számvetés végül is oda vezet, hogy a békési alkotók tudatosan mellőzik a kifejezés epikai egyszerűségét, s megteremtik a színérzékeny kombinációk sajátos feszültségét, valamint tárgyakat-szimbólumokat ve­zetnek be. Mindezt nyomon lehet követni például Lipták Pál öregtemplom, öregem­ber és A mezőn, továbbá Zsáki István Asszonyok, Lo­vak című alkotásain. Ezektől kissé elkülönülnek Koszta Rozália művei: a Kettesben, Alföldi tanya, Penzai emlék c. képek. A művésznő valamikor a lenin- grádi Repin Képzőművészeti Intézetben végezte tanulmá­nyait, és most egy küldött­ség tagjaként érkezett váro­sunkba. A Szavickij Képtár­ban tartott összejövetelen három alkotását ajándékozta Penzának. Koszta Rozália művei arról tanúskodnak, hogy keresi a hatalmas, szí­nes formákat, és bátran al­kalmazza a másodrendű, lé­nyegtelen motívumoktól mentes, s színekben gazdag sík felületeket. Érdekes, sajátos munkákat találunk a grafikák között is. Itt elsősorban Takács Győ­ző illusztrációit és Székely­hídi Attila tollrajzait kell megemlítenünk. Ezek a vo­nalak választékos voltával és a kidolgozás magas színvo­nalú kulturáltságával tűn­nek ki. Bulgária Jövőre ünnepli állami létének 1300. évfordulóját a Balkán-fél­sziget keleti részén fekvő 110,9 ezer négyzetkilométer területű, közel 9 millió lakosú baráti or­szág, a Bolgár Népköztársaság. A lakosság bolgár (85%), török (9%), cigány (3%), c’-'cedőn (2*/,), örmény, görög, őrt (1%) nemzetiségű. A népesség 58%-a városlakó. 1944. szeptember 9-én szabadult fel az ország. Az új népi hata­lom minden területen gyökere­sen átalakította az ország életét. Ezekben az években Bulgária — a Szovjetunió segítségével — el­maradott mezőgazdasági ország­ból modern, iparral és gépesí­tett mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vált. 1980- ig szovjet segítséggel 450 nép- gazdasági létesítmény épül fel. A Szovjetunió támogatásával ké­szült objektumok adják az elekt- romosencrgia-termelés 70, az olaj-vegyipari termékek 80, a kohászati termékek 90 és a vegy­ipariak 50" n-át. Már 1975-ben az ipar adta a nemzeti jövedelem 54,6%-át, az ipar és a mezőgaz­daság termelésének aránya 81,2:18,8 volt. Az iparban végre­hajtott termékszerkezet-átalakí­tás következményeképpen né­A kiállítás lehetővé tette a penzaiaknak, hogy megis­merkedjenek olyan bonyolult munkákkal, amelyek a for­mákkal való kísérletezés je­gyeit viselik magukon. Ilye­nek például: Éjjas Kovács József Udvari ajtó, Trombi­tás Tamás Kép négy rész­ből c. festményei, továbbá Ignácz Anna plasztikus ké­pei (Kiválasztás, Szegény­ség), Gubis Mihály (Áttörés) és Fülöp Ilona (Egy nap ké­pei) grafikai munkái. A szobrászat szintén kü­lönféle formákkal, stílusok­kal képivseltette magát. Itt említjük meg Udvardy Ani­kó Márta c. portréját, Schö­ner Mihálynak a népi ha­gyományokat őrző faszobra­it (Pásztorok, Kocsi), Kiss György kifejező plakettjeit (Építészet, Dante) és Mla- donyiczky Béla kisplasztikáit (Alföld, Strandon, Békéscsa­bai Vénusz). A kiállítás egyik legfiata­labb résztvevője Varga Géza volt, aki a delegáció tagja­ként érkezett a megnyitóra. Négy évvel ezelőtt fejezte be a budapesti Képzőművészeti Főiskolát, s azóta Békéscsa­bán él, és monumentális emlékművekkel kapcsolatos megrendeléseken dolgozik. Nálunk a Termés, a Tánc és a Fésülködő lány c. kisplasz­tikáit mutatta be; és lát­hattuk a Pulykakakas c. al­kotását is, amelyet különálló bronzlemezekből hegesztett össze. Ebben pontosan ábrá­zolta a komisz, verekedős madár jellemét. A bemutatott anyag szem­mel láthatóan jól demonst­rálta a Békés .megyei művé­szek útkeresésének különbö­zőségét, s ugyanakkor a plasztikus kifejezési mód, valamint a kompozíciós talá­lékonyság bemutatásával örömet szereztek nekünk. (Penzenszkaja Pravda) Fordította: Bukovinszky István hány termék előállításában és kivitelében jelentős eredményt ért el az ország. Így például cigarettagyártásban 1., elektro- mostargonca-gyártásban 4., lig­nit- és barnaszéntermelésben 7., cukor- és telefonkészülék-előál­lításban 8., a zöldkonzervgyár- tásban pedig 10. a világon. A mezőgazdaság termelése 153 agrár-ipari komplexum kereté­ben bonyolódik le. Fontosabb gazdasági növények: búza, cu­korrépa, kukorica, paradicsom, olajos növények (a világterme­lésben az elsők között), dohány, szőlő és rózsa. Tenyésztett álla­tok: juh, szarvasmarha, sertés, kecske és baromfi. Bulgária, mint a KGST tagja, aktivan részt vesz a szocialista gazdasági integrációban és a nemzetközi munkamegosztásban. Megkülönböztetett figyelmet for­dít a KGST-országokkal folyta­tott kereskedelemnek. Ezen or­szágok adják a külkereskedel­mi forgalom közel 80%-át. A fejlett tőkés országok 12%, a fej­lődők pedig 8%-kal részesednek a forgalomból. 'A kivitel főleg cigarettából, do­hányból, cementből, gyümölcs­ből, zöldségből, rózsaolajból és szállítóeszközökből áll. Import­ját gépek és berendezések, szál­lítóeszközök, textíliák és ener­giahordozók adják.--- ROM Á N 1 A j* / 40^5—----■ j Tyulencvo \ TolbuhinifB É.J V ■Csiprovci Dóin, / Sumen Devnya VanSr^ N\4 -Yracai^* ^ fik™“ •' x • B “*»0r|ahovica v r-'h: Sztato----­v- r-U L G A R y óajöriahovo— > .^./sIólJírT4C' - / ^ ^Biala ; g-n Kirdzsali ) . > Ructam .“*,ar \ j Törökország _ ^ GÖRÖGORSZÁG ^ ■ Situ a Ólomét: t> CenyvUs DoAinyipi É Kőolaj a Cmkerc laiogyartas W Yittamosenerfia Ú Főiden a Rézérc & Vefyipar 1 Káotó 0 ,00 km A Vasérc Textilipar —= Nemzetközi vasútvonal 1 --------------1 a Mangánérc -% Kohászat 3 Élelmiszeripar

Next

/
Oldalképek
Tartalom