Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
1980. november 1., szombat Az idegenforgalom árnyoldalai A külföldi hazánkban szívesen látott vendég' Tőlünk is sokan utaznak más országokba. A külföldre utazók száma az elmúlt négy év alatt 3,5 millióról 5,1 millióra emelkedett. A múlt évben több mint 15 millió külföldi látogatott Magyarországra. Ezek a számok a dinamikus fejlődésről tanúskodnak. Az idegenforgalotn gazdasági hasznosságához nem fér kétség. A turizmus erősíti a népek közötti megértést, az országok közötti politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködést. Az idegenforgalomnak azonban árnyoldalai is vannak. Ezt igazolja az a kiállítás, melyet Békéscsabán, a megyei rendőr-főkapitányság a Vám- és Pénügyőrség Csongrád—Békés megyei Parancsnokságával közösen rendezett a Fegyveres Erők Klubjában. A kiállítás célja a szabálysértések és a bűn- cselekmények megelőzése, valamint a lakosság tájékoz- tátása. Figyelmeztető adatok És okkal. Hiszen nagy szükség van a lakosság tájékoztatására- Erre utalnak a statisztikai adatok. A kiállítás megnyitásakor Pikó János rendőr alezredes, a rendőr-főkapitányság társadalmitulaj dón-védelmi osztályvezetője, a tapasztalatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom növekedésével párhuzamosan emelkedtek a vám- és devizajogsértések. A múlt évben ezeknek a száma megközelítette a 20 ezret, az elkobzott valuta- és csempészáruk értéke pedig a 200 millió forintot. Ezek a számok egyben figyelmeztető adatok is. A visszaélések zömmel a tervszerű pénzgazdálkodásunk rendjét veszélyeztetik. Éppen ezért fordít olyan nagy gondot a vám- és deviza jogszobályok megtartatásá- ra a rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség. A kiállításon 52 tabló mutatja be. a leggyakoribb elkövetési módokat. Jóllehet megyénkben a visszaélések száma az országos adatokhoz képest nem nagy, tennivaló azonban itt is akad jócskán. Két tabló foglalkozik azokkal a szabálysértésekkel- és bűncselekményekkel, melyeket megyénkben követtek el. Az jidegenforgalom zömmel a gyulai és a lökösházi határátkelőhelyeken bonyolódik le. 1978—79-ben másfél millióan utaztak az országba, illetve távoztak külföldre- A múlt évben a korábbi dinamikus növekedés megállt, ami elsősorban a kötelező valutabeváltással, az élelmiszer-kivitel korlátozásával, valamint a külföldi és belföldi árszínvonal közeledésével magyarázható. A visszaélések azonban nem csökkentek lényegesen. Farmernadrágok Jugoszláviából A bűncselekményeket nem csak a határállomásokon követik el. A múlt évben megyénkben 7 vám-, 71 deviza- gazdálkodást sértő bűncselekményt, valamint 437 vám- és deviza-szabálysértést lepleztek le. Ezeknek 45 százalékát a két határállomáson, 5 százalékát a megye többi városaiban. A visszaéléseknek viszont csaknem a felét Békéscsabán és Gyulán követték el. A közelmúltban indult meg a büntetőeljárás két békéscsabai lakos ellen, akik jugoszláv állampolgárokkal létesítettek kapcsolatot. Több mint egy éven keresztül rendszeresen találkoztak Szegeden, és a Jugoszláviából behozott farmernadrágokat megvásárolták tőlük. Ezt követően Békéscsabán kiskereskedőknek adták el a keresett árucikkeket, akik a nadrágokat felárral értékesítették a piacokon. A sorozatos visszaélések során több mint 100 ezer forint értékű árut hoztak forgalomba. Gyakran előfordul az is, hogy a külföldieknek