Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-29 / 280. szám
o 1980. november 29., szombat Egy közös vizsgálat tapasztalatai Az egyeztetéssel egyrészt kiszűrhetők az indokolatlan, párhuzamos vizsgálatok, másrészt a közösen lefolytatott ellenőrzések sokkal hatékonyabban szolgálják a vállalati gazdálkodás reális megítélését, a gazdálkodásra ható pozitív és negatív tényezők feltárását, a mérlegvalódiság elbírálását, a költségvetési kapcsolatok jogszabályszerű bonyolításának vizsgálatát, és mindazon aktuális gazdaságpolitikai célok végrehajtásának értékelését, melyek az adott időszakban a vállalatok legfontosabb feladatait képezik. Különösen időszerű ez napjainkban, amikor az ár- és szabályozó módosítások hatásának, a vállalatok jelenlegi és várható reagálásának, a népgazdasági célkitűzések és a vállalati gazdálkodás tendenciaszerű összhangjának elbírálása a rugalmas és időbeni központi intézkedések meghozatala érdekében alapvető fontosságúvá vált. , A csak vázlatosan felsorolt alapelvek is érzékeltetik, hogy milyen lényeges feladat az ellenőrzések egyeztetése, összefoglalása, ezen keresztül a sokoldalúbb, alaposabb feltáró munka biztosítása. A tulajdonosi, illetve felügyeleti szervek — jelen esetben a Békés megyei Tanács és ágazatai, valamint funkcionális osztályai által végzendő felügyeleti-gazdasági ellenőrzések és a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság Békés megyei Hivatala által végzendő pénzügyi-gazdasági ellenőrzések a gazdálkodás időtartamát illetően eltérnek egymástól. A felügyeleti ellenőrzések nagyobb időtartamot (esetleg középtávú tervidőszakot) fognak át, míg a pénzügyigazdasági ellenőrzést a jogszabályok szerint 2 évenként kell végrehajtani. Az 1980. évi ellenőrzési tervek egyeztetése alapján — a Gyulai Kötőipari Vállalat közös vizsgálatára sor kerülhetett. A felügyeleti ellenőrzést a megyei tanács pénzügyi, osztálya fogta össze, és abban részt vettek az ipari, terv- és munkaügyi osztályok illetékes szakemberei is. Már a vizsgálat megkezdésekor egyeztettük a felügyeleti és a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések programját, a párhuzamosságokat kiszűrtük, és közösen meghatároztuk az egy-egy ellenőrző dolgozó által elvégzendő feladatokat. Ez a szakmai ismereteken,. tapasztalatokon, a feladatok specialitásán alapult, és biztosította azt, hogy a vállalati gazdálkodás teljes területét átfogjuk, és megalapozott következtetéseket tudjunk levonni. A vizsgálat során a szerzett tapasztalatokról kölcsönösen tájékoztattuk egymást, és ez további lehetőséget adott a komplex értékeléshez. így a pénzügyi revízió feladatainak elvégzéséhez jelentős segítséget nyújtott a pénzügyi osztály a szabályozottságot, a belső ellenőrzést vizsgáló tevékenysége, az ipari osztály a.termelési-értékesítési tevékenységet és a vállalati ármunkát ellenőrző funkciója, a terv- és munkaügyi osztály a tervgazdálkodásban, a létszám- és bér- gazdálkodásban szerzett tapasztalata. Régi mondás, hogy egységben az erő, ha ezen némi módosítást hajtunk végre — talán nem követünk el nagy hibát —, és úgy fogalmazunk, hogy összefogásban van az erő. Ezt igazolja a Gyulai Kötőipari Vállalatnál megtartott közös vizsgálat. A közös ellenőrzésekben rejlő lehetőségeket elvileg nem vitatja senki, de a gyakorlati megvalósulás nem egyszerű. „Az állami pénzügyekről” szóló 1979. évi II. törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott utasítások és rendeletek már a tervezés során kötelezően írják