Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

1980. november '1., szombat NÉPÚJSÁG >> Mert fegyelmezni azért kell! Diákszemmel ugyanarról Mi tagadás, nehéz bánni velük. Körül­ményeiket tekintve, gyerekek — hiszen eltartottak, anyagi önállóságuk nincs —, de gondolkodásban, heves függetlenségi vágyukban már inkább a felnőttek közé számítanak. (Legalábbis ők annak tekin­tik magukat.) Ismertető jelük: nem sze­retik, ha „nevelik” őket. Mosolyognak minden papírosba bújtatott rendszabá­lyon, s a hivatalos fokozatokra épített is­kolai büntetéseket „Azért vannak, hogy áthágjuk őket” — legyintéssel intézik el. Az iskolaköpenyt rendszerint a táskájuk­ban hordják, ugyanakkor kellő önérzettel vetik bele magukat az éjszakai életbe. De ha megszorítják őket, egy-egy felmérő dolgozat előtt képesek hajnalig is bifláz­ni. Diplomáciai érzékük minimális, az el­lenkezés ördöge gyakran győz ellenükre is. Mindegyikükben egy mindenhez értő kritikus veszett el. Mégis formálhatók, lelkesedésre, sőt, nagy tettekre is buzdít­hatok. Csak a megfelelő kódot kell meg­találni hozzájuk... A Szegedi szimfonikus zenekar hangversenye Gyulán (Tudósítónktól) Húsz év óta szervez bér­leti hangversenyeket Gyu­lán az Országos Filharmó­nia. Az 1980/81-es idényben öt hangversenyt hallhatnak a zenebarátok. A gyulai származású Pál Tamás igazgató karnagy ve­zetésével a Szegedi szimfo­nikus zenekart hallottuk a napokban, az idényt nyitó bérleti hangversenyen az Er­kel Művelődési Központ színháztermében. Az igen változatos műsort Debussy: Előjáték „Egy faun délután­jához” című népszerű, imp­resszionista stílusú zenemű­ve nyitotta meg, amit De­bussy Mallarmé idézett köl­teményének, zenei nyelvű visszatükrözésének szánt. Az előjáték igényes fuvolaszóló­ját Román Zoltán tolmácsol­ta, Szergej Vasziljevics Rach­maninov, Nicolo Paganini egy-egy témáját Rapszódiá­ban dolgozta fel 24 variáció­ban. A 7. variáció egy más témát: a' „Dies irae” korálté- máját idézi. A dzsesszes mo­tívumokban bővelkedő Rap­szódia zongoraszólóját Dráfi Kálmán zongoraművész ját­szotta, aki Moszkvában tö­kéletesítette tudását, és most a .Zeneművészeti"Főiskola ta­nársegédje. A Rapszódia na­gyon tetszett a gyulai közön­ségnek. Dráfi Kálmán a for­ró ünneplést ráadással kö­szönte meg. A hangverseny legsikerül­tebb és leghatásosabb mű­sorszáma Félix Mendelssohn- Bartholdy: III. (Skót) szim­fóniájának bravúrosan sike­rült előadása. Pál Tamás eré­lyes, széles ívű vezénylésé­vel maximálisan jó, fegyel­mezett művészi muzsikálásra koncentrálta a Szegedi szim­fonikus zenekart. A szimfó­nia Mendelssohn skóciai úti élményeit adja vissza: a skót táj sziklái, vízesései és gyönyörű zöld gyepe csodá­latos zenére ihlette a szer­zőt. Szimfóniáját eóv lendü­letes hősi indulóval zárta. A kivételes zenei élményt a közönség szűnni nem akaró tapssal és visszahívásokkal honorálta, ami egyaránt megillette a kitűnő karmes­tert és a remeklő együttest. A hangverseny műsorát Meszlényi László konferálta. Dr. Márai György A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola könyvtár- szobájában néhány diák várt rám. Csak azt tudták, jön egy újságíró, aki majd min­denfélét kérdez. De beszél­getésünk konkrét témájáról sejtelmük sem volt. Így — hiszen erre is törekedtünk —, a fegyelmezésről alkotott véleményüket fésületlenül, spontán formában rögzíthet­tük magnószalagra. Bízva abban, hogy a címben emlí­tett téma megfogalmazása „alulnézetből”, új színnel ’gazdagítja az eddig is nem minden tanulság nélküli kö­zös elmélkedést. Arról, hogy milyen az a tanár, akire hallgatnak, aki­nek