lakást kiadó személyek előszeretettel működnek közre az illegálisan behozott árucikkek értékesítésében- Nem ritka az sem, hogy a turizmus céljára több napi ellátásra kiadott pénzösszeget egy-két nap alatt elvásárolja külföldön a magyar állampolgár, s igyekszik minél hamarabb hazatérni a legkülönbözőbb árucikkekkel. A személygépkocsikban rejtekhelyei képeznek ki, és elrejtik az árut a vámvizsgálat elől. Mit takar a ruha? A nyári hónapokban történt, az egyik délután. A gyulai határállomáson Zsiguli állt meg. A papírok rendben voltak. Következett a vámvizsgálat. Megnézték a csomagtartót. Ott nem akadt kifogásolnivaló. — Legyen szíves, nyissa fel a motortetőt! — Elszakadt a bowdenhu- zalom, nem tudom kinyitni — válaszolt a Zsiguli tulajdonosa. — Akkor mi majd segítünk — mondta udvariasan a VámtisztSzakembert hoztak. Felnyitották a motorháztetőt. A motortérben két irhabunda volt elrejtve. A kiállítás két tablója szemléletesed mutatja be- azokat az elkövetési módokat, melyeket megyénk két határállomásán valósítottak meg. Töltött ostyában magnósrádiót próbáltak kicsempészni. Egy pakisztáni állampolgár kenyérben 76 ezer forintot akart kivinni. Egy kamionos pedig a tehergépkocsi padlózata alá 751 ezer forint értékű gépkocsialkatrészt rejtett el. Lelepleződött az az asszony is, aki népi öltözködésével hívta fel magára a figyelmet. Aprólékos munkával 30 frottír törölközőből szoknyát férceit össze, s azt a valódi szoknya alá kötötte a derekára. Ám még ez sem volt elég- Telhetet- lenségében még üveg konyakot is elrejtett a ruhája alá. Egy külföldi pedig Mer- cedesének 90 literes benzintankját olyan módon alakította át, hogy abban csupán 5 liter üzemanyag fért el. A másik részébe csempészárut rakott. A vámvizsgálatnál feltűnt a sok marmonkanna. A tüzetesebb ellenőrzés során hamarosan rájöttek a vámőrök az ügyes lakatos- munkára. ♦ A ki- és beutazók nagy többsége tiszteletben tartja törvényeinket. Szívesen látjuk a külföldieket, gkik meg akarják ismerni hazánk tájait, népünk szokásait, szocialista építőmunkánk eredményeit. De a leghatározottabban fellépünk az idegen- forgalom vámszedői ellen. A rendőrség, a vám- és pénzügyőrség jelentős munkát folytat a visszaélések megelőzéséért és felderítéséért. Szükség van azonban az egész társadalom támogatására, s a lakosság rendszeres tájékoztatására is- Ezt szolgálja „Az idegenforgalom árnyoldalai” című kiállítás is. Serédi János Bundák a Zsiguli motorterében Fotó: Martin Gábor A nyugati megyehatártól néhány száz méterre fekvő településnek jelenleg 5126 lakosa van. A községben élő nyugdíjasok és téeszjáradé- kosok száma meghaladja az 1860-at. A tanács sürgős feladatának tekinti a. róluk való gondoskodást. A művelődési háziban ugyan működik a nyugdíjasok klubja, de az öregek napközi otthona létesítésében feltétlenül előre kell lépni a jövőben. Inkább népességcsökkenésről, semmint -növekedésről lehetne beszélni, ha a statisztikai adatokat vesszük szemügyre. Korábban ugyanis mintegy 100 gyermek született évente Gádoroson, néhány esztendeje a születések száma 60—70-re csökkent. Az évi halálozások száma is hasonlóképpen alakult. Vagyis: az újszülöttek és az elhunytak száma nagyjából megegyezik. Ugyanakkor sokan elköltöznek a községből, ami részben azzal magyarázható, hogy kevés a munkahely. Ezt bizonyítja a következő számadat is: 978-an vannak azok, akik a helyi