elő a különböző ellenőrző szervek közötti egyeztetést, koordinációt. tékelték a vállalat középtávú, konkrétabban az 1979. évi, majd az 1980. I—III. negyedévi gazdálkodást. Az 1979. évi kedvezőtlen gazdasági eredményekben jelentős szerepet játszottak a korábbi megalapozatlan^ koncepciók, és egyéb termelési, munka- és üzemszervezési, költséggazdálkodási hiányosságok. A vállalat is alaposan elemezte a kedvezőtlen gazdálkodás okait és ez alapján 1980 eddigi időszakában már alapvető és pozitív változások következtek be. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés különösen a mérleg- valódiság, költségvetési kapcsolatok szabályossága, a számviteli rend és bizonylati fegyelem területén tárt fel értékes összefüggéseket. Igen lényeges volt az 1979. évi kedvezőtlen gazdasági eredmények megítélése, okainak feltárása is. Lényeges volt továbbá az 1980. január 1-i ár- és szabályozó módosítások vállalati gazdálkodásra gyakorolt hatásának a megfigyelése. A vizsgálatot lezáró és tapasztalatait értékelő zárótárgyalásra 1980. november 19- én került son a vállalat hivatalos helyiségében. A zá- rótárgyaláson a Békés megyei Tanács — mint tulajdonos — részéről részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a felügyeletet ellátó ipari osztály vezetője, dr. Tóth János, a pénzügyi, ipari, terv- és munkaügyi osztályok vizsgálatot végző dolgozói, valamint a hivatalt képviselők. A vállalat részéről dr. Sü- meghi Csaba igazgató, a vállalat főmérnöke, a főkönyvelő, valamint a párt- alapszervezet és az szb titkára volt jelen. Dr. Tóth János osztályvezető megnyitója után a vizsgálatot végzők összefoglalóan ismertették a szerzett tapasztalatokat, érDr. Sümeghi Csaba a vizsgálatot sokoldalúnak, mélyrehatónak, emellett reálisnak minősítette. Szólt az eddig elért eredményekről, nehézségekről. A jelen körülmények csak a párt és a szakszervezet minden dolgozót mozgósító segítségével teremtődhettek meg. A közös vizsgálat értékét, hatékonyságát jól jellemzik dr. * Szabó Sándor általános elnökhelyettes szavai, aki az ellenőrzésnek ezen formáját tartja ésszerűnek, a vezetést jól szolgálónak, a döntést segítőnek. Felhívta a figyelmet, hogy bár 1980-ban kedvező változások vannak, de tovább kell szigorítani a költséggazdálkodást, fokozottabb takarékosságra, minden területen jobb szervező munkára van szükség. A végrehajtás területén a párt-, szakszervezet és gazdasági vezetés együttes munkája a biztosítéka az eredmények elérésének. A közösen lefolytatott ellenőrzés legfontosabb tapasztalata, hogy komplexitásban, feltárásban, a gazdálkodás értékelésében igen hatékony formának bizonyul, jelentős mértékben segíti mind a vállalati feladatok, mind a nép- gazdasági célok jobb megvalósítását. Több ilyen vizsgálatra van szükség a jövőben! Jurth Lajosné Több kölcsönt vettek feL a kistermelők Növekszik a betétállomány, élénkül a kölcsönfolyósítás a falusi lakosság bankjaiban, a takarékszövetkezetekben, amelyeknek kereken másfél millió tagja van. A legújabb összesítés szerint a betétállomány az első háromnegyed évben az elmúlt év azonos időszakához képest — 3,9 százalékkal nőtt. A takarékszövetkezetek mind jobban bekapcsolódnak a falusi lakosság személyes terveinek megvalósításába. Az idén az építési kölcsön iránti igény a legnagyobb. A tavalyihoz képest mintegy 30 százalékkal nagyobb összegeket folyósítottak erre a célra. (A takarékszövetkezetek mindenekelőtt az épületek felújítására, korszerűsítésére adnak előnyös feltételekkel