szinte vakon is képesek engedelmeskedni. B. J. szakközépiskolás lány: — Minden tanár más­képpen fegyelmez. Van, amelyikük jeggyel próbálja ezt érzékeltetni. Ha nincs fegyelem, akkor könnyen ug­rálnak az elégtelenek vagy a rosszabb jegyek. Ha nincs rend az osztályban, a fe­gyelmezetlent hívja ki felel­ni. Mi mégis azokra hall­gatunk,' akiknek tekintélye van. R. I. gimnazista fiú: — Igen. Ezt a tekintélyt pedig műveltséggel, kiállással le­het megszerezni. L. I. szakközépiskolás lány: — Meg azzal, ha megérte­nek bennünket. Ne csak azt nézzék, hogy ők, mert taná­rok, eleve fölényük van ve­lünk szemben, hanem azt is, hogy megértsék a lelkivi­lágunkat, a gondolatainkat. B. J.: — Ritka az olyan tanár, aki ismeri a diák egyéniségét, tudja, az illető mire képes. Pedig az a jó tanár, aki minden egyes gyereknek külön-külön bele tud látni a leikébe. Külön- külön foglalkozik az egyén­nel, s nem csak úgy általá­ban az osztállyal. Gyakran előfordul, hogy bejön a ta­nár, és azt mondja: — Na, most tartunk egy olyan osz­tályfőnöki órát, amikor konkrétan az osztály prob­lémáival foglalkozom. — Ez nem jó. Mindig törődni kell valakivel. Az a lényeg, hogy érezzem: velem is fog­lalkoznak, figyelnek rám. Persze nem biztos az sem, hogy annál a tanárnál tanu­lunk a legjobban, akit a leginkább szeretünk és be­csülünk. Ez utóbbi megállapítás el­lentmondásosságáról ... L. I.: — Hát igen. Ezen a téren van egy kis probléma is. Ugyanis az ilyen tanárt annyira ismerjük, és ő is annyira ismer bennünket, hogy nem félünk tőle. Tud­juk, úgysem bánt bennün­ket. Persze előfordul, hogy ő is írat „röppentyűt” ve­lünk, ha már nagyon lazí­tunk ... Arról, hogy mégis mivel lehet akkor a diákokat „meg­fogni”. K. E.: — Sokat számít a tanár tartása, megjelenése. Én például az igazgató úr előtt meg se mernék muk­kanni. Pedig sose kiabált rám. De van, akiből hiány­zik a tartás. Akkor aztán fejre állhat, mégsem enge­delmeskedünk. B. J.: — Lehet, azért ér­zel így, mert igazgatói funk­ciója van. Ha más lenne az, másnál ugyanezt éreznéd ... K. E.: gimnazista lány: — Szó sincs erről! Ez nem et­től függ. De még a tan­tárgytól sem! Mert az osz­tályunk például nem szereti a matematikát, de a tanárát igen. S ezért hajlandók’ is vagyunk tanulni. B. J.: — De azt hiszem, a legfontosabb mégis az, hogy legyen az emberben egy be­lülről fakadó döntés arról, hogy mit is akar elérni Ha úgy választok, hogy tovább akarok tanulni, akkor ezzel azt is tudomásul veszem, hogy ezért alaposan meg kell dolgozni. K. E.: — A szigorúságot és a szeretetet nehéz össze­egyeztetni. Mert ha mi sze­retünk egy tanárt, és az kö­zel kerül hozzánk, akkor nem félünk tőle. És ha fé­lünk, akkor általában nem szeretjük. De tanulunk ná­la! H. L. gimnazista fiú: — Mindenkinek magának kell eldönteni azt: akar-e tanul­ni, vagy sem. Az már nem sokat ér, amit itt monda­nak. Arról, hogy mindebben mi a szülők szerepe. B. J.: — Az az idő már lejárt, még az általános is­kolában, amikor pénzt ad­tak a jó jegyért. Sőt, már az sincs, hogy na, kisfiam, mondd fel a leckét! Annyi­ra bíznak bennünk, hogy a dolognak ezt a részét ránk hagyják. Azért megkérde­zik: — Kaptál jegyet? És kész. H. L.: — Az a helyzet, hogy otthon is azt mondják: — Magadnak tanulsz fiam. — Ha örökké dirigálnának, akkor biztos csak azért se csinálnám. Ilyen idős kor­ban az ember már úgy is belátja, hiszen már lassan 18 éves lesz, hogy gondolnia kell a jövőjére. Ha elégte­lennel megyek haza, akkor sincs vész. A legjobbakkal is megeshet. Nem? Ügy tudom, csak a koleszban van érte büntetés. L. I.: — Irányítanak azért