intézményekben, termelőüzemekben stb. dolgoznak és 1100-an azok, akik ingáznak. A Csongrád megyei Eperjesen a zsáküzem több gádorosit alkalmaz, mint az Orosházi Üveggyár. Egyesek a szentesi baromfifeldolgozónál, mások a pankotai, illetve a Békéscsabai Állami Gazdaságban kaptak munkát. Sőt, még olyan ember is akad, aki — naponta vállalva a hosszú utazgatást — Békéscsabára jár dolgozni. Egy olyan községben, ahol magas az ingázók száma, nem könnyű társadalmi mimikára mozgósítani az embereket. Természetesen .kivételek — mint mindenütt — itt is adódnak. Ám a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy legtöbben a munkahelyet adó városban, vagy községben veszik ki részüket ezekből a megmozdulásokból. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nagyobb arányú társadalmi összefogást csak azokon a helyeken lehet szervezni, ahol megfelelő anyagi erőforrások fölött rendelkeznek a tanácsi szervek. Gádoroson más a helyzet. Ott ugyanis 17,5 millió forint költséggel 8 tantermes iskola és tornaterem épül. Köztudomású, hogy az ezzel kapcsolatos kiadások alaposan megterhelik a költségvetést, így talán érthető, miért nem lelhet korszerűsíteni vagy bővíteni sok más területen. Mindezek ellenére az új oktatási létesítmény decemberi átadásával sok nehézséget sikerül leküzdeni. A csakmunkát. Egyébként a Komarov utcai lakótelepre 86 OTP-s lakást terveztek. Családi házakból 10-11 szokott elkészülni évente. A tapasztalatok szerint a jelenleginél még többen is vállalkoznának kislakásépítésre, ha nagyobb anyagi támogatásra nyílna lehetőség a jövőben. Az új telkek kialakításával és a meglevők közművesítéÉpiilő OTP-Iakások a Komarov-lakótélépen nem 500 általános iskolás most még 7 különböző helyen levő épületben tanul. Az alsó tagozatosok osztálytermei jók, a többieket viszont meg kell szüntetni. A költségvetési üzem dolgozói azon vannak, hogy még ebben az évben befejezzék a munkálatokat. Az imént „sok más terü- let”-et említettem, ahol elmaradt, vagy egy későbbi időpontra tevődött át a fejlesztés. Még ebben az évben megkezdik és 1981-ben fejezik be a Lenin utcai orvosi rendelő és lakás felújítását. A tanács egymillió forintot fordít a kiadások fedezésére. Ugyancsak a jövő évben költözhetnek be a tulajdonosak azokba az OTP-s lakásokba, amelyek közül 6-nak az építéséhez már hozzáfogtak a költségvetési üzem dolgozói. Az épületek téliesíté- sén múlik, sikerül-e határidőre teljesíteni a szakipari sével összefüggő tennivalókat szintén fontos kérdésként kezelik a helyi szervek. Befejezésül két olyan feladatról szólunk, amelyek közül az egyik már megvalósult, a másikra azonban még várni kell. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ helyi részlege körülbelül egymillió forint költséggel az idén — viszonylag rövid idő alatt — átalakíttatta a község központjában levő vendéglőjét, A konyha 200—300 adag étel elkészítését teszi lehetővé. Ugyancsak a szövetkezet lenne a gazdája annak a három kútfejjel ellátott üzem- anyagtöltő-állomásnak, amelynek létesítéséhez szükséges tervek már elkészültek. Jelenleg igen korszerűtlen feltételek mellett kénytelenek árusítani a háztartási tüzelőolajat is, ami elég nagy gondöt jelent az eladóknak és a vásárlóknak / A 8 tantermes általános iskola és a tornaterem előreláthatólag ez év végére készül el Kép, szöveg: Bukovinszky István I Lefoglalt csempészáru a vámhivatalban