hitelt, amelyet mind többen vesznek igénybe.) Továbbra is jelentős összegeket kölcsönöznek a kistermelés fejlesztésére. Kilenc hónap alatt 575 millió forint értékű hitelt kaptak a kistermelők, tíz százalékkal többet, mint 1979 első háromnegyed évében. A takarékszövetkezetek összesen több mint 60 ezer mezőgazdasági kölcsönigényt elégítettek ki. Különösen élénk' az érdeklődés a telepítési és a mező- gazdasági gépvásárlási kölcsönök iránt. Jelentősen könnyíti a kistermelők, állattartók dolgát, hogy az átadott állomány után a takarékszövetkezetekben vehetik fel a pénzt. A felvásárló szervek megbízásából ugyanis a helyi bankok utalják át a háztáji gazdaságokban termelt áruk ellenértékét, éspedig az első háromnegyed évben 2,8 milliárd forint értékben. A kistermelők' legkésőbb 8 napon belül átvehetik az áru ellenértékét. De a gyakorlat szerint esetenként még - az átadás napján, de legkésőbb egy-két napon belül jelentkezhetnek a takarékszövetkezeti pénztáraknál. A községi bankok ilyen irányú pénzforgalma az elmúlt évit időarányosan 300 millió forinttal haladta meg. A takarékszövetkezetek kiegészítő tevékenysége közül a legdinamikusabban a biztosítással összefüggő forgalom nőtt. Csaknem 300 ezer biztosítást kötöttek, több mint 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A Központi Fizikai Kutató Intézet — a Magyar Optikai Művekkel együttműködve — a világ vezető műszaki nagyhatalmaival közel egy időben kidolgozta a mágneses buborékmemória előállításának technológiáját. Az információ megőrzésének korszerű számítástechnikai eszközével, amely nem nagyobb, mint egy fél gyufásskatulya, körülbelül nyolc gépelt oldalnak megfelelő adatsort lehet elraktározni. Az újdonság a forgólemezes memóriákat válthatja majd fel, amelyek érzékenyebbek a meghibásodásra, kopásra. A kutatómunkában közreműködtek a Híradástechnikai Kutató Intézet, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei is. Képünkön: a mágneses buborékmemóriában lejátszódó alapfolyamatokat gyorsfényképező berendezés segítségével vizsgálják. Az előtérben a buborékmemória kivetített képe látható (MTI-fotó: Tóth Bálint felvétele — KS> A MAE szerepe a mezőgazdasági termelésben A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének a közelmúltban rendezett küldöttértekezletén hangzott el: A technika és a tudomány eredményei forradalmi befolyást gyakorolnak a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar termelésére. Az egyre növekvő élelmiszerigényt, az ipar nyersanyagszükségletét csak a technika és a tudomány eredményeinek* gyors elterjesztésével lehet kielégíteni. Mindezt nem véletlenül hangsúlyozták a MAE küldöttértekezletén, hiszen az egyesület az utóbbi években szakosztályai útján döntő érdemeket szerzett a legkorszerűbb eljárások, technológiák, géprendszerek elterjesztésében. Ma már nyugodtan mondhatjuk, a mezőgazdasági szakemberek egyre inkább megértik a tudományos eredmények fel- használásának fontosságát. Nem utolsósorban ennek a szemléletváltozásnak tulajdonítható, hogy Békés megye mezőgazdaságában számos új termelési és tenyésztési eljárás terjedt el. Olyan módszerekről van szó, amelyek jövedelmezőbbé tették a gazdálkodást, fokozták a munka hatékonyságát. Tért hódíA Budapesti Harisnyagyár szeghalmi gyárában többek között mongol exportra készítik a harisnyákat. Képünkön: a szállítószalag mellett csomagolják a készterméket Fotó: Martin Gábor tottak a nagy hozamú búza- és kukoricafajták. A legkorszerűbb gépsorok takarítják be a