bennünket otthon, csak a je­lentéktelen dolgokra nem figyelnek. S hogy ismernek-e bennünket? Az attól függ, kinek adatott meg az a sze­rencse, hogy baráti kapcsola­ta legyen a szüleivel. Mert ha ez megvan, akkor biztos, hogy ismerik egymást. B. J.: — Én kollégista va­gyok1. A kollégium szerintem sok mindent rosszul csinál. Mert az nem megoldás, hogy valakit leültetnek a szilen- ciumon, és ostorral állnak a háta mögött. Mert ha nincs kedvem tanulni, akkor a figyelmem úgy is másfelé kalandozik. Olyankor elő­veszek egy könyvet, és ol­vasok. Szerintem sokkal jobb megoldás lenne, ha egy elérhetőbb tanulmányi át­laghoz kötnék a szabad szi- lenciumi rendszert. Mert aki akar, az úgyis tanul. A tanulmányi verseny sze­repéről ... (Hatalmas derültség.) Sem­mi értelme az egésznek. A KISZ-nek egyébként inkább a politikai vitakörei jók. Arról, hogy mit tudnak az egyébként közös erővel ké­szített házirendről. — „Azt hiszem, van a há­zirendnek egy olyan pontja, hogy este 9 után nyilvános szórakozóhelyre csak szülői felügyelettel mehetünk ...” V I — „Az van benne, hogy kötelesek vagyunk tanulni, tanulni, tanulni...” B. J.: — Muszáj, hogy megcsinálják a házirendet, de különben senki se tart­ja meg. Azt hiszem, egy bürokratikus valami az egész. Egy negyedikes pél­dául, úgy se tartja meg azt a pontot, hogy még szomba­ton se maradjon ki este 9 után, mert netán jön a kö­telező pizsamaosztás. A pontos iskolába járás... Né­ha 8 órakor bezárják a ka­put. De akkor elkanyaro­dunk a kiskapu felé. Három elkésés egy igazolatlan óra. És azt hiszem, három iga­zolatlan órával már csak közepes magatartás jár. Azért mégis van jó oldala, úgy általában az önkor­mányzatnak. Mégiscsak négy évet töltünk el a gimnázi­umban, s jó, hogy a velünk kapcsolatos kérdésekben nemcsak kikérik a vélemé­nyünket, de meg is hallgat­nak. Tanulság helyett. A beszélgetésen részt vevő diákok gyakran ellentmon­dásosan, de feltétlenül őszin­tén szóltak önmagukról, ta­náraikról, az iskolai életről. Gondolataik között találni megszívlelendő tanulságokat, és további vitára ösztönző kétes igazságokat egyaránt. S talán éppen ezért hisszük, hogy vitánk ez újabb stáció­ja friss lökést ad a még szé­lesebb körű hozzászólások­nak. S bízunk benne, hogy ezúttal a középiskolás ifjú­ság is hallatja majd szavát a pedagógusok és szülők mellett. B. Sajti Emese Könyvvásár a MOM-ban Tizennegyedik alkalommal rendez könyvárverést az Ál­lami Könyvterjesztő Válla­lat antikvár csoportja no- vember 21-én és 22-én Bu­dapesten, a MOM Szakasits Árpád Művelődési Központ színháztermében. Az árveré­sen a kalapács alá kerülő 608 kötet az előző évekhez hasonlóan változatos tartal­mú. Nemcsak témában, de a megjelenés idejét tekintve is széles választékot kínálnak ősnyomtatványoktól a XX. század első felének napjaink­ban már ritkaságszámba me­nő nyomdatermékekig. Az árverés teljes anyaga előzetes bemutatón megte­kinthető november 10-től 18- ig az ÁKV antikvár csoport­jának helyiségében (Buda­pest V., Múzeum krt. 21.). MOZI Szerelem szieszta idején Íme, elérkezett hozzánk az „illatosított film”. Nem arra a régi módszerre gondolok, amikor a mozik nézőterét különböző kölnivizek perme­tezésével szagosították, hi­szen a mostanában nálunk vetített spanyol filmnél mintha a vászon felől jönné­nek a különböző orrfacsaró ingerek. Eleinte csupán kan­szaga van ennek a „műnek ’, aztán megcsapnak belőle iz­zadságszagok, végül átitatja az egészet másfajta, penet- ráns bűz. Emlékezetem sze­rint ilyen gusztustalanul si­lány filmecskét aligha ját­szottak még magyar mozik­ban. Kevés ismeretem