terményt. Magas termelékenységű szakosított állattenyésztési telepek épültek. A megyében folyó mező- gazdasági termelésnek meghatározó a szerepe. Elég, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy az ország mezőgazdasági termékeinek 8,2 százalékát a Viharsarokban állítják elő, hogy a kukoricának 10, a búzának 11, a napraforgónak 12, a cukorrépának 14, a rizsnek 32 százaléka megyénkben terem. Búzából és kukorciából -a termés meny- nyisége úgy nőtt, hogy a vetésterület együttesen 21 ezer hektárral csökkent. Az állattenyésztés az utóbbi években a növénytermesztésnél is dinamikusabban fejlődött. Elsősorban a tejtermelés hatékonyságának javulása érdemel említést. Tavaly például az egy tehénre jutó tejtermelés 769, az állami gazdaságokban 1260 literrel nőtt. Végül is mezőgazdasági termékekből a szocialista kereskedelem és az ipar az V. ötéves tervidőszakban 22 százalékkal vásárolt fel többet, mint 1971—75 között. Abban, hogy a megye állami gazdaságai és termelő- szövetkezetei jelentős sikereket értek el a gazdálkodásban, nagy szerepe volt a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának. Ehhez az üzemek szakembereinek olyan információra volt, van szükségük, amelyekkel gazdagíthatták ismereteiket. A szakmai információk átadásában egyre jelentősebb szerepet tölt be az egyesület megyei szervezete, annak szakosztályai, a területi és üzemi csoportok. A MAE Békés megyei Szervezetének két szakosztálya az agrárgazdasági, a növénytermesztési, a kertészeti, a növényvédelmi, az állattenyésztési, az állategészségügyi és a gépesítési szakosztály működik. Ezek részt vettek a fejlesztési lehetőségek feltárásában, a termelési szerkezet továbbfejlesztésében, a tervek megvalósításában. Ehhez a tevékenységhez tanácskozások, bemutatók szervezésével járultak hozzá. A növényvédelmi szakosztály például a legújabb növényvédelmi és tápanyag-visszapótlási eljárások, vegyszerek elterjesztése érdekében átfogó tanácskozásokat, növényvédelmi napokat rendezett. Az állattenyésztési szakosztály falugyűlések szervezésével, propagandával igyekezett hozzájárulni a kisgazdaságok termelésének növeléséhez. Az elmúlt három évben a szakosztályok a mezőgazda- sági szakembereknek 45, bemutatóval egybekötött tapasztalatcserére is lehetőséget biztosító tanácskozást, 27 tanulmányutat szerveztek. A megye szakosztályai az or- zságban a legjobbak közé tartoznak, munkájukról többször is elismerten szóltak, tagjai közül legutóbb tízen kaptak* tevékenységükért kitüntetést. Az utóbbi időszakban különleges figyelem kísérte a területi és üzemi csoportok munkáját. Üj üzemi csoportok alakultak a mezőgazda- sági tervező vállalatnál, a Mezőhegy esi Állami Gazdaságban, és a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A gödöllői és a szarvasi mellett megalakult a Debrecenben tanuló Békés megyei diákok egyetemi ifjúsági csoportja. A MAE megyei szervezetének ma 1550 tagja van, csaknem 50 százalékkal több, mint három évvel ezelőtt. Értelmetlenség lenne persze azt állítani, hogy mező- gazdaságunkban a tudomány eredményeinek térhódításában kizárólagos szerepe van a Magyar Agrártudományi Egyesületnek*. Nem eshetünk azonban abba a hibába sem, hogy szerepét lebecsüljük, hiszen sok száz mezőgazda- sági szakember kap munkájához ilyenformán is nélkülözhetetlen támogatást. Az egyesület tehát a fejlődés meggyorsításában, a szakemberek szemléletének formálásában segít. S, hogy milyen eredménnyel, arra Békés megye mezőgazdasága bőven szolgáltat példát. K. J.