van a spanyol filmipar jelenlegi állapotáról, de lassan évtize­de már, hogy egy teljes hó­napot töltöttem az Ibériai félszigeten, s akkori tapasz­talataim alapján meg tudom érteni, hogy most efféle férc­művekkel tömik a derék spanyolokat. Náluk ugyanis a történelmi korokba nyúló bigott vallásosság, s az utób­bi évtizedek fasiszta diktatú­rája merev gátakat emelt a művészeteknek az egészsé­ges erotika előtt. Persze, a ti­lalmak mindenütt azért van­nak, hogy azokat az embe­rek megpróbálják kijátszani. Gyakran hallottam a spanyo­loktól, hogy egy igazi férfiú vasárnapi programja: dél­előtt szentmise a családdal, délután bikaviadal a bará­tokkal, este nyilvános házi látogatás a „barátnőkhöz”. Érthető tehát, ha a Fran- co-rendszer korlátainak meg- lazulása a spanyol filmgyá­rak környékén is felszínre hozott kókler szerencselova­gokat. Olyanokat, akik a szi­eszta idején történő bárgyú malackodásokat, idétlen szel­lemeskedést, hányingert kel­tő otrombaságokat hajlan­dók lefilmezni- (S nevezik mindezt „szerelemnek”!) Sen­kinek se akarok e sorokkal valamiféle kedvet csinálni a film megnézéséhez: bár csak 18 éven felülieknek adják a darabot, de mondhatom, semmi sincs benne, aminek köze lenne az ép érzékű sze­xualitáshoz. Mindössze bir­kákkal „szerelmeskednek”, s a város elismert bakját (tv- szerelőjét) eszik meg közö­sen, pörköltnek elkészítve... Mondom, nem csodálom, hogy ilyen korcs hajtások nő­nek a spanyol filmgyártás termésén. De hogy a magyar filmvásárlók mindenütt meg­jelennek, ahol valami silá- nyat lehet kapni, az bizony elgondolkoztató. Tudom, tu­dom. Ismerem a közmon­dást : szegény ember vízzel főz. Ám az efféle mentege­tőzést hadd kontrázzam egy másik népi bölcsességgel: ol­csó húsnak híg a leve! És — ez esetben — büdös .. • (Andódy) MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Nóták. 9.30: „vár egy új világ...” 10.05: Magyar előadóművészek. 10.45: Mario Lanza íilmdalokat énekel. 10.53: Rádiószinház. A veronai vén. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva. 12.45: Emberi dolgok. 13.24: Kihaló mesterségek. 13.34: Dzsesszmelódiák. 14.30: Termelőszövetkezetek az új ötéves terv küszöbén. 15.05: Üj Zenei újság. 16.00: 168 óra. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.45: Rádiószinház. 19.36; Legszebb stúdiói elvétele­inkből. 20.00: Külpolitikai klub. 20.30: Népzenekedvelőknek. 21.00: „Ki hogyan szeret?” 22.14: A kamarazene kedvelői­nek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népi hangszeres muzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Oscar Strauss és Leo Fall operettj eiből. 9.23: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.38: Orvosi tanácsok. 9.43: Algériai zene, 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Harminc perc rock. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Körkapcsolás. 14.58: A Melódia fúvószenekar játszik. 15.18: A második ének. 16.35: új népzenei felvételeink­ből. 16.59: Közvetítés az Újpesti Dó­zsa—Dunaújváros bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 17.20: Pophullám. 18.05: Értékek és mértékek a nyolcvanas években. 18.33: Közkívánatra. 20.00: Klasszikus operettekből. 20.38 : Részletek az idei bulgáriai 1 Arany Orfeusz fesztivál hangversenyéből. 21.30: Cigánydalok, csárdások. 22.00: Szombat esti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű nemzetiségi műso­ra. 7.30: A miskolci stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műso­ra. 8.08: Iskolarádió. 8.38: Kamaramuzsika. 9.45: Gwyneth Jones operaáriá­kat énekel. 10.25: Slágerlista. 11.06: Bach-művek. 13.07: Ravel-művek. 13.30: Friss szél, óceán. 14.23 : Művészlemezek. 15.20: Kritikusok fóruma. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Kamarazene. 17.23: A föld dicsérete. 17.28: Zenekari muzsika. 19.05: Reneszánsz kórusmuzsika. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagyermét. A Soszta- kovics vonósnégyes hang­versenye. Közben: kb. 20.25: Modern írók portréi. Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.25: Rossini operáiból. 22.11 í Rózsaméz. 22.37: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.0«: Román nyelvű adás. 7.30—10.30: Rádlóvlkend. Szer­kesztő : Kutas János. 9.00: A nap hírei, eseményei. Szerkesztik a hallgatók. Közben: Riportok a hét­ről. Tárlatvezetés. Leszü­reteltük önmagunkat. Vi­dám szüreti műsor a Szik­rai Állami Gazdaságban. Riporter: Gulyás Ferenc.­10.00: A nap hírei. Rivaldafény­ben. Üj színészarcok a bé­késcsabai színházban. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. Világnézet, (f.-f.) 8.55: Mese,mese, mátka. 1. Mese a kovácslegény varázspat­kóiról. 2. A gyáva malac, (f.-f.) 3. Ügyetlenség. 9.20: Kuckó. 9.50: Apacsok. 11.30: Életet a éveknek, (ism., f.-t.) 11.50: Reklám, (f.-f.) 12.00: A tenger titkai, (ism.) 14.20: Adamo a Párizsi Olympia Színpadán, (ism.) 15.20: Csata fekete-fehérben, (f.-f.) 15.40: Hírek, (f.-f.) 15.45: A négy páncélos és a ku­tya. (ism„ f.-f.) 16.45: Reklám, (f.-f.) 16.55: A kengyelfutő gyalogka­kukk legújabb kalandjai. 17.15: „Kincs”-leletek, ’80. (f.-f.) 17.45: Egymillió fontos hangjegy. 18.05: Reklám. 18.15: Arcképvázlat Hatvány La­josról. (ism., f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Shakespeare összes művei a BBC feldolgozásában: Rómeó és Júlia. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.40: Vakáción a Mézga család, (ism.) 18.05: A magyar dráma 30 éve. Szerelmem, Elektra, (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Nagyvilági hölgyek. Ma­gyarul beszélő francia film. (18 éven felülieknek!) 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Verdi: Requiem, (ism.) BUKAREST 9.10: Filmmúzeum, (ism.) 10.35: Kapcsoljuk a . .. modern technikát. 12.00: Mozaikműsor. Kultúra, művészet, sport. 17.30: Október. A hő legfonto­sabb politikai eseményei. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.40: Tv-enciklopédia. 19.25: Varietéműsor. 20.15: A felfüggesztettek. 3. rész. 21.05: Tv-híradó. 21.30: Románcműsor. BELGRAD, I. MŰSOR 13.25: Labdarúgás: OFK Beograd —Hajdúk (közv.). 16.00: Tv-naptár. 16.10: Csengetéstől csengetésig. 17.10: Kosárlabda: Sibenka—Ci­bona. 18.45: Tv-kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: All Johnson története. 22.25: Hét végén. II. MŰSOR 17.15: Hét tv-nap. 17.45: Barátkozzunk. 18.30: Népi muzsika. 19.00: Válogatás. 19.55: Ma este. 20.00: Dzsesszfesztivál (közv.). 21.30: Huszonnégy óra. 21.40: Tv-tárca. 22.10: Sportszombat. SZÍNHÁZ SZERELEM Békéscsabán 19 órakor, Katona- bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A két aranyásó, 6 és 8 órakor: Joseph Andrews. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A fe­kete farkasok üvöltése, 7 óra­kor: Kínai negyed. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 óra­kor: A nagy balhé, 6 és 8 óra­kor: Szerelem szieszta idején. Békéscsabai Terv: Világvége kö­zös ágyunkban. Gyulai Erkel: Circus Maximus. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Mégis meglátod az eget, 5 és 7 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Orosházi Béke: Hair. Orosházi Partizán: Keresztül a Nagy Víz­választón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom